Somogyi Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-13 / 291. szám

1997. december 13., szombat SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Többen részesülnek jövőre utazási kedvezményben Kétszer 50 az 90 Várhatóan a jövő héten ter­jeszti a kormány elé az 1998. évi utazási kedvezményeket szabályozó kormányrendelet módosításának tervezetét a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. Kovács Kálmán államtitkár teg­nap elmondta, hogy a mintegy féléves egyeztetés után kialakult kedvezménycsomaghoz fogják azt a kormánydöntést hozzákap­csolni, amely a 65 éven felülie­ket érinti, és amelyről az utóbbi néhány napban annyi szó esett. A javaslat szerint kibővítik a vasútra és az autóbuszra érvé­nyes 90 százalékos utazási ked­vezményre jogosultak körét. Jö­vőre ebben a gyermekotthonok­ban nevelkedők is részesülhet­nek, azzal a feltétellel, hogy há­romnál többen legyenek egy csoportban. A vasúton kívül a menetrend szerinti autóbuszra is megkapják a 90 százalékos kedvezményt a va­kok és gyengén látók, a szolgá­latban lévő hadkötelesek és a 10 fő feletti óvodás csoportok. A nyugdíjasok eddig évente 16 esetben vehették igénybe az 50 százalékos utazási kedvez­ményt, és sokan ténylegesen igénybe is vették. Ebben jövőre előnyös változás várható. Az új szabályozás szerint két szelvényt össze lehet majd vonni, így 90 százalékosra módosul a ked­vezmény, amivel nyolcszor lehet majd élni. A sportolókat, a turis­tákat és másokat megillető 50 százalékos vasúti kedvezmény a BKV által üzemeltetett HÉV já­rataira is érvényes lesz. Újra kellene gondolni az energiapolitika alapjait Az államtalanítás veszélyei A Magyar Energetikai Társa­ság (MET) úgy látja, hogy az állam teljesen ki akar vonulni az energiaiparból. Járosi Márton, a MET elnök­ségi tagja elmondta: a társaság úgy véli, hogy újból végig kell gondolni az energiapolitika alap­jait és a további privatizáció me­netét, a magyar érdekek figye­lembevételével. Természetesen nem kerülhetők meg az európai uniós csatlakozásra való felké­szülés szempontjai sem. Petz Ernő, aki szintén a MET elnökségének tagja, rámutatott: a hazai gazdaság átmeneti vi­szonyai között Magyarországon a korlátozott piaci verseny kö­rülményeit kell megteremteni. Az erre történő áttérés során pe­dig a fokozatosság elve alkalma­zandó. Olyan energiapolitikára van szüksége hazánknak, amely az ország lakosságának érdekeit szolgálja. Leszögezte: a ver­senypiac nagyszámú és ver­senyre képes szereplőt igényel, akik kellő piaci erővel rendel­keznek a tartós működéshez. Ez ma még nem jellemző a hazai energiaiparra. A közjó szolgálata megkívánja - mondta Petz -, hogy az állam, illetve az önkor­mányzatok beavatkozzanak a piaci folyamatokba, megvédjék a gyenge fogyasztókat: a ház­gyári lakások lakóit, a kisnyug­díjasokat, a nagycsaládosokat. Lajstromba vett szerződések Jövőre nyilvántartásba veszik a kollektív szerződéseket a rendezettebb munkaügyi kapcsolatok, a jobb informá­lódás érdekében - állapodtak meg az Érdekegyeztető Ta­nács pénteki plenáris ülésén a szociális partnerek. Az erre vonatkozó miniszteri rendelet a tervek szerint jövő év január elsején lép majd ha­tályba. Ettől az időponttól a he­lyi kollektív megállapodásokról bejelentő adatlapot kell küldeni a Munkaügyi Minisztériumnak. Ehhez türelmi idő áll rendelke­zésre. Amennyiben a szerződő felek nem helyi munkaadók, il­letve szakszervezetek, hanem munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, akkor a do­kumentum másolatát is el kell majd küldeni a tárcához. A nyilvántartásba vétel a már megkötött és a rendelet ha­tályba lépését követően kötött kollektív szerződésekre egy­aránt vonatkozik. Nem csupán a megkötést, de a szerződés módosítását, hatályának válto­zását, illetve felmondását is do­kumentálniuk kell a feleknek. A szerződések