Somogyi Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-11 / 263. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1997. november 11., kedd Magyar kortárs művészek kiállítását nyitotta meg Géniben Göncz Árpád. Az államfő látogatást tett az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) palotájában és megbeszélést folytatott Cornelio Sommarugával, a Nemzetközi Vöröskereszt elnökével. Reális elképzelés, hogy az Európai Unió és Magyarország közötti csatlakozási tárgyalások 1998. március végén, április elején megkezdődjenek - közölte Budapesten Habsburg Ottó, az Európai Parlament képviselője, akit fogadott Kovács László külügyminiszter és Somogyi Ferenc államtitkár. Kínos vereség érte Bili Clinton elnököt azzal, hogy nem sikerült keresztülvinnie a képviselőházon újabb teljes jogú felhatalmazását kereskedelmi megállapodások kidolgozására és megkötésére. Az alsóházzal ellentétben a szenátus korábban jóváhagyta a felhatalmazási indítványt, méghozzá kétpárti támogatottsággal. ATLANTI KRÓNIKA Ha kimaradunk a két euro- atlanti szervezetből, nem vehetünk részt azoknak a fontos döntéseknek a meghozatalában, amelyek érintik Magyarországot - jelentette ki hétfőn a külügyminiszter. Csatlakozásunk az észak-atlanti védelmi szervezethez és az Európai Unióhoz egységes folyamatot képez - mutatott rá Kovács László újságírók előtt. A földrész .játékszabályai” kettős elkötelezettséget írnak elő: csak az együttes NATO- és uniós tagság szavatolja, hogy Magyarország átkerül a szerencsések csoportjába, ellenkező esetben leszakadunk. A külügyminiszter rámutatott: nem valamiféle katonai fenyegetés elől keresünk oltalmat, ám a térségben még mindig vannak biztonsági kockázatok, s kiszámíthatatlan, vajon a demokratikus átalakulás egyik-másik környező Kötelességét pótolja a Nyugat országban nem fordul-e valamikor a visszájára. A NATO értékrendje ugyanakkor fékezően hat a szélsőséges erők esetleges térnyerésére is. Magyarország tehát jól felfogott önös érdekből kíván a NATO tagja lenni, mert a biztonság szavatolásán túl, döntően függ ettől is a gazdasági föllendülés, a modernizáció. Remélhetően megnő a tőke- beáramlás, a befektetési hajlandóság Magyarország határ menti régióiban, mert a külföld a NATO-tagságban garanciát, stabilitást lát. A csatlakozási meghívás nyomán megélénkült irántunk az érdeklődés, s mind több állam tekinti fontos partnernek az euroatlanti integrációs átalakulás útján haladó Magyar- országot - hangsúlyozta Kovács László. (toronyi) A honvédelmi kiadások alakulása Magyarországon (1991-1997) 25 300,5 1994 1993 1992 1991 45 345,5-i53 580,4 53 580.4 20 000 40 000 1997 1996 1995 _J _______________,,...,..1, Q nominálérték ■ reálérték 96800 | 1 1 60 000 A hazánk NATO-tagságáról megrendezett konferencián, Lillafüreden, neves külföldi és hazai előadók foglaltak állást Magyarország csatlakozása mellett. Varga László kereszténydemokrata képviselő kijelentette, hogy a Nyugat - amely 1956-ban cserbenhagyott bennünket - kötelességének tesz eleget, amikor visz- szafogadja hazánkat a demokratikus nemzetek közösségébe. Nicholas Kehoe altábornagy, a NATO katonai bizottságának alelnöke arról beszélt, hogy az Észak-atlanti Szövetség egyenrangú tagállamok szervezete, amelynek fő célja a biztonság és a stabilitás fenntartása; nem egy háború megnyerése, hanem a megelőzése. Az Álba Kör képviselője szerint a tömbönkívüliség olcsóbb, s a Munkáspárt alelnö- kével együtt szorgalmazta: a nép mondjon nemet a NATO- tagságra. - kr Korszerű, erős állammá kell válnia Lengyelországnak, amely minden polgára számára egyenlő esélyeket tud kínálni - jelentette ki hétfői parlamenti programbeszédében Jerzy Bu- zek lengyel kormányfő. Ä politikus kritikusan értékelte a baloldal négyéves kormányzását. Az Izraelben működő katolikus intézmények jogállását szabályozó szerződést Vati- kánvárosban aláírta Andrea Cordero Lanza di Monteze- molo pápai nuncius és Dávid Lévi izraeli külügyminiszter. A Szentszék és Izrael 1993. december 30-án az úgynevezett Alapszerződés aláírásával létesített teljes körű diplomáciai kapcsolatokat. A „padán parlament”, amelynek tagjait októberben választották meg, vasárnap megalakult Észak-Olaszor- szágban. A 210 tagot számláló testület első számú feladata a „padán alkotmány” kidolgozása lesz. Százhetven előállítás a mérlege a vasárnap délutáni-esti brüsszeli rendőrségi fellépésnek. A város egyik bevándorlók lakta környékén több száz külföldi származású fiatal tüntetett, mert a csendőrök két nappal előbb lelőttek egy marokkói származású fiatal kábítószerkereskedőt. Ismét mozgott a föld vasárnap este az umbriai Perugia és Assisi környékén. A rengések a Richter-skála szerint 4,4 fokot érték el, de nem okoztak károkat, csupán a már korábban megrongálódott sellanói templom tornyát rombolták tovább. Megszűnt az orosz-kínai határvita Peking érdekelt a szibériai energiatartalékok kihasználásában Csiang Cö-min kínai államfő és pártfőtitkár hétfőn a kínai parlament épülete, a Nép Nagy Csarnoka előtt egy vörös szőnyegen ünnepélyes külsőségek között fogadta a hivatalos látogatásra érkezett Borisz Jelcin orosz elnököt. A két államfő közös nyilatkozatot írt alá a még a cári időkbe visszanyúló határvita lezárásáról. A közös nyilatkozat leszögezi: „a két ország történetében első ízben húzták meg nagy pontossággal a sokat vitatott, mintegy 4200 kilométer hosszú határszakaszon az orosz-kínai határvonalat. Az orosz és a kínai államfő hivatalosan kinyilvánítja, hogy rendeztek minden olyan kérdést, amely az 1991. május 16-án született határkijelölési megállapodás érvényesítésével kapcsolatos. A felek folytatják a tárgyalásokat, hogy igazságos és ésszerű megoldást találjanak a még függőben lévő határkérdésekre, hogy evvel teljes hosszában befejezzék a közös határ meghúzását.” Később lesz szó egy ötven kilométeres szakaszról. A két politikus között számos gazdasági kérdés is szóba került. Mind közül kiemelkedik az a megállapodás, amely a Szibéria és Északkelet-Kína között építendő gázvezetékre, orosz földgáz Kínába és harmadik országokba történő szállítására vonatkozik. A vezeték Mongólián keresztül a szibériai Kovitkin gázmezőit köti majd össze Északkelet- Kínával. Két és fél év alatt készül el, és 20 milliárd köbméter gáz szállítását teszi lehetővé. Ennek mintegy felét Japánba és Dél-Koreába kívánják exportálni. A beruházás költsége 12 milliárd dollár. Csiang Cö-min kínai elnök Jelcin orosz elnökkel tartott közös sajtóértekezletén „stratégiai partnerségnek” nevezte az orosz-kínai viszonyt, mintegy visszhangozva azt a nyilatkozatot, amelyet Clinton elnökkel tettek egyesült államokbeli csúcstalálkozójukon. A kínai államfő cáfolta, hogy Pekinget és Moszkvát az Egyesült Államok világszerte növekvő befolyásának ellen- súlyozása kötné össze. Ä két elnök közötti feltűnő baráti gesztusokat részben az magyarázza, hogy Peking érdekelt a hatalmas orosz energiatartalékok kiaknázásában, Moszkva viszont nyugtalankodik a kínai-amerikai kereskedelmi kapcsolatok látványos javulása miatt, miközben az orosz-kínai áruforgalom évek óta csökken. Idilli a hangulat a két elnök között fotó: feb/reuter Háborús veszély fenyeget az Öböl-térségben Az arab világ védi Irakot Az U2-es: egyelőre biztonságban fotó: feb/reuter Kofi Annan ENSZ-főtitkár közölte, hogy a Bagdadba küldött vizsgálóbizottság útjának kudarca ellenére diplomáciai megoldást szeretne találni az Irakkal folyó kötélhúzás lezárására. Néhány napi szünet után újraindult az amerikai U2-es felderítő repülőgépek Irak fölötti bevetése. A CNN amerikai hírteleví- zió hétfő reggel azt jelentette, hogy egy U2-es, amely az ENSZ megbízásából kutatja, hogy nin- csenek-e titkos fegyverraktárak, hadiüzemek Irak területén, ismét az ország területe fölött, de a légvédelem hatókörén kívül köröz. Az U2-esek repüléseinek felújítása háborús konfliktushoz vezethet, mert a bagdadi vezetés már a hét végén bejelentette: légvédelme tüzet nyit a gépekre, ha azok behatolnak az ország területe fölé. Washington pedig közölte, hogy egy ilyen akciót háborús lépésnek tekintene, amelynek súlyos következményei lennének. Az arab világ azonban, még a Bagdaddal korábban háborúskodó Irán is, ellenez mindennemű amerikai katonai akciót Irak ellen. Ellentétben ugyanis az 1991-ben kirobbant Sivatagi Viharral, amikor a szövetségesek sikeres akcióit nemcsak szóban, hanem katonailag is támogatta Szaúd-Arábia, Egyiptom, Szíria és Marokkó, most erősebbnek mutatkozik az iszlám szolidaritás. Az Öböl-háború nyomán azonban Irak jelentékenyen meggyengült, és bár kuvaiti agressziójának emlékei viszonylag elevenen élnek a térségben, a szomszéd országok immár nem tartanak az iraki katonai potenciáltól, sem pedig Szaddám Huszeintől. Annál inkább szembekerültek az Egyesült Államokkal az immár hagyományos közel-keleti konfliktus keretében. Egyre gyakrabban utalnak az arab országok az egyenlő elbírálás hiányára, arra, hogy Amerika nyíltan Izraelt pártolja az arab világ ellenére. Az egyre súlyosbodó helyzetben az ENSZ és az Egyesült Államok nagyon kevés nyilvános támogatást kap a térségben. Képes könyv a partraszállásról D-Day címmel a szövetségesek második világháborús európai partraszállásáról adott ki hazánkban eddig publikálatlan - részben színes - fotók felhasználásával érdekes dokumentumkötetet a Ferenczy Könyv- és Lapkiadó. A könyv - amelynek anyagát amerikai, brit, kanadai és német archívumok anyagából válogatta össze a szerző, Stephen Badsey - a történelmet a normandiai partoktól Párizs felszabadításáig kíséri. Bemutatja a hadviselő felek fegyverzetét, uniformisait és járműveit, az egymással harcoló alakulatokat és parancsnokaikat is. A könyv kizárólag a TOP GUN magazin szerkesztőségében (Budapest VI., Városligeti fasor 38.) vásárolható, illetve rendelhető meg. Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Elbocsátottak az idegenlégióból • Érdeknőből palimadár • Nem baj, ha csúnya, csak öreg legyen • A nászútról szűzen jöttem haza Kiskegyed- 40+36 oldalon - a legolvasottabb női magazin!
