Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-21 / 246. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1997. október 21., kedd Nyakukon a temérdek tarkabab - Könnyezett a gazda a boíjú miatt Zicsi földbe vetett hit Papp Béláné: - Épp csak annyi, hogy legyen fotó: kelemen Gondokozó osztottság Bábonymegyer bővíti iskoláját Bővíti az iskolát Bábony­megyer - erről döntött leg­utóbb képviselő-testület, s megépítik a tornaszobát is. Filótás Antal tabi építészt bízták meg a tervrajzok ké­szítésével, dr. Ruff Flórián polgármester pedig pályá­zatot nyújt be támogatásra. Bábonymegyeren nyolcosz­tályos, részben osztott iskola van; a bábonyi épületében oktatják az alsótagozatoso­kat, Megyeren a felsősöket. Sok gondot okoz ez a meg­osztottság, és többlet költsé­geket az önkormányzatnak, így az oktatás sem elég haté­kony. Indokolja az egy épü­letben való tanítást, hogy az ÁNTSZ évek óta sürgeti a bábonyi épület vizesblokkal való ellátását. Megyeren sze­retnék megteremteni az ösz- szevonás feltételeit - ezt tár­gyalta meg újra a testület. Az iskolabővítés - az alsó- és felső tagozat egy épületbe költöztetése, s egy torna­szoba építése - nélkülözhe­tetlen. Az utóbbi azért is, mert a falurészben nincs olyan épület, ahol közösségi rendezvényt tarthatnának. A terv szerint a megyeri iskola- épületre emeletet húznának, ott alakítanák ki a tanterme­ket és a tornaszobát, öltö­zőket is. Ha pályázati pénz­hez jut az önkormányzat, már jövőre megkezdik az építést. A bábonyi részen felszaba­duló épületnek a hasznosítá­sáról később döntenek. K.J. Karád új telkei Három lakótelket jelölt ki ér­tékesítésre a karádi képvi­selő-testület; ezek értékesíté­séből legalább 150 ezer fo­rintra számít. A befolyó ösz- szeg az önkormányzat költ­ségvetését gyarapítja, mert kell ez a pénz az intézmények fenntartására és működésére. Nem ritka Zicsben, hogy Pappék portája előtt földbe gyökeredzik a halandó lába. A századelőn épült tömésház, a hatvanéves istálló látványa marasztalja az arra járókat, s gyakorta bebocsátást is kér­nek - mint ezt mi is tettük. Papp Béláné szívesen fogadja a hívatlan látogatókat. Hat­vanhét éves, és - mint mondta- rendetlenkedik a szíve is; ennek ellenére derűsen beszél kis gazdaságukról.- Hiába panaszkodnék, attól ugyan nem fordulnak jóra a dolgok - mondja. Azért csak megemlíti, hat mázsa tarka bab ad okot most a fejtörésre. Nyakukon maradt, mert nem akarták áron alul elveszte­getni. A szövetkezet 130 forin­tért vette kilóját, s - mint mondják - 300 ért adta tovább. Értékesítésre a pesti nagybani piacon lenne lehetőség, de ezt az körülményes utat Pappék már nem szívesen választanák.- Pedig dolgoztunk vele rengeteget. Egyikünk hajnali fél kettő-kettő körül indult szedni a földekre; másikunk hatkor megetette a disznókat, baromfit, s ment szedni ő is - mutatott a gazdaasszony a négyezer négyszögöles, majd­nem a nágocsi árokig húzódó birtok felé.- Van egy kis szőlőnk is; az uram épp préseli a termést. Szépen megmunkált, isteni szőlő, terven felül hozott bort- mosolyog az asszony. Derűs Fias István villanyszerelő vállalkozó: - Torvaj a szülőfa­lum; 42 év köt ide. Ragaszko­dom hozzá.Családi házat építek, mert szeretném itt leélni az éle­temet. Bár sok zűrzavar volt az utóbbi években és sok lakos ál­láspontját nem helyeslem, igen­csak jelentős dolognak kellene történni, hogy elköltözzem. Kökény János munkanél­küli: - Ságvári gyerek vagyok, csak 1980-ban költöztünk ide a szüleimmel. Nem igazán sike­rült a beilleszkedés, nem szeret­tem meg ezt a falut. Nem köt ide semmi. Ha sikerülne megfelelő áron eladni a házat, itthagynánk. Özv. Szabó Józsefné: ­Itt születtem, 1930-ban; jól ér­zem magam Torvajon. Szép tájú ez a vidék. A baj csak az, hogy tavaly a vihar kettétörte az itt la­kók életét, és a segítség megosz­akkor is, amikor az udvarban teherautószám sorakozó rön­kök felől érdeklődünk: - Ahogy a másik magyar, én sváb vagyok - mondja, s úgy néz, mintha e magától értetődő dolgon csodálkozni kellene. Megjegyzésével arra utalt, hogy az egykori vagyonelkob­zás után földet kaptak vissza, s arról vágatták le a fát. Jószág már nemigen van az istállóban. A kőitató rég látott vizet; májusban leadták az utolsó két üszőt is. Csak két hízó hangoskodik, ha hajnal­tájt érkezik az etetnivaló. A pitvar szárnyas népsége éppen tóttá a falut. Azóta sok a vesze­kedés, a gyűlölet. Ennek elle­nére sem akarok innen elmenni. Molnámé Baksai Ani­kó hivatalsegéd: - Kilenc éve ide jöttem féijhez; megszoktam és megszerettem ezt a falut. Csendes, félreeső település, de tiszta, jó a levegő. Jól érzem magam, nem kívánkozunk el. Itt tervezzük leélni az életünket. Palásti Mátyás munka- nélküli: - Harminc éve itt la­kom, és a körülményekhez ké­pest jól érzem magam. Itt van­nak a barátaim. A munkanélkü­liség a gondom; nehéz az élet, nem tudok elhelyezkedni. Bacsó István osztályve­zető: - Tíz éve vettünk itt hét­végi házat; egyébként budapes­tiek vagyunk. Megtetszett ez a környék, a csodálatos dombvi­dék; évente két-három hónapot csak annyi, hogy meglegyen a vasárnapi ebédrevaló. Pappék, mint oly sokan a fa­luban, gazdálkodásra szület­tek. Azt mondják, ehhez ma sem az egészségük, sem a me­zőgazdaság helyzete nem ked­vező, és ezen nehezen térnek napirendre. Múlt ősszel a het­venéves Papp Béla - amúgy sem tökéletes a vérnyomása - könnyeket hullatott a tabi vá­sárban, mert ott kellett hagy­nia a két szép borjút. „Nem bí­runk mi már annyi munkát, mint rég” - magyarázta az urának Pappné. S neki is fájt a szíve. Balassa Tamás itt töltünk a feleségemmel. Egy­előre nem tudnának olyan lehe­tőséget kínálni, amiért eladnánk azt a házat, amin csaknem tíz évet dolgoztunk. Itt szeretnénk tölteni a nyugdíjas éveinket is. Özv. Stark Gézámé nyugdíjas: - Tősgyökeres tor­vaji vagyok, már a szüleim is itt éltek. Engem az egész életem, 70 év ide köt. Megszoktam itt mindent, ragaszkodom a falum­hoz. Jó a kapcsolatom minden lakosával; el nem kívánkozom. Nagy Sándor építési vál­lalkozó: - Szeghalomról kerül­tem ide, tíz éve. Barátokat sze­reztem, a falu befogadott. Való­színűleg végleg letelepedtem. Vidus Tiborné munka- nélküli fiatalasszony: - Itt szü­lettem, ide köt minden: a szü­leim, a házunk. Korábban nem is töprengtem elköltözésen. De az nagy gond, hogy nincs mun­kahely. Ha jól eladnánk a há­zunkat, valószínűleg elköltöz­nénk: oda, ahol van munkahely. TORVAJIAK KÖTŐDÉSE Torvaj otthonosságáról kérdeztük a község lakosait, olvasóin­kat: mi köti őket ehhez a faluhoz, milyen a közérzetük? Mi tar­totta őket ezen a helyen, és mi a vonzó a kis településen? Törökkoppány öt közhasznú munkással Törökkoppányban ezekben a napokban is szorgalmasan dolgoz­nak a közhasznú munkások. A község önkormányzata hat embert alkalmaz állandó munkára; öten a szolgálati lakások és az orvosi rendelő felújításán munkálkodnak, segítenek a karbantartóknak, illetve elvégzi az általános iskola tüzelőtárolójának a felújítá­sát. November elején ültetik el a fákat, amiket harmincezer fo­rintért vásárol a település. A közhasznú munkások egyik fel­adata a községben az utak környéke, a terek rendbentartása is. Hibaelhárítás: ritkább az áramkimaradás Kevesebb a hiba az áramszolgáltatásban Tabon és környékén; korábban naponta legalább két bejelentés érkezett a központba. Legtöbb gond a mérőberendezésekkel van, vihar esetén meg a fák okozta zavarokkal. A Dédász most levágatta a vezetékhez közeli nagy ágakat, s lényegesen kevesebb az ellátási zavar. Új játékokat készítenek a kányái kicsiknek Fából készült játékokkal használhatnak hamarosan a kányái óvo­dások. A favonatot nemrég már birtokukba vették a kicsik, de a repülőgép játékot és az egyensúlyozó-mászókát is szeretnék még az idén elkészíttetni. Fával erősítik meg a homokozó szélét, s fel­újítják az udvaron a babaházat is. A játékokhoz és a javításhoz szükséges anyagot az önkormányzat adja, a szerelést elvégzik társadalmi munkában is. Most 16 kicsi jár a kányái óvodába. Testületi segítség: a térítés átvállalása Somogyacsa képviselő-testülete legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy támogatja a gyerekek utáni térítési díj átvállalását annál a három családnál, amely ezt kérvényezte az önkormányzatnál. A szülőknek ugyanis nehéz az anyagi helyzetük, ezért okoz gon­dot nekik a térítési díj. Az önkormányzat ezért - a határozat szerint - igyekszik segíteni terheiken. A díjak így mintegy hat­ezer forint többletkiadást jelentenek. Háromszázezer forinttal támogatott oktatás Kétszázötvenezer forinttal támogatja az iskolások számítástech­nikai oktatását az andocsi önkormányzat - így döntött a képvi­selő-testület. A gépeket már beszerezték a pedagógiai intézet se­gítségével, s költségeit fedezte az ez évi köítségvetés. A képvise­lők további ötvenezer forintot is megszavaztak szemléltető esz­közök vásárlására, és hogy bővíthessék az általános iskola szertá­rát, erre külön is benyújtanak egy pályázatot. Megnyitották az első látszerészboltot Látszerészbolt nyílt Tabon, s ez régi gondot oldott meg. Az egészségháznál elvégzett szemészeti szakrendelést követően így helyben is elkészíttethetik a szemüveget a város lakosai, il­letve a közeli településeken lakók, s nem skell nekik csak ezért más, nagyobb városba utazni. Az üzlet szolgáltatásai között egyébként szemvizsgálat és szemüvegjavítás is szerepel. Ősztől növekvő termelés a tabi kisüzemben Háromszor annyi pácolt halat csomagolnak most a Puru Bt tabi üzemében, mint a nyári hónapokban. A ruszlinak ugyanis ha­gyományosan októberban kezdődik az idénye. Ezúttal 580 milli­literes üvegekbe csomagolják a halat; termékük országszerte megtalálható az élelmiszerüzletekben. fotó: kelemen tünde Teherautónyi szenet ritkán vásárolnak FOTÓ: KELEMEN Építőanyagot többnyire csak felújításhoz vásárolnak a térségben Pang a tabi tüzelőpiac A fűtési szezon már megkezdő ostrom alá a volt tüzéptelepet; san fogynak, a kedvelt lengyel viszik. Ez elég, de nem elég. Kurucz István vállalkozó, az építőanyag- és tüzelőkereske­dés vezetője a lakosság elsze­gényedésével magyarázza a gyenge keresletet. Aki teheti, inkább a kárpótlási jegyen vett kisebb erdők fáit tüzeli el, semhogy a tüzéptelepre jöjjön szénért. Pedig van kínálat: a jó kalóriájú, megfizethető len­gyel lángborsótól az ukrán da­rabosig és daráig, a cseh diótól a nagymányoki brikettig, a ko- nixtól az cserépkályhákba való, legolcsóbb iszapszénig mind megtalálható a telepen. dött, eddig azonban nem vették i fogyasztók. A szénhalmok las- lángborsót néhány mázsánként Fából minimális fogy, ha visznek, a csert és az akácot keresik, ez utóbbit is inkább csak a begyújtáshoz. A tabi tüzép egyike volt a Dél-Dunántúlon privatizált három telepnek. Kurucz Ist­ván, aki öt éve üzemelteti a te­lepet, elmondta, nem a tüze­lőeladásból él meg. Forgal­mának hetven százalékát az építőanyag-eladás adja, annak eilenére, hogy a térségnek nem erőssége az új ház- és la­kásépítés.- Mivel a lakosság Tab környékén és egyre fogy, idő­södik, vásárlóim legfeljebb felújításokhoz, átalakítások­hoz visznek építőanyagot - mondta. - A közületi vásárlás pedig elenyésző, ami a helyi ipar stagnálásából követke­zik. A tabi vállalkozás osztrák lambéria és hajópadló nagy- kereskedésével is foglalkozik. A jó minőségű, s ehhez képest elérhető árú termékeket a Du­nántúlon teríti a cég. Kurucz István vallja, a tal- ponmaradás egyedüli biztosí­téka, hogy nem veszi ki vál­lalkozásából a hasznot, ha­nem visszaforgatva azt, hosz- szabb távra tervez. (Balassa) Andocson fejleszt az Aranykalász Egy Ford Newholland típusú traktort is vásárolt az ando­csi Aranykalász mezőgazdasági szövetkezet. Ezt a munkagépet több területen, elsősorban a szál­lításnál és a mezőgazdasági ter­melésben is egyaránt sikerrel használhatják. Az új beruházás mintegy 16 millió forintba ke­rült. Az andocsi szövetkezetnek is elkopott több erőgépe; gép- járműparkjának megújítása ré­sze annak a technológiai fejlesz­tésnek, amelynek folytán a szö­vetkezet igyekszik lépést tartani a versenytársaival is. Szeretnék növelni raktárhelyiségeiknek a tárolókapacitását is, mert idén a termény raktározása okoz gon­dot a gazdaságvezetőknek. Er­re a beruházásra azonban legko­rábban is csak jövőre lesz pénz.

Next

/
Thumbnails
Contents