hatályba lépését az adatlap, illetve a megállapo­dás megküldésének ideje nem befolyásolja. Az így gyűjtött adatok csak statisztikai célokra használhatók. A munkaadói érdekképvise­letek és a szakszervezetek által kötött megállapodásokat az adott ágazat munkaadói és szakszervezetei megismerhetik. Az adatlap és a kollektív szer­ződés csak az adatszolgáltató felek hozzájárulásával hozható nyilvánosságra. Tudnivalók az új évben életbe lépő egészségügyi tarifarendszerről Beutaló ezután sem kell sok helyen Mint tegnap jelentettük, a kabinet határozott arról, hogy ja­nuár 1-jétől térítési díjat kell fizetni a beutaló nélkül igénybe vett szakrendelésekért és kórházi ellátásokért. Beutalót azonban ezután sem kérnek azokon az osztályokon, amelye­ket eddig is szabadon fel lehetett keresni. A nagy jelentőségű döntés részleteiről a Népjóléti Mi­nisztériumban elmondták munkatársunknak: nem feltét­lenül szükséges a háziorvos írásos javaslata a bőrgyógyá­szati, a fül-orr-gégészeti, a nőgyógyászati, az általános és baleseti sebészeti, a szemé­szeti, az onkológiai és a fog­orvosi rendelésen. Ugyanez vonatkozik az uro­lógiai, a pszichiátriai szakren­delések, valamint az ideggon­dozó, a bőr- és nemibeteg- gondozó, a tüdőgondozó, az onkológiai és a szenvedély- betegekkel foglalkozó, úgy­nevezett addiktológiai gondo­zók igénybevételére és a sür­gősségi ellátásokra. A vizsgá­latok tehát ezeken a helyeken beutaló nélkül is térítésmente­sek maradnak. A többi szakrendelésen, kórházi osztályon csak a beu­talóval rendelkezők mentesül­nek a fizetési kötelezettség alól, az orvosi javaslat nélkül jelentkezőknek a megállapított tarifákat kell leróniuk az ellá­tásért. Erre az érintetteket elő­zetesen figyelmeztetni kell. A beutalók kiállítására jo­gosultak a családorvosok és a családi gyermekorvosok, a já­róbeteg-szakellátás és az elő­zőekben felsorolt gondozók orvosai, valamint a genetikai tanácsadók orvosai. Adhatnak továbbá beutalót többek kö­zött a pszichiátriai betegek és fogyatékosok otthonában, a rehabilitációs intézményekben és kórházakban foglalkoztatott orvosok, az iskola- és ifjúság­egészségügyi szolgálat or­vosai. (Németh) Új vásáriéi szokások, régi szabályok Fizetett ünnepnapokon nem tarthatnak nyitva a boltok, áruházak Közelednek az ünnepek, s az üzletek nyitva tartása körül meglehetősen nagy a bizonytalanság. A nagy élelmiszeráru- ház-láncoknak a profit reményében megéri, hogy ezeken a napokon nyitva tartsanak. A munkavállalók egy része plusz­keresetért szívesen áldoz szabadnapot, más része nem. A Munka törvénykönyvének hatályos rendelkezése - amelynek megtartása mind a munkavállalóra, mind a mun­káltatóra nézve kötelező - tiltja, hogy az élelmiszerüzle­tek, -áruházak munkaszüneti napokon (fizetett ünnepnapo­kon) nyitva tartsanak - tájé­koztatták munkatársunkat a Munkaügyi Minisztériumban. Elmondták, hogy a dolgo­zókat nem lehet ezen a napon munkára kényszeríteni; e sza­bály alól csak a folyamatosan üzemelő vállalatok - például az áramszolgáltató, a közleke­dési vállalatok - kivételek. A munkaügyi szervek a fő­városban és a megyékben szú­rópróbaszerűen ellenőrzik a munkaidőre vonatkozó rende­let megtartását. Ahol azt meg­szegik, ott jobb esetben az üz­letvezetővel bezáratják a bol­tot, rosszabb esetben munka­ügyi bírságot rónak ki. Lehetséges, hogy a munka­adó és dolgozója egyetértőén a túlmunka, azaz a nyitva tartás mellett dönt. Ám a hatályos rendelkezések szerint ez sem jogszerű. Az előírások ugyanis kimondják, hogy túlmunkát kivételes esetekben szabad el­rendelni. Akkor, ha például olyan előre nem látható ese­mény következik be, amely elkerülhetetlenné teszi a mun­kaszüneti napon végzett mun­kát. A kereskedelem esetében erről nincs szó. A tárca tisztában van azzal, hogy az új nagy bevásárló­centrumok színre lépésével változnak a vásárlási szoká­sok, időszerű tehát a jelenlegi szabályozás felülvizsgálata. Ez napirenden van, de addig a jelenlegi rendelkezések az irányadóak. Újvári Gizella Sikeres volt a pályakezdő fiataloknak meghirdetett program Kevesebb lehet az állástalan Jövőre várhatóan nem növekszik a regisztrált munkanélkü­liek száma, sőt az előrejelzések szerint kismértékben még csökken is. Ezt Kiss Péter munkaügyi miniszter mondta egy tegnapi fórumon. A munkaügyi tárca vezetője hangsúlyozta: a munkanélkü­liségi ráta a fővárosban 4,7 százalék, ez az arány országo­san mintegy 11 százalék. A prognózis szerint 1998-ban a regisztrált munkanélküliek aránya 0,1 százalékkal csök­kenhet. Az idén a miniszté­rium által indított fiatal pálya­kezdő munkanélküliek elhe­lyezkedését segítő program­nak köszönhetően harmadával csökkent a pályakezdő mun­kanélküli fiatalok száma. Je­lenleg 40 ezren vannak azok a fiatalok, akik az iskola elvég­zése után nem találtak munkát. A munkaügyi tárca a jövő­ben további lehetőségeket ke­res arra, hogy miként növel­hető a munkavállalók, illetve a munkát keresők képzettsége. Ez ugyanis nemcsak a munkát keresők elhelyezkedési lehe­tőségeit javítja, de hozzájárul a magyar gazdaság verseny- képességének növekedéséhez is a világpiacon. Kiss Péter terveikkel kap­csolatosan elmondta: a szak­képzési hozzájárulás saját munkaerőképzésre fordítható mértékét 1999. január elsejétől 0,2 százalékról 0,5 százalékra szeretnék emelni. Ez azt jelen­tené, hogy a munkáltatók köz­vetlenül mintegy 10-12 milli­árd forintot fordíthatnának sa­ját dolgozóik továbbképzésére a jelenleginél 2,5 milliárd fo­rinttal szemben. Szintén a munkaerő képzését segítheti Kiss Péter szerint, hogy ettől az évtől magyarországi kez­deményezésekre is igénybe vehető a PHARE által finan­szírozott Leonardo program. Az ebbe bekapcsolódó pályá­zók akár 100 ezer ECU-s tá­mogatást is elnyerhetnek munkaerőképzési kezdemé­nyezéseikhez. Vakáció előtt. Jövő heti egy­napos ülésével befejezi idei munkáját a parlament - jelen­tették be tegnap. A törvény- hozás hétfőn a napirend előtti felszólalások után a tervek sze­rint 13 törvényjavaslatról tart zárószavazást. Elmaradt bérek. Az inflációt legalább 3 százalékkal megha­ladó béremelést és az ennek fe­dezetéhez szükséges forrásra garanciát sürgetett tegnapi ha­tározatában az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szak- szervezete. A bérharc eszközei közül az érdekképviselet a sztrájk lehetőségét sem zárja ki. Fidesz-értekezlet. A Fidesz- Magyar Polgári Párt mai orszá­gos értekezletén hirdeti meg vá­lasztási programját, ugyanak­kor nem kezd idő előtti kam­pányba - jelentette be tegnap Orbán Viktor. A pártelnök kö­zölte azt is, hogy a Fidesz nem szándékozik árnyékkormányt megnevezni. Kisgazdák a statisztikáról. A FKGP továbbra is szorgal­mazza, hogy az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága számol­tassa be a Központi Statisztikai Hivatal elnökét. Aggályosnak tartják ugyanis, hogy a KSH egyre több hiányos, korrigá­lásra szoruló jelentést ad ki, amit a kormány felhasználhat sikerpropagandája céljaira. Zátonyra futott javaslatok. Az MDF tegnapi tájékoztatóján elhangzott: a most záruló ülés­szakon a párt csaknem 50 mó­dosító indítványát szavazták le a kormánypárti képviselők. Erre a sorsra jutott egyebek közt az évi 36 ezer forintos gyermektámogatásra irányuló javaslatuk is. Járműcsere. A tűzoltóság technikai megújítását célzó há­roméves kormányprogram indí­tásaként tegnap 34, teljesen fel­szerelt korszerű tűzoltóautót vehetett át 32 önkormányzat képviselője. A tervek szerint két év alatt mintegy 100, a program végére pedig csaknem 220 új, világszínvonalú fecs­kendős autóhoz jut majd a tűz­oltóság. Emlékplakett. Fekete Vero­nika, a dalszínház magánéne­kese kapta az idén az Oláh Gusztáv-emlékplakettet. Az el­ismerést, amit tegnap nyújtot­tak át, tehetségéért, szorgalmá­ért, művészi és emberi magatar­tásáért kapta a művész. Papgyilkosok pere. Tegnap a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei bíróság megkezdte D. Ist­ván és társai ügyének tárgyalá­sát. A vádirat szerint egy angol lelkész meggyilkolásáért és csoportosan elkövetett rablásért kell felelniük. Beszélgetőpartnerünk: a félrelépés Oscar-díjas megörökítője / Ragályi Elemér: En veszekedtem... Már vetítik a mozikban A miniszter félrelép című új magyar filmbohózatot, amelynek Kern András és Koltai Róbert szemé­lyében két rendező-főszereplője van. Az operatőr, Ragályi Elemér azonban „szólóban” forgatott. Az Oscar- és Emmy-dí- jas művésszel a Mafilm egyik műtermében beszélgettünk.- Nem zavarta, hogy a két ka­rizmatikus főszereplő egyben társrendezőként is debütált?- De, rettenetesen. Egy film­nek egy szellemi gazdája, kapi­tánya kell legyen. Itt viszont két olyan ember találkozott, akik mindenről, még a humorról is másként vélekednek. Ráadásul Andrew G. Vájnának, mint lel­kiismeretes producernek szin­tén megvoltak a maga elképze­lései. De azt hiszem, végül na­gyon jó film született.- Igaz, hogy Kern és Koltai állandóan veszekedtek?-Nem, egyáltalán nem ve­szekedtek. Egymás között el­osztották a jeleneteket, s míg az egyik rendezett, a másik hát­térbe vonult. Éppenséggel én voltam, aki veszekedett...- Ezt elég nehéz elképzelni.- Efféle megnyilvánulásaim általában a munkával kapcsola­tosak. Nagy hévvel védem, amit jónak érzek és támadom, amit helytelennek tartok. Egyébként imádom a hu­mort, bár ez a fajtája, amit a film képvisel, meglehetősen tá­vol áll tőlem.- Akkor miért vállalta a fel­adatot?- A két, általam nagyon sze­retett, kedves, aranyos barom - nyugodtan leírhatja így! - ked­véért.- Operatőri szempontból me­lyik részlet volt a legnehezebb?- Mindegyik nehéz volt. Ah­hoz, hogy a poénok a nézők számára élvezetesek legyenek, „át kellett forgatni” a jelenete­ket, vagyis többször, más-más szemszögből vettük fel - oly­kor harmincszor is - ugyanazt.- Mi volt legkellemesebb és a legrosszabb élménye?- A legkellemesebb: sikerült elérnem, hogy Dobó Kata ]éX%z- sza a női főszerepet. Igen tehet­séges, intelligens kislány, aki­nek nagy jövőt jósolok. A leg­Rettentő nehéz volt fotó: feb kellemetlenebb dolog az volt, hogy időben sokat csúsztunk a forgatással, így - egy korábbi szerződéses kötelezettségem miatt - már a befejezés előtt ott kellett hagynom a stábot. Re­mélem a filmen mindez nem vehető észre! Németh Zsuzsa / Ev végi „médiahajó” a Néprajzi Múzeumban Nyilvánosság - adó fejében Ev végi partira hívják a Médiahajó elnevezésű prog­ram szervezői a hagyomá­nyos közéleti és szakmapoli­tikai kirándulás résztvevőit. A politikai, a gazdasági és a kulturális élet szereplői, va­lamint a magyar médiavilág képviselői jövő pénteken ta­lálkozhatnak egymással, ezút­tal a Néprajzi Múzeumban. A résztvevőkkel - az előze­tes hírek szerint - megismer­tetik az egyes írott és elektro­nikus sajtóorgánumok nép­szerűségét jellemző, több közvélemény-kutató cég által rendszerbe foglalt adatokat. E kimutatásoknak a nyilvános­ságra hozatalát többen ellen­zik, általános vélekedés sze­rint azonban az állampolgá­roknak joguk van a megisme­résükre. Ezt a jogot immár egyér­telművé teszi és nyomatéko- sítja az, hogy nemrég döntés született az előfizetési díjak adóvá alakításáról. A rendez­vény kapcsán megfogalma­zott közös állásfoglalásukban több hazai tévé képviselői is hangsúlyozzák: a legfonto­sabb mérési eredményekről a televíziós társaságoknak köte­lességük a nagyközönség tá­jékoztatása. A folyamatos felmérést je­lenleg, szerződés alapján, az AGB Hungary Kft. végzi, de ők csak az előfizető tévétársa­ságok hozzájárulása alapján tehetnek közzé adatokat. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents