Somogyi Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-13 / 291. szám

24 SOMOGYI HÍRLAP LELLE1 TÜKÖR 1997. december 13., szombat RENDEZVÉNY NAPTÁR Sakkoznak kicsik és nagyok Ma délelőtt rendezik a mű­velődési házban a felnőtt sakk kupát. Misetáné Burján Anita az általános iskola ta­nára a Mikulás kupa után most a felnőtteknek, majd a gyerekeknek szervez ver­senyt. Ezeket az önkor­mányzat is támogatja. Karácsonyváró hagyományőrzők A következő héten Balaton- lellei karácsonyváró címmel kezdődnek színes progra­mok. December 19-én este 6 órakor tartják műsorukat a hagyományőrző egyesület tagjai. Az I-es számú nyug­díjas egyesület énekkara és a Lelle Boys együttes lép fel. A Lelle néptáncegyüttes a legújabb műsorát mutatja be. Az ajándékozás sem ma­rad el: most kapják meg a néptáncosok a sárközi köté­nyeket, a fafaragók pedig a plébánia hittan termébe ké­szített falitáblát adják át. A műsor után átrendezik a művelődési ház nagytermét és az otthonról hozott fi­nomságokkal vendégelik meg egymást a Lölle ha­gyományőrzők. Hangverseny a templomban Régi hagyomány a római katolikus templomban ren­dezett ünnepi koncert, amelyre ezúttal december 20- án este fél 6 órától kerül sor. A lellei Szt. Cecília énekkar mellett fellép az ál­talános és zeneiskola gyer­mekkara, a nagykanizsai Jé­zus szíve templom ének­kara, a kaposvári Szent Imre székesegyház kórusa, vala­mint a Balaton Vox vegyes­kar. A koncerttel párhuza­mosan este 6 órától a műve­lődési házban a színjátszó szakkör mutatja be új műso­rát szintén a balatonlellei karácsonyváró jegyében. Keresztény családok együtt Műsoros délutánon látják vendégül egymást december 21- én délután fél 3-tól a művelődési házban a ke­resztény családok. Zárva lesz a művelődési ház A művelődési ház az ünne­pek idejére bezárja kapuit, átadva a helyet a családi együttlétnek. Január 5-én nyit újra. Leilei séták kalauza Várhatóan még ebben az évben megjelenik a Tájak Korok Mú­zeumok sorozat Leilei Séták című kétnyelvű füzete. írója Ligeti Gábor, aki nyolcadik éve bérli és működteti a lellei Kapoli Mú­zeumot, részben azért, hogy nagyapjának, Ligeti Miklósnak, a neves portrészobrásznak méltó emléket állítson. A Lellei séták című kiadvány megjelentetését - pályázat alapján - a megyei műemléki bizottság és a helyi önkormányzat támogatta.- A füzet megírására az kész­tetett, hogy szeretném minél több emberrel megismertetni Lellét. Valamikor a part menti üdülőkben úgynevezett kultú- rosok dolgoztak, akik fel vol­tak készülve a településből. Tudták, hogy mit érdemes megmutatni. Ezeknek a lelkes kalauzoknak már nyomuk sincs. A nyáron előfordult, hogy a Kapoli Múzeum iránt érdeklődő vendégek az üdülő- messziről jött diáklány - portása azt válaszolta: Ilyen itt nincs is. A füzet persze nem­csak a vendégeknek készül, hanem a helybelieknek is. Hi­szen Lelle nagyon érdekes falu, s története még az ősla­kók számára is kínál fölfe­dezni valót.- Miért nevezi falunak Ba- latonlellét?- Azért, mert a város csak egy lakóhely. A falu azonban egyben közösséget is jelent. Márpedig Lellén - jóllehet vá­ros - még jelen van az össze­tartozás érzése. Ez a település még emberi léptékű maradt, jóllehet természetesen már igazi város.- Milyen sétákra invitál a kiadványban?- Az egyik rövidebb sétaút bemutatja egyebek közt a mos­tani templom helyén már a népvándorlások korában állt Szent Kelemen bazilikát, me­lyet még Ciril és Metód szen­telt fel. A séta következő ál­lomása a Bitó domb, melynek történetét alighanem a helybe­liek sem ismerik. Igaz, már századokra visszamenően nem akasztottak ott. Ám még száz évvel ezelőtt is előírás volt, hogy disznót vágni, illetve porzsolni csak a Bitó dombon volt szabad, hogy megakadá­lyozzák a tüzeket a környék nádfedeles házainál. Külön séta vezet Kishegyre és Rád- pusztára is...- Alighanem a Kapoli Mú­zeum is szerepel valamelyik séta programjában.- Természetesen, hiszen ez a füzet a legjobban célzott hír­verés. A Tájak Korok Múze­umok ugyanis nemcsak egy füzetsorozat, hanem országos mozgalom is. A leírt neveze­tességek egyben bélyegzőhe­lyek. Sokan vannak, akik gyűj­tik ezeket a bélyegzőket felfe­dező országjárásaik során. S bár szeretném, ha még többen ismernék meg az én múzeu­momat, így sem panaszkodha­tok, hiszen az elmúlt nyáron is sok látogatónak volt. A ven­dégek zöme persze nem azért jön, hogy megismerje Kapoli vagy Ligeti Miklós művésze­tét. Egyszerűen a vízen kívül szeretne valami mást is látni. Az állandó kiállítások mellett számos tárlatunk is volt a pad­lástérben kialakított galériá­ban: közülük talán a legsikere­sebb David Bekker ukrán és Fran-Ivo van Damme flamand grafikusok alkotásait mutatta be. Ligeti Gábor - eredeti vil­lamosmérnöki végzettségét fölhasználva - telente villany- szerelési munkákat vállal, hogy fenntartsa családját, s múzeumát. Közben maga is alkot, ám erről nem beszél. Személyes, már már intim do­lognak tartja. Véletlenül derült ki, hogy a szobájában álló IV. Károly mellszobrot maga ké­szítette nagyapja szobrának mintájára. Az eredeti a Had­történeti Múzeumban talál­ható. A két Hambsburg Ottó apját ábrázoló szobor - eredeti és másolat - története kész re­gény... Ligeti Gábor magát csak mesterembernek tartja, ám olyannak, aki a művésze­tért él. Bíró Ferenc Közterületi szoborsorsok Eldőlt, hogy a helyén marad Nepomuki Szent János szobra, mert nem bírná ki a szállítást. Az önkormányzat Boglár és Lelle között a Kishegyi és az átkötő út sarkán szerette volna felállítani a vándorok és utazók védőszentjének szobrát. Plánka Zsuzsanna budaörsi kőszobrász és restaurátor azonban ezt nem javasolta. Megerősítette a szak- véleményét az egyházközség által felkért szakértő is. Két egybahangzó nyilatkozat alap­ján marad tehát a szobor annak a Szövetség utcai háznak a tel­kén, ahova a család korábban jószívvel befogadta. Az 1712- ben készült szobor ugyanis a hetvenes években az útépítés miatt vált feleslegessé és került oda. Az önkormányzat szeretné a környékét rendbe tenni, ha a befogadó családdal meg tud egyezni. Kodály szobrot kapott aján­dékba a város egy lellei nyaraló tulajdonos svájci állampolgár­tól, akinek régi vágya volt, hogy megajándékozza kedvelt üdülővárosát. A városfejlesz­tési bizottság több javaslatot kapott az elhelyezésére: felme­rült, hogy a kiöntött bronzszob­rot állítsák fel a művelődési ház előtti szoborparkban. Végül az általános iskola parkjába kerül, hiszen Lelle eredményes zenei oktatással dicsekedhet. Vevőfogó sorbaállítás A város filléres áruházát ha­mar megkedvelték a lelleiek és a szomszédos települések vá­sárlói is. Itt valóban nem a Ba­laton parton szokásos mércé­vel számolnak, miközben az üzletek döntő többsége még ilyenkor sem áll vissza a vas­tag pénztárcájú német vevők­nek kalkulált árakról. A vál­lalkozók is szeretik, mert az alapvető cikkeket itt beszerez­hetik. Azok meg különösen kedvelik, akiknek van idejük az elmélkedésre a bevásárló kocsival való araszolgatás mellett. Ilyenkor el lehet be­szélgetni az előttünk és mögöt­tünk tétlenkedővei. Például ar­ról, hogy szerveznénk át egy legalább hat pénztárral rendel­kező áruház munkáját, hogy ne csak az a kettő működjön. A lelleiek persze találéko­nyak, igyekeznek túljárni a ke­reskedő eszén. Ketten járnak vásárolni: az egyik rögtön be­áll a sorba, a másik meg járja a boltot és jól megpakolva térül- fordul a pultok között. Az áru­ház sem rest. A pénztárak közelében he­lyezte el azokat az apró cikke­ket, amelyeket — mondjuk így — nem feltétlenül szükséges megvenni. Jól gondolták: a sorban unatkozó vevő mindig le-leemel belőlük egyet-egyet. Tehát többet vesz, mint amennyit eleve tervezett. Kér­dés persze, hogy ideje, vagy pénze van-e több? Idősek ebédje Nagy Józsefnek Bándi Istvánná kedves ismerősként merte az éthordóba a levest, illetve a rántott csirkét zöldséges burgonyával és savanyúsággal. A nyugdíja­sok klubjában szeretik az általános iskola konyhájában főzött könnyű és ízletes ételeket. A napjukat bent töltők mellett ál­talában húszán bicikliznek vagy sétálnak ide éthordóval. Ké­nyelmesebb, olcsóbb így a napi meleg étel, s aki nem tud érte jönni, annak hazaszállítják az ebédet. fotó: lang Róbert Esélyeket nyert a Dél-nyugat balatoni kisrégió Vonzerő leltár készül Szűcs László polgármester a huszonöt települést össze­fogó Dél-nyugat Balatoni Kistérségi Társulás elnöke a héten műszaki szakem­berivel járta végig az ön- kormányzatokat. Együtt fogalmazzák meg azt a kérdőívet, amely a társulás koncepciójának alapja. Ezt követően a balatonboglári Tourinform és a vállalkozói tanácsadó aliroda közremű­ködésével vonzerő leltár is készül a kisrégióról, feltér­képezve turisztikai értékeit, gazdasági erejét, lehetősé­geit. Ahhoz hogy állami pályá­zati pénzeket vagy befekte­tői tőkét csalogassanak ide, szükség van ezekre az esély­feltáró tervekre. A területfej­lesztési tervet egy szakértői csoportra kívánják bízni. Január 1-től kétszeresére, hatvan forint/ főre emelték a települések tagdíját, mert az eddigi pénz csak a megyei területfejlesztési tanács mű­ködési hozzájárulásához volt elegendő. A képviselő- testületek a költségvetésük­ben fogadják majd el ezt az összeget. Sokan tartanak attól, hogy a Balaton Fejlesztési Ta­nácstól is érkezik majd ha­sonló befizetési igény. Jól­lehet már egy éve vár a régió a balatoni tanács érdemi munkájának megkezdésére. Eddig sorra hátrébb sorolták őket a területfejlesztési pá­lyázatoknál, mindenki abban bízott, hogy majd a kiemelt körzetben jut nekik támoga­tás. Ez azonban elmaradt. Az viszont tény, hogy pá­lyázni csak tervekkel alátá­masztott célokkal lehet. Fő­ként olyanokkal, melyek összhangban vannak a már elkészült megyei koncepci­óval. Szűcs László szerint a tár­sulás csak akkor jut túl a holtponton, ha az önkor­mányzatok kidolgozzák a fejlesztési stratégiájukat. S pontosan tudják, hogy mit akarnak kapni. A pályázato­kat az év elejére írják ki, s a pénzek elnyeréséhez szük­séges tervkészítéshez is le­het pályázni támogatásért. A térség több településein sérelmezik, hogy a kisrégió kialakításakor a tóparti ön- kormányzatokkal együtt ke­zelték azokat a községeket, amelyek súlyos anyagi gon­dokkal küszködnek. Ezzel kapcsolatos jó hír, hogy már elismerik a hátrányos hely­zetet és ez több pályázati le­hetőséget kínál a kistelepü­léseknek. A megyei területfejlesz­tési tanácstól az idén Gamás kapott támogatást belterületi vízrendezéshez, Gyugy és Hács pedig kisgép beszer­zésre pályázott sikeresen. G. M. Hirdetőink a LELLEI TÜKÖR következő számába is folyamatosan feladhatják hirdetéseiket a 82/31X-506-OS faxszámon A LELLEI TÜKÖR legközelebb január 10-én jelenik meg a SOMOGYI HÍRLAP ban Megrendeléseit még előző nap is várjuk A Napfény strand megújuló színei Elkészült a városi strand fel­újításának, átalakításának terve a polgármesteri hivatal műszaki irodájában. A par­kok terveit a Városüzemelte­tési Szervezet munkatársai rajzolták meg. A munkának is nekiláttak: a VÜSZ dolgozói bontják a fö­löslegessé vált, megrongáló­dott burkolatokat. Az önkormányzat vállalja a felújítás és az üzemeltetés ter­heit is, jövőre nem adják bérbe a Napfény strand üzemelteté­sét. A gondja a városüzemelte­tőké lesz, akik a nyári szezon­ban így munkaalkalmat is tud­nak teremteni. Az önkormányzat pénzügyi, s városfejlesztési és idegen- forgalmi bizottságának tagjai A fizetőstrand látványterve helyszíni bejáráson nézték meg a legfontosabb tennivaló­kat, amelyeket javasoltak a testületnek a jövő évi költség­vetés tervezéséhez. Több tíz­millió forintot igénylő feladat- vállalásról van szó; ezeket több ütemben végzik el. fsin m nőm ni iinami Estélyi és alkalmi ruhák Női, férfipulóverek, garbók Bébi- és gyermekruhák Nyitva mindennap Balatonlelle, Vágóhíd u. 1. Kellemes karácsonyi ünnepeket! ________________(6758/) G igi kozmetika, fodrászat, solarium- új testkezelés vákum masszázzsal- cellulit, striák fogyasztás- mindent a szépségért és fiatalosságért- új Schwarzkopf termék astyle sorozat Kocsisné Ibolya Lengyel Zoltán kozmetikus mester női-férfi fodrász Balatonlelle, Kossuth 83. Tel.: 85/354-771

Next

/
Thumbnails
Contents