Somogyi Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-04 / 257. szám

1997. november 4., kedd SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 5 NATO-tagságunk várható kezdete 1999. április 4. Egyöntetű igen a belépésre Horn Gyula miniszterelnök az országgyűlés plenáris ülé­sén tájékoztatást adott a NATO-felvételi tárgyalások lezárulásáról. A november 16-ai népszavazást követő héten a külügyminiszter szándéknyilatkozatot juttat el a NATO-hoz, amelyben megerő­sítjük belépési készségünket. December 16-17-én lesz az Észak-atlanti Tanács külügymi­nisztereinek találkozója, ahol aláírják a jegyzőkönyvet a há­rom országgal folytatott tárgya­lások eredményéről. 1998 fo­lyamán megerősítik az okiratot a 16 tagállamban. Ezután kell a NATO küszöbén álló három or­szág parlamentjének is ratifikál­nia azt. A NATO szándékai sze­rint 1999. április 4-én, a NATO létrehozásának 50. és a berlini fal leomlásának 10. évfordulóján kerülne sor a belépésre. Horn Gyula összegezte a szeptember 10. és október 29. közötti tárgyalásokon rögzítette­ket: hazánk területére nem tele­pítenek atomfegyvert és nem ál- lomásoztatnak itt NATO-csapa- tokat. A tagdíj, amit fizetnünk kell, a NATO költségvetésének 0,65 százaléka, idei áron 2,3 mil­liárd forint. A kormányfő felszó­lalására ritka egyöntetűséggel válaszoltak a parlamenti pártok: felszólították a választópolgáro­kat, hogy vegyenek részt a nép­szavazáson és szavazzanak igennel a belépésre. S. A. Szupersztárokként kell becsülni a tudósokat 50 ezer dolláros szuperdíj November 17-én kezdődik meg a tudománypolitikai alapelvek vitája - jelentette be Glatz Ferenc, az MTA el­nöke A magyar tudomány napján az Akadémián. Az akadémiai tervezet választ keres arra, hogy mire kell az ál­lamnak vállalkoznia a tudo­mány területén, és mire nem. A tudósok áttekintik a tudomá­nyos műhelyek munkáját, s felmérik, hogy mit és milyen mértékben érdemes a vállalko­zóknak segíteniük.- A tudománynak új vi­szonyt kell kialakítania a piac­cal, és a magyar vállalkozókra vár az a feladat, hogy megfo­galmazzák, milyen típusú kuta­tási műhelymunka az, amely képes megfelelni az ő megren­deléseiknek - mondta Glatz Fe­renc. - A piac támogatására azért is szükség van, mert az ál­lami tulajdonú megrendelőipar az elmúlt években összeomlott. Somody Imrét, a Pharmavit Rt. elnök vezérigazgatóját - mint mondta - a változások cselekvésre késztetik a tudo­mány felemelése érdekében. Úgy véli, eljött az az idő, ami­kor hazánk legnagyobb meg­lévő és fejleszthető tőkéjét ér­tékrendünk középpontjába kell állítani. Az alkotó embereknek példává és irigyeltekké kell lenniük, a tudósokat szuper­sztárokként kell becsülni, ehhez pedig szuperdíjakra van szük­ség. Ezért javasolta, hogy ala­pítsanak Bolyai János Alkotói Díjat. Bejelentette, hogy ő és felesége a díj anyagi hátterének megteremtéséhez 50 ezer dollár befizetésével járul hozzá. Rossz fordításból adódott a félreértés Még ismeretlen az indíték Alaptalannak nevezte a Pándy-ügyben nyomozó ma­gyar és belga hatóságok kö­zötti viszony megromlásáról szóló sajtóértesüléseket Ko­vács Lajos, az ORFK bűnül­dözési osztályvezetője. A ha­zai munkát irányító alezredes cáfolta azt is, hogy ő maga ismerné az állítólagos gyil­kosságok indítékait. A szakember szerint kifejezetten jó a kapcsolat a két ország nyo­mozói között, ezt bizonyítja, hogy szinte naponta váltanak fa­xot, vagy telefonálnak egymás­nak. A másfél hónappal ezelőtti magyar látogatás viszonzásául Budapestre érkezik a kinti nyo­mozásban részt vevő néhány ve­zető munkatárs, addig azonban nem indulnak útnak, amíg be nem fejezik a lelkész összes bel­giumi házának átkutatását. Kovács alezredes szerint egyik korábbi nyilatkozatának „félrefordítása” eredményezte azt a hamis, a belgákhoz is elju­tott hírt, miszerint ő maga már tudja: miért gyilkolt Pándy.