Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-24 / 248. szám
12 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 1997. október 24., péntek Somogy Megye Közgyűlésének felhívása Számvetés múlttal, jövővel Somogy megye polgáraihoz, önkormányzataihoz, közintézményeihez, a honvédség megyei állományához és a civil szervezetekhez. SOMOGY MEGYE Megyei közgyűlés november 25-én Somogy Megye Közgyűlése november 25-én tartja következő ülését. Megtárgyalja egyebek közt a mosdósi tüdő- és szívkórházba tervezett szociális otthon létesítésének tennivalóit, a megyei önkormányzat jövő évi költségvetésének főbb elveit és a közgyűlés munkatervére érkezett javaslatokat. A megye Európai Unióba való felkészülésének feltételei szintén napirendre kerülnek, a turizmusfejlesztési terv és a marketingstratégia is. A megyei területfejlesztési tanács is számot ad tevékenységéről. Több tájékoztató hangzik el, egyebek közt a megyei kórház pénzügyi helyzetéről is. Sikeres volt a közmunkapályázat Eredményes elszámolással lezárult a közmunkapályázat. A Surján és Zselic-völgy vízkármegelőzésére a terület- fejlesztési tanács 17 millió forintot nyert. A munkákat több mint 100 munkanélküli végezte, tíz településen és a társulati kezelésű vízfolyásokon. A koordinálást és a műszaki ellenőrzés munkáit a Somogy Megyei Önkormányzatok Vízügyi és Kommunális Társulása vezetője, Bajzik Miklós főtanácsos látta el. Az október 16-án tartott záró értékelésen a közmunkatanácshivatal és a kijelölt könyv- vizsgáló a program szakmai és pénzügyi lebonyolítását kifogástalannak találta, és ennek a példaértékű megvalósításáért elismerését fejezte ki. Emlékoszlop három megye határán Kercseliget, Jágónak és Ba- ranyajenő polgármesterének kezdeményezésére emlékoszlopot állítanak Baranya, Somogy és Tolna megye találkozási pontján. A kopjafa mellé kilátót telepítenek, s a környéket kirándulóhellyé fejlesztik. A szép környezetben elhelyezett együttes avatását jövő májusra tervezik, majálissal. Az emlékoszlop állítást Somogy is támogatja. 1998-ban országosan megemlékezünk az 1848-1849. évi polgári forradalom és szabadság- harc 150. évfordulójáról, az azt követő években 2000-ig a magyar állam 1000 éves fennállásának ünnepségére készülünk. E két történelmi évforduló, amely nemzetünk létét alapvetően meghatározta, számvetésre késztet bennünket. A Szent István-i államalapítás nemcsak azt tette lehetővé, hogy Európához csatlakozhattunk, hanem az ország fennmaradását is, mivel nélküle a történelemben eltűnt népek - avarok, longobárdok, gepidák - sorsára jutottunk volna. Ezeréves államiságunk történetét folyamatában kell megismernünk a tragikus tévedéseket, a vereségeket is, de fontosnak tartjuk azt is, hogy az elért eredményekről is tudjunk. Az előző harminc nemzedék küzdelméről, ahogy védték szülőföldjüket a tatár és a török támadásaival szemben, majd a Habsburg-ellenes függetlenségi harcok valós okait is meg kell ismernünk. Kezdettől fogva befogadó nemzet a magyar; a XV. századtól befogadtuk a betelepülő németeket és Kelet-Közép-Európa országaiból a zsidókat is. A XIX-XX. század nacionalizmusával szemben azt a toleranciát kell hangsúlyoznunk, amelyet a nemzet legjobbjai mindig is követtek. Tíz évszázados államiságunk történetében az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc hozta a legjelentősebb változást. Az 1848. évi áprilisi törvények végérvényesen felszámolták Magyarországon a fejlődést gátló feudális társadalmi rendet, A szociális otthonok elsősorban ápolást, gondozást nyújtanak; kisebb arányban egészségügyi, oktatási-foglalkoztatási célú rehabilitációs tevékenységet is végeznek. Az intézeti lakók többsége idős ember. A gondozottak 15 százaléka részesül pszichiátriai ellátásban; többségük az aktív korosztályba tartozik, de a gyógyulás reménye nélkül nekik az elmeotthon ad biztonságot. Az ellátottak közt a fogyatékosok aránya nagy. Négy intézményben közel félezer többnyire