Somogyi Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-16 / 293. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1997. december 16., kedd Bécs szívesen közvetítene Budapest és Pozsony között Közös cél a jószomszédi viszony A három kormányfő kézfogása fotó: feb/reuter Viktor Kiima osztrák kancellár hétfőn Becsben a harmadik osztrák-magyar-szlovák kormányfői találkozó után nagy örömmel nyugtázta, hogy Ausztria közvetlenül az Európai Unió luxemburgi csúcsértekezlete után lehet a gazdája „há­rom baráti és szomszédos ország” találkozójának. HÍRHÁTTÉR Régiók vetélkedése Bármennyire rózsás jövőt, felvirágzó régiót rajzolt is a Délkelet­ázsiai Országok Szövetsége csúcstalálkozójának részvevői elé a Kuala Lumpurban tegnap kiadott ambiciózus dokumentum, a hangzatos nyilatkozat szöges ellentétben állt a háromnapos érte­kezlet alaphangulatával. A záródokumentum a XXI. század kihívá­saival, a távol-keleti térség gyors fejlődésével foglalkozik, 2003-ra például célul tűzi ki a szabadkereskedelmi övezet létrehozását. A keserű jelent viszont a hónapok óta húzódó valutaválság, a régió megtorpant gazdaságainak és a különböző szanálási tervek elfo­gadtatásának kínlódása jelenti. A kilenc országot tömörítő, 30 évvel ezelőtt alapított ASEAN most első ízben szervezett olyan csúcsot, amelyre a legfontosabb környékbeli államok - Kína, Japán és Dél-Korea - vezetőit is meghívták. Hiába dolgozott ki ugyanis a Nemzetközi Valutaalap csaknem 100 milliárd dollárra rúgó, gazdaságszanálási mamut- csomagtervet, nem képzelhető el olyan mentőakció, amelybe e „nagy hármas” ne kapcsolódnék be. S ez még akkor is igaz, ha Szöul manapság maga is inkább a megsegítendők, semmint a segé­lyezők közé tartozik. Sok megfigyelő felteszi a kérdést: a régiók vetélkedőjében előnyt jelent-e az integráció lépcsőfokain feljebb és feljebb araszoló közös Európa számára, ha az ASEAN gondokkal küszködik? A válasz egyértelmű: nem. Hiszen a valutaválságok nem állnak meg a határoknál. Szondy Gábor Parlamenti támogatás a csatlakozási tárgyalásokra Történelmi meghívó Korrekt és realista döntés­nek nevezte Radu Vasile szená­tor, a román Kereszténydemok­rata Nemzeti Parasztpárt főtit­kára, hogy az RMDSZ nem vá­lik ki a kormánykoalícióból. A párt szokásos hétfői sajtóérte­kezletén ugyanakkor bírálta azt, hogy a szervezet ezzel kapcso­latban feltételeket fogalmazott meg hétvégi tanácskozásán. Az osztrák kormány 60 mil­lió schillinggel támogatja a 33 százalékban tulajdonában lévő Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GySEV) fejlesztését 2001-ig. A Kárpát-medence országai­ban tevékenykedő magyar ifjú­sági szervezetek képviselői egy kelet-közép-európai ifjúsági tu­risztikai hálózat létrehozásáról határoztak a Szabadkához kö­zeli Palicson. Munkaszüneti nap lesz Ku­bában karácsony első napja. A Vatikán vasárnap melegen üd­vözölte Fidel Castro kubai el­nök erről szóló bejelentését. A Szentszék egyúttal reményét fe­jezte ki, hogy ezt a gyakorlatot a jövőben is megtartják, és nemcsak a pápa közelgő látoga­tásának szól a gesztus. Kubá­ban a cukomádaratásra hivat­kozva 1969 óta nem tartanak munkaszünetet karácsonykor. Bili Clinton elnök a jövő héten a karácsonyi ünnepek al­kalmából felkeresi a boszniai SFOR-kötelékben szolgáló amerikai csapatokat. Az ameri­kai elnökök - a fegyveres erők főparancsnokaként - hagyomá­nyosan látogatást tesznek az ünnepi időszakban a külföldön szolgáló alakulatoknál. Az olajár mélyrepülése to­vább tart: az OPEC-titkárság hétfőn közzétett adatai szerint a múlt héten a szervezet irányadó olajára hordónként több mint fél dollárral süllyedt az előző heti árhoz képest, és 17,23 dol­lárnál tartott. Lerombolta az izraeli hadse­reg négy olyan palesztin lakó­házát, akik öngyilkos merény­lőként izraeliek elleni terrorcse­lekményekben vettek részt. A katonák körülvették a Náblusz- hoz közel eső Aszira asz-Sama- líja nevű falut, majd kilakoltat­ták a merényletben részt vevők családtagjait. A védőügyvédek jelenléte nélkül folytatta a bíróság Pá­rizsban a Carlos elleni pert. A terrorista védői kivonulásukkal tiltakoztak, mert a bíróság elha­lasztotta követelésük megvita­tását. Kérték, hogy a vizsgáló- bíró új, lényeges információk­kal szolgáljon mindazokról a lehetséges tanúkról, akik jelen voltak 1975-ben a latin ne­gyedbeli incidensnél, amelynek során három ember meghalt. A Horn Gyula miniszterelnök­kel és Vladimír Meciar szlovák kormányfővel folytatott majd­nem kétórás megbeszélés után a kancellár kifejtette: a 11 tagje­löltre vonatkozó luxemburgi döntés „esélyt ad egy olyan vízió megvalósítására, amelyről már apáink is álmodtak, de amelynek életre keltése nem adatott meg nekik. Most megvan az esély egy közös, békés Európa létre­hozására”. Az osztrák politikus hangsú­lyozta azt is: örül, hogy a mos­tani találkozó komoly lökést adott egyes magyar-szlovák problémák, így a bősi ügy és az „Szeretne polgármester lenni? Forduljon hozzánk! Választási irodánk segít!” - így szólt a hirdetés az egyik német újság­ban. A 38 éves Joseph Möller úgy gondolta: él az alkalom­mal, és megpályázza Grossel- fingen polgármesteri székét. A szolgáltatás nem túl olcsó: összesen mintegy tizenötezer márkába került. A cég főnöke, a 47 éves Bernd Richard Hinderer elő­ször is felmérte, hogy Grossel- fingen lakosságát milyen gon­alapszerződés végrehajtására vonatkozó kérdések megoldá­sához. Hozzátette: Ausztria nem közvetíteni akar, hanem ha igénylik, felajánlja szolgálatait. Hóm Gyula a közös sajtótá­jékoztatón egyetértett „barátjá­val, Kiimával”, s megköszönte az osztrák kormánynak a lu­xemburgi döntést. A háromol­dalú kapcsolatok jövőjével kapcsolatban a magyar kor­mányfő bejelentette: Magyar- ország jövőre lesz a tri laterális együttműködés soros elnöke, a találkozó házigazdája. Ebben a minőségében vállalta: konkrét javaslatokat készít elő, amelyek dók foglalkoztatják. Hamar megtudta, hogy a helybélieket zavarja a községükön naponta átgördülő több száz kamion. Aki itt polgármester akar lenni, annak azt kell ígérnie, hogy a problémát orvosolja. Hinderer nem azt tanácsolja, hogy a jelölt feltétlenül oldja is meg a gondot, de helyezze kilátásba az intézkedést. Az iroda gondosan átnézi a helyi sajtót, tanulmányozza a hirdetéseket, a lapokból érzé­kelhető óhajokat, konfliktuso­háromoldalú megvalósításához a kormányok döntése szüksé­ges. A magyar-osztrák kapcsola­tokról Hóm elmondta: semmi­féle politikai vita vagy kérdés nem feszíti a két ország viszo­nyát. Az együttműködés egyes konkrét kérdéseit a két ország folyamatosan megoldja. A ma­gyar-szlovák kapcsolatokról szólva a magyar kormányfő hangsúlyozta: „nekünk az az érdekünk, hogy minden lehet­séges eszközzel támogassuk Szlovákia integrációs törekvé­seit; Szlovákia is támogassa a magyar integrációst és segítsük egymást a csatlakozás köve­telményeinek teljesítésében”. Vladimír Meciar megje­gyezte: az együttműködés hoz­zájárni egy (;urópai közös régió megteremtéséhez. kát. Az alapító okos ember. Olyan adattárat létesített, amelyben benn van 1111 ba- den-württembergi falu pol­gármester-választásának idő­pontja, a várható jelöltek száma, a lakosokat foglalkoz­tató legnagyobb problémák. Ezek ismeretében ajánlja fel szolgálatait, és rendelés esetén kidolgozza a haditervet. A jelöltet alaposan kifaggat­ják, s ha már mindent tudnak róla, következnek az olykor kényelmetlen tanácsok. Pél­dául az, hogy legalább a kam­pány idején ne mutatkozzék a településen nős létére a férje­zett barátnőjével. (Harmat) Az Országgyűlés hétfői - idei utolsó - munkanapján a na­pirend előtti felszólalások fő témája az Európai Unió ál­lam- és kormányfőinek lu­xemburgi csúcsértekezlete volt. A parlamenti pártok képviselői egyetértettek ab­ban: a hazánknak szóló meg­hívás történelmi jelentőségű. Kovács László külügyminiszter leszögezte: a december 13-ai döntés révén a közeljövőben in­tenzív csatlakozási tárgyalások kezdődhetnek hazánk és az Eu­rópai Unió között. Torgyán József (FKGP) kije­lentette: a kisgazdák támogatják a megkezdett tárgyalásokat, de szerintük nagyobb figyelmet kell szentelni az előkészítésre. Pokomi Zoltán (Fidesz) kifogá­solta, hogy a csatlakozási tárgya­lásokat nem a parlament, hanem a kormány folytatja. Csapody Miklós (MDF) hangsúlyozta, hogy lehetőleg nemzeti kon­szenzusra kell törekedni mind­azokban a kérdésekben, ame­lyek a magyar érdekeket érintik. Barsiné Pataky Etelka (KDNP) azt hangoztatta, hogy a stratégiai kérdésekben ki kell kérni a par­lament véleményét. Szekeres Imre (MSZP) remé­nyét fejezte ki, hogy nem „a sa­vanyú a szőlő” elve fogja meg­határozni a konszenzus megte­remtésének lehetőségét a legfon­tosabb külpolitikai kérdésben. Szent-Iványi István (SZDSZ) jelképesnek nevezte, hogy az év utolsó ülésnapja két olyan fontos esemény közé ékelődik, mint a hét végi uniós csúcs és Magyar- ország NATO-csatlakozási jegyzőkönyvének aláírása. „Az Európai Unió döntése esélyt ad Európa évszázados gazdasági megosztottságának a megszüntetésére és megbontott civilizációs egységének a hely­reállítására” - vélekednek cseh politikai körökben. „Bulgáriát a jaltai megállapo­dásban kijelölt helyről Európa térképére helyezték át” - jelen­tette ki Ivan Kosztov bolgár mi­niszterelnök. A román politikusok általá­ban üdvözölték, a lapok egy ré­sze viszont csalódással, vagy éppenséggel ellenségesen fo­gadta az Európai Unió luxem­burgi döntését. „Csehországtól, Lengyelor­szágtól, Magyarországtól, Szlo­véniától, Ciprustól, vagy éppen Észtországtól eltérően a Szlovák Köztársaság teljesíti a legtöbb feltételt” - úja a Vladimír Me­ciar vezette Demokratikus Szlo­vákiáért Mozgalom állásfoglalá­sában Vladimír Hagara, a kor­mánykoalíció legerősebb pártjá­nak szóvivője. Ugyanakkor a pozsonyi Új Szó kommentálja szerint a luxemburgi dokumen­tumot diplomaták fogalmazták, akik nem engedhették meg ma­guknak, hogy kinyilvánítsák: amíg Meciar lesz hatalmon, ad­dig Szlovákia „másodosztályon” utazik, és minden megváltozik, mihelyt demokratikus kormány jön létre Pozsonyban. Luxem­burgban ugyanis nem a Meciar- kormány előtt, hanem Szlovákia népe előtt hagyták nyitva Eu­rópa kapuját. A munkáspárti brit kormány, amely két hét múlva átveszi az unió soros elnöki posztját, már­cius 12-re nagyszabású európai konferenciát tervez. Választási tanácsok - jó pénzért „Ha polgármester szeretne lenni, forduljon hozzánk!” Egy német vállalkozó azt ígéri, hogy nem kevés pénzért a becsvágyó civileket politikusi pályára segíti. Maga az ötlet­gazda sem gondolta volna, hogy ekkora lesz az érdeklődés. Amerika kontra Európa Válságban a földrész védelmi ipara Az Európai Unió országai hatszor annyi amerikai had­felszerelést importálnak, mint amennyit a közösség tagállamaj el tudnak adni az Egyesült Államoknak. A hidegháború vége óta az amerikai védelmi ipar nagy mértékben koncentrálódott, és versenyképesebb mint valaha. Különösen azért, mert az óriás- vállalatok párhuzamosan fej­lesztenek és gyártanak polgári és katonai célú termékeket. Ezzel szemben az Európai Unióra még mindig a szétfor- gácsoltság a jellemző, holott 700 ezer ember munkahelye közvetlenül, további százez­reké pedig közvetetten a vé­delmi ipartól függ. Korábban még ennél is sok­kal többen dolgoztak az ága­zatban, ám 1984 óta a munka­helyek 37 százaléka megszűnt, főként az amerikai nyomulás miatt. Míg a hat legnagyobb európai cég az elmúlt évben 60 milliárd dollár értékben tudott eladni hadfelszereléseket, csak a három legnagyobb amerikai konszern eladásainak értéke 90 milliárdra rúgott. Ebben a helyzetben az Unió összefogásra szólította fel tag­államait. Nem lehetnek ver­senyképesek, amíg Európában hat-hat harcigépgyártó és elekt­ronikai cég, valamint két raké­taépítő verseng egymással is, miközben az amerikaiak már régen egyesítették erőiket. Ferenczy Europress- a legolvasottabb női magazin Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Gazdag ünnepi tartalommal, 3 milliós nyereményjátékkal, izgalmakkal, ötletekkel, ajándékokkal, keresztrejtvényekkel, horoszkóppal kívánunk boldog karácsonyt és sikeres új esztendői! Kiskegyed 88 oldalon

Next

/
Thumbnails
Contents