Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-18 / 244. szám

1997. október 18., szombat SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Képviselők a Dráva partján Somogyi szocialista országgyű­lési képviselők jártak tegnap Barcson, hogy a város fejlesz­tési elképzeléseiről tájékozód­janak. Dr. Egerszegi László, Franci Rezső, dr. Házas József, dr. Lövey László és Pásztohy András meghallgatta Feigli Fe­renc polgármester tájékoztató­ját, majd a helyszínen tájéko­zódtak. — A város története so­rán jelentős déli kapu volt, ezt szeretné újra elérni — mondta a polgármester. — Ennek felté­tele a határátkelő fejlesztése, növény- és állategészségügyi állomás létrehozásával, kami­onterminállal és ehhez megfe­lelő úttal. November első napja­iban került sor a Pólus-áruház alapkő-letételére, és hamarosan megkezdődik a várost elkerülő út építése is. Csurgó városi könyvtára, már egy bérelt Internet vonallal Esélyt adó gyér forintok Fontos esemény volt az őszi könyvtári hetek csurgói rendez­vénye. A törvény, amely hosszú távra meghatározza a könyv­tárak jövőjét, a tervezet már a parlament előtt van. Többek között ezért is hívták Csurgóra Bariczné Rózsa Má­riát, a törvényjavaslat egyik kidolgozóját. Bélteczki Sán­dor, az önkormányzat főtaná­csosa a képviselő-testület minden tagját szívesen látta volna a rendezvényen. Az új törvénnyel szeretnék elérni, hogy az önkormányzatnak is érdeke legyen minél maga­sabb szinten működtetni a könyvtárt. Párbeszéd volt ez az olvasókkal és a fenntartó­val. Füstös János, a városi könyvtár igazgatója többek között azt hangsúlyozta: a könyvtár az olvasókért van. S nemes cél a polgárok esély- egyenlőségének biztosítása. Ez persze nem könnyű feladat. A létszámleépítés korábban leginkább épp a könyvtárt súj­totta. De megalakult az Infor­matikai és Könyvbarát Egye­sület; lelkes támogatása foly­tán külön bérelt vonallal sike­rült biztosítani az Internethez való csatlakozást. A kisváro­sok közül legfeljebb Keszt­hely és Pannonhalma rendel­kezik ilyennel. S a munkaügyi központ is segített: a pálya­kezdőkéi megvalósították a mindennapos, reggel 8-tól este 7-ig tartó nyitva tartást. A gondok megoldását ke­resték. A dologi kiadásokra szánt alig másfél millió forint­ból a könyvbeszerzésre csak 450 ezer forint maradt. Sok új könyvből már nem rendelhetnek. Az év könyvtára címre is pályáztak, de nem­igen reménykednek; a végzett munka alapján még megfelel­nének, de nem vonzó az épület külseje. A múlt század végi eklekti­kus polgárház ez évre terve­zett felújítása ismét elmaradt. Horváth József Két Lada ütközött össze tegnap Kaposfüred és Somo- gyaszaló között. Az egyik gépkocsi utánfutóval épületfát szállí­tott. Az utánfutó a rakomány súlyától kilengett, s a jármű irá­nyíthatatlanná vált. A kocsi áttért a menetirány szerinti bal ol­dalra és ütközött a vele szemben szabályosan közlekedő Ladá­val. Az utat lezárták, majd egy sávon megindulhatott a forga­lom. Személyi sérülés szerencsére nem történt fotó: török Magasabbak a termelési költségek, nőtt az ár Kevés halat fogyasztunk Somogybán tógazdaságai­ban csaknem 3100 hektár a vízterület; az idén mintegy 1800-2000 tonna halat ter­meitek. Többnyire pontyot, mert ez a legkapósabb. Szál­lítanak amurt, busát, har­csát, csukát is. Bőven van hal. Egy lakos évente mégis alig 1,5-2 kilót fogyaszt. A termelési költségek jelentő­sen nőttek, így drága a hal. Varga Gábor, a megyei FM- hivatal halászati főfelügyelője szerint ezért nem is várható, hogy Somogybán jelentősen növekedne a haleladás. Dr. Kovács Miklós, a Balatoni Halászati Rt kereskedelmi igazgatója azt mondta: a hazai fogyasztás elenyésző, szem­ben a japánok fejenkénti 70 kilójával. Nálunk inkább csak karácsony táján és húsvétkor fogy; rendkívül drága a hal. A részvénytársaság egyik bolt­jában ugyan 585 forint a ponty kilója, a legtöbb helyen azonban 650-700 forint.- A Balatonba most telepí­tünk 250 tonna kétnyaras pon­tyot - mondta Szakái Tamás, a Balatoni Halászati Rt koor­dinációs igazgatója. Azt is hozzátette: több tízezer első- nyaras csukát és süllőt is he­lyeznek a tóba. A Balatonba telepített hal több mint száz­millió forint értékű. Mészáros József tanácsos, a megyei agrárkamaránál azt mondta: jelentős tőkét kíván a haltermelés, s a befektetés csak évek múltán térül meg. Mint más mezőgazdasági ágazatoknál, itt is csekély a jövedelem. A hal ára nyo­mott, s itthon eladni nehéz. Akad azonban néhány kivétel is: több somogyi vállalkozó budapesti szállodáknak szállít fogast. Ez a halfajta kilónként 1200-1300 forintért eladható. — Fehérjedús, nélkülözhe­tetlen táplálék a hal. Fogyasz­tásával a vér zsírtartalma kedvezően változhat, s kiváló a szív- és érrendszeri beteg­ségek megelőzésére is - mondta dr. Mágel Ferenc fő­orvos, a megyei kórház bel­gyógyászati osztálya kardio­lógiai részlegének vezetője. Szerinte a hal, sajnos, drága, ennek ellenére célszerű volna, ha minél többet fogyaszta­nánk. Harsányi Miklós Új boltban várja vevőit az Aranyecset Festékek ezer árnyalatban Már a nyitás napján sokan keresték fel az üzletet Kaposvár egyik legnagyobb választékot kínáló festék­boltja nyílt meg tegnap a Komárom utcában. Az Aranyecset Kft eddigi üzlete helyén nem csak új boltot nyi­tott, de az általa forgalmazott termékek körét is bővítette. Mint a tegnap megrendezett szakmai napon is elhangzott: az Akzo-Nobel festékek és a Renovál Anda termékei mel­lett az olasz Lechler gyár au­tófestékeit kezdték forgal­mazni. Az üzlet tulajdonosa, Domán Tibor nem titkolta azt sem: reményei szerint ez az autólakk nem csak minőségé­vel, de hihetetlenül olcsó árá­val is népszerűvé válhat, hi­szen egy kilogramm két kom­ponensé' metálfesték mind­össze 4,5 ezer forintba kerül. A közeljövőben azonban már nem csak az autólakkokat, de a német Relius cég festékszí­nező automatájának köszön­hetően a falfestékeket és zo­máncokat is a kívánt színár­nyalatra kevertethetik a vásár­lók és viszonteladók a Komá­rom utcai üzletben. (x) Dr. Hangody László és dr. Berkes István egy tízmillió forint értékű, amerikai artroszkóp készlettel ismerkedik fotó: török (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Mike György, a megyei kórház ortopédsebészetének főorvosa rendezte az év elején alakult Magyar Arthroscopos Társaság első kongresszusát. A társaság vezetője dr. Berkes Ist­ván kandidátus, a Sportkórház főorvosa lett. Ugyancsak őt vá­lasztották meg az Európai Arth­roscopos Társaság főtitkárává. Részt vesz az eszmecserén dr. Hangody László kandidátus, a ortopédsebész szakorvos, aki az új korszerű porcfelszínképző eljárásával nemzetközi sikert aratott a nemrégiben San Fran­ciscóban. Az előadásokon el­hangzott: bár a somogyi kórhá­zakban csak a térdízületnél al­kalmazzák az eljárást, egyre több a váll és a könyök artrosz- kópos sebészete. Diagnosztikus céllal már valamennyi ízületnél artroszkóppal is tájékozódnak. Leggyakrabban a térdízület porckorongszakadásánál és a különböző ízületi porckároso­dások ellátásában alkalmazzák. Cisztákat is kioperálnak a se­gítségével. A pár milliméteres lyukakon át végzett beavatko­zás után harmadannyi idő alatt gyógyul a beteg és lerövidül a rehabilitáció. Dr. Mike György azt is el­mondta: a drága műszer és az eszközök hiányában jelenleg egy artroszkópot közösen hasz­nálnak a traumatológusokkal. Ezért kevés beteget tudnak el­látni. Várnai Ágnes Somogybán 3,7 milliárd forintra pályáztak az agrártermelők Tíz hitelkérelem gazdálkodóktól Tíz hitelkérelmet ellenőriztek, és az összesét záradékolták a megyei agrárfejlesztési bizottság hatodik ülésén. Ezúttal 113 millió forint sorsáról döntött az öttagú bizottság. Varga Gábor, a megyei FM-hi- vatal helyettes vezetője el­mondta: a hiteligénylők között hat egyéni gazdálkodó és ma­gántermelő volt, a többi társas vállalkozó. A legtöbbet egy Kapos menti szövetkezet kérte; ötvenmillió forintot. A legki­sebb összeget, 600 ezer forintot pedig egy egyéni vállalkozó: vetőmagra és műtrágyára. So­mogybán nagy az érdeklődés az 50 milliárd forintos hitelcso­mag iránt. Eddig 189 támoga­tási kérelmet kaptak, hetvenné­gyet egyéni vállalkozó illetve magántermelő nyújtott be. Há­rom kivételével valamennyi ké­relem záradékolását javasolta a bizottság, s az érték több mint 3,7 milliárd forint. — Az igény­lők átlagosan 20,3 millió forin­tot kértek megyénkben — mondta. —- Több mezőgazda- sági társaság azonban a legna­gyobb összegre, ötvenmillió fo­rintra pályázott. A somogyi pályázók zöme ismeri az előírásokat. A megyei agrárfejlesztési bizottság egyébként a lehető legrövidebb időn belül dönt, hogy a pályá­zók időben pénzhez juthassa­nak. H. M. A kutatók szerint vonzó befektetési terület lehet Magyarország Biztató ezredforduló Csáky György: Ipari parkot az elhagyott régi laktanyákból (Folytatás az 1. oldalról) Első körben a bérmunka és az alkatrész beszállítás a jellemző. A működő tőke befektetések nagy része burkolt bérmunka­szerződésnek tekinthető. Ezt a gazdasági fejlődés természetes részének tekintem. De sok he­lyen ezen már tovább léptek: például a győri Audi gyárban. — Mennyiben javul a gazda­ság helyzete, ha csatlakozunk az Európai Unióhoz? — Az unióhoz való csatla­kozással még vonzóbb befekte­tési terület lehet az ország. Megérkezett már az ázsiai tőke, megnőttek a Toyota, a Sony, a TDK beruházásai, az uniós csatlakozás tovább fogja erősí­teni a tőkeáramlást Magyaror­szágra. Várhatóan a kis és kö­zepes vállalatok, illetve a ki­sebb uniós országok; Spanyol- ország, Portugália, Írország és Dánia exportálnak majd tőkét Magyarországra, továbbá az ázsiaiak és az amerikaiak. A kétmilliárd dolláros éves mű­ködő tőkebeáramlás fennma­rad, sőt kicsit nő, a privatizáció lezárulta után is. Ennek lesz már egy olyan minőségi vetü- lete, amelyet ma még hiányol­nak az emberek. A nagy befek­tetők, mint a Henkel vagy a Unilever árgus szemekkel fi­gyelik, hogy nőjön a belső piac. Ehhez kedvező befektetési fel­tételeket kell teremteni: a kie­gyensúlyozott gazdaságpoliti­kára, biztató gazdasági növeke­désre és jól működő bürokráci­ára van szükség. Konkrét fej­lesztési lépéseket is kell tenni, főleg az infrastruktúra terüle­tén; például ipari parkot lehet alakítani az elhagyott lakta­nyákból. Természetesen meg kell állítani az oktatási rendszer hanyatlását; a szakképzési rendszert pedig vissza kell emelni a korábbi, magas szintre. S. P. G. Korszerűsítések Nagyberényben A régi általános iskola fű­téskorszerűsítésére 1 millió 200 ezer forintot költöttek Nagyberényben. Az alsó ta­gozatos iskolások épületébe gázkazános központi fűtést szereltek a nyár folyamán. Az iskola belső terét is fel­újították. A herényi utak ká­tyúzására 2 millió forintot költöttek. Emellett az orvosi rendelőt kitatarozták és hozzá két szolgálati lakást is kialakítottak, csaknem fél­millió forintért. Átalakult faluház Törökkoppányban A régi faluház átalakításával különálló éttermet és kony­hát kaphatott a törökkoppá- nyi napköziotthon. A nap­közi épülete is felújításra került. A beruházás összér­téke csaknem 4 millió fo­rint. Hárommilliót pályázati forrásból, egymilliót ön- kormányzati pénzekből fi­nanszírozott a település. Szorosad megújult utcája Elkészült az idei év legna­gyobb beruházása Szorosa­don. A Bem utca új aszfalt- burkolatot kapott, az útépí­tés a településnek mintegy hétmillió-kétszázezer forint­jába került. Osztopán patikát tervez Jelenleg is folynak az osz- topáni orvosi rendelő felújí­tási munkálatai. Az épület homlokzata és a belső tér is megújul. A településen most a gyógyszertár építésének előmunkálatait végzik. A tervek szerint az új gyógy­szertár mellett egy új épület- együttest is kialakítanak majd, amelyben helyet biz­tosítanak a helyi a védőnő és az orvos részére is. Szakképzési fórum az iparkamarában Szakképzési fórumot tartott a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara. A fórumon Pé­csi Oszkár, közoktatási ta­nácsos beszélt a szakképzés aktualitásairól, különös fi­gyelemmel a megyei specia­litásokra. Ezt követően Mát­rai János, szakképzési re­ferens adott tájékoztatást a gyakorlati képzésről és a képzés felügyeletének hely­zetéről. A szakképző intéz­mények vezetői és a szak­képzésben érintett vállal­kozók is megjelentek a fó­rumon.

Next

/
Thumbnails
Contents