Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-20 / 245. szám

1997. október 20., hétfő SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 A Független Jogász Fórum a népszavazásról Vita az Alkotmánybírósággal Magyarország páratlan esélyt kapott az európai felzárkózásra Civilek a társadalmi demokráciáért A pártoknak a civil szervezetek szerint olyan politika kiala­kítására kell törekedniük, amely a gazdaság továbbfejleszté­sét, az infláció mielőbbi megszüntetését, a legfontosabb szo­ciális gondok enyhítését, a tudomány és a kultúra támogatá­sát egyaránt szem előtt tartja. Kötelezettséget kell vállalniuk a korrupció elleni harcra és a közbiztonság védelmére is. „Nem szabad elpuskáznunk azt a lehetőséget, hogy ma az egyesült Európa és a NATO kapujában állunk” - jelentette ki Göncz Árpád köztársasági elnök A társadalom demokrá­ciájáért címmel rendezett kon­ferencián az Építők Kongresz- szusi Központjában. A több mint féltucat civil szervezet ta­nácskozásán az államfő megál­lapította: a jelen legnagyobb problémája az, hogy „eldugul­tak a társadalmi mobilitás és felemelkedés csatornái”. Ezzel összefüggésben szorgalmazta, hogy a népi kollégiumok min­tájára hozzanak létre felzárkóz­tató középiskolai kollégiumo­kat. Göncz Árpád figyelmezte­tett arra, hogy az emberiséget és a magyarságot nem általá­ban kell szeretni, hanem úgy, hogy a szeretetből gyakorlat, aktív tevékenység és összefo­gás bontakozzék ki. Sándor László, az MSZOSZ elnöke hangsúlyozta: a magyar társa­dalom olyan esélyt kapott a fel­zárkózásra, ami nem ismétel­hető meg. A közeli hónapok­ban dől el, hogy valóban tartós lesz-e a gazdasági növekedés, és az is, hogy milyen körülmé­nyek között készülhetünk fel az európai integrációra. A pártok­kal kapcsolatban szerinte az a kérdés: van-e elég alázatuk a nemzettel szemben, s van-e elég bölcsességük ahhoz, hogy előtérbe állítsák a nemzeti ér­deket. A tanácskozás résztve­vői a hozzászólásokat követően közös állásfoglalást fogadtak el. A dokumentumban a civil társadalmi szervezetek képvi­selői felhívják a pártokat a nemzet alapvető érdekeinek együttes szolgálatára. Korrupciómentes közéletet A növekvő jövedelemkülönbségeket nem szabad a moderni­záció szükségszerű kísérőjelenségének tekinteni - hangoz­tatta Bőd Péter Ákos Budapesten, a Magyar Demokrata Néppárt hétvégi gazdasági konferenciáján. Az Alkotmánybíróság leg­utóbbi döntéseivel kapcsolat­ban új szempontokat világí­tott meg több felszólaló is a Független Jogász Fórum hét­végi rendezvényén. Jogi tételekkel nem támaszt­ható alá az Alkotmánybíróság hétfői döntése, amely hierar­chikus viszonyt állapít meg a különböző népszavazási kez­deményezések között - jelen­tette ki előadásában Bihari Mi­hály politológus, szocialista or­szággyűlési képviselő. Mint mondta: a nemzetközi jogiroda­lom sem ismer olyan törvényt, amely hierarchikus megkülön­böztetést tesz a népszavazási kezdeményezések között. Ál­A Magyar Demokrata Fórum országos választmánya Pé­csett tartott vasárnapi ülésén elfogadta a Fidesz-Magyar Polgári Párttal való választási együttműködésre vonatkozó előterjesztést Herényi Károly szóvivő a sajtó képviselőinek elmondta, hogy a párt országos választmánya ki­emelt figyelemmel foglalkozott a választási előkészületekkel, az MDF-KDNP és MDF-Fi- desz együttműködéssel. A rendszerváltás lezárásához kormányváltásra van szükség, mert a jelenlegi koalíciós kabi­net a lobbyérdekeket szolgálja - hangoztatta az MDF elnöke a Hosszú időre befolyásolja az ország sorsát a NATO-csat- lakozás. Ezért fontos, hogy a szavazók felkészülten menje­nek az urnák elé - mondta Vajnai Attila, a Munkáspárt alelnöke Kaposváron.- Az utóbbi napok politikai csa­tározásai csak kis részei a ko­rábbi hónapok vitáinak - mondta Vajnai Attila, kifejtve a népi kezdeményezés előzmé­nyeit, s azt, hogy a Munkáspárt már korábban is a szavazást szorgalmazta. - Demokrácia akkor van, ha az állampolgárok tudják, hogy miről szól a sza­vazás - hangoztatta a párt alel­nöke. Hosszan sorolta - csoporto­sítva is, munkáspárti szem­pontból - a NATO-hoz csatla­kozás lehetséges következmé­nyeit. Számokat idézett - úgy is, hogy ezt melyik hazai vagy láspontja szerint itt egy jogilag szabályozni sem kívánt kérdés­ről van szó. Kukorelli István, az ELTE Alkotmányjogi tanszé­kének vezetője a népszavazási vita miatt kialakult helyzetet a taxisblokádhoz, illetve a médi­aháborúhoz hasonlította. Sú­lyosnak tartja az olyan eseteket, amikor megkérdőjeleződik a köztársasági elnöki intézmény, az Alkotmánybíróság közel ke­rül a politikához. Kukorelli Ist­ván szerint jogsértő volt, hogy az Országgyűlés 1995 decem­berében elutasította a Munkás­párt hitelesített, és alkotmányos tilalomba nem ütköző népsza­vazási kezdeményezését Ma­gyarország NATO-csatlakozá- sával kapcsolatban. párt országos választmányi ülé­sét megnyitó beszámolójában. Lezsák Sándor kifejtette, hogy az 1990-ben megkezdett rend­szerváltoztatás a következő vá­lasztási ciklusban lezárható, de csak akkor lesz befejezett, ha jótékony hatásait a nemzet minden polgára érzi. A pártel­nök szerint a mostani kormány nem őrködik alkotmányosság felett, hanem inkább veszélyez­teti azt. Elmondta: választási kapcsolatrendszerük egyik elemeként megállapodás készül a Fidesszel. A választmányi tá­gok csaknem egyhangúan meg­szavazták a két párt választási együttműködésére irányuló ja­vaslatot. külföldi politikus mondta -, hogy ez az országnak várhatóan milyen költségeket okoz. - A NATO-szervezet bővítése elő­reláthatólag mintegy 27-35 mil­liárd dollárba kerül - hangoz­tatta Vajnai Attila -, s ennek csaknem egyharmadát a három csatlakozni kívánó ország fi­zeti. Feltételezve, hogy hazánk vállalja majd a csaknem négy- milliárd dollárt fizetését. Fejte­gette az idegen katonák ma­gyarországi állomásoztatásá- nak, illetve az atomfegyverek elhelyezésének eshetőségeit is. Ezért a szavazáson való részvé­telre buzdította a választókat, és arra - előadásának tartalmával összhangban -, hogy mondja­nak nemet a NATO-hoz való csatlakozásra, s igent hazánk semlegességre. Ezt erősítette felszólalva Hász Mihály, a párt megyei koordinációs bizottsá­gának elnöke is. (Harsányt) A konferencián - az eredeti tervekkel ellentétben - nem je­lent meg Szabó Iván, aki a héten mondott le pártelnöki tisztségéről. A gazdasági hatékonyság és a társadalmi igazságosság ösz- szefuggéseit elemezve Bőd Péter Ákos leszögezte: a szak­szerű és tisztességes állam- igazgatás, a korrupciómentes közélet növeli a gazdaság sze­replőinek teljesítőképességét. Szerinte Magyarország előtt most az a feladat áll, hogy a lehető legsikeresebben bekap­csolódjék a modem világgaz­Míg tavaly a lakosság 69 száza­léka vélekedett úgy, hogy ha­zánk számára előnyökkel járhat a csatlakozás, addig az idén már csak 57 százaléka tartotta azt kifejezetten előnyösnek. A bizonytalanok aránya eközben 16-ról 25 százalékra emelke­dett. -Az integrációs várako­zások mostani alakulásából té­ves lenne azt a következtetést levonni, hogy a lakosságnak az Európai Unióról alkotott véle­ménye a csatlakozási tárgyalá­sok közeledtével egyre negatí­daság fő sodrába. Eközben azonban meg kell őrizni a tár­sadalom identitását. Sok eszköz van, amely lehe­tővé teheti, hogy ne csak az erős érdekérvényesítő képes­séggel rendelkező társadalmi csoportok legyenek az integ­ráció haszonélvezői. Ezek kö­zül az oktatásra szánt erőfor­rások növelését emelte ki Bőd Péter Ákos. Hangsúlyozta, hogy a társadalmi érdekek és a gazdasági növekedés össze- egyeztétésében nem lehet kül­földi mintákat másolni. Erre a kérdésre minden országnak sa­vabb lenne - nyilatkozta la­punknak Závecz Tibor. A Szonda Ipsos véleménykutatási igazgatója szerint inkább arról van szó, hogy az emberek nap­ról napra több információhoz jutnak, s ezek birtokában ala­posabban latolgathatják a kü­lönböző szempontokat. Mérlegelik az integrációból származó előnyöket és hátrá­nyokat. Tudják, hogy a csatla­kozásnak anyagi vonzata lesz, amely valószínűleg az ő zsebü­ket is érinti majd. Ennek tulaj­ját választ kell adnia. Rabár Ferenc, az Antall-kormány első pénzügyminisztere az egyén és az állam legnehezebb feladatai között említette meg az azonosságtudat és a változ­tatásra való képesség megőr­zését. Bogár László, a Néppárt parlamenti képviselője az MDNP nevében a gazdasági, politikai és társadalmi viszo­nyok újfajta megközelítését ígérte. Véleménye szerint erre azért van szükség, mert a ’90- es évek végén a társadalom többségének életkörülményei rosszabbak lesznek, mint az évtized elején. Bogár bírálta a Bokros-csomag túlértékelését. Szerinte az évek óta tartó megszorítások hosszú távon súlyos károkat okoznak. donítható, hogy a korábbi biz­tos igenlők közül jó néhányan elbizonytalanodtak. Semmi­képpen sem növekedett tehát az Európai Unióval való szem­benállás, de mivel a csatlakozás elérhető közelségbe került, a tagság realitássá kezd válni, so­kak kezdik mélyebben is mér­legelni a csatlakozás jó és rossz oldalait. Az igazgató nagy je­lentőséget tulajdonít a követ­kező időszakra tervezett tájé­koztatási stratégiának. Úgy véli, hogy az integrációról szóló híradásoknak korrekten kell informálni az embereket a csatlakozással járó előnyökről és hátrányokról. U. G. Új államtitkár. Horn Gyula kormányfő - a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtit­kára javaslatára - dr. Náthon Istvánt a Miniszterelnöki Hiva­tal helyettes államtitkárává ne­vezte ki. Kisgazdaaggály. A Független Kisgazdapárt, noha az Alkot­mánybíróság népszavazással kapcsolatos döntésével teljes mértékben egyetért, aggályos­nak tartja a taláros testület egyes, a parlamenti munkát megbénítani képes részmegál­lapításait - közölte Pokol Béla, az FKGP elnöki főtanácsadója. Baloldali hívők véleménye. A magyarországi egyházak jö­vőre bevezetendő új finanszíro­zási rendszere valamennyi egy­ház számára biztosítja a műkö­dési feltételeket és szinte min­den felekezetnek a jelenleginél jobb anyagi helyzetet teremt - hangsúlyozta Tóth András mi­niszterelnökségi államtitkár a Magyar Szocialista Párt hívő tagozatának szombati konfe­renciáján. Semjén Zsolt nyilatkozata. „Mizsei Zsuzsanna választmá­nyi elnök kirohanását ideges­ségnek tulajdonítom, ugyanis a pártvezetésnek szembesülnie kellett azzal a ténnyel, hogy a tagság megelégelte az elnök körüli klientúra uralmát, és mind többen támogatják az MDF-fel való Keresztényde­mokrata Unió (KDU) létreho­zását” - nyilatkozta szombaton Semjén Zsolt. Mizsei pénteken úgy fogalmazott, hogy „egye­sek hamis aláírásokkal, puccsal akarják kikényszeríteni a KDU létrehozását”. Fogyatékosok iskolája. A 16 és 25 év közötti korosztály­ban csaknem 30 ezer sérült, fo­gyatékos fiatal található, akik­nek negyede-hatoda speciális képzés révén teljes értékű munkát tud végezni. Ezért az ezredfordulóig tíz regionális képzőközpontot alakítanak ki az országban - jelentette be Kiss Péter munkaügyi minisz­ter szombaton Nyíregyházán, ahol az első ilyen intézményt kereste föl. Lesz még tüntetés. Újabb tüntetést tervez az autópályák fizetőkapus rendszerének beve­zetése elleni tiltakozásként az Önkormányzati Autópálya Ér­dekegyeztető Fórum és Kistar- csa önkormányzata. A terv sze­rint november 14-én Kistar- csán, a 30-as úton vonulnak majd fel a gépkocsik. Elhunyt Földeák János. Éle­tének 87. évében vasárnap el­hunyt Földeák János kétszeres József Attila-díjas író és költő, a Magyar Köztársasági Érdem­rend Tisztikeresztje kitüntetés tulajdonosa. A Fórum országos választmányi ülése Pécsett MDF: együtt a Fidesszel Viták a népszavazásról A csatlakozás negatívumait sem szabad elhallgatni Több információt az EU-ról A Szonda Ipsos legfrissebb felmérése szerint a hazai lakosság még több tény ismeretében akar véleményt alkotni Magyar- ország európai uniós csatlakozásáról. Hercegi esküvő a bazilikában A Habsburg-Oldenburg házaspár hazánkban akar élni (Tudósítónk helyszíni riportja) A nagy nap előtti estén sámlival utazott Zalaegerszegről a fővárosba a 71 esztendős József Lász- lóné. Rokonoknál szállt meg, hogy már hajnalban jó helyet fog­jon ki a Szent István-bazilika előtt, amerre majd az eddig csu­pán a tévéből látott grófok és hercegek elhaladnak. Nem volt szükség a kisszékre. Meglepetésére őt is, meg min­denkit, aki csak befért, been­gedték Isten házába. A hét or­szágra szóló esküvőn ünneplő­jében ott szorongott hát az Ész­tergomból érkezett Bádi Jó­zsefeié. mellett, aki izgatottan új­ságolta: megtudakolta a vőle­gény apjának a címét, mert meglepetést készít számára. Levelet ír neki, s elküldi az év­tizedekkel ezelőtt róla, azaz Habsburg Ottóról Budapesten készített fényképét. A 25 éves Eilika von Olden­burg hercegnő hitvese a 32 éves Habsburg György az utolsó ma­gyar király unokája. Egyszer­smind hazánk rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki e tisztében teljes jogú tagsági csatlakozásunkat szorgalmazza az Európai Unióban. Portréjához hozzátartozik, hogy hat nyelven beszélő újságíró. Közép-Éurópa legnagyobb filmgyártó és film- forgalmazó cégének az igazga­tója, az MTM-SBS Televízió Rt. igazgatótanácsának tagja és a Műgyetem szenátora. A lakhe­lyül Magyarországot választó ifjú pár esküvője az átlagember számára meghökkentő volt. A hölgyek kalaptengere, az urak zsakettöltözéke mind-mind a múltunkra, történelmünk egy Ids darabkájára emlékeztetett. A meghatott szemlélő észreve­hette, hogyan fér el néhány négyzetméternyi területen egy fedél alatt békésen egymás mel­lett megannyi külön világ. A sorban a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, seregnyi politi­kusa, no meg tucatnyi herceg és gróf. S a Bazilika előtt a hercegi párt üdvözlő-éljenző tömeg együtt örül az örömszülőkkel. Sok boldogságot kíván az ifjú párnak. (FEB) Te csak házasodj, boldog Ausztria! FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents