Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-16 / 242. szám
12 SOMOGYI HÍRLAP NAGYATÁDI TÜKÖR 1997. október 16., csütörtök Atádi gyerekek a színházban Hétszáz nagyatádi nebuló váltott bérletet a művelődési ház idei gyermekszínházi bemutatósorozatára. Az első előadáson a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház előadásában a Mumus című musicalt láthatták. November 12-én a pécsi Bóbita Bábegyüttes vendégszerepei a városban a Csizmás kandúrral, december 17-én pedig a szekszárdi Holló Színpad játékát láthatják Hatvan perc alatt a föld körül címmel. Tervek a gondozási központhoz Készülnek a tervek a nagyatádi szociális gondozási központ kialakításához. Az új intézmény az egykori tűzoltólaktanya és a volt pártház helyére költözik. A Népjóléti Minisztérium által is támogatott beruházás befejezése után a Dózsa György utcából ide hozzák az öregek húsz ágyas helyes bentlakásos otthonát, amely a bővítéseknek köszönhetően már negyven idős ember elhelyezésére lesz alkalmas. Rendezési terv a belvárosra Nagyatád városközpontja, a Széchenyi tér nem csak parkjával, hanem a hajdan volt kisvárosok hangulatát idéző épületeivel is felhívta magára a figyelmet. Bár az elmúlt hónapokban több házat is eredeti pompájában újítottak fel, van néhány elhanyagolt épület is, nem beszélve a tömbbelsőkről. A képviselőtestület ezért döntött úgy, hogy a tér rendebé- telére részletes rendezési tervet készíttetnek, s ez alapján fognak hozzá a város büszkeségének rekonstrukciójához. Gombák bélyegen és képeslapokon Kiállítást rendeztek a városi múzeumban Sasvári Ti- borné képeslapjaiból, illetve Steiner Józsefné hazai és külföldi bélyegeiből; ezek az erdőkben termő gombafajtákat mutatják be. A tárlatot az érdeklődők november végéig láthatják. A NAGYATÁDI TÜKÖR következő száma a Somogyi Hírlap november 20-i, csütörtöki számában jelenik meg. A börtönparancsnok vállalkozó lett A biztonságunkért őrködnek Pillantása a naptárra téved, s mint akinek hirtelen eszébe jut valami elmosolyodik.- Éppen egy hónap múlva lesz harmincnyolc éve, hogy bevonultam Bajára. Innen kezdve a hadsereg volt az életem. A harckocsiezred 1963-ban jött Tatáról Nagyatádra. Kellettek a fiatal tisztek. Mi egy év múlva végeztünk a főiskolán. Az újonnan esküt tett harckocsizóparancsnokok közül tizenheten itt kezdtük a szolgálatot. A legkülönbözőbb beosztásokban voltam, míg ki nem neveztek az ezred törzsfőnökének. Amikor megkezdődött a hadsereg átszervezése és az ezredet elvitték nekem felajánlották a fegyelmező zászlóalj-parancsnoki posztját. Utóbb én voltam a helyőrség parancsnok is. Aztán a „futkosó” is elment. Mehettem volna osztályvezetőnek Budapestre, ahol az objektumőrzéssel kellett volna foglalkozni. Kínálkozott a másik lehetőség, négy évvel ezelőtt inkább nyugdíjba vonultam. Bó'di Ferenc ha akarná se tudná letagadni katonatiszt múltját. Az évtizedek alatt megszokott tartás árulkodik. A pontos napirendhez szokott ember nem tud tétlenkedni. Amikor hívták, rögtön elvállalta a menekülttábor biztonsági szervezetének vezetését. Egy év múlva pedig előállt a nagy ötlettel: őrző-védő céget kell alapítani. Igazából nem volt járatos a cég alapításban, tőkéje sem nagyon volt, hát társakat keresett: 1995. áprilisában megalakult az Atád-Wolf Objektum-, Vagyonvédő és Szolgáltató Kft.- Amikor az első őrző-védő cégek megalakultak, nem voltak igazán népszerűek.- Oka volt ennek, mert jószerével bárki bizonyítványhoz jutott, s felvehette a biztonsági cégek egyenruháját. Mára tisztult a kép. Szigorú előírások szabályozzák, hogy ki alapíthat őrző-védő céget, ki teljesíthet fegyveres biztonsági szolgálatot. Sőt, már eljutottunk odáig, hogy szakmunkás-bizonyítványt is kaphatnak a megfelelő iskolát végzők. Tekintélye lett a cégeknek. Tudatosult, hogy a bűnmegelőzésért vagyunk, a polgárokon, a gazdálkodó szervezeteken akarunk segíteni, amikor vállaljuk az objektumot őrzését, a pénzszállítmányok kisérését vagy a személybiztosítást. Sokszor előfordul, hogy valaki azért kopogtat hozzánk, mert hosszabb időre elutazik, s szeretné, ha néha ránéznénk a családi házára. Vállaljuk, s járőreink, akik meghatározott létesítményeket védenek, időnként arra is elmennek. Nem a rendőrség szerepét akarjuk magunkra vállalni, nem ez a hivatásunk. Viszont nagyon jó kapcsolatban vagyunk. Munkatársaim között vannak egykori rendőrök, de többségében egykori katonatisztek, tiszthelyettesek, akik a haderőreformnak valamilyen szinten a kárvallottjai, nem tudták vállalni az áthelyezésekkel járó kellemetlenséget. Jó csapat alakult ki. Talán éppen ez az oka, hogy a kezdeti idegenkedés után a város is elfogadott bennünket. Soha sem gondoltam, hogy vállalkozó leszek. így alakult. Ma már a cég egyszemélyes tulajdonosa vagyok. S időnként elgondolkodom azon, hogy ha vállaltam volna a feladatot s elmegyek a fővárosba, akkor is objektum őrzéssel kellene foglalkoznom. Ez azonban valahogy más: kihívás, amelyben meg kellett vívnom a magam csatáját. Nagy Jenő Interforg-termékek az atádi fürdőtől a rinyatamási kastélyig „Kisütik” a konyhák bútorát Hamarosan a bemutatóterem bútorzatára is tudnak talán majd egy kis időt szakítani fotö: lang Róbert Bemutatóterem kialakítására készül az Interforg Kft: az egyedi bútorokat gyártó cég üzletéből csak a bútor hiányzik.- Amint lesz egy kis „protekciónk”, ebben sem lesz hiány - tudom meg Vincze Mártától ügyvezetőtől, aki ezzel arra célzott, hogy a megrendelők természetszerű elsőbbsége okán nehezen akar összeállni a bemutatóterem bútorzata. A cég kapacitását, szerencsére, lekötik a megrendelések. Az Interforg munkája a tervezőasztalon kezdődik.- A megrendelő általában csak a forma- és színvilágot határozza meg, a bútor megálmodása, tervezése és legyártása mind a mi dolgunk - mondja az ügyvezető. Leggyakrabban a konyhabútorok adnak munkát a cég öt asztalosának, akik manapság gyakran dolgoznak az egyre népszerűbb tölgyfával. Kedvelt anyag a laminált lemez is, csaknem 30 színben tudják előállítani belőle a kívánt bútordarabot. Divatosak a kék és a zöld árnyalatai, valamint a magasfényű fehér és a lazacszín is. Az otthonok mellett irodák, üzletek és középületek bútorzata is készül Nagyatádon. A Dózsa utcai műhelyben gyártották a többi között a mikei iskola, a rinyatamási kastély, a böhönyei takarékszövetkezet, valamint az atádi fürdő, tourin- form-iroda, és a múzeum - egyébként igen mutatós - berendezéseit. Jelenleg három konyha és egy lakás teljes bútorzata készül a műhelyben. A „megy-e a bolt?” kérdésre az ügyvezető csak annyit mondott: - Négy éve dolgozunk, és van elég munkánk. Kell ennél több? B. T. Krónika a harmincadik év küszöbén Életünk a zene A Kenedi házaspár - koncerten fotó: lang Róbert Felújították a nagyatádi zeneiskola homlokzatát. A jó ég tudja, hogy hányadszor. Szépen pompázik színeiben, de azokról, kik a kapu mögött dolgoznak, kevés szó esett eddig. A nagyatádi zeneiskola vonószenei táborai és versenyei révén vált ismertté a zenebarátok körében. E kettőnek létrehozása pedig Kenedi Tibornak és feleségének köszönhető. Ha azt mondom, hogy lételemük a zeneiskola, akkor szinte közhelyként hat a megfogalmazás, pedig ez a valóság. „Se szombat, se vasárnap, ennek rendeltük alá az életünket!” Keresheti őket az ember reggel, délben és este, a Széchenyi téri öreg épületben mindig rájuk lelhet. Huszonkilenc esztendeje, hogy ide szegődtek, s közben a zeneiskola mint valami mostoha gyerek, folyton vándorolt. Nekik nem azért volt ünnep a városháza egykori avatója, mert a tanács szép új épületet kapott, hanem azért, mert — úgy tűnik — végleg otthonra találtak. A régi tanácsház iskola lett. Csak féligazságot mondanék, ha azt állítanám, hogy ez a biztos szigetük, mert manapság ugyancsak sokat tépelődik Kenedi Tibor azon, hogy az életmű, amit létrehoztak, maradandó-e. Említi, eddig a hat éven aluli gyerekek után normatív támogatást kaptak az államtól. Ezt most megvonták. Az önkormányzat nagylelkűségének köszönhetik, hogy nem kellett azt mondaniuk: holnap a picikkel nem foglalkozunk, mert nincs rá pénz. A helyzet paradoxona, hogy a zenei képzést a lehető legkorábban kellene elkezdeni. Sok hasonló dolog van, ami a zeneiskola igazgatójának kedvét szegi. Azt mondja, nem ma kezdődött ez a folyamat. Úgy tizenöt éve. Azóta a kultúra s benne a zene a megtűrt vagy az éppen elviselt dolgok közé tartozik. „Ha nem lesz fordulópont, akkor fel kell tennem magamnak egy lelkiismereti kérdést: vállalhatom-e tovább ennek az intézménynek a vezetését?” No, de az is igaz, hogy Kenedi Tibor azért szegődött zenetanárnak, mert nehezen viselte, hogy ezt a szakmát nem igazán becsülték meg. Kaposváron született, olyan családban, ahol a zongora természetes tárgynak számított. Nem csoda, hogy apró gyermekként hallás után játszott, ennek ellenére előbb a technika érdekelte. „Ma annyi hasznát veszem ennek, hogy otthon mindent meg tudok csinálni”. Mária asszony Budapesten született. „Hogy honnan jött a hegedű szeretete, azt ma sem tudom. Mesélték, kiskoromban a főzőkanalakat neveztem ki hegedűnek.” Útjaik a pécsi főiskolán futottak össze. Amikor 1968-ban a kaposvári zeneiskola igazgatójának, Merényi Györgynek a vezetésével elkezdték a fiókiskolák létrehozását, s döntöttek a nagyatádi megalapításáról is, Kenedi Tibor feleségével a kisvárosba költözött. Maholnap harminc esztendeje vezetik az iskolát. A biztos pontot ők jelentették a folyamatossághoz. Az igazgató szervezőképessége, a feleség szakmai tudása - évekig volt szakfelügyelő, majd szakmai tanácsadó - rangot adott az itteni műhelymunkának. Kiugróan nagy tehetséget, világhírességet nem neveltek, de nagyon sok egykori tanítványuk lett kolléga vagy muzsikus valamelyik zenekarban. ők is szerepelni fognak abban a krónikában, amely a 30 év történéseit dolgozza fel. Kenedi Tibor már szorgalmasan írja. Aki pedig krónikát ír, bízik abban, hogy lesz folytatása, ha ő már nem is, de valakik tovább írják a lapokat.N. J. A Füszért anyagilag is támogatja az iskolát Marad a Marica A Balaton Füszért nem válik meg Marica üzletházától, hanem továbbra is a jelenlegi körülmények között működteti. Széles József, a Balaton Füszért vezér- igazgatója nemcsak érről állapodott meg, hanem arról is, hogy az áruházban továbbra is a nagyatádi szakképző iskola tanulóinak munkájára alapoznak. A Füszért vezetőinek ígérete több száz kereskedelmi tanulót megnyugtatott. A városban ugyanis olyan hírek kaptak szárnyra - a bennfentesek szerint nem alaptalanul - hogy Füszért a nagyatádi önkormányzatnak adta volna el az áruházat. A 60 millió forintos vételár kifizetése után pedig a város vezetői szórakoztató és közösségi célok- - hasznosították volna az üressé váló helyiségeket, eladóteret. - Örülünk a megállapodásnak - mondta Mohári Jenő, a szakképző iskola igazgatója. - Országosan is egyedülálló, hogy egy havi tízmillió forintos forgalmú áruházat tanulókkal működtetnek. így alkalmuk van élesben megtanulni egy nagyáruház áruforgalmi technológiáját. Úgy érezzük, hogy a vásárlók is egyre inkább kedvelik a boltot, s talán ennek kösönhető a Füszért bizalma is. A kaposvári székhelyű cég egyébként más formában is támogatja a szakképző iskolát: a tanulók nyári Balaton-parti gyakorlatához is anyagi segítséget nyújt, és korszerű számítógépekkel támogatja a nagyatádi kereskedőképzést. B. Zs. Százhúszezer kötet kerül a számítógépes nyilvántartásba Megújult a városi könyvtár Ötmillió forintot szánt az önkormányzat a városi könyvtár korszerűsítésére. Már kijavították az épület tetőszerkezetét, díszes palát kapott. Felújították a hatszáz négyzetméteres épület homlokzatát is.- Még tart a munka, de a bodvicai fiók- könyvtár belső felújítására is sort kerítenek ebben a hónapban - mondta Turbék Károly könyvtárigazgató. - Ha a rossz idő gátolná itt az építők munkáját, akkor átmennek a bodvicai bibliotékába; ott bent dolgoznak majd, kifestik a könyvtár helyiségeit. A Széchenyi téri épület homlokzata már régi szépségét mutatja. Az ablakok körül a díszítés, a bejárat feletti kupola olyan, mint új korában volt. A munkák idején eddig zavartanul folyt a könyvkölcsönzés - mondta az igazgató. - Kicserélik azonban a bejárati nagy ajtót is, és míg ezen dolgoznak, szüneteltetni kell majd a könyvtár szolgáltatásait. A Dél-Dunántúl egyik legjobban felszerelt könyvtára a nagyatádi, önálló internet- vonala is van. Csaknem egymillió forintot költöttek erre - pályázati pénzekből és az önkormányzat segítségével. így a nemzetközi hálózatra és a nagy intézmények adatbázisaihoz kapcsolódik a könyvtár. Külön faxvonala, számítógép, videotéka, háromezer lemez, kazetta bővíti szolgáltatásait.- Most kezdjük el a 120 ezer kötet számítógépre vitelét - mondta Turbék Károly -, ezt a hagyományos katalógusrendszer szerint végezzük. Tizenegymillió forintból gazdálkodunk az idén; másfél millió forint jut a folyóiratokkal együtt könyvvásárlásra. A könyvtár lassan kinövi kereteit. Szükség volna újabb raktárra, ezt a gondot most a kivadári könyvtári tárolással oldják meg. S mert mostantól a tető sem ázik be, szeretnék elvégeztetni a következő évben az épület belső festését is. (Németh) Az utolsó simításokat végzik a festők a könyvtár épületén fotó: simon ottóné *
