Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-28 / 251. szám

1997. október 28., kedd SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Újra fellángolt a népszavazásvita Megemlékezés az Országgyűlésben Hagelmayer Istvánról Ismét viták kereszttüzébe került a t. Házban a népszavazás ügye. Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság kimondta, hogy azonos témában a népi kezdeményezésnek elsőbbsége van a kormányzatéval szemben. Ezért a népszavazást november 16-ára kitűző, már egyszer megszavazott országgyűlési dön­tésből - módosító határozattal - törölni kell a kormány föld- tulajdonlásra vonatkozó kérdéseit. E módosító országgyűlési ha­tározati javaslat általános vitá­ját folytatták tegnap plenáris ülésen a honatyák. Az előterjesztő Eörsi Má­tyás külügyi államtitkár és az SZDSZ részéről Mécs Imre elsősorban a NATO-csatlako- zás történelmi esélyét ecse­telte. Pokomi Zoltán (Fidesz) és Torgyán József (FKGP) azonban visszakanyarodott a földügy vitájához. Pokomi a pártok közös cél­jaként említette a sikeres NATO-népszavazást, de beje­lentette, hogy a Fidesz, az MDF és az FKGP továbbra is azt szeretné, ha a NATO-csat- lakozás mellett a földdel kap­csolatos, 200 ezer aláírással támogatott kérdésről is sza­vazhatnának a polgárok. így megtakarítható lenne 2 mil­liárd forint, amibe a megismé­telt népszavazás kerül. Hack Péter (SZDSZ) arra mutatott rá, hogy 1,2 milliárd forint, amibe egy népszavazás kerül, valóban sok pénz, de egy olyan döntés, amelynek következményei nem láthatók, nagyságrendekkel többe ke­rülne. Nem lehet tehát megke­rülni a polgárok által támoga­tott, de nem egyértelmű és több ponton nemzetközi szer­ződésekbe ütköző kérdés ala­pos vizsgálatát. A tegnapi ülésen Gál Zoltán az Országgyűlés elnökeként, Varga Mihály (Fidesz) pedig a volt tanítványok, a fiatal köz­gazdászok nevében emléke­zett meg Hagelmayer István­ról, az Állami Számvevőszék elhunyt elnökéről. S. Á. Kifüggesztik a névjegyzékeket Mit tegyünk, ha nem érkezik meg a kopogtatócédula? Tegnap országszerte megkezdődött a november 16-i nép­szavazásról értesítő kopogtatócédulák kézbesítése. A vá­lasztásra jogosult állampolgárokhoz postai úton, vagy az önkormányzatok megbízottjai révén legkésőbb holnap estig eljuttatják a személyre szóló értesítést. Az Országos Választási Mun­kacsoport Információs Szolgá­latától megtudtuk: a telepü­lési önkormányzatok október 29-e és november ötödiké kö­zött közszemlére teszik a vá­lasztói névjegyzéket, ame­lyet hétköznapokon ügyfél- szolgálati időben lehet megte­kinteni. Ha valaki nem szerepelne a listán, az önkormányzat jegy­zőjénél emelhet kifogást, aki a névjegyzékről történt lemara­dás okát 'három napon belül kivizsgálja. Ugyancsak a jegyzőnél kell reklamálniuk azoknak a választóknak, akik szerdáig - október 29-ig - nem kapták meg a kopogtató­cédulát. Előtte azonban taná­csos megnézni a kifüggesztett jegyzéket, mert előfordulhat, hogy azon szerepelnek, csu­pán - valamilyen okból - az értesítés nem ért célba. Az Országos Választási Munkacsoportnál elmondták továbbá azt, hogy azok az ál­lampolgárok is szavazhatnak, akik a népszavazás napján tá­vol lesznek lakóhelyüktől. A más városban, településen tar­tózkodó polgároknak legké­sőbb a népszavazást megelőző utolsó munkanapig - novem­ber tizennegyedikéig - lesz lehetőségük arra, hogy az ön- kormányzat jegyzőjétől besze­rezzék az igazolást, amely ta­núsítja: lakóhelyén szerepel a választói névjegyzékben. Ezzel az okmánnyal szintén a népszavazást megelőző utolsó munkanapig fel kell ke­resniük annak a polgármesteri hivatalnak a jegyzőjét, ahol majd voksolnak. Amennyiben valaki lekésné a hivatali fogadóórát, november tizenha- todikán a szavazatszedő bi­zottságtól még kérheti felvéte­lét a választói névjegy­zékbe. U. G. Novembertől nyomozhatnak a határőrök is Hivatásosok őrzik a határt Növekszik az olvasási és írászavarral küzdő diákok száma Prolongált érettségi vizsgák Ezekben a napokban tartják a középiskolákban a pótérett­ségiket. Az írásbeli dolgozatok megírásán a hónap elején már túljutottak a tanulók, most a szóbeli vizsgákon próbál­ják bizonyítani, hogy a júniusi első nekifutás sikertelensége csak kisiklás volt. Évente mintegy 3-4 ezer diák bukik meg a júniusi érettségi­ken, s ez a szám folyamatosan csökken. A szakemberek sze­rint elsősorban azért, mert a tanárok egy része igencsak el­nézően ítéli meg tanítványai teljesítményét, s még az érett­ségi vizsgán sem követeli meg a kellő tudást. Varga Mártának, az Orszá­gos Közoktatási Szolgáltató Iroda vezetőjének tapasztalatai szerint évről évre több a gyen­gén tanuló diák. (Igaz, némi­képp nő az átlagon felül teljesí­tők száma is.) Az külön is el­gondolkoztató, hogy emelkedik az önmagát nehézkesen kife­jező, gyenge helyesírású gye­rekek száma. Sokuknak nem is szabadna kiadni az érettségi bi­zonyítványt. Csakhogy van olyan szemlélet, hogy a gyere­ket - ha már feljutott a végzős osztályba -, „tuszkoljuk át” az érettségi tűfokán... Vitathatat­lan, hangsúlyozza a szakember, hogy már az alsóbb évfolya­mokon szigorúbb mércével kel­lene mérni, többet kellene tö­rődni a készségek elsajátításá­val, és általában emelni a köve­telményszintet. Fel kellett fi­gyelnünk arra is, hogy a gim­náziumokban, szakközépisko­lákban viszonylag nagy számban vannak olvasási és írási zavarral küzdő gyerekek. Varga Márta úgy véli, ezért fő­ként a hazai és a 80-as években külföldről „importált” iskolakí­sérletek, a kiérleletlen olvasás- és írástanítási módszerek hibáz­tathatok. (Deregán) Kovács Pál szerint sürgős az egészségügy reformja Sok a pazarlás is, a hiány is Kovács Pál, az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke el- odázhatatlannak tartja a hazai egészségügy megreformálá­sát, elsősorban a betegek, de az ágazat dolgozói érdekében is. November elsejétől nyomozói jogkörrel is élhet a határőr­ség. A szervezetről szóló, most életbe lépő törvény ugyanis jelentősen bővíti a határőrök hatáskörét. Nováky Balázs altábornagy, országos parancsnok tegnapi tájékoztatóján elmondta, hogy a nyomozói jogkör a közbiz­tonság szempontjából is na­gyon fontos. Lehetőséget ad a szervezet tagjainak az állam­határral kapcsolatos, különféle bűncselekmények elkövetői el­leni hatékony fellépésre. Vo­natkozik ez a fegyveres tiltott határátlépésekre, az ember- csempészetre csakúgy, mint például a közokirat-hamisítá­sokra. Az új jogszabály a határ­őrök feladatává teszi, hogy szolgálatuk teljesítése során Várhatóan nagy visszhangra talál majd a szocialista képvise­lők indítványa, hogy az átla­gosnál nagyobb munkanélküli­séggel küszködő megyékben öt évig százszázalékos adómentes­séget kapjanak a beruházók. A javaslat az adótörvényeket érintő fontosabb törekvések kapcsán került terítékre tegnap az MSZP-frakcióban. A szocialista politikusok ki­emelten fontosnak minősítették a beruházásokhoz kötődő társa- ságiadó-kedvezményeket, és ehhez kapcsolódva vetették fel a hátrányos körülmények kö­zött lévő megyék helyzetét. Az ötéves adókedvezmény az úgynevezett zöldmezős be­ruházásokra vonatkozna, és egyéb törvénysértő cselekmé­nyek elkövetői ellen is eljárja­nak, a tetteseket azonban át kell adniuk a rendőrségnek. Új hatáskörük értelmében eljárhatnak a felügyeletük alatt álló területen elkövetett szabálysértések ügyében is. így megbírságolhatják például azokat, akik a határövezetben tilosban parkolnak. Nyomozói munkájuk az or­szág területének csaknem egyharmadára terjed ki. A megnövekedett feladat ellátá­sára több mint 400 hivatásos határőrt csoportosítottak át. A törvény hatályba lépése egyébként az utasforgalmat nem érinti. A tájékoztatón bejelentet­ték: jövő májustól már csak hivatásos határőrök szolgálnak a testületnél, oda tehát .sorka­tonákat már nem hívnak be. nem függne a befektetett tőke mennyiségétől. A képviselők felvetették azt is, hogy az országban minde­nütt öt évig ötvenszázalékos adókedvezményt kaphatnának az egymilliárd forintot megha­ladó beruházások. A nagyobb munkanélküliségi rátával bíró megyékben azok a beruházá­sok, amelyek befektetési ösz- szege meghaladja a hárommil- liárd forintot és legalább száz munkahelyet teremtenek, tíz. évig százszázalékos adóked­vezményt élvezhetnének. Tíz évig százszázalékos adóked­vezményt kapnának bárhol az országban azok a beruházások, amelyek értéke eléri a tízmilli- árd forintot és legalább 500 új munkahelyet alakítanak ki. Az elnök tegnap közzétett nyilatkozatában kifejtette: jö­vőre mindenképpen hozzá kell látni az egészségügy fi­nanszírozási rendszerének át­alakításához. Ugyanakkor azt is el kell érni, hogy a köz­ponti költségvetés a jelenle­ginél kevesebbet fordítson olyan célokra, amelyek nem az életminőség javítását szol­gálják. Kovács úgy látja: az egészségügyben sok a pazar­lás, miközben nagyon sok a hiány is. Ezért a biztosító úgynevezett szükségletszol- gáltatás-felmérést kezdemé­nyezett, amelynek éppen a fö­lösleges, illetve a hiányzó szolgáltatások feltérképezése a célja. A tervek szerint a vál­toztatásokat a háziorvosi szol­gálatoknál kezdik meg. A cél az, hogy az orvosok valódi tel­jesítményük és szakmai tevé­kenységük minősége után kap­ják meg munkájuk ellenérté­két. Ennek során nem csupán azt vennék figyelembe, ki mennyi kártyát gyűjtött össze, hanem azt is, foglalkozik-e a betegségek megelőzését célzó szűrővizsgálatokkal, felvilá­gosító munkával. Visszautasított vádak. Szent-Iványi István, az SZDSZ frakcióvezetője visszautasította és megalapozatlannak minősí­tette azokat az ellenzéki feltéte­lezéseket, hogy veszély fenye­geti a jövő évi választások tisz­taságát. Kuncze Gábor bel­ügyminiszter kijelentette: biz­tosítják az ellenzék betekintését a szavazások lebonyolításának minden fázisába. Tervezet a romákról. Az SZDSZ képviselői hétfőn dön­töttek arról, hogy a magyaror­szági romák helyzetével foglal­kozó, a megkülönböztetés el­leni fellépést szorgalmazó poli­tikai nyilatkozattervezetet nyúj­tanak be az Országgyűlésnek. Vita a katonák pénzéről. Kivonult a Honvédszakszerve­zet a kormány képviselőivel folytatott hétfői tárgyalásról, amelyen a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek jövő évi béremeléséről volt szó. Kónya Péter szóvivő elmondta: azért álltak fel a tárgyalóasztaltól, mert kormányzati részről sem­miféle kompromisszumkészsé­get nem tapasztaltak. Ki válaszolt Pándynak? Az Országos Rendőr-főkapitány­ság Bűnüldözési Főosztálya az állampolgárok segítségét kéri a magyar származású belga re­formátus lelkész, Pándy András ügyében. Elsősorban azoknak a nőknek a jelentkezését várják, akik házassági hirdetésre vála­szolva kerültek kapcsolatba Pándy Andrással. Tévéviták. November 15-én az RTL Klub sugározza a Magyar- ország-Jugoszlávia világbajnoki pótselejtező visszavágóját Belg- rádból. Krecz Tibor hírigazgató értetlenségét fejezte ki, amiért a budapesti első mérkőzés sugár­zási jogát - alacsonyabb áron, mint amennyit az RTL Klub ajánlott érte - a tv2 kapta meg. Tízezer bűntény a síneken. Domokos Lajos, a MÁV Rt. szóvivője szerint 1996-ban 10 056 úgynevezett kiemelt ese­mény történt a vasút egész terü­letén. Utasok és vasutasok sé­relmére elkövetett agresszív cselekmény 464 esetben fordult elő, utasokat 1838 esetben lop­tak meg. A MÁV arra számít, hogy az idén nem emelkednek tovább ezek a számok. Szupi kptJL Pécs Mohácsi u.18. Tol: 72/21-37-37 Domus Áruház Barcs, Bajcsy-Zs. 57-59. Domus Áruház Kaposvár, Bethlen tér 1. ÍMHUNGARIA , rí BIZTOSÍTÓ RT. AZ ALLIANZ CSOPORT TAGJA HB Rt. Somogy Megyei Igazgatósága, főként életbiztosítással foglalkozó üzleti munkatársak jelentkezését várja Működési terület: Somogy megye, kiemelten Kaposvár, Marcali, Tab és Csurgó környéke. Jelentkezni lehet: HB Rt. Somogy Megyei Igazgatóság életbiztosítási osztályon, Kaposvár, Fő u. 51., 2. em. 209. Telefon: 82/415-355/101 mell., illetve 30/361-704, 20/390-008 (63405) Golyó általi halál, illegális fegyverrel A rendőrség legújabb elemzé­séből kiderül, hogy a gyilko­sok egyre gyakrabban lőfegy­verrel végeznek áldozataikkal. A statisztika szerint 1991 ja­nuár 1. és 1996 december 31. között 1772 emberölés során 137 esetben, 818 emberölési kísérlethez pedig 104 alka­lommal használtak ilyen esz­közt. Ez azt jelenti, hogy a lő­fegyverrel elkövetett ember­ölések aránya a vizsgált hat esztendőben hat-nyolcszoro­sára emelkedett. Ez a tendencia világjelenség, amelyre a törvényhozók orszá­gonként másként reagálnak. Az USA egyes tagállamaiban a sértett gépkocsijába behatoló idegennel szemben is jogos ön­védelemnek minősülhet a fegyverhasználat. Angliában viszont úgy döntöttek, hogy még az önvédelmi fegyvereket is bevonják. Fasnik Gyula rendőr alezre­des, az ORFK életvédelmi al­osztályának vezetője úgy véli, hogy minden országnak az 137 esetben ölt a golyó adott helyzetből kiindulva kell szabályoznia a lőfegyvertartást. Magyarországon például figye­lembe kell venni, hogy a vizs­gált időszakban mindössze egy esetben öltek embert engedél­lyel tartott lőfegyverrel, 136 gyilkosságot illegálisan szerzett vagy korábban hatástalanított, de visszaalakított lőfegyverrel követtek el. Az engedély nélkül tartott lőfegyverek egy része a máso­dik világháborúból vagy 1956- ból származik, a többi az illegá­lis fegyverkereskedelem útján, egyéb bűncselekmények révén vagy hatástalanított állapotban került a bűnözők tulajdonába. Napjainkban egyre nagyobb szerephez jutnak a külföldi ere­detű maroklőfegyverek, a kis­méretű géppisztolyok, a 0,22-es kaliberű sportpisztolyok. Mil­liárdos kárt okozó orvvadász- eszköz a légfegyverből átalakí­tott, és ugyancsak 0,22-es kali­berű felfúrt puska. Az életvé­delmi alosztályvezető szakér­tők véleményére alapozva ál­lítja, hogy Magyarországon a fegyverek hatástalanításának technológiája rossz, ezért an­nak előírásait meg kellene vál­toztatni. El kellene érni, hogy az ártalmatlanná tett lőfegyve­rek forgalma is nyomon követ­hető legyen. Döntő az is, hogy a lőfegyverrel való visszaélést teljes szigorával sújtsa a tör­vény. (Némethy) Javaslatok új munkahelyek megteremtésére / Évtizedes adókedvezmény

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents