Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-21 / 246. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1997. október 21., kedd Nyakukon a temérdek tarkabab - Könnyezett a gazda a boíjú miatt Zicsi földbe vetett hit Papp Béláné: - Épp csak annyi, hogy legyen fotó: kelemen Gondokozó osztottság Bábonymegyer bővíti iskoláját Bővíti az iskolát Bábonymegyer - erről döntött legutóbb képviselő-testület, s megépítik a tornaszobát is. Filótás Antal tabi építészt bízták meg a tervrajzok készítésével, dr. Ruff Flórián polgármester pedig pályázatot nyújt be támogatásra. Bábonymegyeren nyolcosztályos, részben osztott iskola van; a bábonyi épületében oktatják az alsótagozatosokat, Megyeren a felsősöket. Sok gondot okoz ez a megosztottság, és többlet költségeket az önkormányzatnak, így az oktatás sem elég hatékony. Indokolja az egy épületben való tanítást, hogy az ÁNTSZ évek óta sürgeti a bábonyi épület vizesblokkal való ellátását. Megyeren szeretnék megteremteni az ösz- szevonás feltételeit - ezt tárgyalta meg újra a testület. Az iskolabővítés - az alsó- és felső tagozat egy épületbe költöztetése, s egy tornaszoba építése - nélkülözhetetlen. Az utóbbi azért is, mert a falurészben nincs olyan épület, ahol közösségi rendezvényt tarthatnának. A terv szerint a megyeri iskola- épületre emeletet húznának, ott alakítanák ki a tantermeket és a tornaszobát, öltözőket is. Ha pályázati pénzhez jut az önkormányzat, már jövőre megkezdik az építést. A bábonyi részen felszabaduló épületnek a hasznosításáról később döntenek. K.J. Karád új telkei Három lakótelket jelölt ki értékesítésre a karádi képviselő-testület; ezek értékesítéséből legalább 150 ezer forintra számít. A befolyó ösz- szeg az önkormányzat költségvetését gyarapítja, mert kell ez a pénz az intézmények fenntartására és működésére. Nem ritka Zicsben, hogy Pappék portája előtt földbe gyökeredzik a halandó lába. A századelőn épült tömésház, a hatvanéves istálló látványa marasztalja az arra járókat, s gyakorta bebocsátást is kérnek - mint ezt mi is tettük. Papp Béláné szívesen fogadja a hívatlan látogatókat. Hatvanhét éves, és - mint mondta- rendetlenkedik a szíve is; ennek ellenére derűsen beszél kis gazdaságukról.- Hiába panaszkodnék, attól ugyan nem fordulnak jóra a dolgok - mondja. Azért csak megemlíti, hat mázsa tarka bab ad okot most a fejtörésre. Nyakukon maradt, mert nem akarták áron alul elvesztegetni. A szövetkezet 130 forintért vette kilóját, s - mint mondják - 300 ért adta tovább. Értékesítésre a pesti nagybani piacon lenne lehetőség, de ezt az körülményes utat Pappék már nem szívesen választanák.- Pedig dolgoztunk vele rengeteget. Egyikünk hajnali fél kettő-kettő körül indult szedni a földekre; másikunk hatkor megetette a disznókat, baromfit, s ment szedni ő is - mutatott a gazdaasszony a négyezer négyszögöles, majdnem a nágocsi árokig húzódó birtok felé.- Van egy kis szőlőnk is; az uram épp préseli a termést. Szépen megmunkált, isteni szőlő, terven felül hozott bort- mosolyog az asszony. Derűs Fias István villanyszerelő vállalkozó: - Torvaj a szülőfalum; 42 év köt ide. Ragaszkodom hozzá.Családi házat építek, mert szeretném itt leélni az életemet. Bár sok zűrzavar volt az utóbbi években és sok lakos álláspontját nem helyeslem, igencsak jelentős dolognak kellene történni, hogy elköltözzem. Kökény János munkanélküli: - Ságvári gyerek vagyok, csak 1980-ban költöztünk ide a szüleimmel. Nem igazán sikerült a beilleszkedés, nem szerettem meg ezt a falut. Nem köt ide semmi. Ha sikerülne megfelelő áron eladni a házat, itthagynánk. Özv. Szabó Józsefné: Itt születtem, 1930-ban; jól érzem magam Torvajon. Szép tájú ez a vidék. A baj csak az, hogy tavaly a vihar kettétörte az itt lakók életét, és a segítség megoszakkor is, amikor az udvarban teherautószám sorakozó rönkök felől érdeklődünk: - Ahogy a másik magyar, én sváb vagyok - mondja, s úgy néz, mintha e magától értetődő dolgon csodálkozni kellene. Megjegyzésével arra utalt, hogy az egykori vagyonelkobzás után földet kaptak vissza, s arról vágatták le a fát. Jószág már nemigen van az istállóban. A kőitató rég látott vizet; májusban leadták az utolsó két üszőt is. Csak két hízó hangoskodik, ha hajnaltájt érkezik az etetnivaló. A pitvar szárnyas népsége éppen tóttá a falut. Azóta sok a veszekedés, a gyűlölet. Ennek ellenére sem akarok innen elmenni. Molnámé Baksai Anikó hivatalsegéd: - Kilenc éve ide jöttem féijhez; megszoktam és megszerettem ezt a falut. Csendes, félreeső település, de tiszta, jó a levegő. Jól érzem magam, nem kívánkozunk el. Itt tervezzük leélni az életünket. Palásti Mátyás munka- nélküli: - Harminc éve itt lakom, és a körülményekhez képest jól érzem magam. Itt vannak a barátaim. A munkanélküliség a gondom; nehéz az élet, nem tudok elhelyezkedni. Bacsó István osztályvezető: - Tíz éve vettünk itt hétvégi házat; egyébként budapestiek vagyunk. Megtetszett ez a környék, a csodálatos dombvidék; évente két-három hónapot csak annyi, hogy meglegyen a vasárnapi ebédrevaló. Pappék, mint oly sokan a faluban, gazdálkodásra születtek. Azt mondják, ehhez ma sem az egészségük, sem a mezőgazdaság helyzete nem kedvező, és ezen nehezen térnek napirendre. Múlt ősszel a hetvenéves Papp Béla - amúgy sem tökéletes a vérnyomása - könnyeket hullatott a tabi vásárban, mert ott kellett hagynia a két szép borjút. „Nem bírunk mi már annyi munkát, mint rég” - magyarázta az urának Pappné. S neki is fájt a szíve. Balassa Tamás itt töltünk a feleségemmel. Egyelőre nem tudnának olyan lehetőséget kínálni, amiért eladnánk azt a házat, amin csaknem tíz évet dolgoztunk. Itt szeretnénk tölteni a nyugdíjas éveinket is. Özv. Stark Gézámé nyugdíjas: - Tősgyökeres torvaji vagyok, már a szüleim is itt éltek. Engem az egész életem, 70 év ide köt. Megszoktam itt mindent, ragaszkodom a falumhoz. Jó a kapcsolatom minden lakosával; el nem kívánkozom. Nagy Sándor építési vállalkozó: - Szeghalomról kerültem ide, tíz éve. Barátokat szereztem, a falu befogadott. Valószínűleg végleg letelepedtem. Vidus Tiborné munka- nélküli fiatalasszony: - Itt születtem, ide köt minden: a szüleim, a házunk. Korábban nem is töprengtem elköltözésen. De az nagy gond, hogy nincs munkahely. Ha jól eladnánk a házunkat, valószínűleg elköltöznénk: oda, ahol van munkahely. TORVAJIAK KÖTŐDÉSE Torvaj otthonosságáról kérdeztük a község lakosait, olvasóinkat: mi köti őket ehhez a faluhoz, milyen a közérzetük? Mi tartotta őket ezen a helyen, és mi a vonzó a kis településen? Törökkoppány öt közhasznú munkással Törökkoppányban ezekben a napokban is szorgalmasan dolgoznak a közhasznú munkások. A község önkormányzata hat embert alkalmaz állandó munkára; öten a szolgálati lakások és az orvosi rendelő felújításán munkálkodnak, segítenek a karbantartóknak, illetve elvégzi az általános iskola tüzelőtárolójának a felújítását. November elején ültetik el a fákat, amiket harmincezer forintért vásárol a település. A közhasznú munkások egyik feladata a községben az utak környéke, a terek rendbentartása is. Hibaelhárítás: ritkább az áramkimaradás Kevesebb a hiba az áramszolgáltatásban Tabon és környékén; korábban naponta legalább két bejelentés érkezett a központba. Legtöbb gond a mérőberendezésekkel van, vihar esetén meg a fák okozta zavarokkal. A Dédász most levágatta a vezetékhez közeli nagy ágakat, s lényegesen kevesebb az ellátási zavar. Új játékokat készítenek a kányái kicsiknek Fából készült játékokkal használhatnak hamarosan a kányái óvodások. A favonatot nemrég már birtokukba vették a kicsik, de a repülőgép játékot és az egyensúlyozó-mászókát is szeretnék még az idén elkészíttetni. Fával erősítik meg a homokozó szélét, s felújítják az udvaron a babaházat is. A játékokhoz és a javításhoz szükséges anyagot az önkormányzat adja, a szerelést elvégzik társadalmi munkában is. Most 16 kicsi jár a kányái óvodába. Testületi segítség: a térítés átvállalása Somogyacsa képviselő-testülete legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy támogatja a gyerekek utáni térítési díj átvállalását annál a három családnál, amely ezt kérvényezte az önkormányzatnál. A szülőknek ugyanis nehéz az anyagi helyzetük, ezért okoz gondot nekik a térítési díj. Az önkormányzat ezért - a határozat szerint - igyekszik segíteni terheiken. A díjak így mintegy hatezer forint többletkiadást jelentenek. Háromszázezer forinttal támogatott oktatás Kétszázötvenezer forinttal támogatja az iskolások számítástechnikai oktatását az andocsi önkormányzat - így döntött a képviselő-testület. A gépeket már beszerezték a pedagógiai intézet segítségével, s költségeit fedezte az ez évi köítségvetés. A képviselők további ötvenezer forintot is megszavaztak szemléltető eszközök vásárlására, és hogy bővíthessék az általános iskola szertárát, erre külön is benyújtanak egy pályázatot. Megnyitották az első látszerészboltot Látszerészbolt nyílt Tabon, s ez régi gondot oldott meg. Az egészségháznál elvégzett szemészeti szakrendelést követően így helyben is elkészíttethetik a szemüveget a város lakosai, illetve a közeli településeken lakók, s nem skell nekik csak ezért más, nagyobb városba utazni. Az üzlet szolgáltatásai között egyébként szemvizsgálat és szemüvegjavítás is szerepel. Ősztől növekvő termelés a tabi kisüzemben Háromszor annyi pácolt halat csomagolnak most a Puru Bt tabi üzemében, mint a nyári hónapokban. A ruszlinak ugyanis hagyományosan októberban kezdődik az idénye. Ezúttal 580 milliliteres üvegekbe csomagolják a halat; termékük országszerte megtalálható az élelmiszerüzletekben. fotó: kelemen tünde Teherautónyi szenet ritkán vásárolnak FOTÓ: KELEMEN Építőanyagot többnyire csak felújításhoz vásárolnak a térségben Pang a tabi tüzelőpiac A fűtési szezon már megkezdő ostrom alá a volt tüzéptelepet; san fogynak, a kedvelt lengyel viszik. Ez elég, de nem elég. Kurucz István vállalkozó, az építőanyag- és tüzelőkereskedés vezetője a lakosság elszegényedésével magyarázza a gyenge keresletet. Aki teheti, inkább a kárpótlási jegyen vett kisebb erdők fáit tüzeli el, semhogy a tüzéptelepre jöjjön szénért. Pedig van kínálat: a jó kalóriájú, megfizethető lengyel lángborsótól az ukrán darabosig és daráig, a cseh diótól a nagymányoki brikettig, a ko- nixtól az cserépkályhákba való, legolcsóbb iszapszénig mind megtalálható a telepen. dött, eddig azonban nem vették i fogyasztók. A szénhalmok las- lángborsót néhány mázsánként Fából minimális fogy, ha visznek, a csert és az akácot keresik, ez utóbbit is inkább csak a begyújtáshoz. A tabi tüzép egyike volt a Dél-Dunántúlon privatizált három telepnek. Kurucz István, aki öt éve üzemelteti a telepet, elmondta, nem a tüzelőeladásból él meg. Forgalmának hetven százalékát az építőanyag-eladás adja, annak eilenére, hogy a térségnek nem erőssége az új ház- és lakásépítés.- Mivel a lakosság Tab környékén és egyre fogy, idősödik, vásárlóim legfeljebb felújításokhoz, átalakításokhoz visznek építőanyagot - mondta. - A közületi vásárlás pedig elenyésző, ami a helyi ipar stagnálásából következik. A tabi vállalkozás osztrák lambéria és hajópadló nagy- kereskedésével is foglalkozik. A jó minőségű, s ehhez képest elérhető árú termékeket a Dunántúlon teríti a cég. Kurucz István vallja, a tal- ponmaradás egyedüli biztosítéka, hogy nem veszi ki vállalkozásából a hasznot, hanem visszaforgatva azt, hosz- szabb távra tervez. (Balassa) Andocson fejleszt az Aranykalász Egy Ford Newholland típusú traktort is vásárolt az andocsi Aranykalász mezőgazdasági szövetkezet. Ezt a munkagépet több területen, elsősorban a szállításnál és a mezőgazdasági termelésben is egyaránt sikerrel használhatják. Az új beruházás mintegy 16 millió forintba került. Az andocsi szövetkezetnek is elkopott több erőgépe; gép- járműparkjának megújítása része annak a technológiai fejlesztésnek, amelynek folytán a szövetkezet igyekszik lépést tartani a versenytársaival is. Szeretnék növelni raktárhelyiségeiknek a tárolókapacitását is, mert idén a termény raktározása okoz gondot a gazdaságvezetőknek. Erre a beruházásra azonban legkorábban is csak jövőre lesz pénz.