munkaképtelen, testileg-szelle- mileg súlyosan sérültet látnak el. s lehetővé vált a polgári társadalom és a piacgazdaság kialakulása. Megteremtődött a lehetősége, hogy Magyarország felzárkózzon a fejlettebb nyugateurópai országokhoz. A törvény előtti egyenlőség, a közteherviselés, a népképviseleti választások, a független felelős magyar minisztérium, a jobbágyrendszer megszüntetése, a Habsburgok trónfosztása nemzetünk történetében nemcsak egy korszakot zárt le, hanem egy új ígéretesebb, demokratikusabb korszak nyitánya is volt. Mindezt a reformnemzedék legkiválóbb képviselői - Wesselényi, Kossuth, Deák, Széchenyi, Batthyány, Eötvös stb. - készítették elő, akiknek üzenetei átívelnek a huszadik századba és máig hatóan is érvényesek. 1848^-9 felemelő és tragikus szakaszaiban nemcsak azt kell tudnunk, hogy kik voltak ellenünk, hanem azt is, hogy kik voltak velünk - osztrákok, lengyelek, olaszok -, akik a magyar nemzet szabadságáért harcoltak. Méltóképpen meg kell emlékeznünk azokról az ismeretlen somogyi nemzetőrökről és honvédekről, akik a Dráva védelmétől a világosi fegyverletételig részt vettek a honvédő csatákban, akik a szabadságharc leverése után Kufstein várában évekig raboskodtak, és azokról is, akik a megtorlás elől emigrációba kényszerültek. Emlékezzünk Noszlopy Gáspárra, aki 1849-ben Kossuth kormánybiztosaként tevékenykedett Somogybán, majd a szabadságharc leverése után évekig bujdosott, végül 1853- ban bitófán kivégezték. Xantus János részt vett a szabadságA csaknem másfél ezer ellátottról 657 alkalmazott, köztük 310 szakdolgozó gondoskodik. Eny- nyi nem elegendő; a szakszerű ellátás minimálisan további 100, az ágazati szakmai előírás szerint több mint 200 új szakdolgozó foglalkoztatását igényelné. A növekvő igények arra kényszerítik a megyei önkormányzatot, hogy fejlessze szociális intézményhálózatát. A következő két-három évben négy új intézményt kíván kialakítani. Ezekhez nagyrészt megvan a pénzügyi fedezet. Elsőként Szabáson létesít 40 ágyas szenvedélybeharc ütközeteiben, majd Amerikába emigrált; tudósként és felfedezőként tért haza az amnesztia után, ő alapította az Al- latkertet. Madarász László Somogy megye 1847-48. évi követe, majd a debreceni kormány belügyminiszterének életútja is tanulságul szolgálhat. Vörös László megyei földmérő mérnök perbe fogása, meghurcoltatása is sokak előtt ismeretlen. Végül Roboz Istvánra hívjuk fel a figyelmet: a Somogy első szerkesztőjére, aki Petőfi iskolatársa volt Pápán, majd - többek szerint - ő írta a Kossuth imája című fohászt. Az a nép, amely a múltját semmibe veszi vagy semmibe veszni hagyja, saját nemzeti létét gyilkolja meg - írta Kölcsey Ferenc 1826-ban, a mohácsi tragédia 300. évfordulóján. A ma nemzedéke csak akkor találja meg a modernizáció bonyolult útvesztőiben a helyes utat, ha ismeri múltját s tudja, hogy kik voltak azok, akik áldozatot is vállalva példát mutattak. Ünnepeljünk, mert van mit, és voltak olyan elődök, akiknek gondolatai évszázadok távlatából is maradandóak. Népünknek hitre, reményre van szüksége; ünnepeljünk együtt a nemzet és Somogy népe a közjó javára! Ünnepeinket és örömeinket osz- szuk meg a Kárpát-medencében élő valamennyi nemzettel, azokkal is, akik szemben álltak velünk. Nem kell hangsúlyozni, ami a múltban elválasztott és szembeállított bennünket, hanem ami összekötött és összetarthat a jövőben is. A Kárpátmedencében élő nemzetek nagy tanulsága és reménysége a béke és a kölcsönös tisztelet. Dr. Kolber István a közgyűlés elnöke teg-rehabilitációs intézetet, majd a megyei kórházban is 40 ágyas, emelt szintű idősgondozó otthont. Mosdóson egy megüresedő osztály és a volt nővérszálló átalakításával 66 ágyon tudunk szociális helyeket kialakítani. A távolabbi cél kedvező parlamenti döntés esetén a berzen- cei volt határőrlaktanya szociális célú hasznosítása. Itt központi címzett támogatásból 100-120 ágyas, korszerű otthon alakítható ki. Ezzel megoldódik a faházas részleg áttelepítése, s további 40 idős ember kulturált elhelyezése. Ez összesen több mint 180 új helyet jelent, s elsősorban a meny- nyiségi igények kielégítését, várakozási idő csökkentését. Módot adna az emelt szintű igények kielégítésére is. Dudák Lajos Gondozást nyújtó szociális otthonok A megyei önkormányzat legutóbbi testületi ülésén tárgyalt a bentlakásos szociális intézmények helyzetéről, feladatairól. Az önkormányzat nyolc szociális otthont működtet, 1470 hellyel. Öt intézményt települési önkormányzatok, egyházak tartanak fenn. Pályázat, ünnepségsorozat az 500. évfordulón Hadba-hívó megyenapra Ünnepre készül Somogy; a megyecímer adományozásának 500. évfordulójára emlékezünk 1998. január 6-án. A megyei közgyűlés döntése szerint először tavaly rendeztük meg Somogy megye napját. Emléket állít ez annak a fontos történelmi ténynek, hogy II. Ulászló király a vármegyék közül elsőként Somogynak adományozott címeres levelet. Az 500. évfordulóra rangjának és méltóságának megfelelő rendezvénysorozattal készülünk. Szeretnénk, ha minél többen lennének részesei az ünnepségsorozatnak. Az alsó- és középfokú iskolák diákjainak a megyei pedagógiai intézet irodalmi pályázatot írt ki, s felhívással fordul a pedagógusokhoz, kérve, hogy január 6- án tanórán emlékezzenek meg a megyecímer adományozásáról. Plakátpályázatot írtunk ki, hogy valamennyi település hívja fel Somogy polgárainak figyelmét az évfordulóra. Támogatásunkkal több kiadvány is megjelenik a megyenapra. Borsa Iván könyve is, amely a megye címeres levelének leírását tartalmazza. Somogy képzőművészeit mutatja be az az album, amelynek megjelenését anyagilag segítjük. Terveink szerint Somogyról 13 filmetűdből álló kazetta is megjelenik, s először hangzik fel Somogy szignálja is. A megyenapon katonai tiszteletadással felvonjuk Somogy zászlaját, s ünnepi szónokként köszönhetjük - reményeinek szerint - Göncz Árpád köztársasági elnököt és dr. Glatz Ferencet, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét. Most először adjuk át a „Somogyért” kitüntető díjat is január 6-án. A megyeháza galériában nyílik meg a régészeti kiállítást, mely a zamárdi avarkori temetőből előkerült restaurált leletanyagot tálja az érdeklődők elé. Az ünnep üszteletére tanácskozásokat tartunk, kiállításokat nyitunk intézményeinkben. Bízunk abban, hogy Somogy valamennyi polgára részese lesz az ünnepnek. S a záró rendezvény: a megyebál. II. Ulászló oklevele felhatalmazta Somogy vármegyét arra is, hogy címerét zászlajára festve hadba vigye. Mi is harmadik alkalommal „hadba hívjuk Somogy polgárait”, annak érdekében, hogy együtt munkálkodjunk a szép tájú Somogy jövőjéért. Kiss Tiborné Lakócsán a tájház és forró langaló Bányán Látogatók hazai ízekkel A fővárosból induló autóbusz nehezen birkózott meg a reggeli csúcsforgalommal és a somogyi dombokkal is, így némi késéssel érkezett Lakó- csára. Ezt azonban percek alatt feledtette a szíves fogadtatás és a felséges ízű rétes. A tájház állandó kiállítása, a szebbnél szebb horvát népviselet kivívta a Somogyiak Baráti Köre húsztagú csoportjának csodálatát. - Ritkán jön ide ilyen népes csoport - jegyezték meg a vendéglátók. A busz Szentborbásra, a Duna-Dráva Nemzeti Park központjába vitte a látogatókat. Itt Fenyó'si László tájékoztatta őket a nagyszabású tervekről, a természeti adottságok megkezdett hasznosításáról. Barcson Feigli Ferenc polgármesteri és munkatársai várták a Somogy- ból elszármazottakat. A mindenre kiterjedő ismertetőről frissiben már beszámolt a Somogyi Hírlap, s arról a meglepetésről is, hogy Losonczi Pál volt államfő - a baráti kör első elnöke - örömmel találkozott a régi ismerősökkel, s óra hoszszat beszélgettek. Simon Lászlónak, a kör elnökségi tagjának mosolyogva mondta: kukorica- táblák között kerékpározva szerez friss tapasztalatokat. A bányai faluház volt a következő megálló, itt a forró tejfölös lángálló emlékeztetett a hazai ízekre, s Nagy György és Czanka Valéria tartott tájékoztatót a zselici falvak felzárkóztatási terveiről. Dr. Vékony László - a területfejlesztési tervekről beszélve - sok ötletet kapott dr. Zádor Mihály professzortól és másoktól. Másnap a kaposvári városházán dr. Kéki Zoltán jegyző volt a kalauz. A fővárosiakat az oktatási, környezeti, egészségügyi fejlesztés és az SFOR-jelenlét foglalkoztatta. Itt is többen ajánlottak segítséget a város vezetőinek. A Steiner-gyűjte- ményt is értékelték. Az igali fürdő volt a végállomás. Kis- Bóli Tibor, a megyei közgyűlés alelnöke, Nagy Attila alpolgármester és Németh Lajos vállalkozó volt a vendéglátójuk. Egy évre való élményt kaptunk Somogytól - így köszöntek el a fővárosi somogyiak. Százéves a hallássérült gyermekek kaposvári speciális oktatása Bővülő, korszerű ellátás Kaposváron van egy iskola, fél Dunántúl siketek iskolájaként emlegeti, bár hivatalosan: Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon. Százéves az intézmény, s oktatást és ha kell, otthont nyújt azoknak a kicsiknek, akiktől a sors elvette a hallás képességét. Beszédgyakorlat, hangképzés - foglalkozás egy kisdiákkal Dunántúl első - sokáig egyetlen gyógypedagógiai intézményét - a Kaposvári Államilag Segélyezett Siketnéma Iskolát Somogy megye törvényhatósága hozta létre 1897-ben. Az oktatás 100 éve, október 6-án kezdődött. Mérföldkő volt ez a speciális pedagógiai ellátásban. Ä sérült hallást korunk fejlett orvostudománya és technikája sem tudja mindig teljes értékűen helyreállítani. De a korai felismerés folytán lehetséges a hallásmaradvány intenzív fejlesztése. Nagy hagyományú iskolánk is fejlődik: az ország első speciális óvodájával, új iskolaépülettel, korszerű műszerekkel lett gazdagabb. S felkészült eltérő fejlődésű, ezért különleges pedagógiai gondozást váró gyermekek segítésére is. A magas színvonalú ellátását tapasztalt szakemberek: gyógypedagógusok, óvónők, tanítók, tanárok, konduktorok, orvosok, audiológus, ápolónő, műszerész együttes munkája biztosítja. S két óvodai év után 8 általános iskolai évfolyam elvégzésével szerzik meg a gyermekek azt az ismeretanyagot, melynek birtokában továbbtanulhatnak. Intézményünkben a nagyothalló óvodások, iskolások felkészülnek, hogy mielőbb csatlakozhassanak halló társaikhoz. Segít a diákotthon s a szakkörök sora. Iskolánkban van „Somogy megye Pető-intézete”. A súlyosan mozgássérültek gyógyító kezelését konduktor pedagógusok végzik speciális felszereltségű foglalkoztatóban. Gyermek,szü- lő, szakember együtt dolgozik minden kis mozdulatért. Sokszor évekig, de eredménnyel. Százéves iskolánk a kezdetektől vallja s cselekszi: minden gyermekkel lehetőségeinkből a legtöbbet nyújtva kell törődni. A gondoskodás nem függ a család sokszor szűkös anyagi helyzetétől. Azt akarjuk, amit a szülő: a gyermek boldogulása esélyét megteremteni. Ehhez lehetőséget ad a Teljes Értékű Életért alapítvány. S diákok bizonyítják, elérték a legtöbbet mit lehetettláthatóvá tették értékeiket. A 100. évfordulóról a diákok 100 gyertyás tortával, faültetéssel is megemlékeztek. A pedagógusok nemzetközi szakmai tanácskozáson a jelen s az ezredforduló feladatait tárgyalták meg az október 16-21-i rendezvények során. Mihalovics Jenő Térkép, településismertető Katalógus megyei szálláshelyekről A gyulai székhelyű Vass és társa Bt a jövő márciusban Magyarországi szálláslehetőségek címmel katalógust jelentet meg; ezt a kiadványt először az Utazás ’98 kiállításon mutatják be majd a hazai és külföldi közönségnek. A hasznos kiadvány megyénkénti blokkos szerkesztése, illetve a településismertetők és térképek megkönnyítik a régiók s a települések közötti tájékozódást; tartalmazza a szállodákat, panziókat, magán- és közületi szálláshelyeket is. A kiadványba az önkormányzatok, az önkormányzatok által fenntartott intézmények, üdülők, szállodák, falusi turizmusban szállásadók jelentkezését is váiják: 5700 Gyula, Ince P. u. 8. számon.
