Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-25 / 249. szám
12 SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES HÉTVÉGÉ 1997. október 25., szombat Jönnek a hadifoglyok (1.) Hadifogolytábor - valahol az egykori Szovjetunióban A második világháború során - valamint a béke első hónapjaiban - több százezer magyar került hadifogságba, illetve internáló táborba. Katonák, civilek - nők és gyerekek - kerültek váltogatás nélkül Európa és Ázsia több mint háromezer táborának valamelyikébe. Az elmúlt évtizedekben a hivatalos vélemények szerint a hadifogolykérdés bolygatása Magyarország érdekeit sértette volna. Csak a rendszerváltást követően jelenhetett meg több könyv és tanulmány a témával kapcsolatban. 1944. végéig mint egy hetvenezer, majd 1945 áprilisáig további 300 ezer magyar katona esett szovjet fogságba. A front mögött több százezer magyar - katonák és civilek - sodródtak nyugat felé. Ezeknek a zömét azok tették ki, akik eleget téve Szálasi kiürítési parancsának nyugatra menekültek. Az eseményeket már befolyásolni nem tudták azok fejük fölött történtek. Közülük mint egy 300 ezren estek angolszász és francia fogságba, elsősorban osztrák és német területen. A Magyarországra benyomuló szovjet csapatok (az erre a feladatra kiképzett speciális alakulatai) - SMERS a háborút követő hónapokban további 250 ezer embert - katonákat, nőket, gyerekeket - fogtak el és gyűjtőtáborokon keresztül a Szovjetunióba hurcolták. Az elhurcol- takról nyilvántartás, névsor nem készült. A becsült adatok szerint összesen mintegy 620 ezer ember került szovjet hadifogásba. Több mint egyharmaduk polgári személy volt. A magyarországi szovjet eljárásokra jellemző volt az a mód, ahogy Kaposvárról 1945. április 12-én elhurcoltak 65 diákot és leventét. Közülük sokan sokan nem tértek vissza. Somogynak szinte nem volt olyan községe, amelyiket nem érintett a hadifogoly kérdés. A nyugati hadifogságba kerültek közül 1946 végéig mintegy 150 ezren hazaértek. Viszonylag jó helyzetbe kerültek azok, akik angolszász fogságba kerültek. A bánásmód az ellátás esélyt adott a túlélésre a későbbi hazatérésre. Sajnos a francia hadifogolytáborokba került mintegy 30 ezer magyarról nem mondható el. A művelt franciák úgy bántak velük, mint a barbárok. Több ezren vesztették életüket a francia táborokban, a verés, a végelgyengülés, a különböző betegségek következtében. Az embertelen bánásmód a magyarázata annak, hogy a francia fogságban lévők közül 15 ezer jelentkezett az idegenlégióba és 5 ezer Brazíliába erdőirtásra. Közülük több mint 30 volt a kaposvári. Tragikus a sorsa azoknak a 18 éven aluli leventéknek is, akiket később - ha túlélték az első hónapokat, - csak szülői kérelemre engedték el az idegenlégiókból. A Magyarországról érkező hírek és rémhírek miatt a nyugatra menekültek 30-35 százaléka nem tért haza. Nyugatról a hadifoglyok és internáltak hazaszállítása, már a békeszerződés megkötése előtt 1945-ben megkezdődött. Magyarországon több helyen alakítottak ki fogadóállomásokat: Kaposváron is. A hazatérők alapos orvosi és rendőri ellenőrzés után kerültek a fogadóállomásokra, ahol többnyire pár nap után megkapták az írásos engedélyt a hazamenetele. Kivéve azokat, akiket a további vizsgálat céljából visszatartottak. A Moszkvában 1945. január 20-án megkötött fegyverszüneti egyezmény a magyar hadifoglyokra semmiféle előírást nem tartalmazott. Ennek ellenére a Szovjetunió még a háború befejezése előtt megkezdte a magyar hadifoglyok hazaszállítását. Ekkor többnyire olyan katonákat engedtek el, akik jelentkeztek a demokratikus hadseregbe: így mintegy 18 ezer fogoly nyerte el szabadságát. Az a sajnálatos helyzet alakult ki, hogy a különböző gyűjtőtáborokban egyidő- ben voltak olyanok, akiket hazaengedtek és olyanok, akiket akkor hurcoltak el Magyarországról. A magyarországi politikai helyzet, valamint a hazatérő hadifoglyok látványa miatt felerősödő szovjetellenes hangulat volt az oka, hogy a szállítmányokat leállították. A későbbiek során a hadifogolykérdés a Szovjetunió számra lehetőséget teremtett a magyarországi politikai viszonyok befolyásolására. Sajnos, több személy és párt nem volt közvetlenül érdekelt a hadifoglyok hazaszállításában. A hadifoglyok ügye az egész lakosságot foglalkoztató kérdéssé vált. Óriási várakozás előzte meg a magyar békeszerződés aláírását (1947. február 10.). A lakosság arra számított, hogy végre az összes hadifogoly hazatérhet. A hivatalos propaganda is ezt erősítette, ugyanakkor többször hangsúlyozták, hogy a hazatérést a Szovjetunió és Sztálin nagylelkűsége teszi lehetővé. A békeszerződés rendelkezései szerint hadifoglyokat, mihelyt ez lehetséges haza kell szállítani a két kormány közötti megállapodás alapján. A hadifoglyok fogadására több társadalmi szervezet és tárcaközi bizottság alakult. Hivatalosan először Honvédelmi Minisztérium hadifogoly osztálya, majd később a Népjóléti Minisztérium foglalkozott a hazatértekkel. Debrecenben a Pavilon laktanyában kialakított fogadó állomást felkészítették a várható több százezres tömeg fogadá- -sára. A Szovjetunió területén ebben az időben mintegy 2500 tábor volt, amelyben Európa 22 nemzetének fiai raboskodtak. Majdnem minden táborba kerültek magyarok. így gyűjtő-, átmenő-, munka-, internáló-, és hadifogoly kórháztáborok voltak. Ezrével haltak meg az emberek: az embertelen bánásmód, a végelgyengülés, járványok, az időjárás, a baleset következtében. A ki és hazaszállítás során pedig százával az orvosi ellátás hiánya, a rossz táplálkozás miatt. Akiket a béke- szerződés után hazaengedtek gyűjtőtáborokba szedték össze és „feljavították” őket. Később már ezzel sem foglalkoztak, hozták a beteg hadifoglyokat is. A hadifogoly-szállítmányok többsége a romániai Foksányin (Focán) keresztül érkeztek a má- ramarosszigeti gyűjtőtáborba. Ebből a táborból a romániai vasút szállította a foglyokat a debreceni fogadóállomásra. Debrecenben orvosi ellenőrzés és étkeztetés után többnyire egy napon belül a szükséges papírok birtokában indulhattak hazafelé a hadifoglyok. A fogadóállomáson a felkészülés ellenére óriási volt a káosz. A szerelvények rendszertelenül, nem az előzetes ígéreteknek megfelelően érkeztek. Az első szerelvény 1947. június elején futott be Debrecenbe. Augusztus végéig 70 ezer, majd az év végéig még további 30 ezre hadifogoly érkezett haza. A hadifogoly kérdés a választási küzdelem része lett. Gyakran írtak arról a lapok, hogy Rákosi Mátyás a magyar nők kérésére közvetlenül járt el Sztálinnal a hadifoglyok hazatérése ügyében. A hazatérést a Szovjetunió barátsága Sztálin magyarok iránti szeretete teszi lehetővé. A Somogyvármegye 1947. július 29-i számában olvasható: ■„Mégis megkezdte a Szovjetunió 1945-ben a hadifoglyok hazaszállítását, de amikor a választásokon a magyar nép különösen pedig a magyar asszonyok jelentős része a reakcióra szavazott, akkor beszüntették a további hadifogoly-szállítmányok útba indítását... Csak most, amikor az összeesküvőket leleplezték a hazaárulókat bíróság elé állították, vagyis a magyar nép a kommunisták vezetésével tanúságtételt tett amellett, hogy a reakció helyett a demokráciát választotta... A Szovjetunió és Sztálin miniszterelnök nagylelkűsége révén májusban már megkezdődött a hadifoglyok hazaszállítása.” Az egész országban óriási gondot okozott azoknak a hadifoglyoknak az elhelyezése, akiket a környező országok magyar lakta területekről hurcoltak el és szülőföldjükre nem akartak, vagy nem tudtak visszatérni. A somogyi újságok rendszeresen közölték a Debrecenbe érkezett magyar hadifoglyok névsorát. A hadifogoly szállítások hírére Kaposváron a vasútállomáson rendeztek be étkező és fogadóhelyet. A megérkezett szerelvényeket az állomáson mindig nagy tömeg fogadta. A hadifoglyokat pénzzel, ruhával és élelemmel látták el. A város lakossága rendszeresen adakozott a hadifoglyok részére. A visszailleszkedésük érdekében külön programot dolgoztak ki. Az egész megyében fontos kérdés volt, hogy a visszatértek lakáshoz, munkához és földhöz jussanak. Valamennyi község rendelkezett olyan programokkal, amely a hazatértek visszailleszkedését az életfeltételek megteremtését célozta meg. 1947 szeptemberében az egyik szerelvényén nőket hoztak haza, amelyen 23 somogyi is volt. Az országgyűlési választások után (1947. augusztus 31-én) egyre kevesebbet írtak a lapok a hadifoglyokról. A még kint lévő több mint 200 ezer hadifogoly ügye még évekig borzolta a magyar lakosság kedélyét. Puskás Béla (Jövő' szombati számunkban folytatjuk) Diákkampány Csurgón Csurgón már megkezdődött a választási kampány. Igaz, még csak a jelöltek aláírás- gyűjtésével, de három hét múlva már az urnák elé járulnak, s eldől, ki lesz az új ifjúsági polgármester. Az elsők között alakult meg két és fél éve Csurgón - Bihariné Asbóth Emőke közösségszervező, alpolgármester ösztönzésére és segítségével - a települési gyermek és ifjúsági önkormányzat. Szervezeti és működési szabályzata tükrözi a magasra állított mércét: a képviselőjelölteknek 150, a polgármesterjelöltnek 300 aláírást kell megszerezni. Nem akárki kerülhet a szavazócédulára. Vass Andrea az első ciklus polgármestere végigélte a testületi munka minden gondját és örömét. Andrea Edinburghban az ICEA, a Francia Gyermekönkormányzatokat Segítők Egyesületének konferenciáján ismerkedett a munkával. Most Svájcba készül. P. Tóth Tamás Strasbourgban, az Eu- rópa-tanács épületében francia nyelven szólalhatott föl, Jamniczky Zsolt Franciaországban és Spanyolországban tanácskozhatott a béke kérdéseiről. Polgár Tamás Angliában tanulmányozta az ifjúsági irodák cserekapcsolatait. Csurgó adott otthont a hazai gyermek önkormányzatok országos konferenciájának is. Három mozgalmas hét után választanak a csurgói fiatalok. A szavazók életkori határai is tágak; ezúttal a 10-23 év közöttieket hívják az urnákhoz. Horváth József Az ismeretlen Jodie Foster Robert Zemeckis, a Forrest Gump Oscar-díjas rendezője újabb sikerfilmmel, a Contact-tal lepte meg a jó mozit kedvelő közönséget. A filmet lehetne akár sci-finek is nevezni, hisz témája a kapcsolatkeresés a világ más bolygóin feltételezetten létező más élőlényekkel. A rendező Jodie Fosterben találta meg azt a színésznőt, aki képes megszemélyesíteni hősnőjét, Ellie-t, a fiatal kutatót. Jodie Foster különleges egyénisége a mai Hollywood-nak. A nagy kiugrást Martin Scorsese Taxisofőr című filmje, és benne a kamasz-prostituált figurája hozta meg, amely az amerikai erkölcscsőszök nem kis felhördülését váltotta ki. Mindössze 14 éves volt akkor, amikor nyakába szakadt a hírnév. Ebben a korban szoktak Hollywood ifjú kedvencei elkallódni, tönkremenni. Jodie-t végleg azjózanítottaki, amikor 1981-ben egy elmebeteg állítólag azért követett el merényletet Ronald Reagan elnök ellen, hogy neki imponáljon. Ekkor határozta el, hogy nem fogja magát e mesterséges világ rabszolgájává tenni. Egyetemre ment, társadalomtudományokból és pszichológiából szerzett diplomát a bostoni Yale egyetemen és abban az időszakban csak annyi filmszerepet vállalt, hogy ne felejtsék teljesen el. Sokan féltették, mert a stúdiók soha nem arról voltak híresek, hogy kedveljék a „túl okos” színésznőket. Szerencse Jodie tehetsége elég meggyőzőnek bizonyult, pályájának második szakaszában, már felnőttként, egymás után kapta az igényes szerepeket. Milyen Jódéi Foster, amikor nem szerepet játszik, hanem önmagát alakítja? „Megértem és tiszteletben tartom mindazokat, akik vallásosak és mélyen hisznek, azzal a feltétellel, hogy hitük ne váljon a másokkal szembeni türelmetlenséggé. Én nem hiszek Istenben, és úgy gondolom, hogy a tudomány meg tudja fejteni a világ titkait, csak még nem érte el ehhez a megfelelő fejlettségi szintet” - mondotta. Jodie-t tartják a legkevésbé hollywood-i típusú színésznőnek, annak ellenére, hogy Hollywoodban született, és már hároméves korában „szerepelt”. Soha nem került a pletykák középpontjába, pikáns férfikalandokról sem nevezetes. Néha szinte már túl tökéletesnek tűnik. „Nem hiszek a tökéletességben” - tiltakozik. „Sok kudarcom is volt. Amiben feltétlenül hiszek, az a fegyelmezettség. Szükségem volt rá az elmúlt években, hogy fenn tudjak maradni Hollywoodban, amely nem a legmegfelelőbb hely egy fiatal lány számára. De szerencsém volt, mert anyám Jodie Foster fotó: feb-reuters mellettem állt és sokáig segített abban, hogy talpon maradjak.”- Miért mondott le arról, hogy családja legyen ?- Nem hiszem, hogy léteznek olyan életsémák, amelyek egyformán jók mindenki számára. Én mélyen tisztelem azt, aki kizárólag az anyaságnak szenteli magát. Az az asszony, aki öt gyereket szül, szememben hősnő. De én úgy érzem, hogy eltúlozzák az emberek, amikor arról beszélnek, hogy milyen lehetetlen összeegyeztetni a munkát és a családot. Azt hiszem, hogy a nőknek van elég energiájuk mind a kettőre. Sok sztárral ellentétben Jodie Foster nem hajszolja túl magát, igaz, meg is engedheti magának, hogy válogasson. „Általában két-három évenként szerepelek egy-egy filmben, amikor az olyan, hogy valóban érdemes. De most halmozódnak a tennivalóim. Még csak két filmet rendeztem eddig és sokat kell tanulnom. Ez a legrégibb vágyam.”- És milyen álmokat dédelget a jövó're nézve ?- Szeretnék két évente rendezni egy filmet és mindegyikkel Oscar-díjat nyerni. Göbölyös N. László CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ KAPOSVÁR 1997. november havi műsor 3., hétfő 14.30 A KISFIÚ MEG AZ OROSZLÁNOK M-bérlet 4., kedd 19.00 AZ ÜGYNÖK HALÁLA Erkel-bérlet 5., szerda 14.30 A KISFIÚ MEG AZ OROSZLÁNOK 19.00 AZ ÜGYNÖK HALÁLA N-bérlet Komor István bérlet 6., csütörtök 19.00 AZ ÜGYNÖK HALÁLA Déryné-bérlet 7., péntek 19.00 AZ ÜGYNÖK HALÁLA 19.30 AZ ÚRHATNÁM SZOLGÁLÓ Kiss Mányi-bérlet Stúdióelőadás 8., szombat 19.00 AZ ÜGYNÖK HALÁLA 19.30 A TANÍTÓNŐ Uray-bérlet Stúdióelőadás 10., hétfő 14.30 A KISFIÚ MEG AZ OROSZLÁNOK 0-bérlet 11., kedd 14.30 A KISFIÚ MEG AZ OROSZLÁNOK Ny-bérlet 12., szerda 15.00 KÖRVADÁSZAT 19.30 AZ ÚRHATNÁM SZOLGÁLÓ SMP11. sz. bérlet Stúdióelőadás 13., csütörtök 19.00 AZ ÜGYNÖK HALÁLA 19.30 A TANÍTÓNŐ Hevesi-bérlet Stúdióelőadás 14., péntek 14.30 A KISFIÚ MEG AZ OROSZLÁNOK P-bérlet 15., szombat 19.00 AZ ÜGYNÖK HALÁLA Odry-bérlet 16., vasárnap 15.00 LUXEMBURG GRÓFJA 19.30 KOKAINFUTÁR Bérletszünet Stúdióelőadás 18,kedd 19.00 AZ ÜGYNÖK HALÁLA Madách-bérlet 19, szerda 14.30 A KISFIÚ MEG AZ OROSZLÁNOK R-bérlet 28., péntek 19.00 A SÁRGA CSIKÓ Csiky-bérlet - BEMUTATÓ 29, szombat 19.00 A SÁRGA CSIKÓ Somlay-bérlet Jegyek válthatók a Csiky Gergely Színház jegyirodájában, Kaposvár, Fő u. 8. Telefon: 311-113 ,ra275,
