Somogyi Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-18 / 269. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1997. november 18., kedd Felvételünket kértük a NATO-ba Magyarország hétfőn átadta a csatlakozásról szóló külügyminiszteri szándéklevelet a NATO-nak. A dokumentumot Simonyi András nagykövet nyújtotta át Javier Solana NATO-főtitkámak. A szándéklevél hivatalos lezáró aktusát jelenti a ma- gyar-NATO csatlakozási tárgyalásoknak. Ugyanezt a lépést néhány nappal ezelőtt megtette már a lengyel és a cseh vezetés is. A három ország közül egyedül Csehország tette közzé teljes terjedelmében a dokumentumot. A levél átnyújtása előfeltétele volt a csatlakozási jegyzőkönyv aláírásának. A magyar, cseh és lengyel csatlakozási jegyzőkönyv ösz- szeállítását a héten végzi el a NATO nagyköveti tanácsa. Francia miniszter Budapesten A párizsi kormány fenntartások nélkül támogatja Magyarország csatlakozását az Európai Unióhoz. Erről a francia Európa- ügyi miniszter beszélt hétfőn Budapesten. Pierre Moscovici és vendéglátója, Kovács László külügyminiszter tárgyalásaikat követően aláírták a Francia-Magyar Kezdeményezések 9 millió francia frankos (csaknem 300 millió forintos) keretéről rendelkező, s az idei évről szóló pénzügyi jegyzőkönyvet. Kovács László elmondta: Magyarország számára rendkívül fontos, hogy az euroatlanti integrációs szervezetek két olyan meghatározó súlyú országa, mint Németország és Franciaország egyaránt támogassa Magyarország csatlakozási szándékát. Nyugtatóznak az amerikaiak Öt év alatt 150 százalékkal emelkedett az eladott nyugtatószerek mennyisége az Egyesült Államokban. Az amerikaiak szoronganak. Sok mindentől félnek: az autóbalesettől, a ráktól, a bűnözőktől, az öregségtől, az adóhivataltól, az AIDS-től, a munkanélküliségtől... Szakértők szerint ebben főként a tévé a ludas. Túl sok a bűnözésről, a szerencsétlenségekről szóló híradás. Mások úgy gondolják: a családi értékek háttérbe szorulása áll a jelenség mögött. Miközben az amerikai gazdaság alapvetően jól működik, felmérések szerint az emberek 57 százaléka véli úgy, hogy az ország rossz úton jár, és tíz közül nyolc nem bízik már a kormányban. FEB Turistákat gyilkoltak meg Luxorban Ismeretlen merénylők vérfürdőt rendeztek Felső-Egyiptomban A színhely: Hatsepszut királynő temploma fotó: feb/reuter Hetvennégyen vesztették életüket hétfőn a világhírű ókori romváros, az egyiptomi Luxor területén rendezett vérfürdőben. Az áldozatok között hatvanegy turista volt, a többiek merénylők, illetve rendőrök. A halálos áldozatok többsége japán, illetve svájci és francia állampolgár. A 26 sebesült közül 12 svéd, két japán, két német és egy francia, kilenc pedig egyiptomi. Többük állapota súlyos. Az egyiptomi televízió szerint a támadók hatan voltak, és mind meghaltak. Más jelentések szerint a támadók tizenegyen voltak, és közülük öt el tudott menekülni. A kairói japán nagykövetség szóvivője egyelőre nem tudta megerősíAz egyiptomi miniszter teni, hogy az áldozatok között vannak-e japánok. Hivatalos közlés nem volt még a támadók kilétéről, de a hírügynökségek emlékeztetnek: egyiptomi muzulmán szélsőségesek előszeretettel veszik célba az észak-afrikai ország leglátogatottabb idegenforgalmi látványosságait, illetve az oda látogató turistákat. A közelmúltban a kairói Egyiptomi Múzeum bejárata előtt robbantottak föl egy németeket szállító turistabuszt; a tetteseket azóta halálra ítélték. A fegyveresek ezúttal az ilyenkor igen népes turistalátványosságnál, Hatsepszut királynő temploma bejáratánál válogatás nélkül lőni kezdtek két turistacsoportra. Rendőrök viszonozták a tüzet, egy támadót megöltek. A merénylők ekkor tüzet nyitottak egy autóbuszra, megsebesítették a vezetőjét, majd a hatalmukba kerítették a járművet, és el akartak vele menekülni. Körülbelül 150 métert tudtak haladni, mert ekkor a rendőrök lövéseikkel feltartóztatták a járművet. A támadók kiugráltak az autóbuszból, s a sivatagba menekültek. A rendőrök gyalog utánuk eredtek, de helikopteren is kaptak erősítést. A menekülő merénylőket megölték. Haszan al-Alfi egyiptomi belügyminiszter azonnal a helyszínre sietett. A vérfürdő elkövetésért még senki nem vállalta a felelősséget. Szaddám Húszéin feltételei Mindkét oldal gyakorlatilag az újabb háborúra készül Szaddám Húszéin elnök vasárnap az iraki kormány ülésén reményét fejezte ki, hogy olyan megoldást lehet találni az ENSZ fegyverzet-ellenőrzési missziója (UNSCOM) körül kialakult válságra, amely „elvezetne a Biztonsági Tanács Irakkal szembeni kötelezettségeinek végrehajtásához”. Az iraki sajtó nem részletezte, hogy az elnök konkrétan mire gondol, Tarik Aziz miniszterelnök-helyettes azonban egy francia lapnak kijelentette, hogy Irak visszaengedi a kiutasított amerikai ellenőröket, ha a Biztonsági Tanács öt állandó tagja egyenlő képviseletet kap a világszervezet ellenőrző missziójában. A jelenleg Szaúd-Arábiá- ban tartózkodó Madeleine Albright amerikai külügyminiszter egyik magas rangú munkatársa Rijádban azonnal elfogadhatatlannak minősítette, hogy Irak határozza meg az ENSZ fegyverzet-ellenőrzési missziójában résztvevő országok körét, avagy a misz- szióban dolgozó amerikai ellenőrök számát. Az iraki parlament elnöke hétfőn 250 képviselő kíséretében „Le az Egyesült Államokkal!” feliratokat írt krétával angol és arab nyelven a parlament lépcsőjére. Szaadun Hammadi felszólított minden iraki polgárt, hogy akár Irakban él, akár külföldön, adjon hangot hasonló módon tiltakozásának, és ítélje el az ország ellen intézett amerikai fenyegetéseket. Ugyancsak hétfőn 500 iraki kurd elégetett egy amerikai zászlót az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) székhelye előtt. A Szaddám Húszéin képmását lengető tüntetők azt kiabálták: „A kurdok megvédik Irakot”. Irak hivatalos lapja, a Babel felszólította a Bag- dad-barát arab szervezeteket: támadják meg az arab világban működő brit és amerikai érdekeltségeket, legyen szó nagykövetségekről vagy katonai létesítményekről. Irak október 29-én került szembe az ENSZ-szel és az Egyesült Államokkal, amikor úgy döntött, hogy kiutasítja az iraki leszerelést ellenőrző ENSZ-küldöttség (UNSCOM) amerikai szakértőit. Az Egyesült Államok ezután megfenyegette Irakot, és nem zárta ki a katonai csapás lehetőségét sem, bár vasárnap Washingtonban azt hangsúlyozták, hogy előnyben részesítik a diplomáciai megoldást. Bili Clinton amerikai elnök Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőhöz intézett levelében kötelezettséget vállalt Bagdadi utcakép FOTÓ: FEB/REUTER arra, hogy szavatolja Izrael biztonságát, ha a zsidó államot iraki támadás érné. Jósé Maria Aznar spanyol kormányfő kijelentette, hogy ha kell, az USA rendelkezésére bocsátja katonai támaszpontjait. Ezt meghatározó lehet az amerikai repülőgépek számára egy Irak ellen irányuló esetleges támadásban, ahogy ez az Öböl-háború esetén is bebizonyosodott. A hét végén kuvaiti-ameri- kai-brit hadgyakorlat kezdődött Kuvaitban. A manővernek - amelynek megrendezését már korábban bejelentették - nincs köze a mostani válsághoz. Célja az, hogy a kuvaiti fegyveres erők harci tapasztalatokat szerezzenek. HÍRHÁTTÉR Európa védelme Szokásos, félévenként esedékes miniszteri tanácsülését kezdte meg tegnap Erfurtban az 1954-ben alapított Nyugat-európai Unió. Az a szervezet, amelyet sokan az Európai Unió „fegyveres karjaként”, mások viszont inkább a NATO „európai pilléreként” emlegetnek. Mindkét megfogalmazás mögött rejlik igazság, hiszen az unió - gazdasági és politikai integrációs tömörülés lévén - csakugyan nem rendelkezik saját védelmi háttérrel, e feladatot tehát egyes elképzelések szerint a párizsi székhelyű szervezet tölthetné be. Más megközelítés szerint azonban nincs is szükség külön katonai védelemre, elvégre az atlanti szerződés átfogó módon garantálhatja kontinensünk biztonságát. Eszerint