Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-16 / 242. szám
Megyei körkép: Munkát kereső fehérköpenyesek # Internet Szentbalázson (3-4. oldal) Nyugdíjasok: Somogy megint kitalált valamit + Nagyszülők az unokákért Nagyatádi Tükör: Gyógyfürdő a betegekért # Szövőszékek erdélyi titkai (7. oldal) (9-12. oldal) VIII. évfolyam, 242. szám Ára: 33 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1997. október 16., csütörtök Kisáruház Kaposváron a Szivárvány mozi mellett, a "BÉKA" földszintjén! Élelmiszerek és háztartási vegyiaruk olcsón! Diszkontárak a belvárosban! Nyitás: holnap reggel 9-kor! Barcsi fórum a romák helyzetéről Lapátra tett cigányok A cigányság helyzete sosem volt rózsás, azonban a rendszerváltást követően a növekvő egyéb társadalmi feszültségek mellett másodrendű kérdés lett a felzárkóztatásuk. Mindezt tetézi, hogy a cigányság jelentős része maga sem igyekszik fordítani a sorsán. Ez hangzott el tegnap azon a barcsi fórumon, amelyet a megyei munkaügyi központ és a cigányönkormányzatok somogyi társulása szervezett és amelyen polgármesterek, intézményvezetők, szövetkezeti vezetők, vállalkozók vettek részt. A találkozót azért Barcson rendezték, mert a megyében itt él a legtöbb cigány; a lakosság több mint 10 százaléka. A környékbeli településeken is magas a cigányság aránya. A fórumon kialakult parázs vita is jelezte sok még a nyitott kérdés az etnikai kisebbség felzárkóztatásával kapcsolatban. (Folytatás a 3. oldalon) Egy vidékfejlesztő életmű máig ható tapasztalatai Az agrártermelés nemcsak egy gazdasági ágazat Eredményei és kisiklásai kisugárzanak a falura, a vidék életvitelére, a magyar tájra. Míg a hetvenes években a világ élvonalába tartozott a magyar mezőgazdaság, ma az agrárjövedelmekből nem lehet megélni - hangzott el tegnap az agrártudományi egyetemen tartott tudományos ülésen, ahol a korszak meghatározó egyénisége, Dimény Imre akadémikus, volt mező- gazdasági miniszter munkásságát méltatták az agrárszakemberek, levonva a ma is időszerű tanulságokat.- Tevékenységemben a tudásnak, a kreativitásnak, a szakismeretnek biztosítottam elsőbbséget — válaszolta Somogyi Hírlap kérdésére Dimény Imre akadémikus. — Ahhoz, hogy a céljaimat megvalósítsam, meg kellett küzdeni az ideológiai kötöttségekkel. Gúzsba kötve neDimény Imre akadémikus héz táncolni, de sikerült megtalálni azokat a réseket, ahol új fejlesztési irányokat határozhattunk meg. Felhasználtuk a legfrissebb külföldi tapasztalatokat; rendszerré fejlesztettük az amerikai gazdasági szemlélet alapjait. (Folytatás a 4. oldalon) A minimálbér 19 500 forint A minimálbér 17 ezer 000 forintról 19 ezer 500 forintra emelkedik. Erről állapodtak meg a szociális partnerek az Érdekegyeztető Tanács tegnapi plenáris ülésén. Megegyeztek arról is, hogy országosan 13,5-16 százalékos béremelést ajánlanak jövőre a versenyszférának. Motor-alkatrészek Bökönyéről. Elkészült a Halm Bt aszinkronmotor-tekercselő üzemének új, 1200 négyzetméteres ikercsamoka, amely újabb fejlesztés előtt áll. Az országban egyedülálló gépsorok a motorok készre szerelését teszik lehetővé Böhönyén fotó: lang Róbert A Klub Kaszóban köszönt el a somogyi elnökség Kisebbségek Alpoktól az Adriáig Az Alpok-Adria Munkaközösség kisebbségek munkacsoportjának soros elnöki tisztétől a tegnap befejeződött két napos konferenciával köszönt el a Klub Kaszóban Somogy. Megyénk 1993-ban vállalta az elnöki poszttal járó feladatokat. Ekkor választották meg a munkacsoport vezetőjének Szászfalvi Lászlót Csurgó polgármesterét, titkárának KlenEmellett várhatóan november elején megkezdődik a tőkepótló hitelcsomag második felhasználási üteme, amelyben újabb 50 milliárd forintot vecsár Gábort, a megyei önkormányzat főtanácsosát. A mandátum lejárt, áprilistól az olasz Prentino tartománya adja a soros elnököt. Az Alpok-Adria régióban a hetnek majd igénybe a gazdák. Ezt Benedek Fülöp, a Földművelésügyi Minisztérium köz- igazgatási államtitkára jelentette be tegnap Budapesten. Az kisebbségeknek meghatározó szerepük van, éppen ezért döntött úgy 1984-ben a munkaközösség plenáris ülése, hogy létrehozzák a kisebbségekkel foglalkozó munkacsoportot. Mindenekelőtt feladatuknak szabták a kisebbségek helyzetének felmérését. (Folytatás a 3. oldalon) államtitkár közölte még: a szaktárca az agrárpolitika aktualitásait hamarosan megyei értekezleteken ismerteti az érintettekkel. Ezeken a megbeszéléseken szó lesz egyebek mellett a Nemzeti Agrárprogram szakmai vitája nyomán teendő további lépésekről. A miniszterelnök a népszavazásról Ha az ellenzék hibájából meghiúsul a november 16-i referendum, akkor végső esetben a a kabinet népszavazás nélkül dönt a NATO-tagságról - jelentette ki Horn Gyula miniszter- elnök. A kormány nem engedheti meg, hogy veszélybe kerüljön az ország biztonságát erősítő NATO-tagságunk sorsa. Dr. Kolber István Brüsszelben Brüsszelbe utazott tegnap dr. Kolber István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke. A Külügyminisztérium által szervezett programja keretében a NATO-csatlakozással kapcsolatos kérdésekről tájékozódik. Emelkedik a bruttó hazai termék Az első negyedévben 2,1, a másodikban pedig 4,3 százalékos mértékben emelkedett a bruttó hazai termék (GDP). Növekedési tendencia jellemzi harmadik negyedévet is, ennek alapján a szakértők 3,2-3,9 százalék közötti éves GDP-bővü- léssel számolnak. A központi költségvetés bruttó adóssága a harmadik negyedév végén 5375 milliárd forint, és várható, hogy a GDP százalékában mérve az esztendő végére hetven százalékhoz közelít. Belépési díj telefonigénylőknek Belépési díjat kémek a szolgáltatók azoktól az telefonigénylőktől, akik korábban semmilyen jogcímen nem fizettek hozzájárulást készülékük bekötéséhez. Az október 15-én hatályba lépő rendelete szabályozza továbbá a külterület-belterület határától a szolgáltatáshozzáférési pont létesítési helyéig az áramköri szakaszra vonatkozó költségek viselését. A jövőben a tényleges létesítés költségének 50 százalékát a szolgáltató vállalja át. Változik az egyszeri belépési díj visszafizetésének szabálya is. Több támogatás a termelőknek Az agrártámogatási rendszert jövőre szeretnék átalakítani. Ennek lényege: 25-33 százalékkal több jut majd a termelők közvetlen segítésére a direkt export-támogatások rovására. Nem fáznak a gyerekek Még a legrosszabb helyzetben lévő önkormányzatok is biztosítják intézményeiknek a téli tüzelőt. Különösen az iskoláknál ügyelnek arra, hogy energiahiány miatt ne kelljen szüneteltetni a tanítást. A szerencsésebbek gázzal, a kevésbé tehetősek még vegyes tüzeléssel melegítenek. Legtöbb helyen hőközpontból fütenek, de még akad olyan intézmény is, ahol kényszerből, naponta kell megrakni a cserépkályhát. Karádon évek óta gyakorlat, hogy a környékbeli erdőkből már a nyáron „megszedik” a télire való egy részét. Az önkormányzat az idén az erdészettől kapott területről a közhasznú munkások és a szülők segítségével termeltette ki a tűzifáik valót. (Folytatás a 3. oldalon) A világban ma már minden második szoftver hamisítvány Ablak a fantomcégekre Eddig vidáman forgalmazhatott milliárdokat a hangzatos nevű olaj-cég egy panelház hetedik emeleti lakásából. Senkinek sem tűnt fel. Novembertől viszont jön az úgynevezett egyablakos-rendszer Budapesten kísérleti jelleggel. Ezt dr. Eszes Gábor kormányfőtanácsadó mondta. Hozzátette: az alakuló cégek képviselői egyetlen ablaknál adják majd be dokumentumaikat, adataik egyetlen számítógépes rendszerbe kerülnek, bármikor visszakereshetők. Eddig az alakuló cégek maguk kilincseltek papírjaikkal a cégbíróságtól, az adóhatóságtól a KSH-ig. A sok bába között elveszett a gyerek. Egy szervezet sem tartotta fontosnak a benyújtott adatok ellenőrzését. Regionális gazdaságvédelmi konferenciát rendeztek tegnap a Vas megyei Vépen, amelyen kilenc dunántúli megye rendőrfőkapitánya, adó, vám- és pénzügyőrségi, fogyasztóvédelmi szakembere vett részt. Dr. Bencze József államtitkár, az országos gazdaságvédelmi koordinációs bizottság elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: mérföldkőhöz érkezett a feketegazdaság elleni küzdelem. Négy év alatt 140 jogszabályt alkottak vagy alakítottak át annak érdekében, hogy a gazdasági bűncselekményeket megakadályozzák, illetve a feketegazdaság egyes formáit legális útra tereljék. Az egyablakosrendszer bevezetésének kelléke, az informatikai háttér a fővárosban mintegy hat millió forintba kerül, s országos ki- terjesztése sem lehet több ötszáz milliónál. Ez a fekete- gazdaság által okozott ezer milliárd forintos kárhoz képest elenyésző. Az is elhangzott, hogy a világon ma minden második szoftver hamisítvány. Ezt dr. Pálos György, a szoftverrendőrség (BSA) elnöke mondta. Hozzátette: tavaly például 9,6 milliárd forint kárt okoztak a szoftverkalózok az eredeti programok gyártóinak. Győzelem az Interligában Tegnap az Interligában is győzött a Pini KSE. Tudósításunk a 13. oldalon fotó: lang Róbert
