Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-04 / 232. szám

1997. október 4., szombat SOMOGYI HÍRLAP FONYÓDI TÜKÖR 23 Jó kapcsolat a megye és a város között Felelősség az iskolákért Dr. Riez Ferenc, a megyei önkormányzat főosztályveze­tője kellemes meglepetésének adott hangot a képviselő-tes­tület legutóbbi ülésén: nem gyakorlat ugyanis a megyé­ben, hogy a települési önkor­mányzatok figyelemmel kísé­rik átadott középfokú intéz­ményeik további sorsát, amelynek alakításában részt is kívánnak venni. Bár a két középiskola és a kollégium fenntartója a megye, kiegyen­súlyozott kapcsolatrendszer él az intézmények és a fonyódi önkormányzat között. Ez megmutatkozik abban is, hogy a város jövő évi költ­ségvetésében tulajdonosként áldozni akar az ingatlanok felújítására, miközben számít a megyei közgyűlés közre­működésére is. Minden válto­zás ellenére a középiskolák a város szellemi és kulturális életének központi szereplői. A város diákjainak aránya mindössze 10-20 százalék a különböző képzési formák­ban, de az általános iskolából kikerülők 70-80 százaléka helyben tanulhat tovább. A város büszke lehet tehát a középiskolákra. A kollégi­umban országosan is példaér­tékű nevelési programot való­sítanak meg. A Mátyás Király Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskolában kiemel­kedő a matematika, informa­tika és számítástechnika, va­lamint az idegennyelv okta­tás. Az angol tanításhoz az önkormányzat is hozzájárult egy pedagógus lakással. A Híradásipari és Kereskedelmi Szakközépiskolában 4+2 éves világbanki tanterv szerinti képzés indult, megkezdték az 5. évfolyamos technikuskép­zést és a német nyelvoktatást. Bár a megyei átlaghoz viszo­nyítva jó állapotban kerültek megyei fenntartásba az in­tézmények, a fonyódi képvi­selők is tisztában vannak a megoldandó gondokkal: a gimnáziumnak évek óta hasz­nálhatatlan a tanuszodája, a híradásipari szakközépiskola tetőfelújítása is indokolt. Felmerült, hogy a lapostető beépítésével egy hatvan sze­mélyes kollégiumot alakít­hatnának ki. G. M. Csak az előkészítés bizonyult lassúnak Sikert hozott az útalap Hétfőn a Ritter és a Trom­bitás utca szilárd burkolat­tal való ellátását kezdi meg Gelencsér Ferencné bala- tonlellei vállalkozó. A két utca felújítása összesen 252 246 forintba kerül. Ez an­nak az útalapnak a kereté­ben valósul meg, amelyet a képviselő-testület hozott létre idén mégpedig tízmil­lió forinttal. Erre a keretre pályázhattak a fonyódi utcák lakói. Ameny- nyiben vállalják az út felújítá­sának anyagi terhét, az ön- kormányzat az összköltség egyharmadát teszi hozzá. A képviselőknek nem volt ne­héz kiszámolni, hogy így az utcaközösségekkel közösen harmincmillió forintos értéket teremtenek. S ez jelentős elő­relépés az utak állapotának javításában, mert az önkor­mányzat és a város polgárai is egyetértenek abban, hogy ez az egyik legjelentősebb fel­adat az idegenforgalom szempontjából is. Bár legalább húsz utca la­kói megmozdultak és elkez­dődött a felújítás előkészítése, nehezen indul be a konkrét munka. A Hátszegi utca vi­szont már elkészült: jó minő­ségű, szilárd burkolatot kapott 250 920 forintból. A lakók ehhez 167 280 forintot fizet­tek, vagyis portánként 16 085 forinttal járultak hozzá az építkezéshez. Mindössze há­rom-négy lakó nem vállalta, de őket az önkormányzat kö­telezheti a hozzájárulásra, ha az utca kétharmada fizet. A 120 méteres szakaszt szintén Gelencsér Ferencné vállalko­zása burkolta le bitumenes ré­teggel. Sánta János a polgármes­teri hivatal városgazdálkodási és üzemeltetési irodájának vezetője szerint az idén ösz- szesen két-három millió forin­tot tudnak elkölteni az útalap­ból. Az előkészítés azért tűnik lassúnak, mert például a kivi­telezői árajánlatokat, ame­lyekből nyolc-tíz áll az iroda rendelkezésére megküldik az utca valamennyi lakójának. A demokratikus döntést az biz­tosítja, hogy ők választják ki a kivitelezőt a jelöltek közül. A tapasztalatok szerint — érthe­tően — többnyire az olcsóbb megoldások mellett döntenek. Sokan azonban elfelejtik visszaküldeni a kiküldött la­pokat. G. M. Háromszáz működési engedélyt cseréltek az elmúlt hónapokban Bírságok a vendéglőkben Az üzletekről szóló 4/1997-es kormányrendelet elvárásainak megfelelően háromszáz üzlet működési engedélyét cserélték ki az elmúlt hónapokban. Ez csaknem annyi, ahány üzletet a ko­rábbi években bejelentettek a hatósági irodánál. Hogy a vállalkozók értesültek a kötelezettségről és időben tet­ték a dolgukat, abban szerepe volt annak is, hogy Schenk Ist­ván vállalkozói ügyintéző a KISOSZ városi elnökével ké­szítette elő a közös munkát, il­letve minden lehetőséget meg­ragadott a tájékoztatásra. A hatóság szinte minden üz­letet, idegenforgalommal fog­lalkozó vállalkozást ellenőr­zött. A nyári össztűz eredmé­nyeként egy üzlet bezáratását kezdeményezték, egy nyitvatar- tását korlátozták, négy szabály­sértési feljelentést tettek, öt esetben figyelmeztették az üz­letvezetőt és egy iroda engedé­lyének visszavonását javasol­ták. A tapasztalat azt igazolta, hogy a regisztrált utazási irodák között nem találtak olyat, amely jogosulatlan kereskedést vagy az üzletkörébe nem tar­tozó árusítást folytatna. Az Ipari Kereskedelmi és Idegen- forgalmi Minisztériumtól 14 fonyódi utazási iroda listáját kérték le. Az IKIM-től egy esetben kérték, hogy vonja vissza az általa kiadott enge­délyt, mert az iroda fonyódi te­lephelyén hiányoznak a műkö­dés alapvető tárgyi feltételei. A vendéglátó egységekben az ANTSZ marcali szervezeté­vel végzett ellenőrzések során minden alkalommal helyszíni bírságot szabtak ki. Azt látták, hogy minél kisebb az üzlet, an­nál nagyobb az áruválaszték, de ezzel együtt sok a gond is. Alapvető hiányosságok mutat­koznak az ételek tárolásában, fagyasztásában és előkészítésé­ben. G. M. Rattan vonalak a felkelő napban — Képzőművészek randevúja A szép otthonok galériája Tehetséges művészek alkotásai a bemutatón FOTÓ: LANG RÓBERT Dr. Fauszt Terézia belgyó­gyász, kardiológus főorvos asz- szony és Schultz Ferenc a na­pokban nyitotta meg magánga­lériáját a Szent István utcai csa­ládi ház alsó szintjén. A nyolc­van négyzetméternyi területen több szobában csodálatos rattan bútorokat állítottak ki, de a lá­togató találkozhat itt a somo­gyi, baranyai képzőművészek legszebb darabjaival is. Bizo­nyára sokan rácsodálkoznak majd, mennyi tehetséges mű­vész él a környezetükben, akik­nek munkáját nem volt alkal­muk megismerni. Szívesen hoz­ták a képeket, kerámiákat, bőr és tűzzománc műveket, mert menedzserre találtak a galéria alapítóiban. A fonyódi Szikra család, Pap S. Gábor, Mocsári Mária, a kaposvári Bátai Sán­dor és Jambrich Liza, Bene Já­nos munkái méltó díszei lehet­nek a szép otthonoknak. Jöttek alkotók távolabbról is, mint Németh János keramikus Zala­egerszegről vagy Oláh Sándor bőrdíszműves Debrecenből. A főorvos asszony elmondta, hogy egész életében érdekelte a lakberendezés és a képzőmű­vészt, a rattan bútorok szerel­mese. Társa a köztisztviselői beosztást váltotta fel a galéria vezetésével. Boldogok, mert szép dolgokkal foglalkozhat­nak, s örömöt szerezhetnek má­soknak is. A szemközti telken akarnak építkezni, ahol galéria is épülne. Bátai Sándor grafi­kusművész készíti az emblémá­ját: rattan vonalat mintáz a fel­kelő napban. Rendszeresen je­lentkeznek kiállításokkal: no­vemberben Czóbel Marianna tűzzománcait mutatják be. A megnyitókon zenés műsor lesz, a városban sok a kiváló zenész. Tárgyalnak egy bankkal a rész­letfizetési lehetőségekről, hogy minél több otthonba eljuthassa­nak szép tárgyaik. G. M. Nyilvántartott szobák Tapolcai Béláné, a polgár- mesteri hivatal munkatársa bizonyára rekordot döntött volna, ha kiírják a versenyt, ki tud a legrövidebb idő alatt a város legtöbb polgá­rával találkozni. Az elmúlt két hétben legalább ezerhat- százan fordultak meg nála, kisebb tumultusok jellemez­ték a városháza folyosóját. Persze nem jószántukból jöttek az emberek, és nem is volt mindig örömmel. A szobakiadóknak azonban csaknem fele a megadott ha­táridőn belül teljesítette kö­telezettségét és nyilvántar­tásba vetette kiadandó nya­ralóját, házát. Tették ezt an­nak ellenére, hogy nem fo­gadták örömmel a bejelentő lapokra ragasztandó ezer fo­rintos illetékbélyeg kötele­zettségét sem. Hiányolták a kellő tájékoztatást is az el­várásokról. Nyomtatvá­nyokhoz egyébként hozzá­jutottak a kurtaxa-ellenőrök- től és más önkormányzatnál is kérhették. Volt aki levél­ben jelentkezett, de elfelej­tette az illetéket. Pótolnia kell. Postán kapják meg a szobakiadók a nyilvántartási számukat, amit az Apeh-hel két héten belül közölniük kell az adatmódosító lapon. Az idei kormányrendelet szerint akit nem vesznek nyilvántartásba, jövőre nem folytathatja a tevékenysé­gét, a bírság elérheti a 30 ezer forintot is. Minden­esetre bár a határidő lejárt, a következő napokban is vár­ják a szobakiadókat. Nemcé Molnár Pál tárlata Molnár Pál csendéletei, tájképei láthatók a művelő­dési ház Mini Galériájában. A kiváló festőművész 1933- ban született Zalabaksán. Főiskolai évfolyamtársai a század nagy festőművésze C. Molnár Pál után őt is így becézték. Ennek emlékére láthatók alkotásain a Nemcé kezdetű aláírások, de szülő­földjére emlékezve néha a Baksai jelzőt is használja. Rajztanárként ment nyug­díjba Somogyjádon, ma is a község megbecsült polgára. Stílusa alapján a posztimp­resszionisták közé sorolják, de festői karaktere, szín- harmóniája teljesen egyéni. Kerüli a modemkedést, csak olajjal fest. Portrét ritkán készít. Festményei életsze­rnek, kellemes hatásúak. A polgárság középrétegének ízlésvilágát képviseli. Alko­tásait október 22-ig mutat­ják be a Mini Galériában. Utcára tett kutyák Sajnos, minden ősszel visz- szatérő gond, hogy az üdü­lőtulajdonosok itt felejtik megunt kutyáikat. A szeren­csétlen kirakott ebek ilyen­kor még találnak élelmet, de a hideg idő beálltával elő­jönnek és a város utcáin kó­borolnak csapatestul, eleség után kutatva. Francsics Zol­tán polgármester és Sánta János, a városgazdálkodási és üzemeltetési iroda veze­tője is számos kutyatörténet szenvedő alanya volt már, különösen az éjszakai tele­fonok miatt. Holott nem ez a megoldás a város életét va­lóban megkeserítő kóbor ál­latok ügyében. Minden­esetre azt kérik: mielőbb je­lentsék be a polgárok a kó­száló idegen kutyákat a pol­gármesteri hivatalban. Az önkormányzat kétszázezer forintos támogatást ígért jövőre Kora középkori temető Várhatóan jövőre kerül sor a 150 éves présház környékén ta­lált IX-XII. századi temető feltárására. A Somogy Megyei Mú­zeumok Igazgatósága a terület történeti-régészeti jelentőségű védettségének meghosszabbítását és a régészeti munkához anyagi hozzájárulást kért a képviselő-testülettől. Az önkormányzat mindkettőt megadta, vagyis a következő költségvetésében 200 ezer fo­rintos támogatást ígért. Több mint egy éve, tavaly nyáron történt, hogy a fácánosi palánkvártól nyugatra, a 150 éves présház környékén a ho­mokbányában munkálatok közben csatokat találtak és csontmaradványokat. A somo­gyi múzeum előzetes leletmen­tést végzett, és egy eddig isme­retlen IX-XII. századi temető hat sírból álló sorát tárták fel, amelyek várhatóan egy több száz sírból álló temető marad­ványai. A leletek a város törté­nete szempontjából meghatáro­zók. Eddig a Fácánosnál XII- XVII. századi temetőt tártak fel, illetve a környező dombok­ról avar kori temetkezések is­mertek; a most felszínre buk­kant leletek Fonyód kora kö­zépkori történetéhez adnak alapvető információkat. Ez ol­vasható a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium határoza­tában, amelyet a történeti-régé­szeti jelentőségű védett terü­letre vonatkozóan adott ki. A régészeti területek védetté nyilvánításáról több mint har­minc évvel ezelőtt kelt jogsza­bályok intézkednek. Az eljárást a Magyar Nemzeti Múzeum folytatja le: egy éve Fonyódon is kezdeményezett tárgyalást a leletek jelentőségéről és a feltá­rás lehetőségeiről. A határoza­tot a művelődési tárca hozta meg idén. Erre hivatkozva kért tavasz- szal az önkormányzattól támo­gatást a somogyi múzeum szű­kös kereteire hivatkozva. Mi­után az önkormányzat sem kü­lönített el keretet erre a célra, a munkák a következő évre hú­zódnak. G. M. Százezrek voltak a gyermekfesztiválon A fonyódi lángos nagy sikere Leipheimben Doma Miklós alpolgármes­ter vezette azt a küldöttsé­get, amely a leipheimi Oregváros fesztiválon kép­viselte Fonyódot. Öt éve, amikor a partneri kap­csolat kibontakozóban volt, a Balaton-partiak igyekeztek minél többet ellesni a német- országi partnertől. Most örömmel láthatták, hogy a nyári fesztivál ötletei ott is működnek. Nagy sikerük volt a Dél-balatoni borvidék bora­inak és a fonyódi lángosnak, amit egy 300 méteres utcaré­szen megterített asztalnál fo­gyasztottak. A tombolán ki­sorsolt BB pezsgőnek csak­nem akkora sikere volt mint a fődíjas autónak. Gerhart Hartman leipheimi polgár- mester az európai uniós csat­lakozás alapjának minősítette a partnervárások együttmű­ködését. A nyári Kinderfest alkalmával még több fonyódi vállalkozót szeretnének Leip­heimben látni, mert akkor több százezres tömeg seregük a városba. Az általános iskola diákjai egyébként tánccso­porttal és zenekarral vettek részt a nyári gyermekfesztivá­lon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents