Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-28 / 251. szám

Megyei körkép: Melegítik a hókotrókat • Romló bűnügyi statisztika Marcaliban (3. oldal) Somogyi tájak: Bábonymegyer új jegyzője • Hideg termek Tengődön (4. oldalÁ / Közlekedés: Kétmilliárd óra dugóban # Árokban landolt a Mercedes (9-10. oldal) SOMOGYI HÍRLAP ________________________________________________________________ •• s ___ _________________________________________________________________ V III. évfolyam, 251. szám Ára: 33 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1997. október 28., kedd Pini-üzem az Alföldön Közép-Európa legnagyobb, Pénz helyett aláírást gyűjtenek a somogyi almatermelők Árzuhanást okozó támogatás iölf Léalma válogatása a Lénia Trade-nél. Elindulhat a vagon FOTÓ: LANG RÓBERT egyszersmind legkorszerűbb sertésfeldolgozó üzemét avatta fel tegnap Kiskunfélegyházán Nagy Frigyes földművelési miniszter. A Hungary Meat kft-nek két magyar tulajdo­nosa is van, de a döntő több­ségű tulajdoni hányad az olasz befektetőket tömörítő, és a ka­posvári húsüzemet eredmé­nyesen működtető Pini-cso- port kezében van. A kiskunfél­Jaczó Győzőtől, a közútkezelő Kht ügyvezető igazgatójától származik az ötlet, hogy a 61-es főközlekedési út kaposvári átve­zető szakaszán forgalomlassító szigeteket kell építeni. Ezt maga az ötletadó közölte tegnap a Somogyi Hírlap szerkesztősé­gével, és hozzátette: a kiviteli tervek már áprilisban elkészül­tek, és szerették volna megvaló­sítani azt az iskolaszezon kezde­tére, ám a Somogy Megyei Köz­lekedési Felügyeleten a kialakí­tás részleteinek egyeztetése mi­att csúszott az engedélyezés. Jaczó Győző reményei szerint a szigetek november 15-re elké­szülnek. A közlekedők felhábo­egyházi feldolgozó a kilenc­venes évek elején felszámolt állami húsipari vállalat helyén jött létre, s az irodaépület kivé­telével minden helyiség újon­nan épült. Az összberuházás értéke kétmilliárd forint. A húsüzem 350-500 munkahely­re vár dolgozókat, teljesítőké­pessége eléri az évi egymillió darab sertés feldolgozását. Az itt készülő termékek hetven százaléka exportképes. rodására, amely szerint a szige­tek veszélyesek, és a közleke­dési lámpák telepítése jobb megoldás lett volna, Jaczó Győző csupán annyit felelt: „Té­telezzék fel, hogy a lakosság ér­dekében cselekszünk, és jót aka­runk tenni. Az autósokat pedig — ha egyéb érvekkel nem tud­juk, akkor — fizikálisán kell a szabályok betartására kényszerí­teni.” Az ügyvezető igazgató azt is közölte, hogy „a közhiedel­mekkel ellentétben az út marad négysávos, csak a sávok 3,25, il­letve 2,75 század méter szélesre szűkülnek. Ha valami — tette hozzá —, akkor ez lassítja majd a forgalmat. Nem az almából van sok, a ke­reskedők és a feldolgozóüze­mek nyomják le a felvásárlói árakat az idén annyira, hogy azok még a tavalyiakat sem érik el. Az almatermelőknek nincs más választásuk: saját maguknak kell megvédeniük érdekeiket — mondta Vörös Lajos almatermelő, annak a megyei aláírásgyűjtési akció­nak az egyik fő szervezője, A kormány modernizációs programja keretében az Ipari, Kereskedelmi és Idegenfor­galmi Minisztérium kidol­gozta a kis- és középvállalko­zók belföldi és exportpiaci le­hetőségei bővítésének mód­szereit. A program részleteit tegnap ismertették a Magyar- országon megtelepedett mul­amely a termelőknek nyújtott állami támogatás megváltozta­tását kéri. — A térségben termelt alma szinte egészét léalmának ad­juk el — mondta Vörös Lajos. — Nincs kereslet az étkezési almára, exportálni pedig nem tudjuk, mert a nálunk honos fajtáknak nincs keletjük a kül­honi piacon. Az állam elvileg támogatja a termelőket: ha a tinacionális cégek képviselői­vel. Elhangzott: a célprogram olyan irányítási, támogatási, gazdaságszervezési, informá­ciós modell, amely tartósan működtethető az EU-csatlako­zást követően is. Megfelelő ál­lami közreműködéssel az ipar szereplői tartós együttműkö­dés kialakítására képesek a gazda közvetlenül a gyárba szállít, 21 forintot kap kilójá­ért. A támogatás azonban csak október 1-jétől igényelhető, akkor, amikor az almaszüret már réges-régen véget ért. A kereskedő pedig még szep­temberben megveszi a termé­nyünket 17, nem ritkán 15 fo­rintért, azután ő kér és kap ki­lónként négy-öt forint támoga­tást. (Folytatás a 3. oldalon) multinacionális vállalatokkal és beszállítóikkal. A program célja a széles és erős, konver­tálható piaci lehetőségekkel rendelkező magyar középvál­lalkozói réteg megerősítése, valamint a hozzájuk kapcso­lódó, nemzetközi követelmé­nyeknek is megfelelő kisvál­lalkozói kör segítése. Kovács László a NATO-csatlakozásról A NATO-hoz való csatlakozás lehetősége olyan történelmi esélyt kínál, amely az Európai Unióhoz tartozással együtt fel­gyorsíthatja az ország fejlődé­sét; ezért e kérdésben novem­ber 16-ra kiírt népszavazás sorsdöntő jelentőségű. Ezt Ko­vács László külügyminiszter mondta tegnap Gödöllőn. Orosz-magyar együttműködés Hosszas egyeztetés után tegnap délután magyar-orosz válasz­tási együttműködésről szóló megállapodást írtak alá a Bel­ügyminisztériumban. Tóth Zol­tán helyettes belügyi államtit­kár, az Országos Választási Iroda vezetője hangsúlyozta: az első ilyen kétoldalú kormány­közi szerződésből mindkét fél profitálhat. Szervezettebben a hajléktalanokért Szervezettebben és hatéko­nyabban kell megszervezni Magyarországon a hajléktala­nok komplex egészségügyi el­látását — hangzott el a Magyar Máltai Szeretetszolgálat teg­nap, Budapesten rendezett ke- rekasztal-beszélgetésén. A vitát megelőzően avatták fel Zugló­ban azt az 1500 négyzetméteres lakóházat, amelyben a szerve­zet 16 garzonlakásban otthonta­lan családokat, ápolásra szoruló hajléktalanokat helyezett el. Európai vállalkozók konferenciája A következő fél évtized legfon­tosabb feladata a gazdasági kö­zéposztály megteremtése Ma­gyarországon, hiszen az Euró­pai Unióban csak erős kis- és középvállalkozói réteggel tud­juk felvenni a versenyt — je­lentette ki tegnap Szűcs György, az Ipartestületek Or­szágos Szövetségének elnöke azon á konferencián, amelyet az Európai Unió kis- és közép- vállalkozókat tömörítő szerve­zete rendezett Egerben. s Érvek után szigetek A terv kigondolói ezekkel a szigetekkel igyekeznek „rendre utasítani” az autósokat fotó: lang Róbert Párbeszéd a multikkal Csillapítót a piaci lázra Pásztohy András: Föl kell oldani a birtokrendszerben lévő feszültségeket Az agrártámogatási és piacszabályozási rendszernek egyaránt a termelés feltételeinek kiszámíthatóbbá válását kell szolgál­niuk. Ez volt a vezérgondolata Pásztohy András országgyűlési képviselő (MSZP) felszólalásának a jövő évi költségvetést tár­gyaló tegnapi parlamenti vitában. A somogyi honatya megenged­hetetlennek ítélte a piac idén ta­pasztalt anomáliáit, azt, hogy egyes termékek - így a gabona­vagy a sertés árában egyik évről a másikra kétszeres különbségek is kialakultak. Pásztohy András megkérdőjelezte az anarchikus piaci jelenségek megfékezésére tett kormányzati intézkedések hatékonyságát és leszögezte, hogy a piaci folyamatok kiszá­míthatóbbá válásának - támoga­tások mellett - intézményi felté­telei is vannak. Mint mondta, az intézményrendszer kialakítása vontatottan halad, s e tényen az sem változtat, hogy a kormány 1998-ban létre kívánja hozni az agár intervenciós ügynökséget. Önkritikusan jegyezte meg, hogy a jogalkotás is lemaradt, hiszen - állította - már túl kellene lenniük az agrárrendtartási törvény mó­dosításán. A képviselő sorra vette az agártámogatási rendszer új ele­meit, örömmel nyugtázva, hogy a növekvő agrártámogatások egyre nagyobb hányada segíti közvetlenül az alapanyag terme­lőket, s több jut a fejlesztések támogatására is. A nemzeti agrárprogramban célul tűzött jövedelemszerzési esélyegyenlőség megteremtésé­hez - Pásztohy András szerint - nem elég a támogatási, vagy az adórendszer: föl kell oldani a bir­tokrendszerben, a földtulajdon, illetve a földhasználat kérdésé­ben meglévő feszültségeket. Az egyéni, a társas és a szövetkezeti formában működő árutermelő vállalkozásoknak egyenrangúvá kell lenniük. Képviselőtársai bölcsességére apellálva óvott at­tól, hogy a földtörvény politikai viták és a választási harc áldoza­tává váljon. (További parla­menti információk a 7. oldalon) A Somogy Megyei Államigazgatási Kollégium tegnap tartotta megalakulását követő első ülését. Ezen három szakmai bizottság programjáról, összetételéről döntöttek a résztvevők. A megbeszélésről szóló tudósításunk a 3. oldalon. fotó: lang Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents