Somogyi Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-15 / 267. szám
10 SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES HÉTVÉGE 1997. november 15., szombat Törvényesített kövérség Brazília fővárosában törvényesítették a kövérséget. Pontosabban a kövérek jogait - stílszerű mondva - kibővítették. Az illetékes testület döntése értelmében a városban működő valamennyi mozi és színház köteles a jövőben az ülőhelyek három százalékát az átlagosnál szélesebbre készíttetni, és minden helyi buszon legalább egy, duplaméretű széket is ki kell alakítani. Hozzá kell tenni: a törvényjavaslatot tevő városatya apósa 169 centis magassága mellett 120 kiló, és emiatt 20 éve nem volt már moziban. Mit meg nem tesz egy jó vej a papáért... Németh György a tárgyalások híve FOTÓ: LANG A bérharcos Mindig a tisztességes megoldásra törekszem — mondta Németh György, a kaposvári húskombinát szakszervezeti tanácsának most másodízben megválasztott elnöke. Németh György csaknem négy évtizede dolgozik a húskombinátban. Húsipari szakmunkás, mestervizsgát tett, alaposan ismeri a szakmát. Az elmúlt három évben azonban szakszervezeti elnökként élt át izgalmas időszakot. 1994-ben a felszámolás alatt lévő gyár olasz tulajdonba került. Az átállás nem volt könnyű, de utólag látják: a feldolgozó talpra állt, fejlődik. Németh György azt mondta: sokszor órákig tárgyalt külföldi vezetőkkel a foglalkoztatás, a kollektív szerződés vagy a szociális juttatás ügyében. Fáradozása nem volt hiábavaló, az olykor embert próbáló tanácskozás eredményesen zárult. Az egyik legemlékezetesebb esetnek a 1995-ös béralkut tartja, a szak- szervezet 15 százalékos emelést igényelt, a munkáltató 10 százalékot javasolt. A többszöri találkozás eredménye: 14 százalékos emelés. Akkor annyira kiélezett volt a helyzet, hogy eljutottak a sztrájkkészültségig. Később azonban megállapodtak. — A tárgyalások híve vagyok — mondta Németh György. — A megbeszélésre alaposan fel kell készülni. A tűréshatárig elmegyünk; ha kell, többször egyeztetünk. Nemcsak a pillanatnyi helyzetet vesszük figyelembe, hanem a holnapot is. A tárgyalásokról tájékoztatja munkatársait. Fontosnak tartja, hogy a dolgozók tudják a legújabb gyárbeli változásokat. Mint mondta, a 11 tagú szakszervezeti tanács segíti a munkáját. Kapcsolatban áll Szita Károly kaposvári polgármesterrel, akárcsak Svajda Józseffel, az MSZOSZ megyei elnökével. Azt mondta: továbbra is következetesen képviseli a dolgozók érdekeit. Hamarosan kezdődnek a jövő évi bértárgyalások. A héten közzé teszi ajánlását a Húsipari Dolgozók Szakszervezete, ennek ismeretében kezdik a megbeszélést. H. M. Érdeklődik a gyerek Tapasztalat: arra figyelünk, ami érdekel bennünket A kíváncsiság, az érdeklődés szinte a születéstől érvényesül az embernél. Az egészen kicsi gyermekkorban nyilvánvaló, szinte mindenre kiterjedő kíváncsiságot, érdeklődést - a sok mi ez, miért, mit csinál, miből van stb. - jó lenne nekünk, szülőknek nem leállítani, hanem mindig megválaszolni. Ahogy lehet az adott életkorú gyermeknek. Egyet nem szabad: leszoktatni gyermekeinket a kérdezősködésről azzal, hogy most nem érek rá, hagyj békén, ezt úgy sem érted még... Minden tudásunk alapvető feltétele a kérdések megfogalmazása és az erre való válaszolás, előbb szülői, óvónői, majd