Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-13 / 239. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1997. október 13., hétfő Netanjahu koszorúzott A Jóm Kipuri-i háború áldozataira emlékezve a zsidó halot­tak napja alkalmából az izraeli kormányfő terrorizmusellenes összefogásra szólított fel. Jú­lius óta a Hamász akciói során 21 izraeli vesztette életét Jeruzsálemben fotó: feb/reuter Magyarország demokratikus tapasztalatai példaértékűek Európában Tárgyalások terven felül Strasbourgban a következő évek európai teendőit meghatározó Zárónyilatkozat és az elvek megvalósítását szolgáló Cselekvési Program elfogadásával véget ért az Európa Tanács 40 tagor­szágának állam- és kormányfői csúcstalálkozója. A politikusok összejövetele le­hetőséget teremtett arra, hogy kétoldalú találkozókon vitassák meg a problémákat. Az előre tervezett portugál, román, francia partneri tárgya­láson túl a magyar kormányfő igen hasznosnak ítélte a nyu­gat-európai vezetők nagy több­ségével, valamint az ukrán, a cseh, a grúz és a lengyel állam-, illetve kormányfővel folytatott alkalmi megbeszéléseit. Az Európa Tanács mindig is emberközpontú volt - hívta fel a figyelmet Horn Gyula. Ma­gyar szempontból különösen fontos, a kellő számú ratifikálás után a napokban kötelező erejű, számon kérhető jogszabállyá váló kisebbségvédelmi egyez­mény, amely például a ma­gyar-szlovák viszony szem­pontjából lehet meghatározó. Horn Gyula hangoztatta: jól­eső érzés volt ezúttal is halla­nia, hogy a partnerek szerint Magyarországnak nemhogy nincs „demokratikus deficitje”, de sok szempontból „adomá­nyozó országnak” számít, ami elért vívmányainak, tapasztala­tainak továbbadását illeti. Az Európa Tanács megszüle­tésének 50. évfordulóján, 1999 tavaszán Magyarország lesz a soros elnök. Egyelőre nyitott kérdés, hogy akkor és Budapes­ten tartják-e majd a soron kö­vetkező (harmadik) csúcstalál­kozót - mondta a kormányfő. Az új helyzetben formálódó összeurópai biztonsági rend­szerben az Európa Tanács sze­repe kiemelkedő - hangoztatta Kovács László külügyminiszter. A magyar-román találkozóra Emil Constantinescu kérésére került sor. Az elnök jelezte: miközben az európai színtéren nagyra tartják a román-magyar viszony modellértékű alakulá­sát, vannak zavaró körülmé­nyek is. Egyes magyarországi politikusok Erdélyben eseten­ként olyan kijelentéseket tesz­nek, amelyek az ottani naciona­lista erők számára „hivatkozási alapot” teremtenek. Kemény dollár Méghozzá a szó szoros értel­mében. Michael Castle képvi­selő javaslata alapján újabb 1 dolláros pénzérmét fognak még az évtized vége előtt verni az Egyesült Államokban. A fel­adat roppant prózai: a 18 évvel ezelőtt készült, múlt századi női polgárjogi harcos - Susan An­thony - portréjával ellátott ér­mét fogja felváltani. Az Anthony-egydollárost eddig is sok vád érte. Legelső­sorban az, hogy méretét te­kintve alig nagyobb a negyed­dollárosnál, ezért csöppet sem vált olyan népszerűvé, mint például az Eisenhowert ábrá­zoló és az ő nevét viselő egy-, illetve a Kennedy-ié\áo\\iro&. Arról persze nincs szó, hogy a zöldhasú bankót váltaná fel a Szabadság-szobrot ábrázoló új érme. Az élettartamát azonban a papírénál - egy évnél - jóval hosszabb időre becsülik. Megmentik a MontmarL >t November elsejétől a turistabu­szok nem hajthatnak be Párizs nevezetes helyére, a Mont- martre-ra. A város északi ré­szén lévő százharminc méter magas domb sajátos hangulatát meg kell menteni. A legfonto­sabb ok a városatyák szerint a domb harminckétezer lakójá­nak a békéje. Párizsban van a világ legtöbb turistája, és a vá­roson belül nyilván a Mont­martre az egyik rekorder. így nem csoda, ha itt alakult meg az Antibusz nevű szerve­zet, amelyhez még a helyi em­léktárgyárusok is csatlakoztak. Hiába ontják ugyanis üzleteik­be a buszok a vevőket, amikor veszélybe kerül az, amiért ide­jönnek a világ minden tájáról: maga a Montmartre. ATLANTI KRÓNIKA Erősíteni kell az európai szövetséget A héten „Németország és Magyarország a NATO-bővítés előtt” címmel tartott vitaestet a Friedrich Ebert Alapítvány. A német álláspontot Günter Verheugen, a Bundestag szo­ciáldemokrata képviselője ismertette az érdeklődőkkel. A NATO-bővítés a jelenlegi tagországok érdeke is. Az elő­adó hangsúlyozta: az öreg kontinens szégyene, hogy a délszláv konfliktust csak ame­rikai beavatkozással tudta megoldani. Ez is arra mutat, hogy a szervezetet ki kell bő­víteni az új tagjelöltekkel. Dr. Mustó Istvánt, a parla­ment európai integrációs ügyekért felelős bizottságának elnökét arról kérdeztük: me­lyek hazánk NATO-csatlako- zásának legfőbb indokai?- A csatlakozás ellenzői hangosabbak és élénkebbek, mint azok, akik átlátják ennek a lépésnek a lényegét. Ma­gyarország nem lehet semle­ges, hiszen ennek nincsenek meg a történelmi hagyomá­nyai. Nem is tudnánk magun­kat egyedül megvédeni egy esetleges fenyegetés esetén.- Németországtól milyen jellegű segítség várható?- Hazánk NATO-tagságát maximálisan támogatják, de ennél sokkal fontosabb, hogy mivel a NATO-hoz való csat­lakozás az Európai Unióba történő belépést is elősegíti, ezért a német tőke fokozottab­ban áramlik majd Magyaror­szágra. Ez a gazdasági háttér szükséges a felzárkózáshoz.-A német előadó meglehe­tősen sarkosan fogalmazott a délszláv válsággal kapcsolat­ban, amikor Európa szégyené­ről beszélt...-A NATO-n belül egyre inkább érvényesül az a nézet, hogy erősíteni kell az európai szövetséget. Be kell látnunk, hogy a kontinens gondjait alapvetően magának a konti­nensnek kell megoldania, a fő szerep a konfliktusok megelő­zéséé. Ebben pedig Magyaror­szág partner kíván és tud lenni. Szalóky Eszter Ernesto Che Guevara ravatala Pénteken helyezik örök nyugalomra Kubában a for­radalmár földi maradványait. A koporsónál díszőrséget állt Fidel Castro is, akit a kommu­nista párt ötödik kongresszusa minden tisztségében megerősített fotö: feb/reuter Aszáguldás ellen Gyorshajtók ellen mozgósítják a társadalmat a német gyere­kek. Mozgalmuknak divatosan nem német nevet (PRO Kids) adtak, viszont anyanyelvükön megmagyarázzák, mi a lényeg: aki a közutakon száguldozik, az a gyerekek életét teszi kockára. Egyetért ezzel a gyermekmoz­galom fővédnöke, Hannelore Kohl, a kancellár felesége is. Október 15. és november 12. között országszerte a rendőr­séggel közösen iskolások jár- őröznek a tanintézetek közelé­ben. A közlekedési ellenőrzé­sek alkalmával tetten ért gyors- hajtókat nem büntetik meg, ha­nem arra szorítják rá őket, hogy meghallgassák a gyerekek ké­rését, érvelését a „sportossal” szemben, a körültekintő, óvatos vezetés mellett. HÍREK RÖVIDEN Hármas katonai csúcs Magyarország nagyon fontosnak tartja, hogy a NATO-csatlakozásra elsőként felkért három kelet-európai ország közös konzultációkat foly­tasson -jelentette ki Keleti György honvédelmi miniszter a Prága melletti Komomí Hrádekben miután találkozott csehés lengyel kollégájával. Összefogást Szlovákiában Magyar választási párt megalakulását tartja szükségesnek a szlovák parlament hárompárti Magyar Koalíciójához tartozó Magyar Polgári Párt, mert a pozsonyi parlamentbe a jövőben csak így juthatnak be a