Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-16 / 242. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1997. október 16., csütörtök A falusi turizmus nemcsak vendégfogadás, vidékfejlesztés is Somogy nagyhatalom lehetne Benkes László mesztegnyó'i polgármester állítja: Somogy nagyhatalom lehet a vendéglátás terén, ha a központi támoga­tásból több jutna a falusi turizmus propagandájára, hiszen ez nemcsak vendéglátást, hanem vidékfejlesztést is jelent. A pol­gármester szerint évente legalább egymillió forint kellene a kü­lönféle prospektusokra, és a vásárokon való részvételre. Mesztegnyőn negyvenöt család fogad vendégeket. Az idei év jobb volt a tavalyinál; már túl­vannak az ezer vendégen és a hatezer vendégéjszakán. Az elő- és az utószezonnal is elé­gedettek. Általában német, olasz, svájci és osztrák turisták töltenek itt 1-2 hetet, de fran­ciák és belgák is jönnek. A mesztegnyőiek most jelentettek meg egy kiadványt, amivel a nyugat-európai vásárokra ké­szülnek, és a bécsi magyar ki- rendeltséggel is felveszik a kapcsolatot, mert elégedetlenek az osztrák vendégek számával. A polgármester szerint a kisré­gió egyre ismertebb lett; a kül­földieket vonzza a magyaros vendégszeretet, a pinceparti, a kisvasút. Az önkormányzat konyhájára csak az idegenfor­galmi adó hoz valamit, de a já­rulékos jövedelmek — fodrász, vendéglő, különféle programok — sokkal jelentősebbek. — Jól kezdődött a szezon, de a csúcsidényben visszaesett a forgalom — mondta Farkas László, Vörs polgármestere. — Zömmel németek, osztrákok ér­keztek 1-2-3 hétre. Tíz háznál szállhatnak meg a vendégek, s nálunk nem kell idegenforgalmi adót fizetni. Ha a vörsiek plusz- jövedelemhez jutnak, az jó az önkormányzatnak is, mivel így nem lesz gond, hogy beszállja­nak egy-egy beruházásba. Most terveztetjük a szennyvízvezeté­ket. A Kis-Balaton „fővárosa” a polgármester szerint azért vonzó, mert rendkívül jó a köz- biztonság, 6 km-re van a herényi strand, és Hévíz, Keszthely is közel van. Az sem utolsó szem­pont, hogy a tűzoltómúzeum gondnoka perfekt német, s az oda érkezőknek aprólékosan be­számol a környék látnivalóiról. A várdai Tóthné Báli Klára férjével hat éve vágott bele a fa­lusi turizmusba. A fiatal taní­tónő a katedra mellett is vállalta a vendégfogadást. A nyárral elégedett; visszajáró holland, magyar és német vendégeikkel volt tele a ház. Hat család töl­tött hosszabb időt náluk. A gazda lovakat is tart, ám a lo­vagoltatást inkább csak a ka­posváriak vették igénybe, ami kevesebb hasznot hozott. Azt tervezik; felveszik a kapcsola­tot a hazai és a külföldi utazási irodákkal, és lovagolni tudó vendégeknek szerveznek prog­ramokat. Lőrincz Sándor / Éjszakai virrasztás Keresztáron Éjszakai virrasztásra szólította Kiss Iván mar­cali esperes plébános október 20-án, hétfőn este 10 órától hajnali 4 óráig a kaposvári egyházme­gye papságát a balatonkeresztúri plébániatemp­lomba. A papság ezzel fejezi ki szolidaritását dr. Szemes József apátplébános elhunyta miatt. Ugyanakkor együtt engesztelnek a durvuló közállapotokért, a papok ellen egyre gyakrab­ban elkövetett erőszakos cselekményekért. Az ima új papi hivatásokért is szól. A virrasztást, — amelyre az egyházmegye