Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-22 / 247. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1997. október 22., szerda Vízumkényszer bevezetését fontolgatja London a cseh ál­lampolgárok számára, ha foly­tatódik a csehországi romák ki- vándorlási hulláma a szigetor­szágba. Kanada ugyanezen ok­ból október elején már kötele­zővé tette a vízumkérést. Veszély fenyegeti az ukrán ál­lam biztonságát - jelentette ki Valerij Muntijan. Az ukrán vé­delmi minisztérium főtisztvise­lője aggasztónak nevezte, hogy a szomszédos államok növelték védelmi kiadásaikat. Az ország biztonságára fenyegetést jelent az is, hogy „egyes államok terü­leti követelésekkel lépnek fel Ukrajnával szemben”. A KGB utasítására kíséreltek meg merényletet a pápa ellen 1981-ben - állítja a ZDF német televízió dokumentumfilmje. Az orosz levéltárakban folyta­tott legújabb kutatások szerint a Kreml hisztérikusan reagált arra, hogy a katolikus egyház fennállása óta először szláv fő­papot választottak pápává. Az új sorozatban a KGB volt tisztje is megerősíti, hogy And­ropov adott utasítást a II. János Pál pápa elleni merényletre. Súlyos áramhiány nehezíti a kárpátaljai lakosság hétköznap­jait. Az áramszolgáltató társa­ság azt kéri a lakosságtól, hogy fogja vissza áramfogyasztását, és fizessen az elhasznált ára­mért. Kárpátalján a lakosoknak közel a fele nem egyenlíti ki a villanyszámláját. Osztrák bűnügyi szakértők perdöntő bizonyítékot - egy gumikesztyűt - találtak arra, hogy a letartóztatott stájeror­szági férfinak, Franz Fuchsnak köze van az Ausztriát 1993 óta izgalomban tartó levélbomba­merényletekhez. 460 ember életét oltották ki a járványok, a szárazság és az éhínség Indonézia Irian Jaya tartományában. A legtöbb ha­láleset a tartomány felvidékén történt, ahol a szárazság elpusz­tította a termést. Japán aláírja a taposóaknák betiltásáról szóló szerződést. A tokiói vezetés, bár segédkezik a Kambodzsában telepített aknák felszedésében, mindeddig vo­nakodott a taposóaknák telepí­tését, gyártását, forgalmazását és tárolását tiltó szerződéshez való csatlakozástól. Sorozatgyilkossággal vá­dolnak egy dán nőt. A nyugdí­jasház ápolónője nyugtatósze­rek túladagolásával ölt meg 22 embert. Az esetre akkor derült fény, amikor csalás és lopás miatt a hatóságok vizsgálatot folytattak a nyugdíjasházban, amelynek lakói bizonyos „elő­segített öngyilkosságokról” be­széltek a nyomozóknak. Eredményesen zárultak a magyar-román tárgyalások Magyar egyetemet alapítanak Horn Gyula tárgyalásain több kérdésben született vagy kör­vonalazódott megállapodás. Döntést hoztak további két ha­tárátkelő megnyitásáról, a romániai privatizációban való magyar részvétel előmozdításáról és közös bank létesítéséről. Kijelölik a Budapest-Bukarest autópálya nyomvonalát is. A magyar kormányfő romá­niai látogatásának második napján megbeszélést folytatott az RMDSZ vezetőivel. Markó Béla, a romániai magyarok szervezetének elnöke beszá­molt azokról a pozitív lépé­sekről, amelyek az oktatás, il­letve a közigazgatás terén lét­fontosságúak a kisebbség számára. Ugyanakkor aggo­dalmának is hangot adott ami­att, hogy román nacionalista körök sorozatos támadásokkal megpróbálják megakadá­lyozni az előrehaladást. Horn Gyula és román tár­gyalópartnere, Victor Ciorbea román miniszterelnök megál­lapodott egy közös ro­mán-magyar ifjúsági alap lét­rehozásában, amely a fiatalok közötti kapcsolatokat segíti. Nagy érdeklődést váltott ki az a közlés, amely szerint a két miniszterelnök egyetértett egy új, önálló magyar egyetem alapításában. Erre azonban nem Kolozsvárott kerülne sor, mert ott meg akarják őrizni a több kultúrát szolgáló Babes- Bolyai Egyetem egységét. Emil Constantinescu román államfő a hivatalos tárgyalá­sok befejezése után a Cotro- ceni-palotában fogadta Hornt. A két politikus egyaránt ki­emelte a magyar-román kap­csolatokban bekövetkezett je­lentős változásokat. A megbe­szélés után Horn és kísérete Snagovba hajtatott, ahol meg­koszorúzta Nagy Imre emlék­művét, majd hazaindult. A román sajtó általában szűkszavúan számolt be a ma­gyar kormányfő látogatásáról. Az Adevarul vezércikke sze­rint Románia látványos gesz­tusokat tett Magyarországnak, elment az engedmények hatá­ráig. „Most Budapesten a sor, hogy teljesítse a kötelezettsé­geket és ígéreteket.” Feladatok a bővítésen túl A NATO alkalmazkodjék a realitásokhoz Az észak-atlanti védelmi szervezet kiszélesítése csupán csak az egyik, meglehet a leg­fontosabb feladat, amely a NATO előtt áll - véli két te­kintélyes amerikai politikus. Warren Christopher és William Perry volt külügy-, illetve vé­delmi miniszter a The New York Timesban közijlt közös cikkükben leszögezik: a NATO-nak dönteni kell arról is, miként alkalmazkodjon a szövetség a világpolitika új rea­litásaihoz. A szervezet tagállamainak biztonságát már nem a terüle­tük elleni lehetséges agresszió veszélye fenyegeti, hanem azok a folyamatok, amelyek közös érdekeik ellen hatnak: a tömeg- pusztító fegyverek terjedése, az olajellátás esetleges elakadása, a terrorizmus, a népirtó erő­szak, az egész nemzetközi helyzetet megingató háborúk kirobbanása más térségekben. A NATQ-nak ezért túl kell lépnie a kollektív területvéde­lem elvének elsődlegességén - vélekedik a két politikus -, és a hangsúlyt a közös érdekek megfelelő védelmére kell he­lyeznie a szövetség hagyomá­nyos tevékenységi területén kí­vül eső térségekben. A szövetség jövőbeli külde­tése szempontjából éppúgy nagy fontosságot tulajdoníta­nak a NATO és Oroszország közötti kapcsolatoknak, mint annak, hogy az észak-atlanti szövetség kapuját nyitva tartsák a békepartnerséget vállalt va­lamennyi ország előtt. Nyomozás Belgiumban. Pándy András magyar-belga protestáns lelkészt legalább hat ember meggyilkolásával vádolják a brüsszeli hatóságok. A 80-as években eltüntette két fele­ségét, valamint megölt nyolc gyermeke közül négyet. A bizonyítékok között két külön test­hez tartozó maradványokat, illetve levélhamisításhoz használható eszközöket találtak. A lel­késznek magyar származású nőismerősei is voltak, akiknek sorsa ismeretlen, fotó: feb/reuter Az UNESCO programjai a következő két évre Tudomány és erkölcs Párizsban tartja közgyűlését az ENSZ oktatási, kulturális és tudományos szervezete. Az UNESCO-tagországok képvi­selői ezúttal főként a tudo­mányok és az erkölcs kapcso­latát vitatják meg. Szóba ke­rülnek a főbb kutatási témák. A napirenden szerepel többek között az emberiség génrendsze­rének védelme, a klónozás át­fogó szabályozása, a bioetikai oktatás, illetve az, hol húzódnak az idegrendszer kutatásának er­kölcsi határai. Az UNESCO szakértői az 1998/1999-es idő­szakra négy kiemelt program megindítását javasolják. Ezek:- az „egész életen át tartó ta­nulás”, azaz a változó munka­erő-piaci igényeknek megfelelő és folyamatos képzés,-a tudományok a fejlődés szolgálatában,- a kulturális fejlődés, az örökség ápolása és az alkotás támogatása,- kommunikáció, tájékozta­tás és informatika. A közgyűlés ülésszakán száznyolcvanhat tagállam mintegy kétezer képviselője, valamint a nem kormányzati szervezetek, illetve a kormány­közi testületek több száz meg­figyelője vesz részt. A tanács­kozásba bekapcsolódnak a tag­országok oktatási, kulturális miniszterei is. Magyar Bálint kultuszmi­niszter szerdán szólal fel, és várhatóan bejelenti, hogy Ma­gyarország 1999-ben örömmel rendezne Budapesten egy tu­dományos világkonferenciát. Ami a csillagháborús tervekből napjainkig megvalósult Műholdak ellen - lézerágyú A Pentagon végre elkönyvelhette a sikert: az űrbéli objek­tumok ellen bevethető csodafegyver, a Miracl „lelőtt” egy műholdat. Ez a kísérlet korábban kétszer is meghiúsult. Az óriás acéllöveg csövéből izzó - szabad szemmel látha­tatlan - infravörös fénysugár lövell az ég felé. A lézersugár átmérője csaknem két méter, hatótávolsága pedig több mint négyszáz kilométer. Csaknem egy millió watt energia feszül benne, így a sugárnyaláb meg tudta semmisíteni a Föld körül keringő mesterséges holdat. A minapi sikeres teszt során nem az amerikai Misti-3 mű­hold megsemmisítése volt az elsődleges cél. Azt akarták ki­próbálni, hogyan lehet egyet­len másodpercig, majd tíz má­sodpercig lézerrel megtá­madni és működésképtelenné tenni a műholdat. A szakemberek szerint ugyanis nem mindig szüksé­ges a szatellit teljes elpusztí­tása, hiszen a lézersugár a mesterséges holdak hőérzé­keny elemeinek - napelemek, szenzorok - megsemmisítésé­vel bénaságra kárhoztatja, s ezáltal hasznavehetetlenné te­szi az égi-légi megfigyelőket. Az új fegyver még Reagan elnök csillagháborús tervei idején született. Akkor arra készültek, hogy ilyen lézersu- gámyalábokkal védjék meg az ország légterét a behatoló el­lenséges rakéták elől. A módszer az új helyzetben elősorban azt célozná, hogy háborús válság esetén meg­akadályozzák az ellenfél fel­derítő műholdjainak behatolá­sát az USA légterébe. A költséges lézerteszteket 1985-ben betiltották. Ám két évvel ezelőtt az új, republiká­nus többségű kongresszus lel­kesen feloldotta a tiltást. Ferenczy Europress Csökkenő támogatások Bírálják az Európai Unió agrárreformját A mezőgazdasági miniszterek brüsszeli ülésén sorozatos bí­rálatok érték az Európai Unió mezőgazdasági politiká­jának megreformálására elő­terjesztett ajánlást. Elégedetlenek a tagországok mezőgazdasági miniszterei az EU agrárreformjának terveze­tével, mert a kilátásba helyezett támogatás- és árcsökkentés ke­vés jót ígér a termelőknek. Az elképzelések szerint csak fokozatosan reformálják meg a mezőgazdasági politikát, figye­lembe véve, hogy az újonnan belépők nagy részénél jelentős a mezőgazdaság súlya. A szak­értők úgy vélik, hogy az agrár­gazdaság jelenlegi kereteinek fenntartása a bővítés után az EU-nak több milliárd dolláros többletkiadást okozna. Emellett szociális feszültségeket kelt­hetne Kelet-Európábán, ahol a mezőgazdasági árszínvonal ma még elmarad a nyugatitól. A másik lehetőség a jelenlegi támogatás csökkentése. Ez a bizottsági javaslat végső célja, de a támogatottak nehezen en­gednek eddigi jussukból. Elemzők szerint mindenki számára kielégítő megoldást nehéz találni, hiszen az évi 90 milliárd ECU-s (100 milliárd dolláros) EU-költségvetésnek majdnem a felét a mezőgazda­ságra fordítják. y SUZUKI Születésnapra / • I A •• I ­OKTÓBER 25-én BalatonBOGLÁRON Még 10 napig fantasztikus ajándékeső a megvásárolt és megrendelt autókhoz! Az Ön márkakereskedője: SUZUKI BORONCICS KFT DOQICll Vikár B. u. 2. 85/352-070 A felhőkarcolók hatvanhat éves karrierje Tornyok világbajnoksága „Ez már a 21. század” - írta egy lelkes újságíró, amikor né­hány hete a Majna melletti Frankfurtban elkészült a 258,7 mé­ter magas felhőkarcoló, a Commerzbank pénzügyi központja. Ebben a hatszázmillió márkás üveg-acél monstrumban azóta 2300 ember dolgozik. S ez még nem a csúcs, toronyügyben alighanem újabb meglepetések érhetik a világot. Sanghajban jövőre lesz kész a Jinmao-torony, amely 421 méter magas és 88 emeletes. A malajziai fővárosban, Kuala Lumpurban a Petrona-torony 452 méter magas, de már épül ugyanott a 468 méteresre terve­zett Nina, 108 emelettel és 185 ezer négyzetméter iroda- és la­kóterülettel. Az 560 méteres Melbourne- torony, 113 emelettel, 258 lu­xuslakással és egy háromszáz szobás luxushotellel 2003-ban készül el. De a japánok nem tö­rődnek bele abba, hogy más tartsa a magassági rekordot. Tokióban 2005-re tervezik a nyolcszáz méteres abszolút vi­lágrekorder tornyot. Építési költsége meghaladja a tizenkét milliárd dollárt. A 19. század közepéig ké­nyelmi okokból csak kivétele­sen építettek öt emeletnél ma­gasabb épületet. Amikor azon­ban Elisha Otis 1852-ben felta­lálta a felvonót, egy csapásra minden megváltozott. Ekkor honosodott meg a „felhőkar­coló” kifejezés. Főleg Ameri­kában, ahol először szabadult el a mérnökök fantáziája. Az első igazi óriás 1931-ben született meg: a New York-i, 381 méteres Empire State Buil­ding akkor afféle nyolcadik vi­lágcsodának számított. Ezt 1973-ban az ugyancsak New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornya szárnyalta túl, a maga 415 méterével. A chicagói 443 méteres Sears-torony vagy harminc mé­tert vert rá az előző bajnokra. A Sears-konstrukció egyik lele­ményes újítása a 16 ezer ablak (!) automatikus mosása. Ez a hatalmas munka mindössze há­rom nyolcórás műszakban el­végezhető. Harmat Endre Holtkutatás Bevontatták tegnap a dél­olaszországi Brindisi kikötő­jébe azt az albán menekültha­jót, mely március végén süly- lyedt el az Otrantói-szoros- ban. Az olasz szakértők megkezdték a hajó belsejé­ben lévő holttestek azonosí­tását, s ezt követően próbál­nak választ találni arra, hogy mi okozta a többségében nő- és gyermek utas halálát okozó tragédiát. A Kater I Rades nevű hajó március 28- án ütközött össze az Otran- tói-szorosban a Sibilla nevű olasz korvettel. Az ütközés után az albán hajó szinte azonnal elsüllyedt, a mentőa­lakulatok 34 túlélőt emeltek ki a tengerből. A roncs több mint hét hónapig volt a ten­ger fenekén, 790 méteres mélységben.

Next

/
Thumbnails
Contents