- Vannak verzióim - mondta -, mint ahogy minden nyomo­zónak minden ügyben kell, hogy legyenek elképzelései, ám eze­ket egyelőre értelmetlen volna megosztanom bárkivel. Ez azt jelenti, hogy a szörnyű tett indí­tékait magam is akkor fogom megtudni, ha a lelkész egyszer beismerő vallomásra szánja majd el magát. T. M. Betiltott tüntetés - incidensekkel A készenléti rendőrség a demonstráció több szervezőjét előállította FOTÓ: FEB/DIÓSI Amire a rendszerváltás óta nem volt példa: tegnap inci­densekkel tarkított összetű­zésekre került sor Budapes­ten a külföldiek földtulaj­donlása elleni - a rendőrség és a bíróság által betiltott - demonstráció részvevői és a készenléti rendőrség között. Hétfő reggel az ország hét megyéjében csaknem húsz he­lyen foglalták el félpályán az utat a gazdák. Budapesten ke­véssel déli 12 óra előtt mint­egy ötszázan gyűltek össze a Dózsa György úton a Műcsar­nok melletti területen, részben vidékről érkezett gazdák, részben hozzájuk csapódott fővárosiak. A tüntetők külön­bözőjelszavakat skandáltak és a rendőröket szidalmazták. Déli 12 órakor több de­monstráló autó elindult egy felvezető kocsi után a tüntetés eredetileg meghatározott út­vonalán. A gépkocsisort a rendőrök a Kós Károly sétány felé terelték el. A Hősök teré­ről többen gyalogosan indul­tak az Országház irányába. Nem sokkal egy óra előtt mintegy 200-an voltak a Kos­suth téren, s kormányellenes és antiszemita jelszavakat ki­abáltak, s itt is a kivezényelt rendőröket szidták. Két óra körül a rendőrök el­távolították a tüntetőket a Kossuth tér Parlament előtti részéről. A tömeg néhány ut­cával odébb folytatta a de­monstrációt. Mintegy 200-an skandálták, hogy „vesszen Horn”, amikor a kivezényelt rendfenntartó erők innen is kezdték eltávolítani az embe­reket a térről. A lökdösődés után néhányszor a gumibotot is használták, az ütések szen­Kiszorítósdi a Kossuth téren védői között voltak idős em­berek és nők. Délután fél négy körül gyakorlatilag véget ért az agrárdemonstráció Buda­pesten. „A Hom-Kuncze kormány legszégyenteljesebb napja a n^ai nap” - jelentette ki elve­zetése előtt Kosa Gyula, a Me- tész elnöke. Hozzátette: a tö­meg csak alkotmányos jogai­val kívánt élni, de a kormány bevetette a „kommandót és a NATO-katonákat”. Zsilcla Győző, a Metész alelnöke úgy nyilatkozott: nem kizárt, hogy olyan személyek voltak jelen a tüntetésen, akik provokáltak, s ezzel lejáratták a magyar gaz­dák ügyét. Kosa hazatérte után ezt megerősítve kijelentette: a tömegbe beépített provokáto­rok idézték elő a verekedést. A kialakult helyzetért azonban a kormányt okolta. A parlament ülésén Deme­ter Ervin (MDF) felszólította belügyminisztert: adjon szá­mot a rendőri túlkapásokról, a brutalitásról. Kuncze Gábor emlékeztetett rá: a tüntetés jogszerűtlen volt, amit a rend­őrségnek a törvény szerint föl kellett oszlatnia. Gergelics Zsóka, a Buda­pesti Rendőr-főkapitányság sajtószolgálatának vezetője elmondta: a gyülekezési jog­gal való visszaélés miatt a rendőrség előállította a tünte­tés fő szervezőjét, Zacsek Gyulát. A tömeg ezt megpró­bálta megakadályozni. Egy személyt azért állítottak elő, mert tettlegesen bántalmazott egy rendőrt, egyet pedig azért, mert felszólításra nem igazolta magát. Pongrácz Gergelyt, az ’56-os szövetség vezetőjét azért állították elő, mert a ren­dezvény biztosításával megbí­zott rendőrök egyikét autójá­val úgy lökte fel, hogy az megsérült. Dr. Bánfy Ferenc rendőr dandártábornok az ORFK közbiztonsági főigaz­gatója bejelentette: összesen 26 személyt állítottak elő a Metész demonstrációján részt vevők közül. FEB Jövőre átlagosan 12,9 százalékkal emelik a kötelező biztosítás díját A tarifákat 5 százalékkal módosíthatják Jövőre átlagosan 12,9 százalékkal emelkednek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási alapdíjak. Erről döntött Medgyessy Péter pénzügyminiszter az Állami Biztosításfel­ügyelet elnökének javaslata alapján. Mivel január 1-jétől módosul a kötelező gépjármű-felelősség­biztosítási rendszer, az alapdíj emelést a biztosítóknak nem au­tomatikusan kell felszámol­niuk, attól mindkét irányban legfeljebb 5 százalékkal eltér­hetnek. A személygépkocsiknál az alapdíj 13 százalékkal, a mo­torkerékpároknál 17,05 száza­lékkal emelkedik. Az autóbu­szok esetében jövőre 15,5 szá­zalékkal, a tehergépkocsiknál 11,9 százalékkal lesz maga­sabb. Nem emelkedik a díj a nehéz és könnyű pótkocsiknál, az utánfutó lakókocsi, valamint a motorkerékpár utánfutó ese­tében és a segédmotoros kerék­párnál. Ugyancsak változatlan marad a 150 köbcentiméternél kisebb motortérfogatú motor- kerékpárok alapdíja. Az átlagon belül vannak elté­rések. A személygépkocsi ka­tegóriájában például egyaránt 14,29 százalékos lesz az emelés a 850 köbcentinél kisebb és a 851-1150 köbcentis autóknál. Az 1151-1500 köbcentis autók tulajdonosai 13,75, az 1501-2000 köbcentiseké 10,88, az ennél nagyobb autóké 15,11 százalékkal több biztosítást fi­zetnek jövőre, mint az idén. A kismotoroké nem, de a 151-350 köbcentiseké már 14,58, a 350 köbcentinél na­gyobbaké pedig 34,93 száza­lékkal nő. Az autóbuszoknál 12,88-17,02, férőhelytől füg­gően, a tehergépkocsiknál súly­tól függően 9,71-16,79 száza­lékkal emelkedik a díj. Semjén az MDF-frakcióban. A Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcso­portja hétfőn egyhangú szava­zással tagjai közé fogadta Sem­jén Zsolt volt KDNP-alelnököt. Ugyanakkor tegnap felfüggesz­tette tagságát és lemondott minden, a pártban vállalt tiszt­ségéről Csorba Dezső, a KDNP Győr megyei elnöke. Távoktatási program. Kiss Péter munkaügyi miniszter fel­sőoktatási, szakképzési és in­formatikai szakembereket kért fel arra, hogy készítsenek elő egy újszerű távoktatási prog­ramot. Az informatikai társada­lom hazai megvalósításának hosszú távú stratégiájához kap­csolódó program milliárdos nagyságú lehet. A program in­dításakor számítanak arra, hogy a jövőben több pénz fordítható a munkaviszonyban állók to­vábbképzésére. A testület a képzésekhez, továbbképzések­hez kapcsolódó informatikai megoldásokat dolgoz ki. Kézigránát az ftdnlősoron. Egy M-52 típusú, jugoszláv gyártmányú támadógránát rob­bant az érsekcsanádi üdülősor egyik hétvégi házának udvará­ban. A környéken szerencsére senki sem tartózkodott, így az esetnek nem volt sérültje. Jelölt az MTI élére. Dorogi Sándort, a Magyar Televízió belpolitikai szerkesztőségveze­tőjét javasolja a Magyar Táv­irati Iroda Rt. elnökének a nemzeti hírügynökség Tulajdo­nosi Tanácsadó Testületé. Gondok a Nemzeti körül. Az új Nemzeti Színház 2000. október 23-ra tervezett nyitó- előadására nem készül el az a színháztechnikai berendezés, amely lehetővé tenné a színpad­tér mozgatását. Ez a berendezés további 4-6 milliárd forintot igényelne. Lövöldöző katonatiszt. Lö­völdöző katonatisztet vettek őrizetbe a veszprémi rendőrök. W. László 39 éves százados a rokonait látogatta meg szomba­ton a Veszprém megyei Deve- cserben, ahol megérkezését kö­vetően szóváltásba keveredett a telekszomszéd fiával. A száza­dos a nap folyamán meglehető­sen sok alkoholt fogyasztott, majd este az utcára ment, úgy­mond szellőzködni. Ekkor vette észre, hogy az autójának egyik kereke lapos. Úgy vélte, a szomszéd „gyerek” szúrta ki a gumit, ezért visszarohant a házba, magához vette a piszto­lyát, és lövöldözni kezdett a szomszéd épületre. Két golyó a ház falába fúródott, a harmadik azonban behatolt a konyhába, de szerencsére nem találta el az ott tartózkodó szomszédasz- szonyt, aki rémületében a földre vetette magát. Gyilkosság és nemzetközi per a balatoni ezüstleletekért A Seuso-kincsek nyomában A különös és mindmáig befejezetlen történet a hetvenes évek­ben kezdődött. Akkor, amikor Szabadbattyán és Polgárdi ha­tárában Sümegh József gépkezelő - amúgy szenvedélyes ama­tőr régész és kincskereső - ritka leletre bukkant. Egy nagy mé­retű rézüstbe rejtett római kori, 15 darabból álló kollekcióra: kancsókra, vázákra, tálakra, amforára. Az egyik tálon szereplő ókori névről Seuso-kincseknek neve­zett lelet nem hozott szerencsét megtalálójára. Sümegh Józsefet 1980-ban meggyilkolták, föl­akasztott holttestét egy kuny­hóban találták meg. A tettes nem került kézre, a Sümegh- dossziét máig sem zárta le a rendőrség. Sajátosan alakult a Seuso- kincsek sorsa is. Értéküket 1990-ben 40 millió font ster­lingre becsülték, ennyi lett volna aukciós kikiáltási áruk. A lelet darabjai követhetetlen utakat jártak be, mígnem Lon­donban, Lord Nothampton bir­tokába kerültek. A tulajdonlás körüli vitát immár az utóbbi év­tizedek egyik legnagyobb mű­kincsbotrányaként tartja szá­mon a világ. Négy évvel ezelőtt a New York-i Legfelsőbb Bíróság tár­gyalt az ügyről, de ítélete való­jában nem tisztázta, honnan származnak és kit illetnek meg a kincsek. A verdikt szerint sem Magyarország, sem a kincsekre szintén igényt formáló Horvát­ország nem tudott kellő érveket szolgáltatni ahhoz, hogy azokat jelenlegi birtokosától, Lord Nothamptontól elvegyék. Hazánk azonban nem nyu­godott bele az ítéletbe; a szak­emberek - jogászok, régészek, bűnügyi nyomozók - folytatják a vizsgálatokat. A Scotland Yarddal kapcsolatba lépett ma­gyar rendőrség a gyilkosság il­letve a kincsek illegális útja után nyomoz, azt kell kideríte­nie, kik csempészték külföldre a felbecsülhetetlen értékű bala­toni kincseket. Csupán azok a vizsgálatok zárultak le, amelyek során megállapították: a leletet év­századokon át őrző rézüstön ta­lált talajmaradványok meg­egyeznek a Sümegh József holtteste közelében talált üreg, feltehetőleg a kincsek rejtek­helyének talajmintájával. Ami a továbbiakat illeti: a szakemberek szerint három módon lehet esély a kincsek visszaszerzésére. Az egyik, hogy az állam pert indít a lelet jelenlegi birtokosai ellen, a má­sik, hogy a rendőrség találhat a kincsek bűnös eltulajdonítására olyan bizonyítékot, amelyek alapján lefoglaltathatná a tár­gyakat. A harmadik lehetőség: megegyezni a lorddal a kincsek megvételéről. Csernyánszki Judit Fórum az állatvédelemről Drága az európai normák betartása Az állatvédelem feladatait vitatja meg az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsá­gának csütörtöki országos fóruma a Parlamentben. Az országos fórum tapasztala­tait vélhetően hasznosítják majd az Országgyűléshez már beterjesztett állatvédelmi tör­vény vitája során. Az előter­jesztést ért eddigi bírálatok szerint nem kapott megfelelő hangsúlyt az ellenőrzés és a szankcionálás. Mindez még pótolható képviselői módosító indítványokkal. Tisztázandó az is, milyen szerepük lehet az önkormányzatoknak a törvény végrehajtásában, különös te­kintettel a kóbor állatokra. Hazánk nem csatlakozott az állatok szállításáról, a haszon-, a vágóállatok, a kísérleti illetve kedvtelésből tartott állatok vé­delméről szóló nemzetközi egyezményekhez. A csatlako­zás a szemléletmód-változtatá­son kívül számottevő pénzt is igényelne. Magyarország ezer vágóhíd- jából például az állatvédelmi egyesületek becslése szerint húsz felel meg az Európai Unió állatvédelmi normáinak. Sokba kerülne, ha a haszon- és kísérleti állatok tartási körül­ményeit illetően mindenhol teljesítenék az Unió előírásait. Az állatvédelmi törvény re­mélhetően ösztönzi majd e fel­tételek teljesítését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents