Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-13 / 239. szám
1997. október 13., hétfő SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Meglepő szerepvállalás A Ház alelnöke sztrájkbizottság élén „Önökön áll a haza sorsa. Szervezzék meg a sztrájkbizottságot a föld érdekében. Indítsanak olyan tüntetéssorozatot, amely blokádhoz vezet. Zárják le az utakat. Minden eszközzel védjék meg a magyar földet, mert ez az alkotmányos...” E szavakkal G. Nagy né Mac zó Agnes fordult a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége közgyűlésének résztvevőihez. Az elnökség kibővítésén kívül nem döntött személyi kérdésekben a METÉSZ szombati közgyűlésén, mert tisztázódott, hogy az érdekképviselet elnöke és alelnöke közötti ellentétekkel kapcsolatos híradások alaptalanok. Döntött viszont a közgyűlés arról, hogy október 27- 28-án újra tüntetés lesz a termőföld védelmében. Erre biztatta a küldötteket a Ház a meghívottként jelen lévő alelnöke is. A politikus asszony felszólalását vastaps fogadta. A tüntetés módjáról később határoznak. Eldöntötte viszont a közgyűlés, hogy sztrájkbizottságot alakítanak, s annak elnöki tisztére G. Nagyné Maczó Ágnest kérték fel, aki elfogadta a megbízatást. A parlamenti alelnök kiskőrösi szereplésével kapcsolatban Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke kijelentette:- Megdöbbenéssel értesültem arról, hogy G. Nagyné Maczó Ágnes törvénytelen eszközök alkalmazására és zavarkeltésre szólította fel a gazdákat. Egy demokratikus jogállamban ezt országgyűlési képviselő sem teheti meg, különösen méltatlan és elítélendő tehát az Országgyűlés alelnökétől.-Remélem, hogy a Független Kisgazdapárt frakciója, amely G. Nagyné Maczó Ágnest az Országgyűlés alelnöké- nek jelölte, a szükséges következtetéseket levonja. Ezzel kapcsolatos felelősségüket nem háríthatják el. Torgyán József, az FKGP elnöke ugyanakkor hangoztatta: a kisgazdafrakció nem kíván foglalkozni G. Nagyné Maczó Ágnes kijelentéseivel, így a parlamenti alelnök visszahívásával sem. Hozzátette: sem a házvezetés, sem pedig egy társadalmi szervezet ügyei nem tartoznak rá. A politikus asszony tegnap egy békési gyűlésen az előbbiek kapcsán megjegyezte: „Maczó Ágnesként, s nem az Országgyűlés alelnökeként vállaltam el, hogy a sztrájkbizottság vezetője legyek.” A személygépkocsik száma Magyarországon (1996. december 31.) Gyártmány szerint az első 20 legtöbb személygépkocsi: 22841 Mitsubishi SSS@S Zasztava Hl SS 781 Citroen iülSSm Toyota m Mazda Mercedes mm Audi §rm Suzuki ST7HS Renault mm Dacia mm Rat 1996. december 31-én összesen 2 264165 személygépkocsi volt Magyarországon, ezek átlagos életkora 11,74 év. BBHESéfáS Font mm PoisiFiat „Vészforgatókönyvről”, kizárásokról, jelölési árról Testületi ülések, gyűlések, politikai tanácskozások, politikus megnyilatkozások jelezték, hogy a pártcsatározásokban im már a hétvégi pihenőnapok sem jelentenek fegyvernyugvást Tovább gyűrűztek a népszavazás kiírása körüli alkotmá nyossági viták, s több fórumon napirendre kerültek a válasz tási „párválasztás” kérdései is. Politikai kártyaparti, kontrákkal < Az SZDSZ Országos Tanácsát felháborítja, hogy van olyan parlamenti párt Magyarországon, amely alkotmányon kívüli vészforgatókönyvvel fenyegetőzik, ha nem az ő akarata érvényesül - olvasható abban az állásfoglalásban, amelyet Orbán Viktor Fidesz-elnök nyilatkozatára reagálva fogadott el a testület. Kuncze Gábor pártelnök kiemelte, hogy nincs alkotmányos válság, az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a kormány népszavazással kapcsolatos lépései összhangban vannak az alkotmánnyal és a hatályos törvényekkel. Kuncze kitért arra is: fontosnak tartják, hogy valamennyi parlamenti párt felelőssége érvényesüljön a Bős-Nagymaros ügyében folytatandó magyar-szlovák tárgyalások során. Ezért - bár számukra megfelel a miniszterelnök által javasolt hatpárti konzultatív testület is - nem utasítják el azt az ellenzéki felvetést sem, hogy a grémium parlamenti ad hoc bizottsággá alakuljon. A Kereszténydemokrata Néppártból kizárták Csépe Béla országgyűlési képviselőt. A KDNP-frakció megszűnése után a Fidesz képviselőcsoportjához csatlakozott politikus fellebbez az ítélet ellen a párt országos választmányánál. Rajta kívül szombatra hívta be meghallgatásra a KDNP országos fegyelmi és etikai bizottsága Ivanics István, Pálfi Dénes, valamint Varga László honatyákat is, ők azonban nem jelentek meg a testület előtt, így ügyükben később hoz határozatot a bizottság. A keresztény- demokraták berkeiben egyébként aláírásgyűjtés indult azért, hogy soron kívül tárgyaljon a választmány a párt 1998-ban követendő szövetségi politikájáról. Az FKGP nevében lakossági fórumot tartott Kalocsán Torgyán József, s megerősítette: a Kisgazdapártnak a KDNP természetes szövetségese. Az FKGP-nek viszont ugyanaz a fő célja, mint a Fidesznek: a jelenlegi álliberális szocialista kormánykoalíció leváltása. Ha ez másképp nem megy, csak együtt, akkor „szükséges rosszként” el kell fogadnia a Fidesznek a kisgazdákat és fordítva. Közös célja érdekében e két pártnak is össze kell fognia. A kisgazdaelnök kijelentette, hogy övék a legnagyobb, de egyben legszegényebb párt. Ezért elvárja, hogy a képviselőjelöltek önmaguk megméret- tetési költségeiből részt vállaljanak: 200 ezer forint körüli összeget fizessenek be egy olyan választási számlára, ahonnan semmilyen más célra nem lehet felhasználni a befizetett pénzt. Küszöbön a premier, de még távol a szakmai, politikai egyetértés Az iskolarendszer átjárhatósága a tét A történelemtanárok a Nemzeti Alaptanterv jövő évi szeptemberi bevezetését szorgalmazó kormányzati és tárcaszintű intézkedések felfüggesztését javasolják. Legalábbis addig, amíg a most még kidolgozatlan és összehangolatlan programok nem kerülnek olyan állapotba, hogy a NAT valóban a magyar közoktatás megújítását, modernizálását szolgáló program lehessen. Ezt fogalmazták meg a történelemtanárok országos konferenciájának résztvevői. A hét végén elfogadott állás- foglalás szerint jelenleg „mentő programokkal” kellene pótolni a szakmai egyetértés, a hatékony kormányzati eszközök és források, a személyi és technikai feltételek hiányát. Úgy érzik, az illetékesek az oktatásügyet tartós bizonytalanságban tartva milli- árdokat pazarolnak el az adófizetők pénzéből. A hét végén „Életmód és történelemtanítás” címmel rendezett tanácskozáson a résztvevők sürgették, hogy az általános iskolákban már az ötödik évfolyamtól legyen lehetőség a NAT bevezetésére az „Ember és társadalom” című műveltségi területen. Véleményük szerint meg kell teremteni a minőségi tan- könyvkiadás feltételeit is. Tisza kiadót, a kiadványt, a szülőt, a gyermeket vagy netán az iskola fenntartóját? Ki kell dolgozni az alapműveltségi és érettségi vizsga követelményrendszerét, az iskolák számára általánosan ajánlott tankönyv- és taneszközlistát, hogy az oktatási rendszer - a NAT eredeti célkitűzéseihez híven -, valóban átjárható legyen. A közoktatás alapkérdéseiben a politikai pártoknak is mielőbb szakmai egyetértésre kellene jutniuk. FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE tazm kell, kit támogat az állam: A történelemtanítás és a NAT gondjairól tanácskoztak BIT: három igen. A Baloldali Ifjúsági Társulás azon a véleményen van, hogy a NATO- csatlakozás és a földkérdés ügyében kiírt népszavazáson egységesen igennel kell szavazni. Ez azon a budapesti, hétvégi utcai politikai akción hangzott el, amelyen részt vettek a Közép-Európa Konferencia külföldi vendégei is. Nyugati minta A MÁV Részvénytársaság többségi tulajdonában levő mintegy 100 társaság számviteli szakembereinek tanácskozásán bejelentették: a 3 éves vasútfejlesztési program keretében a nyugat-európai gyakorlathoz igazítják a MÁV Rt gazdasági és pénzügyi irányítási rendszerét. Kilépés az SZDSZ-ból. Kilépett az SZDSZ helyi szervezetéből Kaszás Tibor, a Veszprém 6-os választókerülete szabad- demokrata képviselője. Indokait ma jelenti be frakcióülésen. Hírek szerint a kilépés oka, hogy nem kapott megfelelő támogatást a munkájához. Történelmi kisvárosok. Osztrák példára kezdeményezi Kőszeg városa, hogy hozzák létre hazánkban is a Történelmi Kisvárosok Szövetségét. Ezt a hétvégén azon a nemzetközi idegenforgalmi rendezvényen jelentették be, amelyen bemutatkozott a négy éve alakult Ausztriai Történelmi Kisvárosok Egyesülete. Kongresszus előtt. A Vállalkozók Pártja november 29-én Kecskeméten tartja soron következő kongresszusát - döntötte el az országos elnökség szombaton. Akkor határoznak arról a tervről is, miszerint Együtt Magyarországért elnevezéssel a Vállalkozók Pártja, továbbá öt parlamenten kívüli párt és 65 civil szervezet választási szövetségre lépne. Sziklaomlás. A Gellért-hegy oldalából egy többtonnás szikla zuhant le szombaton az Erzsé- bet-híd budai hídfőjénél. Sérülés nem történt, a tűzoltók a törmeléket eltávolítását. Prisztás barátja. Bebizonyosodott, hogy a Szépvölgyi úti robbantásban súlyosan megsérült Hoffman Istvánt komoly üzleti, baráti kapcsolatok fűzték ahhoz a Prisztás Józsefhez, akit tavaly novemberben lőttek fejbe Óbudán. A nyomozás igen nagy erőkkel folyik. Szőttespályázat. A márciusi országos népművészeti tanácskozás alkalmából pályázatot hirdettek, amelyre rongyszőttesekkel, hímzésekkel, varrott, vert, rece, csomózott és egyéb kézi csipkékkel díszített ruhadarabokkal lehet jelentkezni Békéscsabán a rendezőknél. Pozsgay szerint az MSZMP belső rombolása volt a rendszerváltás kulcsa Súlyos politikai megtorlás követte Az 1956-os forradalom és szabadságharcról rendezett kétnapos szimpóziumot a Konrad Adenauer Alapítvány, a Szent László Akadémia és az 1956-os Alapítvány. Pozsgay Imre egyetemi tanár, a Szent Éászló Akadémia rektora vállalta a nyitóelőadást, amelyben rámutatott: Kádár János a forradalmi események után „diktátorként és kényúrként” viselkedett, ügyes taktikával elfogadtatta a szocializmus vívmányainak igenlését a politika szereplőivel. Az 1956-os eseményeket ellenforradalomnak nevezve legitimálta a szovjet beavatkozást, mondván, a népet meg akarták fosztani a szocializmus vívmányaitól és perspektívájától. Véleménye szerint szemben a Rákosi-féle ellenségkereső politikával Kádár egyfajta kirekesztő taktikával szerezte meg a tömegek együttműködési készségét. A politológus kifejtette, hogy a volt pártfőtitkár személyes uralmának megdöntésére csak 1986-ban érett meg a helyzet, s ezt követően már meg lehetett változtatni 1956 korábbi értelmezését is. „Kádár távozása és az átértékelés elengedhetetlen feltétele volt, hogy meg lehessen bénítani az uralmon lévő és közhatalmat gyakorló MSZMP-t. A párt belső rombolását úgy kellett elérni, hogy ne tudjon a rendszerváltással szemben polgárháborús ellenállást szervezni” - hangoztatta Pozsgay. Horváth Miklós hadtörténész előadásában korabeli dokumentumok segítségével idézte fel az 56-os és az azt megelőző eseményeket, kiemelve Nagy Imre szerepét. Kahler Frigyes jogász szerint az 1956 utáni retorzió a magyar történelem legnagyobb politikai megtorlása volt. Állítása igazolásaként elmondta: a forradalom leverését követően 23 761 állampolgárt ítéltek el, közülük személyes számításai szerint mintegy 380 elítéltet végeztek ki. A szimpóziumon szóltak Mindszenty József hercegprímás és más egyházi személyiségek forradalomban betöltött szerepéről is. A sikeres népszavazáshoz a választók felének részvétele kell Egyik lehet érvényes, a másik nem A november 16-i népszavazás sikeressége most már kizárólag a választópolgárokon múlik, azt követően, hogy a kormány által javasolt és a koalíciós parlamenti többség által elfogadott kérdésekről szóló referendumot a köztársasági elnök kiírta. De hogyan zajlik majd le a szavazás? Az alkotmány, illetve a választójogi törvény módosítása napirenden van, a tervezeteket azonban csak most tárgyalja a Ház, így a novemberi szavazásra még nem várható semmilyen változás. Á jelenlegi alkotmány értelmében, a választásra jogosultak legalább 50 százalékának az urnák elé kell járulnia ahhoz, hogy érvényes legyen a referendum. Ez a számok nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy november 16-án legalább 3,5 millió állampolgárnak kell megjelennie a szavazóhelyiségekben. Ezt a viszonylag magas arányt jelenleg mind a politikusok, mind a választási szakemberek vitatják. Olyannyira, hogy a jogalkotók fel is vetették: a jövőben le kellene szállítani az érvényességi küszöböt 25 százalékra. Ám a novemberi szavazáson még az 50 százalékos küszöb lesz érvényben. A feltett kérdések eldöntéséhez egyszerű többség kell, minden másban ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a képviselőválasztások idején. Felmerülhet, hogy a választók egy része esetleg csak az egyik vagy másik kérdésben kíván véleményt nyilvánítani. Történetesen például csak a NATO-ra vonatkozó cédulát tölti ki, vagy éppen a földkérdésben foglal állást. A jogászok szerint erre mód van: a két kérdéskörben leadott szavazatok eredményét egymástól függetlenül vizsgálják. Amennyiben például a föld- tulajdonlásról szóló kérdőívet nem töltené ki elégséges szavazásra jogosult, de a NATO- tagságra vonatkozót igen, akkor az előbbire szóló referendum érvénytelen lesz, az utóbbi érvényes. (Szalóky)