voltaképp a NATO egyfajta „fiókintézményéről” volna szó. Ez a kettős felfogás nem új: a Nyugat-európai Unió (NYEU) tanácskozásain az elmúlt években rendszeresen vissza-visszatérő viták forrása. Új viszont a szervezet megváltozott viszonya a kelet-közép-eu- rópai államokkal. A tíz teljes jogú, az öt megfigyelő és a három társult tag mellé ugyanis a rendszerváltozáson túljutott országok zöme is felsorakozott már, úgynevezett „társult partneri” minőségben. Ez vonatkozik hazánkra is. Erfurtban Magyarországot ezúttal is a külügy- és a honvédelmi miniszter képviseli. A tanácsülés előkészítése során pedig újra felmerült az az elképzelés, hogy a brüsszeli tagságot vélhetően 1999-ben elnyerő három jelentkező majdan a NYEU teljes jogú résztvevőjévé is válhat. (Szondy) Védelem illeti meg a világhálózat használóit Német multimédia-törvény A világon elsőként a németek alkottak multimédia-törvényt, különös tekintettel az Internet-szolgáltatásokra. Az álnevek mögé búvó arctalanok sokakat visszariasztanak a számítógépes hálózattól, az Internettől. Főként amiatt, hogy szemérem elleni bűncselekmények sorát követhetik el jóhiszemű és gyanútlan gyerekek ellen is, hogy erőszakot, szélsőséges eszméket hirdethetnek. S nem utolsósorban: kutakodhatnak a hálózatra kapcsolódott számítógépek legszemélyesebb állományaiban is. A nemrég életbe lépett német multimédiatörvény - miközben ugyanolyan jogokkal ruházza föl a virtuális világban járókat, mint amilyeneket a valóságosban élveznek - igyekszik rászorítani az internetes szolgáltatókat arra, hogy a józan ész és jó ízlés szerint válogassák meg az általuk továbbított tartalmat is. Egyszerre gondoltak a világ legnagyobb piacának számító Internet komoly és jó szándékú kereskedőire, valamint azokra, akik áldozatai lehetnek a komolytalan és tisztességtelen szánszélhámosoknak. Magyar-szlovák légvédelem Jozef Tuchyna tábornok, a szlovák hadsereg vezérkari főnöke munkatárgyaláson fogadta a szliáci légitámaszponton Végh Ferenc altábornagyot, a Magyar Honvédség parancsnokát és vezérkari főnökét. A magyar és szlovák felek a katonai pilóták kiképzésében való további együttműködésük, illetve a légvédelmi intézkedések kérdéseit vitatták meg. Blinken ösztöndíjat alapított Donald Blinken, az Egyesült Államok távozó budapesti nagykövete és felesége egy olyan Fulbright diákösztöndíj megalapítását határozták el, amellyel egy magyar diák a New York-i Állami Egyetemen (SUNY) folytathatja tanulmányait. A Fül bright pályázat különböző részletes feltételei, és rendszere és intézése megegyezik a Fulbright ösztöndíjakéval. Jelcin és Kucsma találkozója Az orosz-ukrán „kereskedelmi háború” lezárásának jegyében ért véget hétfőn a Moszkva melletti Zavidovo kormánydácsán Borisz Jelcin és Leonyid Kucsma találkozója. Az orosz és az ukrán államfő megállapodott abban, hogy kölcsönösen forgalmiadó-mentességet élveznek az egymás piacára szállított áruk. Kínai bányaszerencsétlenség Gázrobbanás következtében nyolcvanhét ember életét vesztette egy szénbányában Kína középső részén, az Anhuj tartományban lévő Hu- ajnan városban. A bányában a robbanáskor összesen 123-an tartózkodtak. Harminchat bányászt kimentettek, közülük kettő súlyos sérüléseket szenvedett. Megint bajok vannak a Miren A Mir űrállomáson ismét gondok voltak a fedélzeti számítógéppel, de ezúttal nem a komputer romlott el, hanem áramellátási problémák miatt kapcsolódott ki a gép. Az orosz földi irányítóközpont tájékoztatása szerint a problémát az okozta, hogy előzőleg tesztelték a Kvant modulon egy évvel ezelőtt felszerelt napelemsort. Ezért lépett fel túlfogyasztás az orosz űrbázison, ami végül a komputer automatikus ki- kapcsolódásához vezetett. Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Hívja, de ne sikongasson • Beindul az agy az ágyban • Perelem az édeslányomat • Hétfőn hagyja békén a főnökét Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin
