Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-14 / 240. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1997. október 14., kedd ö Kaszást kizárták. Frakciójából való távozásra kérte fel a szabaddemokrata képviselő- csoport Kaszás Tibor veszprémi képviselőt, aki a hét végén lépett ki az SZDSZ-ből. Erről Szent-Iványi István frakcióvezető tájékoztatta az újságírókat. Nőhet a frakció. A Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja hétfői ülésén feloldotta elvi állásfoglalását, amely szerint nem fogadnak jelentkezőket a frakcióba - nyilatkozta Lányi Zsolt frakcióvezető-helyettes. Lányi szerint csak azok befogadásáról szavaz majd a képviselőcsoport, akiknek csatlakozása ellen az FKGP illetékes megyei vezetőjének sem lesz kifogása. Utazási kedvezmények A MÁV és a GYSEV Rt 50 százalékos alkalmi kedvezményt ad azoknak az utasainak, akik október 15-17. között Kisvárdára, a Logistik ’97 rendezvényre, valamint az október 20-25. között a Vasút a gyermekekért, a turizmusért című kiállításra Egerbe utaznak. Az utóbbi színhelye az egri Forrás Gyermek Szabadidő Központ. A kedvezményes menettérti jegyek bármely vonat első és másodosztályára érvényesek. Ezekkel a jegyekkel a rendezvényt megelőző nap 0.00 órájától lehet megkezdeni, s a rendezvényt követő nap 24. órájáig kell befejezni az utazást. Újságíró-együttműködés. Erősíti az újságírók egzisztenciális gondjaival kapcsolatos információcserét, és közös jogsegélyszolgálat létrehozását tervezi az érdekvédelem hatékonyságának javítása céljából a MÚOSZ és a MŰK. Mint a két szervezet tegnapi nyilatkozata leszögezi, a továbbiakban is fenntartják önállóságukat, ám a sajtóban kialakult helyzetben elengedhetetlen, hogy a szakmai és erkölcsi érdekvédelmet közösen is képviseljék. Előtérben a szakértők. Az igazságszolgáltatás átalakulása az igazságügy valamennyi résztvevőjét érinti. A bíróságok munkájában azonban a jövőben fokozott jelentőséget kap a közreműködése - jelentették be tegnap egy konferencián. Lélekgyógyászat. Hazánkban minden ötödik polgár szenved depressziótól vagy más szorongásos megbetegedéstől - hangzott el a lelki egészség világnapja alkalmából rendezett tegnapi pszichiátriai tanácskozáson, amelyen felszólalt Magyar Bálint, a kultuszminiszter is. Elhunyt Balázs József. A kétszeres József Attila-díjas író hosszú súlyos betegség után 54 éves korában tegnap elhunyt. Elsőbbség a népi kezdeményezésnek A referendum nem tartható meg a koalíció kérdéseivel Tegnap délután megszületett a nagy érdeklődéssel várt döntés, amelyet a taláros testület nyilvános ülésen, számos közéleti vezető és újságíró jelenlétében hirdetett ki. Az egyhangú határozat szerint a népszavazásról szóló törvény alkotmány- ellenes, a népi kezdeményezés elsőbbséget élvez. Megállapította, hogy a legalább 200 ezer választó által kezdeményezett népszavazás, amelyet az Országgyűlés köteles elrendelni, elsőbbséget élvez mind a kormány, mind a képviselők egyharmada, mind a köztársasági elnök által kezdeményezett népszavazással szemben, amelyek elrendelése az Országgyűlés mérlegelésétől függ. A 200 ezer választópolgár kezdeményezésére kötelezően elrendelendő népszavazást ez az elsőbbség közvetlenül az alkotmány alapján attól az időponttól kezdve illeti meg, amikor a 200 ezer aláírást az országgyűlés elnökéhez benyújtották. Ettől kezdve minden, az aláírásgyűjtés ideje alatt, ugyanabban a tárgyban benyújtott, mérlegelés alapján elrendelhető népszavazási kezdeményezésre vonatkozó döntést, illetve azok végrehajtását az aláírások hitelesítéséig fel kell függeszteni. Ha a hitelesítés eredménye alapján a népszavazást el kell rendelni, ez a mérlegelés alapján elrendelhető' népszavazást kizárja. Az Alkotmánybíróság kötelezte a törvényhozást, hogy az országos népszavazásról szóló készülő új törvényben az aláírásgyűjtés tartamára is biztosítson elsőbbséget a kötelező népszavazásra irányuló kezdeményezésnek úgy, hogy egyben létesítsen megfelelő jogintézményt a népszavazási kezdeményezés alapjául szánt kérdések előzetes alkotmányossági vizsgálatára. Az Alkotmánybíróság azt is előírta, hogy a törvénynek biztosítani kell a népszavazás tárgyában hozott minden döntés ellen az Alkotmánybírósághoz irányuló alkotmányossági panasz lehetőségét. Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn annak folytán, hogy az Országgyűlés a népszavazási törvényt nem hozta összhangba az alkotmánnyal. Az Alkotmánybíróság kimondta a népszavazási törvény számos rendelkezésének alkotmányellenességét és az egész törvényt 1997. december 31. napjával megsemmisítette. Az egyes rendelkezéseket a testület úgy semmisítette meg, hogy a határozat kihirdetésétől kezdve lehetőség van a nép- szavazási kezdeményezés bármely okból történt elutasítása ellen alkotmányossági panasszal élni az Alkotmány- bíróságnál. A határozat kimondja: az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezése annak kihirdetése napjától mindenkire kötelező, az a folyamatban lévő népszavazási ügyekre is irányadónak tekintendő. A taláros testület egyhangúlag döntött fotó:FEB/kallus Nem az ellenzéki pártok, hanem az aláírók diadala Több mint 234 ezer hiteles aláírás Az Országos Választási Bizottság nyilvánosságra hozta a népszavazást kezdeményező gyűjtőíveken szereplő aláírások hitelesítésének eredményét. Eszerint az ívek első csomagjában a 287 203 aláírás közül 197 678, a második csomag 52 284 aláírása közül 37 ezer bizonyult elfogadhatónak. Az Alkotmánybíróság állásfoglalását követően mind a koalíciós, mind az ellenzéki pártok kommentálták azt. Medgyaszay László (MDF) szerint az Alkotmánybíróság ítélete nyomán helyreállt az alkotmányos rend. Ez nem egyes pártok győzelme, hanem annak a 340 ezer embernek a diadala, akik támogatták a népi kezdeményezést. Pokomi Zoltán (Fidesz): „Nem az ellenzék, hanem a polgárok győzelmeként értékelem az Alkotmánybíróság döntését. Most az a dolgunk, hogy megtaláljuk a november 16-i népszavazás sikeres lebonyolításának módját. Ez nem olyan bonyolult - elég az országgyűlési határozatot módosítani.” Szabó Iván (MDNP): az Alkotmánybíróság döntése nyomán a demokrácia győzelméről beszélhetünk. Szerinte egyébként a NATO-csatlakozás sikere érdekében most egy időre félre kell tenni a földtulajdonnal kapcsolatos pártvitákat. Bánk Attila (FKGP) szerint pártjuk már az alkotmányügyi bizottságában is elsorolta azokat az érveket, amelyek most az Alkotmánybíróság határozatában szerepelnek. A koalíció két pártjának vezetője, Horn Gyula és Kuncze Gábor este rendkívüli sajtótájékoztatón fejtette ki véleményét. A miniszterelnök szerint a kormányzó pártokat váratlanul érte az Alkotmánybíróság állás- foglalása. Megnyugtatónak tartják viszont, hogy a testület nem jutott olyan megállapításra, miszerint a kormány vagy az Országgyűlés döntése alkotmány- vagy törvényellenes lett volna. Az Alkotmánybíróság döntését a kormánypártok tudomásul veszik, s annak megfelelően járnak el. A kormány határozat- tervezetet küldött át a Ház elnökének. Indítványozza, hogy a Házszabály előírásaitól eltérően a parlament már kedden írjon ki ügydöntő népszavazást hazánk NÁTO-csatlakozásról. Tetemes a tb hiánya Napirend eló'tti kritika Maczó címére A Ház tegnap megkezdte az Egészségbiztosítási Alap 1997. évi pótköltségvetésének tárgyalását. Akar László pénzügyi államtitkár expozéjában kiemelte, hogy a korábbi évektől eltérően csak az egyik tb-alap költségvetése szorul utólagos módosításra. A Nyugdíj-biztosítási Alap ugyanis várhatóan kiegyensúlyozott mérleggel zár. Az Egészségbiztosítási Alap előirányzatainak megváltoztatását három tényező: a járulék- és hozzájárulás-befizetések elmaradása, a gyógyszertámogatások és az aktív fekvőbeteg-ellátás növekvő kiadásai indokolják. Az eredetileg tervezett négymilliárdos hiányt harminc milliárdra kellett módosítani, mert a bevételek csak 94-95 százalékban fedezik a kiadásokat. Akar hozzáfűzte: az állam- háztartás más alrendszerei képesek ellensúlyozni a megnövekedett egészségügyi hiányt. Az ellenzéki képviselők hangoztatták: már tavaly figyelmeztettek arra, hogy a bevételek felül-, a kiadások alultervezettek. Véleményük szerint a pótköltségvetés sem tartalmaz reális számadatokat. Napirend előtt Kuncze Gábor belügyminiszter és Szent- Iványi István, az SZDSZ frakcióvezetője sajnálatosnak minősítette G. Nagyné Maczó Ágnesnek, a Ház alelnökének szerepvállalását a METÉSZ sztrájkbizottságának élén. Mint mondták, a törvényesség határát súroló engedetlenségi mozgalom vezetése nem fér össze a „sima” képviselő közjogi méltóságával, még kevésbé az alelnökével. (s—y) A hónap végén: országos protestáns napok Támogatást várnak az iskolák Nem felelnek meg a valóságnak azok a vélekedések, amelyek szerint az egyházak finanszírozására vonatkozó törvényjavaslat az egyházi iskoláknak kedvezőbb helyzetet teremtene, mint az állami intézmények számára. Harmati Béla evangélikus püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke ezen álláspontjának tegnap, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján adott hangot. Mint leszögezte: az egyházak azt az összeget szeretnék megkapni, amelyre a közoktatási megállapodások alapján jogosultak. A négy nagy történelmi egyház esetében ez az elmúlt évben mintegy másfél milliárd forintot jelentett volna, de ebből csak 950 millió forinthoz jutottak hozzá. A püspök hangsúlyozta: a négy nagy történelmi egyház tárgyalási alapként elfogadja a kormánynak az egyházak finanszírozására és ingatlanrendezésére vonatkozó javaslatát. Remélik, hogy a parlament által meghozott törvény jobban megfelel majd elképzeléseiknek, mint a jelenlegi tervezet. A sajtótájékoztatón elhangzott: a magyarországi protestáns egyházak október 23. és 31. között rendezik meg az országos protestáns napokat. Az esemény- sorozatnak több kiemelkedő programja lesz Debrecenben és Budapesten. Elsőfokú ítélet Lupis József büntetőügyében Két év, felfüggesztve A Fővárosi Bíróság első fokon felmentette a csődbűntett vádja alól Lupis Józsefet, a volt Lupis Brókerház Rt. vezetőjét, ellenben sikkasztás és magánokirathamisítás vádjában bűnösnek találta, ezért 3 évi próbaidőre felfüggesztve 2 év börtönbüntetésre ítélte, és 250 ezer forint pénzmellékbüntetéssel sújtotta. A döntés ellen az ügyészség és a vádlott egyaránt fellebbez. Mint ismeretes, a Lupis Brókerháznak 1992-93 során több költségvetési intézmény is megbízást adott szabad pénzeszközeinek befektetésére. A hazai legjelentősebb érték- forgalmazó cégek között számon tartott részvénytársaságnak az Ybl Bank bukása után jelentős veszteségei keletkeztek. A hiányt Lupis úgy próbálta kiegyenlíteni, hogy nagyértékű ingatlanokat vásárolt, azért, hogy azokat értékesítse. Mivel a cég 1994 elején 25 ügyfelének - egyebek mellett a Magyar Honvédségnek, a Belügyminisztériumnak és a MÁV-nak - összesen 2,65 milliárd forinttal tartozott, és a követeléseket nem fizette ki határidőre, a brókerház a cég ellen csődeljárást kért. Az ügyészég 1994 decemberében nyújtotta be a vádiratot, a Fővárosi Bíróság azonban csak tavaly ősszel kezdte meg az ügy tárgyalását. Ünnep a Szabó családban Páratlan jubileumhoz érkezett a hazai rádiózás: ma hangzik el a Kossuth adón a Szabó család 2000. folytatása. Archív felvételünk a „hőskorban” készült, amikor még Szabó Ernő volt Szabó bácsi és Gobbi Hilda Szabó néni. Balra László Endre rendező, jobbra Angela, azaz Sütő Irén fotó.- feb/keleti éva Szerdán emlékeznek meg a fehér bot napjáról A koraszülöttek között sok a vak Magyarországon napjainkban 39 ezer vakot tartanak nyilván, legalább is ennyien részesülnek személyi járadékban. Ez a szám magasabb a korábbi évekénél, és meghaladja a nemzetközi átlagot is. A néhány évvel ezelőttinél több a szembeteg is. Erhartné dr. Molnár Katalin, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének főtitkára elmondta: a hazai 3,9 ezrelékkel szemben a fejlettebb régiókban 2-3 ezrelék az arány. Van tehát olyan ország, ahol fele annyi vakot tartanak nyilván, mint nálunk. A hazai adatokban a 70-es évek elején következett be ugrásszerű növekedés. Az okokat vizsgálva kiderült: döntő mértékben a koraszülöttek, illetve a 60 év fölött vakká nyilvánítottak rontották le a statisztikát. Viszonylag sokan vesztik el látásukat elhanyagolt cukorbetegség miatt is. Helesfai Katalin, a Vakok Általános Iskolája és Nevelő- otthona igazgatója szerint tanulóik több mint 65 százaléka született vakon. Mind gyakoribb a halmozottan, például hallásában és értelmileg is sérült újszülött. Az iskolában szép eredményeket érnek el a nem teljesen vakok látásnevelésében, azonkívül mindannyiukat megtanítják többek között a Braille-írásra, és arra, hogy állapotukkal együtt éljenek. Sok az idős szembeteg mondja dr. Süveges Ildikó, a SOTE 1. számú Szemklinikájának az igazgatója. A korábbinál sokkal gyakrabban fordul elő az úgynevezett időskori sárgafolt elfajulás, amikor az éleslátás középső helyén lévő idegsejtek elhalnak. Á beteg nem lát írni, olvasni, sőt televíziózni sem, és ha nem kezelteti magát, teljesen meg is vakulhat. Megnőtt egy ideje a zöldhá- lyogosak száma is. A jelenség okait még nem ismerik, nem tudni, mitől romlik a szemünk, de semmi jele, hogy a például a televízió vagy a számítógép lenne a ludas. Az idejekorán felismert bajokat tudják gyógyítani, ehhez azonban az kell, hogy a legkisebb panasz esetén forduljunk orvoshoz. (cs-d)
