Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-06 / 233. szám

Megyei körkép: Galambból doktor # Ellenőriztek 64 munkáltatót (3-4. oldal) Sport: A hibákért fizetni kell • Nem érett be a Gabona Kaposváron (6-8. oldal) Tóti Tükör: Tükörben a nap sugara • A pusztaberényi csodámén (9-12. oldal) SOMOGYI HÍRLAP ________________________________________________________________ •• A ___ __________________________________________________________________ V III. évfolyam, 233. szám Ára: 33 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1997. október 6., hétfő Győzelemmel rajtolt az NB I-ben a Bitt Női RC röp­labda csapata. A lányok bemutatkozását nagy várakozás előzte meg, hiszen a kaposvári csapat új edzővel és újabb külföldi játékossal kezdte meg az idei szezont. A Bitt végül két elvesztett játszma után reménytelennek tűnő állásból fordította meg a mérkőzést. Tudósításunk a 7. oldalon ol­vasható FOTÓ: TÖRÖK ANETT Száraz csapok - Som nagy gondja Vízhiány Daránypusztán Továbbra sincs ivóvize Da- ránypuszta lakóinak. Hiába nyitják ki a csapot, több mint egy hete nem folyik víz. A pusztán működő Chemix Ma­terial kft vezetői korábban azt ígérték, hogy október harma­dikára megcsináltatják a tíz­lépcsős meghibásodott búvár- szivattyút - mondta tegnap este Lenkey Tibor somi pol­gármester. De a szivattyú nem készült el, így a lakók víz nél­kül maradtak. Az önkor­mányzat - bár az ivóvizet a pusztán élő több mint ötven ember évtizedek óta a vegyi gyár kútjából kapta - tegnap ismét a DRV Rt-t riasztotta, hogy vizet szállítsanak a pusztán lakóknak. Tíz nap alatt már harmadszor visznek vizet, s ez a somi önkormány­zatnak nyolcvanezer forint kiadást jelent. Értesülésünk szerint ma Daránypusztán találkozik a kft jogi képviselője, a somi polgármestere és a körjegy­zője, hogy tisztázzák a gon­dokat. Remélhetőleg tiszta vi­zet öntenek a pohárba. K. J. Oktatóközpontot avatott a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága Természetvédelem: versenyfutás hozzá a természetvédelem munkásait. A tettyei központ­ban a jövő év elejétől oktatnak. Az ünnepség után a minisz­tertől a tárca természetvédelmi stratégiájáról érdeklődtünk.- Az a véleményem, hogy az Európai Unióhoz való csatla­kozás követően a magyaror­szági földárak emelkedni fog­nak, a földhöz kötődő funkciók értékesebbé válnak - mondotta. - Ha most nem tudjuk a jogi védettséget kiterjeszteni, a leg­értékesebb természeti területe­ket pedig tulajdonként megsze­rezni, akkor erre később még kevesebb lehetőség lesz. Az anyagi forrásokkal kapcsolatos stratégiánk jobbára ennek az idővel való versenyfutásnak a. minél sikeresebb teljesítése irá­nyul. Egyébként - hanem is az igényekhez, de a lehetőségek­hez képest - prioritást kapott a természetvédelem. Dunai Imre Ünnepélyes keretek között avatták a még felújításra váró épületet Pécsen, a Tettyén fotó: Müller andrea Dél-Dunántúl három megyéjén is túlra terjed a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának természetvédelmi felügyeleti jogköre. Az igazgatóság a Központi Környezetvédelmi Alapból sikeresen pályázott támogatásért a minden korosztály fogadá­sára szánt oktatóközpontja létrehozásához. Az elnyert 38 millió forintról szóló dokumentumot tegnap az igazgatóság székháza és a ter­mészetvédelmi oktatóközpont számára megvett szomszédos, tettyei épület előtt tartott ün­nepségen adta át dr. Baja Fe­renc környezetvédelmi és terü­letfejlesztési miniszter - dr. Szili Katalin politikai államtit­kár, országgyűlési képviselő társaságában - dr. Iványi Ildi­kónak, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága vezetőjének. A miniszter és az államtitkár asszony aktívan részt vett a pel- lérdi halastavaknál rendezett madármegfigyelési program­ban, s ez után érkezett a tettyei ünnepségre. Beszédében Baja Ferenc annak a reményének adott hangot, hogy a természet- védelem igazi otthona lesz az épület: az ideális helyen lévő oktatási centrum tevékenysége az óvodáktól a felsőoktatásig terjedően megvalósítja a nem­zeti park népművelő, termé­szetvédelmi ismeretterjesztő funkcióját. Különösen fontos­nak mondta a felnőttképzést: a feladatuk ellátásához nélkülöz­hetetlen tekintélyhez csak a szakmai felkészültség segíti Hetvenhatezer forintért kelt el a legdrágább kos Különdíj két somogyi tenyésztőnek A takarmánytenyészők és a ter­mékfeldolgozók is ott voltak a Pannon Agrártudományi Egye­tem kaposvári állattenyésztési karán a hét végén. Több száz juhtenyésztő vett részt a fajta- bemutatón és nyilvános tenyész­állat-bírálaton. Húsz juhfajtából csaknem 150 állatot állítottak ki a kaposvári juhásznapokon. Rózsahegyi Péter, a Magyar Juhteny észtők Szövetségének munkatársa azt mondta: a nyil­vános árverésen a magyar me­rino és a német feketefejű húsju- hok iránt érdeklődtek legtöbben. A kikiáltási árakat másfél-két­szeresére verték fel a vevők. A legdrágább kos 76 ezer forintért kelt el. A juhtenyésztési munka elisme­résére kiírt díjakat is átadtak: az év tenyésztője díjat a törteli Se­bők Mihály nyerte, a Schandl-dí- jat a ceglédi Lédeczi Benő, a Konkoly-Thege-díjat Sándor István, az FM osztályvezetője. A somogyi juhászok közül a bárd­udvarnok! Juhász Pál és az Őr­eiből jött Nagy Gyula kapott kü­löndíj at növendék- és tenyészál­lataiért. Több juhászt is Arany kampó díjjal jutalmaztak. M. P. Olaj szennyeződés ellen a Dunán Ötszáz liter olaj került a Du­nába a Mól Rt százhalombat­tai kikötőjéből. Átfejtés köz­ben folyt ki ezer liter, s ennek csak a felét sikerült felfogni, a többi a folyó vizébe jutott. Borutat avattak Siklóson Felavatták hazánk első borút- ját. A villány-siklósi kisrégió természeti és kulturális érté­keit jeleníti meg a nemzet­közi idegenforgalom köve­telményeinek megfelelően. Gazdája a régiós egyesület. Választási szövetség alakult Együtt Magyarországért el­nevezéssel választási szö­vetséget hozott létre és megállapodást írt alá tegnap Móron több szervezet. Ez a szövetség parlamenten kí­vüli pártokat, köztük a Vál­lalkozók Pártját és a Köztár­sasági pártot tömöríti, to­vábbá 65 civil szervezetet. Viharjelző nem villog a parton Sok vitorlás, csónakos ki­használta a hétvége napos idejét, vízre szállt. A balatoni vihaijelzés azonban már nem működik, így fokozottabban kell figyelni a veszélyekre. A villogó fények szerepét mos­tantól kezdve a vízirendőrség vette át; ha vihar fenyeget vagy bajba jutottat vesznek észre, akkor irány a nyílt víz. Lemondta az utat az alelnök G.Nagyné Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke le­mondta tervezett amerikai útját, „az ellene indított ag­resszív támadások sorozata miatt”. így nem tud részt venni költő férje társaságá­ban az amerikai magyarok 56-os emlékünnepségén sem. Tehetséggondozó kollégiumokat Az iskolai kollégiumok gyakran több megyére kiterjedő régiók igényeit elégítik ki, fenntartóik mégis a helyi önkormányzatok. Ez az ellentmondás időnként már a létüket veszélyezteti. Egész napos konferencián ele­mezték most a kollégiumok helyzetét a szakemberek Buda­pesten. Tisztázandó az alapkér­dést, Báthory Zoltán, a Művelő­dési és Közoktatási Miniszté­rium helyettes államtitkára: ez az intézményrendszer sem mos­tohagyermek, de a jelenleginél nagyobb figyelmet kell kapnia. A közoktatás távlati fejleszté­sére az alapdokumentumok már többnyire elkészültek. Ilyen pél­dául a tehetségnevelés és a fel­zárkóztatás, amely elválaszt­hatatlan a kollégiumok jövőjétől. Kotán a cserénfai nyerő. Kofán Péter (előtérben) nyerte a ralikrossz bajnokság idei utolsó előtti futamát Cserénfán. A tegnapi verseny nagy vesztese, a trónkövetelő Bubor Zol­tán (jobbról), aki saját hibájából szorult a döntő utolsó helyére. A futamon a második végül Fodor György (balról) lett. Ralikrossz beszámolónk a 7. oldalon. fotó: török anett Még meghaladhatja a növekedés az inflációt Viták a minimálbérről Hamarosan újra tárgyalóasz­talhoz ülnek a szociális partne­rek, hogy a jövő évre esedékes minimálbér-emelést egyeztes­sék. A most 17 ezer forint mi­nimálbért a szakszervezetek legalább az átlag béremelésnek megfelelően kívánják növelni. Az eddigi tárgyalásokon a jövőre országosan ajánlandó béreme­lésre konkrét ajánlata csak a kormánynak volt. Eszerint 14,5 százalékos átlagos béremelési mértéket és 16 százalékos ma­ximumot tartana elfogadható­nak. Ha ezzel egyetértenének a szakszervezetek és a munka­adók, s jóváhagynák, hogy a mi­nimálbér-emelést ehhez igazít­sák, akkor jövőre reálértékben is javulhatna a legalacsonyabb bé­rek pozíciója. A minimálbér emelése így kissé meghaladná a feltételezett 13,5 százalékos inf­lációt. A minimálbér-emelés a múlt évben 6 százalékkal maradt el az átlagos fogyasztói áremel­kedéstől. A Munkaügyi Minisz­térium összeállítása szerint a mi­nimálbér bruttó összege az utób­bi években az átlagkereset 33 százalékát sem érte el. A bruttó minimálbér tavaly 30,5 száza­léka volt az átlagkeresetnek. A szakszervezetek már ko­rábban is felléptek azért, hogy a minimálbéreket januártól emel­jék, ezt az idén sikerült elérniük. Attól viszont továbbra is elzár­kóznak a munkáltatók érdek- képviseletei, hogy valamennyi ágazatban egyszerre alkalmaz­zák az emelt legkisebb bért.

Next

/
Thumbnails
Contents