Somogyi Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-13 / 291. szám

Lőni csak jeggyel lehet Heves viták után alakult meg az Országos Vadász­kamara megyei területi szervezete is. A somogyi kamara elnöke Ivusza Ta­más, a Lábod-Mavad Rt vezérigazgatója, alelnöke Végvári Jenő és Parrag Imre, titkára pedig dr. Bőd Lajos lett. A vadvédelmi és vadgazdálkodási bizottsá­got Barkóczi István, az etikait dr. Makai Lajos, a felügyelő bizottságot pe­dig Gazdag Károly vezeti. Az elnökség tagja dr. Pal­lér Endre és Plucsinszky Zsolt is.- A vadásztársadalom az utóbbi években nagyon heterogénné vált — mondta Ivusza Tamás. — Egyre jobban kiéleződtek az el­lentétek a hivatásos és a vadász területtel nem ren­delkező sportvadászok kö­zött. Főleg akkor, amikor a vadászati törvény után megkezdődött a területek újrafelosztása. Ennek a huzavonának végül a vad­állomány romlása látta a kárát. Én azért tartom fon­tosnak a kamara létrehozá­sát, mert lesz egy fórum, ahol az érdekeket közös nevezőre lehet hozni. Ideje volna már, hogy az indula­tok elcsituljanak, s a vadá­szok összefogjanak a ma­gyarországi vadászkultúra, nem utolsó sorban a vadál­lomány megőrzéséért. Ne felejtsük el, hogy a vadá­szati törvénnyel egy idő­ben megszületett az erdő­törvény, és előtte pedig a természetvédelmi törvény. Ezeket végrehajtani a va­dászok nélkül nem lehet. Az összefogás jól felfogott gazdasági érdekünk is le­het, mert másképpen aligha tudnánk megfékezni a súlyos károkat okozó orvvadászatot sem.- Az elvből lehet való­ság? — A vadászkamarai tag­ság kötelező minden ma­gyar vadász számára. Ah­hoz, hogy valaki vadász lehessen le kell tenni a va­dászvizsgát és a fegyver- ismereti vizsgát. Ezután jogosult csak fegyver vá­sárlására. Ahhoz, hogy va­dászni is tudjon, ki kell vál­tania a vadászjegyet, ame­lyet a kamara állít ki. A va­dászok a területi szervek­nél kérhetik felvételüket, s itt állítják ki számukra va­dászjegyet is a tagdíj befi­zetése után. Az éves tag­sági díj mindössze 1200 fo­rint. Most ezek kiadása a legsürgetőbb, hogy már az új év első napjaiban is hi­vatalosan tudjon vadászni az, aki akar. Ugyanakkor az elnökség megállapodott egy biztosító társasággal, amely a legkedvezőbb ajánlatot tette a vadkárok felelősségbiztosítására. Ezt azért tartottuk fontosnak, mert így megelőzhetők a későbbi viták a kárrende­zéseknél. Nagy Jenő A GA3DA Kft. megnyitja december 15-én a megye LEGNAGYOBB FEHÉRNEMŰ SZAKÜZLETÉT Kaposváron Triumph, Sariana, Bahama, Felina fehérneműk -> Primavera harisnyák, zoknik különlegesen szép és széles áruválasztékával várjuk kedves vásárlóinkat. December 15-17-ig minden árura 20% kedvezményt adunk Garda Kft., Kaposvár, Fő u. 5-7. (Elektro Markt mellett) | Az igazgató zsebpénze Kovács Antal az OTP Bank Rt megyei igazgatója 1978-ban végzett a közgazda­ságtudományi egyetemen, volt vezető a nagyatádi városi tanácson, a kisváros ke­reskedelmi bankjában, két éve pedig Kaposváron pénzintézeti első ember. A Vasárnapi Somogyi Hírlap kereste meg elsőként rendhagyó kérdéseivel.- Mennyire volt elkényeztetve zseb­pénzzel diákként? — Szigorúan neveltek a szüleim, nekik köszönhetem, hogy megtanultam taka­rékoskodni. Középiskolásként minden nyáron dolgoztam. Egyetemi eredmé­nyeimért népköztársasági ösztöndíjat kaptam, így abban az időben nem voltak pénzgondjaim. Az ösztöndíj 2400 forint, az első fizetésem 2800 forint volt, fiatal házasként szigorú könyvelést vezettünk a feleségemmel a kiadásokról. Lakásra szerettünk volna gyűjteni, de ebből hosszú ideig nem sikerült.- Gyerekei kapnak zsebpénzt? — Szeretném, ha megtanulnák a kö­rültekintő gazdálkodást. Középiskolás fiamnak junior kártyát vettem, meghatá­rozott összegből kell gazdálkodnia. Ez a módszer jól működik.- Ön milyen kártyát használ? — Természetesen OTP-kártyát, van mindegyik fajtából, de csak egynek sike­rült megjegyezni a PIN-kódját. A mai vi­lágban nem okos dolog készpénzt hor­dani magunknál.- Mire sajnálja és mire nem a pénzt? — Kidobott pénznek tartom a bóvli vá­sárlását, az egészségkárosító anyagokat: szerencsére tíz éve nem dohányzom. A könyvekre, a tanulásra, a nyelvtanu­lásra, s a kikapcsolódásra nem sajnálom.- Ki kezeli otthon a kasszát? — A napi dolgok felett a feleségem dönt, a nagyobb kiadásokról közösen határozunk, az esetleges megtakarítás befektetése az én feladatom. Mindenki­nek ajánlom: válasszanak többféle mó­dot megtakarításaik elhelyezésére. Ezt magam is szívesen követem. (Izményi) A pénz fegyveres őre A kaposvári Takarékbankban a bejárattal szemben több­nyire egy széken ülve tölti napjait Végh István bizton­sági őr, a budapesti Bizalom Vagyonvédelmi Részvénytár­saság területi igazgatóságá­nak tagja. Amikor néha feláll, szálas termete betakarja a fal­felületet. Szúrós szemével szinte átvilágít minden belé­pőt. Tudja: az ajtónyitás drámai pillanatok vagy órák kezdetét is jelentheti: sísap­kák arcra rántását, fegyverro­pogást, életet fenyegető pa­rancsszavakat, söprést milli­ókkal, veszett utcai üldözést és halált. Azzal is tisztában van: ő lenne a rablók első célpontja! Három gyermeke várja otthon. A legtöbb köny- nyet talán a legkisebb fiú hul­latná érte, akit egyedül nevel. — Nem vagyok naiv: meg­eshet, hogy egy támadásnál kioltják az életemet. De ha örökké ez foglalkoztatna, fel­őrlődnének az idegeim. Ahol ül, onnan jól látni mindent. Az őr számára ideá­lis hely. — Önre figyelek, de elmon­dom, milyen ruha van azon a most belépett srácon. A mi munkánk a szűréssel kezdő­dik. Az ide járók többségét ismerem, és ez nagyon jó. El­sősorban arra kell figyelni, ami eltér valamiben a meg­szokottól. Követjük az iménti fiatal­ember minden lépését. Be­megy az üvegajtón a kiszol­gáló térbe. Tétován körülnéz, aztán határozottan odalép az egyik salterhez. Eljátszunk a támadás gondolatával, és el­képzeljük, mi lenne, ha pénzt követelne. Én már szinte lá­tom, hogyan kapna fegyveré­hez Végh István. Mondom is neki, amit gondolok. — Nem, nem! Felejtsük el a pisztolyt! — tiltakozik — Fegyverhez én csak akkor nyúlnék, ha elkerülhetetlen lenne, hiszen akár egyetlen lövés is tűzharc kialakulásá­hoz, vérengzéshez vezet­hetne, márpedig nekünk az elsődleges feladatunk a bank ügyfeleinek és dolgozóinak védelme. A pénz csak ezután jöhet számításba. Más módja is van az elhárításának. Min­denekelőtt a testi erő, ame­lyet, ha kellően és gyorsan alkalmaznék, lenne esélyem a rabló fizikai legyűrésére. A banknak igen korszerű a ri­asztórendszere van, amelyet én olyan módon hozhatok működésbe, amelyről a rab­lók nem is álmodnak. De ez maradjon az én titkom. Ott, ahol nem így van, csak két dologról lehet szó: nincs pénz korszerű riasztóberen­dezésre, vagy az alkalmazot­tak a rémület sokkjától a cse­lekvésképtelenségig lebénul­nak. Hogy jól lép-e a bizton­sági őr, az nagy mértékben attól függ, képes-e a gyors és határozott döntésre. A jó döntés pedig mindenek­előtt a szakmai (szellemi, fi­zikai) felkészültségen, és a döntést hozó pszichológiai alkalmasságán múlik. Végh István a szakmai tudnivalókat hosszú tanfolyamokon, ki­váló rendőröktől, kriminalis- táktól sajátította el. Átesett a legkorszerűbb pszichológiai teszteken. Hogy ott milyen kérdésekre kellett válaszolni! Az egyik úgy szólt: fél-e sö­tétben? Azt mondta: nem. Máig se biztos benne, hogy ez volt a jó válasz, hiszen azt is jelenthette: nem elég óva­tos és körültekintő. Amit biz­tosan tud magáról: mindig nyugodt, edzett, erős és gyors. Azt mondja: ha nem ilyen lenne, nem jött volna biztonsági őrnek. Azokra ha­ragszik, akik fizikai alkal­masság nélkül vállalják ezt a veszélyes munkát, vagy szel­lemileg és fizikailag eltu- nyulnak, és alig várják, hogy akadjon számukra valami­lyen más munkahely. Nem is szólva azokról, akik a bűnö­zőkkel lepaktálva ingatják meg a bizalmat. — Ezt a szakmát így nem lehet gyakorolni — mondja. — Számomra biztonsági őrség egész életre szóló választás és elkötelezettség. Ez azzal jár, hogy a műszak végeztével is minden eszközt és lehetősé­get megragadok, — a szakmai irodalomtól, a krimiken át az újságok bűnügyi rovatának tanulmányozásáig — hogy új ismereteket szerezzek. Ne mosolyogjon. Tudom én, hogy a krimik az írók ötletei alapján születnek, de azt se én találtam ki, hogy a bűnö­zők egy része éppen a fil­mekből meríti az ötleteket a bűncselekmények elköveté­séhez. Nagyon sok időt töltök naponta testedzéssel, önvé­delmi gyakorlatokkal. A biz­tonsági őrségnek akkor lesz igazán nagy tekintélye ha­zánkban, ha mi őrök is te­szünk érte. Végh István piros műbőrrel borított székén ülök. Szem­ben munkájukba feledkezve dolgoznak a bankosok. Édes­anyák? Lányok? Mindegyik sértetlenül szeretne ma haza­érni. Innen képzelte bele őket biztonsági őrünk válságos helyzetekbe. És mindig oda­jutott: ahhoz, hogy esetleges támadáskor bántódásuk ne essen, időt kell nyernie. Aki pedig időt nyer, életet nyer. Bankról lévén szó, talán még pénzt is. Szegedi Nándor A ndrás vasutas szeretne lenni. Sok öt éves apró­ságról tudják azt a szülei. Történetünk szereplője azonban saját erejéből is tett azért, hogy közelről megcso­dálhassa a vonatot: kiállt a Siófok-Kaposvár között köz­lekedő szerelvény elé, a sínek közé, úgy kényszerítette megállásra...- Ha eltűnik, azóta a vasúti töltés körül keressük - mondta a fejét csóválva, na­Kétszer kettő az sofőr, festő, vasutas és kukta Ikertörténet gyokat sóhajtva Pethes Fe- rencné, az édesanyja. - két­szer még rendőröket is hív­tunk, kiderült, csak itt bent bújt el, a lakásban. Az asszony kétszer szült, s négy gyereke van: ikrek. Nem meglepetés ez a családban; a férj unokatestvérénél is van ikerpár, a nagymamák pedig összesen négyszer lepték meg hasonló „teljesítmény­nyel” a bábaasszonyt.- Az utcán, a boltban rájuk csodálkoznak az emberek. Azt mondják, jaj, de aranyo­sak - folytatja az édesanyja ádándi lakásukban. - Azt már nem teszik hozzá, hogy húú, de sok gond lehet velük! Az ikrek nem csak formára, bel­sőleg is különböznek. Feri - a másik fia - jármű­vet „vezet” a legszívesebben: a sofőrként dolgozó apa te­herautóját. A lányok pedig...- Katit nem érdeklik a földi dolgok: az ágyazást, a takarí­tást lealacsonyítónak tartaná, a konyhába csak enni jár. Rajzolni és festegetni nagyon szeret. És tehetséges is: lett már harmadik egy versenyen! Zsuzsa, a másik kilenc éves viszont gyakran segít. Az ikrek nem szeretik a te­jet, a húst annál inkább. A disznóhúst zsírosnak tartják, pulyka a kedvencük. Négy jókora jószág kapirgál az ud­varon: egy gyereknek egy.- Az ultrahang megmu­tatta, hogy ikreim lesznek - emlékszik az édesanyja. - Először örültünk is, másod­szor nem annyira. Azok mondják, milyen aranyosak az ikrek, akiknek nincs. Miközben sorolta Feri, Kati, András és Zsuzsa hibáit, ragyogott a szeme... Czene Attila

Next

/
Thumbnails
Contents