Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-28 / 251. szám
Megyei körkép: Melegítik a hókotrókat • Romló bűnügyi statisztika Marcaliban (3. oldal) Somogyi tájak: Bábonymegyer új jegyzője • Hideg termek Tengődön (4. oldalÁ / Közlekedés: Kétmilliárd óra dugóban # Árokban landolt a Mercedes (9-10. oldal) SOMOGYI HÍRLAP ________________________________________________________________ •• s ___ _________________________________________________________________ V III. évfolyam, 251. szám Ára: 33 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1997. október 28., kedd Pini-üzem az Alföldön Közép-Európa legnagyobb, Pénz helyett aláírást gyűjtenek a somogyi almatermelők Árzuhanást okozó támogatás iölf Léalma válogatása a Lénia Trade-nél. Elindulhat a vagon FOTÓ: LANG RÓBERT egyszersmind legkorszerűbb sertésfeldolgozó üzemét avatta fel tegnap Kiskunfélegyházán Nagy Frigyes földművelési miniszter. A Hungary Meat kft-nek két magyar tulajdonosa is van, de a döntő többségű tulajdoni hányad az olasz befektetőket tömörítő, és a kaposvári húsüzemet eredményesen működtető Pini-cso- port kezében van. A kiskunfélJaczó Győzőtől, a közútkezelő Kht ügyvezető igazgatójától származik az ötlet, hogy a 61-es főközlekedési út kaposvári átvezető szakaszán forgalomlassító szigeteket kell építeni. Ezt maga az ötletadó közölte tegnap a Somogyi Hírlap szerkesztőségével, és hozzátette: a kiviteli tervek már áprilisban elkészültek, és szerették volna megvalósítani azt az iskolaszezon kezdetére, ám a Somogy Megyei Közlekedési Felügyeleten a kialakítás részleteinek egyeztetése miatt csúszott az engedélyezés. Jaczó Győző reményei szerint a szigetek november 15-re elkészülnek. A közlekedők felháboegyházi feldolgozó a kilencvenes évek elején felszámolt állami húsipari vállalat helyén jött létre, s az irodaépület kivételével minden helyiség újonnan épült. Az összberuházás értéke kétmilliárd forint. A húsüzem 350-500 munkahelyre vár dolgozókat, teljesítőképessége eléri az évi egymillió darab sertés feldolgozását. Az itt készülő termékek hetven százaléka exportképes. rodására, amely szerint a szigetek veszélyesek, és a közlekedési lámpák telepítése jobb megoldás lett volna, Jaczó Győző csupán annyit felelt: „Tételezzék fel, hogy a lakosság érdekében cselekszünk, és jót akarunk tenni. Az autósokat pedig — ha egyéb érvekkel nem tudjuk, akkor — fizikálisán kell a szabályok betartására kényszeríteni.” Az ügyvezető igazgató azt is közölte, hogy „a közhiedelmekkel ellentétben az út marad négysávos, csak a sávok 3,25, illetve 2,75 század méter szélesre szűkülnek. Ha valami — tette hozzá —, akkor ez lassítja majd a forgalmat. Nem az almából van sok, a kereskedők és a feldolgozóüzemek nyomják le a felvásárlói árakat az idén annyira, hogy azok még a tavalyiakat sem érik el. Az almatermelőknek nincs más választásuk: saját maguknak kell megvédeniük érdekeiket — mondta Vörös Lajos almatermelő, annak a megyei aláírásgyűjtési akciónak az egyik fő szervezője, A kormány modernizációs programja keretében az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium kidolgozta a kis- és középvállalkozók belföldi és exportpiaci lehetőségei bővítésének módszereit. A program részleteit tegnap ismertették a Magyar- országon megtelepedett mulamely a termelőknek nyújtott állami támogatás megváltoztatását kéri. — A térségben termelt alma szinte egészét léalmának adjuk el — mondta Vörös Lajos. — Nincs kereslet az étkezési almára, exportálni pedig nem tudjuk, mert a nálunk honos fajtáknak nincs keletjük a külhoni piacon. Az állam elvileg támogatja a termelőket: ha a tinacionális cégek képviselőivel. Elhangzott: a célprogram olyan irányítási, támogatási, gazdaságszervezési, információs modell, amely tartósan működtethető az EU-csatlakozást követően is. Megfelelő állami közreműködéssel az ipar szereplői tartós együttműködés kialakítására képesek a gazda közvetlenül a gyárba szállít, 21 forintot kap kilójáért. A támogatás azonban csak október 1-jétől igényelhető, akkor, amikor az almaszüret már réges-régen véget ért. A kereskedő pedig még szeptemberben megveszi a terményünket 17, nem ritkán 15 forintért, azután ő kér és kap kilónként négy-öt forint támogatást. (Folytatás a 3. oldalon) multinacionális vállalatokkal és beszállítóikkal. A program célja a széles és erős, konvertálható piaci lehetőségekkel rendelkező magyar középvállalkozói réteg megerősítése, valamint a hozzájuk kapcsolódó, nemzetközi követelményeknek is megfelelő kisvállalkozói kör segítése. Kovács László a NATO-csatlakozásról A NATO-hoz való csatlakozás lehetősége olyan történelmi esélyt kínál, amely az Európai Unióhoz tartozással együtt felgyorsíthatja az ország fejlődését; ezért e kérdésben november 16-ra kiírt népszavazás sorsdöntő jelentőségű. Ezt Kovács László külügyminiszter mondta tegnap Gödöllőn. Orosz-magyar együttműködés Hosszas egyeztetés után tegnap délután magyar-orosz választási együttműködésről szóló megállapodást írtak alá a Belügyminisztériumban. Tóth Zoltán helyettes belügyi államtitkár, az Országos Választási Iroda vezetője hangsúlyozta: az első ilyen kétoldalú kormányközi szerződésből mindkét fél profitálhat. Szervezettebben a hajléktalanokért Szervezettebben és hatékonyabban kell megszervezni Magyarországon a hajléktalanok komplex egészségügyi ellátását — hangzott el a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tegnap, Budapesten rendezett ke- rekasztal-beszélgetésén. A vitát megelőzően avatták fel Zuglóban azt az 1500 négyzetméteres lakóházat, amelyben a szervezet 16 garzonlakásban otthontalan családokat, ápolásra szoruló hajléktalanokat helyezett el. Európai vállalkozók konferenciája A következő fél évtized legfontosabb feladata a gazdasági középosztály megteremtése Magyarországon, hiszen az Európai Unióban csak erős kis- és középvállalkozói réteggel tudjuk felvenni a versenyt — jelentette ki tegnap Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke azon á konferencián, amelyet az Európai Unió kis- és közép- vállalkozókat tömörítő szervezete rendezett Egerben. s Érvek után szigetek A terv kigondolói ezekkel a szigetekkel igyekeznek „rendre utasítani” az autósokat fotó: lang Róbert Párbeszéd a multikkal Csillapítót a piaci lázra Pásztohy András: Föl kell oldani a birtokrendszerben lévő feszültségeket Az agrártámogatási és piacszabályozási rendszernek egyaránt a termelés feltételeinek kiszámíthatóbbá válását kell szolgálniuk. Ez volt a vezérgondolata Pásztohy András országgyűlési képviselő (MSZP) felszólalásának a jövő évi költségvetést tárgyaló tegnapi parlamenti vitában. A somogyi honatya megengedhetetlennek ítélte a piac idén tapasztalt anomáliáit, azt, hogy egyes termékek - így a gabonavagy a sertés árában egyik évről a másikra kétszeres különbségek is kialakultak. Pásztohy András megkérdőjelezte az anarchikus piaci jelenségek megfékezésére tett kormányzati intézkedések hatékonyságát és leszögezte, hogy a piaci folyamatok kiszámíthatóbbá válásának - támogatások mellett - intézményi feltételei is vannak. Mint mondta, az intézményrendszer kialakítása vontatottan halad, s e tényen az sem változtat, hogy a kormány 1998-ban létre kívánja hozni az agár intervenciós ügynökséget. Önkritikusan jegyezte meg, hogy a jogalkotás is lemaradt, hiszen - állította - már túl kellene lenniük az agrárrendtartási törvény módosításán. A képviselő sorra vette az agártámogatási rendszer új elemeit, örömmel nyugtázva, hogy a növekvő agrártámogatások egyre nagyobb hányada segíti közvetlenül az alapanyag termelőket, s több jut a fejlesztések támogatására is. A nemzeti agrárprogramban célul tűzött jövedelemszerzési esélyegyenlőség megteremtéséhez - Pásztohy András szerint - nem elég a támogatási, vagy az adórendszer: föl kell oldani a birtokrendszerben, a földtulajdon, illetve a földhasználat kérdésében meglévő feszültségeket. Az egyéni, a társas és a szövetkezeti formában működő árutermelő vállalkozásoknak egyenrangúvá kell lenniük. Képviselőtársai bölcsességére apellálva óvott attól, hogy a földtörvény politikai viták és a választási harc áldozatává váljon. (További parlamenti információk a 7. oldalon) A Somogy Megyei Államigazgatási Kollégium tegnap tartotta megalakulását követő első ülését. Ezen három szakmai bizottság programjáról, összetételéről döntöttek a résztvevők. A megbeszélésről szóló tudósításunk a 3. oldalon. fotó: lang Róbert