Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-08 / 235. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1997. október 8., szerda é Fideszesek az elnöknél. „Amennyiben népszavazási kezdeményezés érkezik hozzám, arról az alkotmány és az érvényben lévő jogszabályok szigorú megtartásával és a nép érdekének figyelembevételével döntök” - mondta Göncz Árpád tegnap, amikor hivatalában fogadta Deutsch Tamást, a Fidesz alelnökét és Pokorni Zoltánt, a párt parlamenti frakciójának vezetőjét. A találkozót a fideszes politikusok kérték a földtulajdonlással kapcsolatos referendum ügyében. MDF-tájékoztató. A Magyar Demokrata Fórum számára elfogadhatatlan, hogy az önkormányzatok költségvetési helyzete jövőre tovább romlik - jelentette ki tegnap Gémesi György, az MDF ügyvezető elnöke, Gödöllő polgármestere. A helyhatóságok pénzügyei továbbra is bizonytalanok, kiszámíthatatlanok és tervezhe- tetlenek. Tüntetők petíciója. A Polgárok Érdekvédelmi Szövetsége, a METÉSZ és a Kék Szalag Társaság képviselői tegnap tiltakozó petíciót juttattak el a Ház elnökének a termőföld tulajdonszerzésével kapcsolatos népszavazás ügyében. Javasolták, hogy a képviselők legyenek tekintettel 300 ezer magyar állampolgár akaratára, és lehetőséget kértek a népszavazás civil ellenőrzésére. Compfair ’97. Az idén tizedszer rendezik meg a kőbányai vásárvárosban október 14. és 18. között a Compfair kiállítást és vásárt. Az informatikai seregszemlén az idén is lesz Internet-falu, openshow, azaz nyílt rendszerek fesztiválja, és bemutatkozik a nagyközönségnek a digitális fotótechnika. Az Álba Kör levele. Az Álba Kör nyílt levélben fordult a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Magyar Újságírók Közössége elnökéhez. A levélben kifejtik, hogy a kör tagjai szerint sérti a demokratikus nyilvánosság elvét a hazai tömegkommunikációban megjelenő NATO-propaganda. Takarékosok. Csaknem 60 ezer szerződést kötött a Fun- damenta Lakás-takarékpénztár Rt. öt hónapos működése alatt, s ezzel továbbra is piacvezető Magyarországon. A ma- gyar-mémet cég vezetői az év végéig 150 ezerre szeretnék növelni a szerződések számát. Hamis benzin. Másodszor záratott be egy benzinkutat Szentgotthárdon a vámhatóság, mert a kutasok nem tudták igazolni a tartályokban talált üzemanyag eredetét. Az üzemeltetőre első fokon 104 millió forint bírságot is kiróttak. Viták az adóbecslésről A kormányprogram egyik fontos ígérete teljesül, ha az országgyűlés megalkotja a közhasznú szervezetekről szóló törvényt, amelynek tárgyalása tegnap kezdődött el. Magyar Bálint kultuszminiszter expozéjában úgy jellemezte e szervezeteket: azok félúton állnak az állam és a piac között. Nem a haszon megszerzése az elsődleges céljuk, ezért nemzetközi elnevezéssel nonprofit szervezeteknek hívják őket, de ugyanezt a kört nevezik civil szférának is, ha az államtól való különállását akarják hangsúlyozni. A társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok és köztestületek sorolhatók ide. E közhasznú szervezeteket adó- és vámkedvezmények, esetenként állami támogatások illetik meg. Folytathatnak vállalkozási tevékenységet, de az elért hasznot a létesítő okiratukban szereplő közhasznú célra kell fordítaniuk. Az adózás rendjéről szóló törvény módosításához is hozzákezdett a tisztelt Ház, próbálva úgy hozzáigazítani a szabályokat a változó viszonyokhoz, hogy közben ügyeljen a hosszú távú kiszámíthatóságra is. Mint ismert, az Országgyűlés adatvédelmi biztosa alkotmányos aggályokat fogalmazott meg azzal a 70 ezer kérdőívvel kapcsolatban, amelyeket az. \PbH Küldött szét a bizonyos szint alatti jövedelmet bevalló vállalkozóknak. Az ombudsman elsősorban azt sérelmezte, hogy az adóhatóság eljárásának nincs jogszabályi alapja. Most lesz, mert a tárgyalt előterjesztés bőségesen szabályozza az adóbecslés intézményét. A tegnapi vitában szinte minden felszólaló ezt a paragrafust ostorozta, mondván, valóban biztosítani kell az arányos közteherviselés elvének megfelelően a valódi jövedelmek utáni adózást, de az APEH azokat is beszámoltatná életviteli szokásairól, kiadásairól, akiknek nincs adófizetési kötelezettségük. Any- nyi személyes adatot akar nyilvántartani ügyfeleiről, amennyit még a bűnüldöző szerveknek sem lehet. S. Á. Húsosok demonstrációja Sátort vertek tegnap a Szekszárdi Húsipari Rt. dolgozói Budapesten, az ÁPV Rt. székháza előtt. A vállalat 350 dolgozója által létrehozott válságbizottság ily módon is követeli, hogy a dolgozók kapják meg a vállalati kollektív szerződés szerint őket jogosan megillető végkielégítést, munkaviszonyuk megszűnésekor. Addig maradnak, amíg követeléseik teljesítéséről írásos megállapodást nem kötnek a kormány és a privatizációs szervezet illetékeseivel fotó: feb/diósi imre A közbiztonságnak is ára van Elismerik az erőfeszítéseiket, de a közvélemény elégedetlen Befellegzik hamarosan a zöldhatáron működő csempészeknek és a tilosban otthonosan mozgó autótolvajoknak, de legalábbis nehezebb dolguk lesz. Megszigorítják ugyanis az országokat elválasztó „senki földje” ellenőrzését. Magas szinten kerültek tegnap szóba az ország és mindany- nyiunk nyugalmának és biztonságának a kérdései. Az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőivel folytatott megbeszélést Horn Gyula miniszter- elnök, Kuncze Gábor belügyminiszter és Medgyessy Péter pénzügyminiszter. Kuncze Gábor újságírók előtt elmondta: a kormányfő a hazai közbiztonság alakulásáról és a rendőrség pénzügyi helyzetéről tájékozódott. Megállapodtak abban, hogy a rendőrség és a határőrség október 31-ig intézkedési tervet készít: megerősíti azokat az úgynevezett zöldhatárszakaszokat, amelyeken keresztül lopott gépkocsikat visznek át, vagy csempészárut hoznak be az országba. A tervet még az idén végre kell hajtani. A másik előterjesztést a rendőrség november végéig nyújtja be a kormányhoz. Ennek azt kell tartalmaznia, hogy a rendőrség milyen - nem feltétlenül rendőri munkát követelő - feladatokat adhatna át más szervezeteknek. Tisztázni akarják azt is, hogy melyek azok a rendőrségi tevékenységek, amelyek szolgáltatás jellegűek - például a nagy rendezvények biztosítása - és pénzt lehetne kérni értük. A BM, a PM és a rendőrség a jövő heti kormányülésre közösen készíti el azt az előterjesztést, amely a rendőrség pénzügyi helyzetéről és adósságállománya kezelésének lehetséges módozatairól szól. Legkésőbb ötödiktől lesz kötelező az idegen nyelv tanulása Tanuljuk, de nem tudjuk Mind többen tanulnak idegen nyelveket, a sikeres vizsgát tevők száma is nő, az eredmény mégis elmarad a kívánalmaktól. Az ellentmondás feloldásához nyújthat segítséget a művelődési tárca új koncepciója, amely az év végére készül el. Az elmúlt években a középiskolákban mintegy 450 ezren tanultak valamilyen idegen nyelvet, főleg angolt és németet, s ez a szám kismértékben nőtt. Az általános iskolákban 700 ezer körül mozgott az idegen nyelvvel ismerkedők száma, ám ott folyamatos csökkenés volt tapasztalható. Az állami nyelvvizsga-bizottságok előtt ugyancsak mind többen jelennek meg, tavaly például csaknem 40 ezren tettek sikeres vizsgát. Balogh Lászlóné dr., a művelődési tárca főtanácsosa úgy vélte: a gond nem is a mennyiséggel, hanem a minőséggel van. Azaz: minden tanulás ellenére nem igazán beszélünk idegen nyelveket. Ez elsősorban a jól felkészült nyelvtanárok hiányával magyarázható. Az egyetemek ugyan elegendő pedagógust képeznek, csakhogy legtöbbjük anyagi okokból nem az oktatásban helyezkedik el. Pedig a jövőben az eddiginél is nagyobb szükség lenne rájuk, már csak azért is, mert az 1998 szeptemberében bevezetendő Nemzeti Alaptanterv a minőségi oktatást szorgalmazza. Bár a nyelvoktatást - többek szerint - kevésbé hangsúlyozza. A főtanácsos szerint az iskolai óraszámokat a közoktatási törvény szabta meg. A NAT azt írja elő, hogy az első idegen nyelv oktatását legkésőbb az 5. évfolyamon meg kell kezdeni. Ajánlatot tesz arra, hogy az iskolák az adott óraszámon belül a „műveltségi területekkel” miként gazdálkodjanak. S az idegen nyelvekre 9-15 százaléknyi időt javasol, ami az általános iskola 5-10. osztályában heti 3- 4 idegen nyelvi órát jelent. Ez a nem kötelező órákkal tovább bővíthető. (Deregán) Negyven százalék azt hiszi, hogy megtakaríthat Százból hét sikerember A magyar lakosság 5 százaléka reményvesztett, 28 százaléka konzervatív életszemléletű, 27 százaléka képes alkalmazkodni a változásokhoz, 33 százaléka feltörekvő és 7 százaléka a már sikeres kategóriába sorolható. A meglehetősen sokszínű kép a GfK Hungária Piackutató Intézet idei felméréséből kerekedett ki. Mint Kozák Ákos ügyvezető igazgató elmondta: viszonylag gyorsan alakul át a társadalom, a politikai és gazdasági változások következtében. Napjainkban jól körülhatárolható és népes az úgynevezett újonnan kiemelkedettek csoportja. Ők nagy teljesítményekre törekszenek, önzők és ambiciózusak. A hagyományőrzők aránya csökkent. E kör tagjait nagy felelősségtudat és szolidaritás jellemzi. Többé-kevésbé készek élni az újonnan elért szabadsággal, bár kételkednek mind a változások, mind a technológiai fejlődés előnyeiben. Ezt a csoportot jórészt idősebbek alkotják. A „sikeremberek” aránya az egy évvel korábbi 5-ről 7 százalékra növekedett, ez azonban jóval kisebb, mint a kelet-közép- európai térségben tapasztalt 17 százalékos arány. Oroszországban például 30 százalékot képvisel ez a réteg. A felmérésből kiderül, hogy a magyaroknál csak az oroszok és a bolgárok elégedetlenebbek a fizetésükkel. Megkérdezett honfitársaink 40 százaléka mégis úgy véli, képes megtakarításra a következő 12 hónapban. Az oroszoknál ez a mutató csak 29 százalék, míg például a csehek 56 százaléka gondolja azt, hogy félre tud tenni a fizetéséből. Csendes dohánygyárak Még nem ment füstbe a füstalapítvány terve Ez idáig egyetlen hazai dohánygyár sem tett eleget az országos tisztifőorvos meghívásának, hogy üljenek le és tárgyaljanak a dohányzás okozta károk enyhítéséről. Dr. Molnár Ilona a megbeszélésen persze ennél azért tovább szeretett volna lépni, arra kérve a gyárakat, hogy ne csak tárgyaljanak, hanem anyagilag is járuljanak hozzá a károk mérsékléséhez. Egyelőre azonban mindez csak óhaj maradt. A tisztifőorvos tegnap mindennek ellenére derűlátóan nyilatkozott. A meghívottak ugyanis egy későbbi, a dohány- termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozók teljes körének bevonásával tartandó tárgyalás elől sem zárkóztak el mereven. És amíg nem mondják ki a nemet, van esély a sikerre. Az ötlet egyébként, hogy a dohánygyárak befizetéseikkel járulnának hozzá egy olyan alapítvány működtetéséhez, amelynek célja a dohányzással kapcsolatos felvilágosítás mellett a károk enyhítése, a népjóléti tárcától származik. Beszélgetőpartnerünk: Fási Ádám, a szépségversenyek nemzeti igazgatója Nem feltétel a dús kebel Még nem tudni, hogy szőke, barna, netán vörös hajú hölgy képviseli-e hazánkat a jövő év áprilisában Miamiban sorra kerülő világszépe választáson. De az biztos, hogy a 18-27 év közötti, jó alakú, megnyerő külsejű, intelligens hajadonok pályázhatnak eséllyel a magyar szépségkirálynő trónjára. A már javában zajló regionális selejtezők és a finálé kulissza- titkairól Fási Ádámmal, a Miss Universe Hungary nemzeti igazgatójával beszélgettünk.- Mit tesz ön a szépségiparban menetrendszerűen kipattanó botrányok elkerülése érdekében ?-Amióta megvásároltam az 1952-ben Los Angelesből elindult világverseny licencét, gondosan ügyelek a részletekre. Nem nézem el a lányok aktfotós múltját, ragaszkodom a zsűrizés sajtónyilvánosságához, nem csinálok titkot a rendezés módszereiből sem. Nem ígérek automatikus, fényes karriert a hölgyeknek, akikre az apjuknál is jobban vigyázok.- Kiből lehet ma Magyarországon szépségkirálynő?- Nincs szépségideál. Nem feltétel a 170 centis magasság, a szőke haj vagy a dús kebel. Nagyon fontos viszont a külső és belső tulajdonságok harmonikus egysége, a jó fellépés, a nyelvtudás. A hét regionális helyszínen megtartott selejtező épp arra való, hogy a mintegy 2000 jelentkező közül kiválasz- szuk azokat a lányokat, akik többé-kevésbé megfelelnek ezeknek a követelményeknek. A november 8-i, siófoki finálé előtt tíznapos táborozáson a „trónkövetelőket” föl is készítjük a nagy nyilvánosság előtti szereplésre. A győztesre, a Miss Universe Hungary ’98. cím birtokosára azután háromnégy hónapos intenzív további készülés, tanulás vár.- Megeshet-e nálunk, ami olaszhonban megtörtént, hogy színes bőrű kislány lesz a szépségkirálynő?- Hogyne. A 92 ország számára kötelező versenyszabályzat ugyanis nem tűri a faji, vallási és egyéb megkülönböztetést. Ha indul, egyáltalán nem A Miss Hungary verseny korábbi győzteseinek arcképcsarnokából FOTÓ/FEB kizárt, hogy magyar állampolgárságú színes bőrű hölgy nyerje a versenyt.- Mit tippel: lesz dobogóközeiben magyar lány a világszépe választáson?- Bízom benne. Bár a tapasztalatok szerint olykor egy tizediknek kihozott magyar lányra jobban felfigyelnek a külföldi nagy modellügynökségek, mint az előkelőbb helyen végzett szépségekre.- Előfordult már, hogy a lányok vagy hozzátartozóik „megkörnyékezték” a nemzeti igazgatót?- Biztos ami biztos alapon a rendezvények ideje alatt sohasem közlekedem egyedül. Takács Mariann i