tanítói segítséggel. És erre épülnek rá a gyermek önálló válaszkeresései: az olvasás, a könyvek, a rádió, a tévé stb. segítségével. A kisgyermekkori kíváncsiságot kellene szerencsésen továbbfejleszteni óvodás és iskolás korban. Külön gond az iskolai, a kötelező tanulni- valók iránti érdeklődés és a spontán jelentkező tudásvágy részbeni egyezése vagy oly- kori ellentéte. Olykor sok minden érdekli a gyereket, csak az iskolai tantárgyak nem... Hangsúlyoznunk kell, hogy csak érdeklődő felnőtt nevelhet érdeklődésre gyermeket. Ezen a téren is szükséges a személyes minta. Persze többször is felmerülhet az időhiány, időzavar. De a szülőnek háttérbe kell szorítania saját kedvtelését, érdekét, s elég időt fordítani arra, hogy gyermeke kíváncsiságát kielégítse. Mert bizony olykor időt igényel nemcsak a gyermeknek adott magyarázat, hanem a megfelelő válasz megadásához szükséges utánjárás is. Mit hívhatunk segítségül saját tudásunk mellé a gyermeki kérdések megválaszolásához? Sokat segíthetnek a különböző ismeretterjesztő művek, a rádió és a tévé adásaiból. Az iskolai tanulnivalók, a tantárgyak iránti érdeklődés és az önkéntes érdeklődés közötti eltérés néha jelentős problémákat okoz, mert eltelik a gyerek ideje a spontán tevékenységekkel, s háttérbe kerülnek a tantárgyak. Meg hogy kicsit mást tanul a gyerek a különböző forrásokból, s ha még kisebb, nehezen tudja ezeket összeegyeztetni stb. Viszont kétségtelen előnyök is adódnak a legkülönbözőbb érdeklődés szülte tevékenységekből. Ha a gyermek valami iránt érdeklődik, azt a dolgot meg akarja ismerni, ennek érdekében leül a könyv, a tévé mellé, veszi a műszalci eszközt, és elvégzi a szükséges műveletet, megoldja az adott problémát, és eközben sikerhez jut. Mindez többféle haszonnal jár, így fejlődik a gyermek figyelem, akarata. Ha valamire koncentrál, kitartóan figyel, akkor fejlődik az akaratereje is. A megtanult mozdulatok, az alkalmazott megoldások, gondolkodási műveletek, hogy szétszed (analizál), összerak (szintetizál), összehasonlít, hogy egyes esetekből megállapít valamilyen szabályt, tehát általánosít - ezek mind a gondolkodását fejlesztik. Ha megjegyzi a dolgok nevét, a műveletek sorrendjét, részleteit, akkor alakul az emlékezete és így tovább. Szóval a spontán érdeklődés sülte tevékenységek közben fejlődik a gyermek, gazdagodnak mind a testi, mind a pszichikai tulajdonságai, képességei, ez az egyik haszon. A másik: mindazt a tudást, ismeretet, jártasságot és képességet, amit kifejleszt az adott tevékenység - a játék, a sport, a barkácsolás, más hobbi - azt átviheti más területre, így az iskolai tantárgyak tanulására. Ott is kamatozhat, amit a más tevékenységek közben megszerzett. Részben az iskolai nevelésoktatás, részben a gyermek belső fejlődésének hatására kialakulnak azok a fő érdeklődési körök, irányok, melyek jelentősen eldönthetik a felnőtt életre való törekvést, az egyes pályák iránti vonzódást, a majdani pályaválasztással kapcsolatos döntés megalapozását. Dr. Szeléndi Gábor A PROFI SZERELES Területi képviselő-üzletkötőt keresünk- Somogy megye területére Az üzletkötés sikerének két előfeltétele van: minőségi termékek, amiket jól el lehet adni és képzett üzletkötők, akik ezeket a termékeket jól el tudják adni. Mi rendelkezünk mind a két előfeltétellel, s ezért növekedésünk átlagon felüli. Most Ön is tagja lehet ennek az eredményes csapatnak Somogy megyében, mert fejlődünk tovább. Ha a következő elvárásoknak megfelel:- szakirányú végzettség jármű- vagy fémipar területén,- kereskedelmi gyakorlat,- jó kommunikációs képesség, precíz munkavégzés, üzletemberi gondolkodásmód,- jogosítvány és saját gépkocsi,- Somogy megyei lakóhely és jó helyismeret,- telefon,-21-35 év közötti életkor,- erkölcsi bizonyítvány, akkor máris kezdődhet a karrierje a Würthnél. Főállású munkakört kínálunk Önnek, az elején fix fizetéssel, majd pedig az ezt kiegészítő teljesítményarányos jövedelemmel. Az első lépés? Küldje el kézzel Írott, szakmai önéletrajzát egy fényképpel a következő címre: WÜRTH KFT. Németh Pál 2040 Budaörs, Gyár u. 2. Egyensúlyt és harmóniát teremt Reflexológia lépésről lépésre Az akupresszúrával egy tőről fakadó reflexológia az ősi ázsiai gyógymódok egyike. Ma már a világszerte elterjedt medicinák közé tartozik, egyebek között Európában és Amerikában is klinikák sokaságán alkalmazzák. Az utóbbi években a témával kapcsolatban néhány kötet már nálunk is napvilágot látott. Azonban egyik sem volt olyan közérthető, mint Ann Gillanders műve, amely a Magyar Könyvklub gondozásában olvasható. Ezt a munkát megkülönbözteti más hasonló kiadványtól, hogy az elsajátítandó anyagot jól áttekinthető színes ábrák sokasága illusztrálja. Ugyanis a korábbi művek általános hibája az volt, hogy viszonylag kevés és kisméretű ábra szerepelt a kötetekben. A mostani könyv valóban követhető útmutatót kínál a téma iránt érdeklődőknek. A másik újdonsága, hogy nemcsak a láb kezelésére vonatkozó titokba avatja be az olvasókat, hanem a kéz reflexzónáival is részletesen foglalkozik. Ez utóbbi amiatt fontos, mivel a láb kezelésére mindig két személy szükséges addig a kézen öngyógyítás is végezhető. így a kötet segítségével bármikor és bárhol mindenki végezhet a saját kezén reflexológiás kezelést, amellyel egyebek között csökkenthető a feszültség és a stressz, továbbá enyhíthetők bizonyos betegségek tünetei, mint például a sokaknál gyakorta előforduló fej- és hátfájás, gyomorpuffadás. Az Angliában praktizáló szerző két évtizedes tapasztalataira támaszkodva írta meg hasznos könyvét. Mindezek ellenére csodákat nem szabad várni a reflexológiától, amelynek célja egyensúlyt és harmóniát teremteni a szervezet működésében. Ennek érdekében a szervezet betegségért vagy a tünetekért felelős gyenge pontjait kívánja megerősíteni. Bányai János ___________KÖNYVESPOLC __________ G ombos Gyula: Tükörcserepek Gombos Gyula egyik legkiválóbb irodalomtörténészünk, nevét azonban viszonylag kevesen ismerik. Elszigeteléséről az 1945 utáni kultúrpolitika gondoskodott; Kodolányival, Németh Lászlóval, Sinka Istvánnal együtt - s még hány nevet mondhatnánk - őt is hallgatásra kényszerítették. A Temesváron született Gombos Gyula az 1930-as években felhívta magára a figyelmet a „Magyar Út”-ban megjelent esszéivel, recenzióival. Később, 1943-ban a híres szárszói találkozó egyik meghatározó egyénisége. Az elhallgattatás, meghurcoltatás miatt hagyta el Magyar- országot 1948-ban, s csak 80 évesen, 1993-ban tért vissza. Gombos Gyula műveit ,A történelem balján” címmel a Püski Kiadó - a népi írók műveinek legjelentősebb gondozója - folyamatosan jelenteti meg. Ennek a kimagasló életműsorozatnak a ül. kötete a „Tükörcserepek”; az 1936-1951 közötti írások gyűjteménye. A Tükörcserepek rendkívül találó cím, maga az Író választotta. A történelem mindig gondoskodott arról, hogy a valóság megjelenített tükörképeit elhomályosítsa, sőt darabokra töije. Ám ez a tükör látszólagos dermedtségében is maga a lüktető élet. S az író legfontosabb feladata, hogy a tükörcserepeket újra és újra összeillesztve elénk varázsolja a valóságot. A Tükörcserepek Gombos fiatalkori kritikáit gyűjtötte össze: könyvismertetéseket, írói arcképeket, színi bírálatokat, s nagyobb eszmefuttatásokat. A kötet legjelentősebb alkotása az „Álom az országról”. Ez az először 1941-ben megjelent tanulmány a népi írókról szóló legfontosabb művek közé tartozik, az élet által is sokszor megerősített igazságokkal. Egy régi anekdota szerint Arisztotelésztől azt kérdezték tanítványai: mi a reménység? Az ébren lévő álma - felelt a bölcs. Hányszor éltünk mi is itt, Európa közepén reménységben, álomban, bizakodásban? Ahogy Gombos írta: „Kevés olyan nép van a világon, amely annyira csak álmaiban hordozta volna jobbik valóját, mint mi.” Az alkotók, az igazi művészek legfontosabb feladta, hogy az élet, az irodalom sokszor zavaros habzásából kiválasszák és megmutassák az igazi értékeket, a járhatatlan utak járhatóvá tételét, buzdítást és kitörést az álomból (álmodozásból). Az „Álom az országról” nemcsak a népi irodalom bemutatása. Rövid, lényeg- retörő összefoglalása nemzetünk sorskérdéseinek is, elsősorban 20. századi íróink életművének Gombos Gyula fiatalkori képe segítségével. A népi írók közül Erdélyi József, Sinka István, Sértő' Kálmán, Illyés Gyula, József Attila, Szabó Lőrinc, Tamási Áron, Kodolányi János, Veres Péter, Németh László addigi életművét taglalja meghatározó kontúrokkal. Választása természetesen nem önkényes, a felsoroltak valóban a népi irodalom legmeghatározóbb egyéniségei voltak. Az „addiginál” meg kell állnunk: a bemutatott írók közül 1941-ben még csak József Attila és Sértő Kálmán életműve volt lezárt. Gombos Gyula írásművészetének és előrelátásának legszebb bizonyítéka, hogy az akkor életük delén járó alkotók életművének legjelentősebb tulajdonságait megragadva felvillantja a bejárható út legfontosabb állomásait, a történelmi álom valósággá válását... A népi írók annyi félreértés (erőszakolt félremagyarázás!) után végre elfoglalhatták méltó helyüket a magyar szellemi élet panteonjában. Kivételt talán Sértő Kálmánnál és Erdélyi Józsefnél érzünk. Gombos tanulmánya sokat segít e két ellentmondásos életútú és életművű nagy költő (ezek a megállapítások főleg Sértő Kálmánra vonatkoznak!) megismerésében. S ehhez jelentős segítséget nyújt a Püski Kiadó is, hiszen mindkettőjüknek a közelmúltban jelentette meg összegyűjtött verseskötetét. Búcsúzzunk most Erdélyi József Farkasverem című versének néhány sorával; ha érezzük is a hasonlóságot Vörösmarty híres A vén cigányával, a Farkasverem is művészien tolmácsolja az igazi költő ars poeticáját a „farkasordító” világ kihívásaival szemben:, farkasordító éjszakán farkasverembe hullt cigány, hegedülj, hegedülj! Nagy úr a vad, nincs fegyvered, csak egy törékeny hangszered, hegedülj, hegedülj...” Dr. Sípos Csaba