híveit is várják—-, a vértanuk színében, pirosban tartják. Vért adtak Fonyód polgárai A Kaposi Mór megyei Kórház vértranszfúziós állomásának szervezésében a hét elején vért ad­tak a fonyódi polgárok. Száztizennyolcan, ösz- szesen 53 liter vérrel kívántak segíteni bajbaju­tott embertársaiknak. Valamennyi vércsoport­ból bőven került a hűtőkbe. Ajándék számítógép diákoknak Csiszár Ferenc a Szili Kalász Kft. vállalkozója számítógéppel ajándékozta meg a somogyszili általános iskola tanulóit. Egy másikat, az „Egészséges és kulturált iskoláért” alapítvány segítségével, a jótékonysági bál bevételéből összejött 196 ezer forintért vásárolták. A so­mogyszili önkormányzattól kapott további nyolcvanezer forintért pedig két használt és fölújított készülékhez jutottak. A számítógépek üzembe helyezését követően, ötödik osztálytól a nyolcadik osztályig órarend szerint taníthat­ják a számítástechnikát a gyerekeknek. Megjelent a Munkaügyi Tanácsadó Második alkalommal jelent meg a Somogy me­gyei Munkaügyi Tanácsadó füzet. A munkaü­gyi tanács és a munkaügyi központ közös kiad­ványában a szerkesztők bemutatják a munka vi­lágának egy részét jellemző szabályozókat és azt a szervezetet, amelynek elsődleges dolga a munka nélkül lévők segítése. Tájékoztatnak többek között megyénk foglalkoztatási helyze­téről, részletekkel szolgálnak a Munka Tör­vénykönyvéből és információt nyújtanak a munkanélkülieknek adható ellátási rendszerről. Külön fejezet szól a magyarok külföldi és a kül­földiek magyarországi munkavállalásáról. Bőrgyógyász-patológus tanácskozás Közös nyilvános referálást tart ma a Pécsi Or­vostudományi Egyetem Bőrgyógyászati klini­kája és a Kaposi Mór megyei Kórház bőrgyó­gyászati és patológiai osztálya. Előadás hang­zik el többek között a növények okozta bőr­gyulladásokról. Az eszmecserét termékbemu­tató és terápiás előadások zárják. undamenta megkötött szerződésekre vonatkozik a 40%-os állami támogatás! a Hypo-Bank fiókjaiban, valamint a Fundamenta tanácsadó irodáiban. Munkatársaink szívesen tájékoztatják Önt otthonában, családja köré­ben is. További információval készséggel állunk a ren­delkezésére a (06-1) 301-3001-es telefonszámon. Okosan dönt, ha már az idén lakás-előtakarékos- sági szerződést köt a Fundamentával, mert így az első megtakarítási évben 40%-os állami támoga­tást vehet igénybe. Várjuk Önt a Magyar Takarékszövetkezeti Bank, a takarékszövetkezetek, a Hungária Biztosító és Fundamenta Együtt a takarékszövetkezetekkel Alap, amelyre építhet Kérem, küldjenek számomra tájékoztató anyagot. Kérem, előzetes egyeztetés után keressen fel tanácsadójuk. Szeretnék részt venni a szerződések értékesítésében. Címünk: Fundamenta Rt.. 1387 Budapest, Pf. 1008 Budapest VI. kér. Zichy Jenó u. 14. Telefon: f : L M Tudományos ülés az agráregyetemen Egy vidékfejlesztő életmű máig ható tapasztalatai (Folytatás az 1. oldalról) — Minisztersége idején az or­szág nemzetközi tekintélyt szerzett. Visszatekintve mit tart a legnagyobb eredményének? — A 70-es évek elején a mezőgazdaságban dolgozók jövedelme elérte, sőt megha­ladta a bérből és fizetésből élők jövedelmét. A mezőgaz­daságban általánossá váltak az ipari és egyéb kiegészítő tevé­kenységek. A háztáji termelés szerves egységet alkotott nagyüzemeivel. Az agrárgaz­daságban előállított termékek felét a kistermelés adta. Máig ható eredmény volt, hogy sike­rült megvalósítani a piactól a fogyasztóig terjedő vertikális szemléletet. Sikerült elérnünk, hogy a fejlesztés dinamikája ebben az időben meghaladta a legtöbb európai országét. — A magyar agrártermelés csökkenése nem a rendszervál­tozással kezdődött — vála­szolta a Somogyi Hírlap kér­désére Széles Gyula, a PATE ökonómiai és szervezési inté­zetének igazgatója, az MTA doktora. — A nyolcvanas évektől tapasztalhatóak voltak ennek előjelei: kimerültek a korábbi évek tartalékai. Érvé­nyesült az agrárolló jövedelem elszívó hatása, amelyre nem volt felkészülve az agrárterme­lés. A mezőgazdaságnak kicsi a jövedelemtermelő képes­sége: a növekvő adó- és tb-ter- hek miatt nem tud fejlesztési forrásokat képezni. A termelő, mivel nem tudja fedezni kiadá­sait, hitelre szorul, melynek kamata több mint kétszerese a jövedelmezőségi rátának. Ezért kényszerül arra, hogy ki­vonja a tőkét a mezőgazdaság­ból, eladja az állatokat és a föl­det. — Dimény Imre tevékeny­ségének milyen üzenete van a mai agrárszakemberek számára? — A komplexitás. A mező- gazdasági termelés ma olyan láncszerű tevékenység, amely a termőföldtől a szupermarke­tig teljed. Ezért óriási szerepe van a minőségnek. Minden or­szágban a hazai piacra termelik a mezőgazdasági termékek 60 százalékát. Nálunk viszont nincs fizetőképes kereslet. Ezt a kérdést nem oldja meg a ke­reslet-kínálat törvénye. Kor­mányzati beavatkozásra van szükség a reálkeresetek javítá­sához. A termelésnek nemcsak anyagi, hanem szellemi erőfor­rásokra is szüksége van. Di­mény Imre minisztersége alatt ennek széles bázisa fejlődött ki. Új egyetemek jöttek létre, bővült a szakképzés. A tudo­mányos kutatás sem került olyan nyomorult helyzetbe, mint ma, amikor egy lakosra számítva kilenc dollár jut kuta­tásra, míg a fejlett országokban hatszáz. Ilyen körülmények között nehezen tudunk az Eu­rópai Unióhoz vezető útra lépni. S. Pap Gitta Hét kistelepülés diákjai a számítógépnél Internet Szentbalázson Hét település, százhetven tanulója kapcsolódhat be rövidesen az elektronikus világháló kínálatába. Az in­gyenes Internet-szolgáltatás beindításáról a Művelődési Minisztérium a napokban értesítette a szentbalázsi ál­talános iskolát. Gelenecsér István igazgatótól megtudtuk: a minisztérium pá­lyázatán 2,5 millió forintot nyertek. Ezen újabb öt, nagy­teljesítményű számítógépet, nyomtatót és egyéb tartozéko­kat vásárolhatnak. Az intéz­ményben már hat éve folyik az órarend szerinti számítástech­nikai oktatás. Az önkormány­zat hat korszerű gépet vásárolt az indulásnál. Közel egymillió forintot áldozott erre a célra. Novemberre tizenegy számí­tógépen dolgozhatnak a gyere­kek, akiket Sipos József, egye­temen tovább tanuló, szakkép­zett tanár okatt. Az iskolában már évek óta nyolc tantárgyból — köztük számítástechnikából is — alapfokú záróvizsgát tesznek a végzős diákok. Mint az igazgató elmondta: a to­vábbtanulásnál, különösen az ipari-műszaki képzésű isko­lákban kiválóan megállják a helyüket az aprófalvas telepü­lések diákjai. (Várnai)

Next

/
Thumbnails
Contents