Somogyi Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-16 / 293. szám
1997. december 16., kedd SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 A bíróság szerint jogtalan volt a sztrájkfelhívás 40 millió a fenyvesi kisvasúira (Folytatás az 1■ oldalról) Tömpe István, a MÁV elnöke azt mondta: a vasút gazdasági helyzetének stabilizálása a legfontosabb. Az, hogy a vasút hogyan akaija visszaszerezni az utazóközönség a megrendült bizalmát. Sipos István hozzátette: jövőre megkezdik a főbb vasútvonalak korszerűsítését. Ehhez a kormány százmillió ECU hitelt vesz fel. Azzal számolnak, hogy jövőre 159 millió utast vihetnek a szerelvényeik. Folytatódik az Intercity program. IC-vonatok járnak majd Egerbe és Nagykanizsára is. A kocsipark fejlesztésére negyvenöt millió ECU-t fordítanak. Tegnap reggel ismét bombariadó volt a Déli pályaudvaron. A személyforgalomban percek alatt sikerült kautikus állapotokat teremteni. Pedig ideje lenne már, hogy a MÁV vonata arra felé menjen, amerre elindították. Nagy Jenő Szabad kilépés a határon Egyetlen magyar állampolgárt sem küldtek vissza az osztrák határról azért, mert útlevele 6 hónapon belül lejár. Krisán Attila ezredes, a határőrség szóvivője elmondta: valóban több ország nem üt be vízumot olyan útlevélbe, amely hat hónapon belül lejár, de ez még itthon kiderül. Ä magyarok azonban vízum nélkül utazhatnak Európa legtöbb országába. A magyar határőrök érvényes útlevéllel minden utazót kiléptetnek. A xéniások a szövetségben Noha független szervezetként tartotta meg közgyűlését a hétvégén a Magyar Úttörők Szövetsége, a Xénia Láz Egyesülettel kötött szövetsége mégis politikai vihart kavart. Schmuck Andor, a Xénia-tanács elnöke elmondta: az egyesület már novemberben kérte és nyerte el felvételét az úttörőszövetségbe, ám - a szabályzat szerint - a xéniás gyerekek, azaz a szervezet klubhálózatának tagjai január végéig dönthetik el, hogy személy szerint is belépnek-e a szövetségbe. A két szervezet tagságában eddig is volt átfedés, a 80 ezer xéniás egyötöde úttörő. Pokomi Zoltán, a Fidesz frakcióvezetője az ügy kapcsán felemelte szavát az ellen, hogy kiskorú gyermekeket használjanak fel politikai célokra. Ellenezte, hogy a gyerekeket fogyasztóvá, reklámhordozóvá neveljék, és hogy az önmagukat gyermekszervezetnek nevező egyesületek „újgazdag marketingszakemberei” a gyerekek zsebében kotorásszanak.- Független társadalmi szervezet vagyunk, amely nem kötődik pártokhoz - hangsúlyozta Rácz Péter az úttörőszövetség ügyvezető elnöke, majd emlékeztetett rá, hogy nemrégiben levélben fordultak a jelentősebb politikai szervezetekhez, tőlük kérve segítséget, együttműködést a gyermekek érdekében. Csupán egyetlen választ kaptak, az MSZP-től. FEB Nagyobb szerepet követel magának a kamara Fontos a fokozatosság Tegnap tisztújító közgyűlést tartott a legtöbb hazai kisvállalkozót tömörítő, 150 ezer tagot számláló kamara. A Magyar Kézműves Kamara országos tisztújító közgyűlése Károlyi Miklóst, a Vállalkozók Országos Szövetsége főtitkárát választotta meg elnökéül. A jelenlévők szavazatai alapján az új alelnökök: Módos István, Hunyadi Sándor és Juhász József. A közgyűlés megválasztotta az ellenőrző, valamint az etikai bizottságot is. Károlyi Miklós a közgyűlést követően elmondta: a kamarák egyik fő feladatának a gazdasági fejlődés előmozdítását tekinti. Véleménye szerint a kamarák működése nyomán keletkező költségvetési megtakarítást is a gazdaság élénkítésére lehetne fordítani. Az új elnök véleménye szerint a kamaráknak részt kell venniük a gazdaságot érintő jogszabályok előkészítésében és kidolgozásában. Ebben a tanácsadói munkában a kamarák mellett jelentős szerep vár az érdek- képviseleti és civil szervezetek szakértőire is. A főképpen mikro- és kisvállalkozói körből álló kézműves kamara tagjainak fontos, hogy az európai integráció ne törjön előkészületlenül a magyar gazdaságra, hanem fokozatosan valósuljon meg - emelte ki Károlyi. Az év utolsó plenáris ülésén elhúzták a képviselők nótáját Törvény a betegek jogairól Ebben az évben utoljára gyűltek össze tegnap a képviselők a Parlamentben. A főképpen zárószavazásokból, kérdésekből, és interpellációkból álló rövid munkanap végén a nótájukat is elhúzták: a kupolacsarnokban a 100 tagú cigányzenekar muzsikált búcsúzásképpen. Az országgyűlés megalkotta a fogyasztóvédelemről, a társasházról, a közhasznú (nonprofit) szervezetekről és az egészségügyről szóló új törvényeket, elfogadta a társadalombiztosítás jövő évi költségvetését, és számos más törvényt módosított. A társasházi törvény március 1-jén lép hatályba. Közös tulajdonú önálló ingatlanrész eladásáról szóló döntéshez ezentúl elegendő lesz a közgyűlés kétharmados többségű igenlő szavazata. A közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelességeit, a közös költség viselésének szabályait az alapító okirat mellett szervezeti-működési szabályzat is tartalmazhatja. Ezt kétharmados szavazattöbbséggel lehet elfogadni, illetve módosítani. A lakónyilvántartást központilag nem úja elő a törvény, de a társasházi közgyűlés kötelezheti arra a tulajdonosokat, hogy jelentsék be a közös képviselőnek, hányán és személy szerint kik laknak a lakásban. Aki a közös költséget legalább fél éve nem fizeti, annak a tulajdonát a közgyűlés jelzáloggal terhelheti meg a hátralék megfizetésének biztosítékául. Az alapító okirat módosítása jövőre még illetékmentes lesz. Az egészségügyi törvény kimondja többek között, hogy minden betegnek joga van a megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és megkülönböztetés nélküli egészségügyi ellátáshoz. Az ellátás során tiszteletben kell tartani a beteg emberi méltóságát és teljes körűen tájékoztatni kell őt állapotáról és a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról. A betegeket betegjogi képviselők segítik jogaik érvényesítésében. S. Á. A szlovákok ragaszkodnak a nagymarosi erőműhöz Egyik megoldás sem az igazi A szlovákok még tanulmányozzák a Magyarország által a Bős alatti folyószakaszra ajánlott megoldásokat, bár azokat nem tartják azonos értékűnek a nagymarosi vízi erőművel. Ezt Peter Baco, a bősi tárgyalásokon részt vevő szlovák delegáció vezetője közölte az újságírókkal a tegnap Budapesten megtartott találkozót követő tájékoztatón. Mint elmondta: ha a magyarok által a legutóbbi tanácskozáson előterjesztett megoldások bármelyikét valósítanák meg, az jelentős anyagi veszteséget okozna Szlovákiának az áram- termelés elmaradása miatt. Ezt a veszteséget a magyaroknak kellene finanszírozniuk, amelyet nyilván nem vállalnának. A szlovákok szerint - mint ezt Baco kifejtette - ma is a nagymarosi vízi erőmű felépítése a jó megoldás, és hogy ezt a magyar fél miért utasítja el, arra a mai napig nem kaptak elég érvet tárgyaló partnereiktől. Nemcsók János, a magyar delegáció vezetője elmondta: a tárgyaláson megvitatták, miként lehetne a dunakiliti duzzasztóművet üzembe helyezni. Tisztázták azt is, hogy ki mit ért a nullszaldós elszámoláson. Újabb forduló volt Budapesten fotó: feb/kallus györgy Még 10-15 év kell a jóléti rendszerig Egészségügyi reform = minőségi kritériumok és költségelemzés Mintegy 30-35 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy az egészségügyi dolgozók megkaphassák az érdekképviseleteik által kért 16 százalékos béremelést, ám Kovács Pál szerint a jövő évi költségvetésben erre nincs fedezet. Az Egészségbiztosítási Ön- kormányzat elnöke tegnap, a Nyugdíjasok Országos Képviselete által szervezett budapesti fórumon egyebek mellett elmondta: az egészségügyi rendszert oly módon kell átalakítani, hogy finanszírozása minőségi kritériumokra és költségelemzésre épüljön. Tájékoztatása szerint a jövő héten befejeződik az önkormányzat által indított, a minőségi követelmények teljesülését elemző háziorvosi praxisanalízis. Elkészült az a rendszer is, amely új költségelszámolást vezetne be, egyelőre csak referenciajelleggel. Az Egészségbiztosítási Ön- kormányzat elnöke bejelentette, hogy januártól havonta összesítik az előző hónap járulékbevételeit, az apparátusra fordított kiadásokat és más költségeket. Kovács Pál megítélése szerint mintegy 10-15 évre lesz szükség ahhoz, hogy stabil jóléti rendszer alakuljon ki Magyarországon. Az idősek helyzetét elemezve részletesen szólt egyebek mellett a nyugdíjasokat érintő szociális kirekesztődés jelenségéről, az otthoni ápolás megoldásának szükségességéről és a szociális bérlakásépítés problémaköréről. Hibás törvényjavaslat. Alkotmányellenes a népszavazásról szóló törvényjavaslat azon rendelkezése, amely szerint ugyanabban a kérdésben két éven belül nem tartható népszavazás - mondta ki hétfőn meghozott határozatában az Alkotmánybíróság. Egynapos MTA-közgynlés. A doktori oklevelek átadásával megkezdődött hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia 161-. közgyűlése. Az egynapos ülésen Glatz Ferenc elnök az Akadémia előtt álló, az európai integrációval is összefüggésben lévő feladatokról beszélt. Morvái képviselő marad. Az Országgyűlés mentelmi bizottsága visszavonta azt a határozati javaslatát, amely Morvái Ferenc képviselői megbízatásának megszüntetését indítványozta a parlamentnek. Beiktatták Kovács Árpádot. Gál Zoltán, az országgyűlés elnöke tegnap beiktatta tisztségébe az Állami Számvevőszék új elnökét, Kovács Árpádot. Halálaláírások. Tóth Tamás, Sárszentmihály polgármestere öt híján 3000 újabb, a halálbüntetés visszaállítását kezdeményező aláírást nyújtott át hétfőn Gál Zoltán házelnök titkárának. A polgármester korábban több mint 100 ezer aláírást adott át az Országgyűlésnek, ennek egy részét azonban az Országos Választási Bizottság nem minősítette hitelesnek. Feszültséget oldott? Hétfőn a Fővárosi Bíróságon folytatódott Lascsik Attila meghallgatása. Az ÁPV Rt. volt vezér- igazgatója szerint számukra nem a Tocsik Márta munkájából adódó megtakarítás volt a lényeg, hanem az önkormányzatok és az ÁPV Rt. között kialakult feszültségek gyors megoldása, mielőtt politikai támadások érték volna a privatizációs szervezetet. Papp Lajos kilépett. Az ismert szívsebész tegnap kilépett a Metész sztrájkbizottságából, mert tudomása szerint a szervezet párttá .kíván alakulni. Ez utóbbi értesülést Kosa Gyula, a Metész elnöke cáfolta. Egynapos késés. A számító- gépes rendszer meghibásodása miatt nem jelent meg a Napi Magyarország című új napilap első, hétfőre tervezett száma. Kalóz szoftverek. Ha bűne bebizonyosodik, akár öt évig terjedő börtönbüntetéssel is sújtható az a budapesti, Báthori utcai számítógépes vállalkozás, amelyet két éven belül másodszor kapott illegális programok árusításán a BSA, az úgynevezett szoftverrendőrség. Élelmiszerek elesetteknek A Vöröskereszt felhívása karácsonyi pénzbeli adakozásra A hagyományos mindenki karácsonyfájának felállítása, szentesti ünnepségek, ajándékosztás, ingyenkonyhák, szociális vásárok, nappali melegedők, teaakciók szerepelnek országszerte a Magyar Vöröskereszt ünnep előtti programjaiban. A szervezet országos központjában elmondták: a Vöröskereszt a napokban felhívással fordult az állampolgárokhoz, hogy pénzbeli támogatással járuljanak hozzá a szervezet karácsonyi segítőakcióihoz, téli segélyprogramjához. Az adományokat az MKB 10300002- 20329725-71483285 csekkszámlaszámon lehet feladni. Országszerte azt tapasztalják a helyi vöröskeresztes szervezetekben, hogy mind többek számára jelent gondot a legalapvetőbb szükségletek kielégítése, a mindennapi kenyér, a meleg ruha, a tüzelő előteremtése. Éppen ezért minden megyében számba vették a legrá- szorultabbakat és igyekeznek rajtuk segíteni. Többfelé nyitnak meg a napokban átmeneti szállást, népkonyhát. Egerben például ebben a hónapban a 300 adag étel helyett 600 adag kiosztását tervezik. Szükség szerint szolgál majd Tatabányán is a konyha. Ä jótékonysági ajándékozási akciók a legtöbb helyen a héten kezdődnek. Egyes településeken - például Komlón - a pártok házában ugyan, de a Vöröskereszt képviselői adják át a rászorulóknak az élelmiszercsomagot. Sok helyen még javában tartanak az adventi gyűjtések az egyedül élő, vagy a kórházakban fekvő idős emberek számára. A nagycsaládosokra mindenütt gondolnak a vöröskeresztesek, több településen közvetlenül az ünnep előtt látogatják meg őket valamilyen hasznos ajándékkal. Számos városban, községben a gyerekek állnak a gondoskodás középpontjában. Néhol már hagyomány, hogy a kicsik segítségével díszítik fel a mindenki karácsonyfáját a település főterén. Kigyúlnak az ünnepi gyertyák a hajléktalanszállókban, és az idősek otthonaiban, klubjaiban is. (der) A megoldást a kisebbségek politikai szerveződése jelenthetné Kibicek és a pártok partija Régi adóssága a törvényhozásnak, hogy nincs intézményesen biztosított parlamenti képviselete a kisebbségeknek. A „törlesztés” időpontja azonban. közelebb került: a Ház megkezdte annak a törvényjavaslatnak a tárgyalását, amely - meghatározott feltételekhez kötve - 13 képviselői helyet biztosítana a kisebbségi önkormányzatok jelöltjeinek. A tervezet máris heves vitát váltott ki. A honatyák egy része úgy véli, hogy a kisebbségi képviselők - csupán „kibicei” lennének a törvényhozásnak, mert jogállásuk a független képviselőkéhez hasonló. Mások szerint a párterőviszonyok alapján szerveződött parlamentben „idegen testet” jelentenek, hiszen nem politikai hovatartozásuk révén jutnak mandátumhoz. Dr. Navracsics Tibor, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának politológusa osztja az aggodalmakat:- A jelenlegi egykamarás rendszertől valóban eléggé idegen ez a megoldás - mondja. - S ez akkor is tény, ha úgynevezett mulasztásos alkotmánysértést kell orvosolni. Ami a külföldi példákat illeti: Szlovéniában és Horvátországban vannak a magyar kisebbségnek képviselői, igaz, esetükben kétkamarás parlamentről van szó. Európa sok országában pedig a kisebbségek párttá fejlődtek'. Elvben tehát megoldást jelenthetne nálunk is a kisebbségek pártosodása, de a gyakorlatban erre semmi esély nincs. Ehhez regionális összetartozás is kellene, de hazánkban a kisebbségek területileg rendkívül szétszórtan élnek. Ilyen helyzetben talán nem is a mandátum a megoldás kulcsa. Inkább az, hogy a kisebbségeket érintő kérdések megoldásába kellene bevonni őket. A célnak inkább megfelelne, ha a kisebbségi ön- kormányzatok létrehoznának egy parlament mellett működő konzultációs bizottságot, amellyel adott kérdésekben köteles lenne a t. Ház előzetesen tárgyaim. (Szalóky) v