szlovákiai magyarok. Tagad a levélbombák gyártója Az osztrák rendőrségnek elegendő bizonyíték van ahhoz, hogy Franz Fusch vád alá helyezé­sét kérje. A tíz napja letartóztatott férfi ellen fajgyűlölő indokkal elkövetett sorozatos pokol­gépes merényletekben való részvétel miatt emelnek vádat. A feltételezett tettes közben visszavonta vallomásának egy részét. A kommunisták visszakoznak Az olasz Kommunista Újraalapítás (RC) nevű párt a kormányválság megoldására azt java­solja, hogy egy ideig minden maradjon a régi­ben: a balközép koalíció és a kommunisták kös­senek egy évre „programszerződést”, s ennek alapján a Prodi-kormány maradjon a helyén. Otthon van a román király I. Mihály volt román uralkodó a hét végén is­mét hazájába érkezett. Feleségével együtt va­sárnap Gyulafehérvárott, a román egyesülés székesegyházában részt vett nagyapja, I. Ferdi- nánd király megkoronázásának 75. évfordulója tiszteletére megrendezett szertartáson. Egymást támogatva Kovács László interjúja a román lapokban Két szombati bukaresti napi­lap is interjút közöl a magyar diplomácia vezetőjével. A kormányon levő Román Demokrata Konvencióhoz kö­zel álló Romania Liberaban Kovács László Magyarország és Románia euro-atlanti csatlako­zásának problémaköréről fej­tette ki véleményét. A miniszter ezúttal is han­goztatta: Magyarország és Ro­mánia kölcsönösen támogatja egymást integrációs törekvé­seik megvalósulásában. Magyarország szomszédság­politikájával összefüggésben Kovács László szólt a ma­gyar-szlovák viszonyról is. Ki­jelentette: hazánk nem hibáz­tatható azért, hogy a Szlovákiá­val kötött alapszerződés nem valósul meg. Aki a ma­gyar-szlovák kapcsolatok ala­kulását figyelemmel kíséri, ag­godalommal állapíthatja meg, hogy a kétoldalú alapszerződést megsértik, de mindig csak az egyik fél részéről. Magyaror­szág megpróbálja elsimítani ezeket a vitákat, igyekszik javí­tani kapcsolatait Szlovákiával - hangsúlyozta a magyar kül­ügyminiszter. A Romániai Magyar Szóban megjelent interjúban a magyar külügyek vezetője Horn Gyula soron következő bukaresti láto­gatásáról szólva elmondta: a magyar kormányfő romániai lá­togatásának célja a gazdasági kapcsolatok ösztönzése, de természetesen szó esik majd a politikai kapcsolatokról, a ki­sebbségi kérdésről is. A tolvaj professzor esete a diák szakdolgozatával Ötévi pereskedés Hogy a diákok a tanárok, a tankönyvek vagy egymás gon­dolatait elorozzák és a saját­jukként használják fel, nem újdonság. Ritkább azonban, ha ez fordítva történik. Mint kitűnt, nem is olyan ritka - csak többnyire nem derül ki. A botrány Kanadában rob­bant ki. Az Ottawai Egyetem egyik volt közgazdászhallgatója beperelte egykori professzorát, mert az a sajátjaként adta ki di­ákjának szakdolgozatát. A tanár - és az egyetem - ta­gadott, ám a volt diák nem volt rest: 5 éven át pereskedett. És nyert. A bíróság 10 ezerdolláros kártérítést ítélt meg neki, az egyetemet pedig kötelezte: fi­zesse ki a hosszú per költségeit, ami ennek az összegnek a több­szörösét teszi ki. A perek ritkaságának az oka, hogy egy diák, aki még vizsgái előtt áll, aligha engedheti meg magának, hogy perbe kevered­jék tanárával és egyetemével. Arról nem is szólva, hogy pénze sincs rá. Történetünk hőse azonban már egy távközlési társaság me­nedzsere, aki elvi kérdést csinált abból, hogy feltárja az ilyen praktikákat, amelyek gyakorib­bak, mintsem azt a kívülállók gondolnák. FEB A Föld titka és a Titán Űrszonda indul a Szaturnusz holdjára A tervek szerint ma indul út­jára az amerikai Cassini és a Huygens európai kutató­szonda, hogy hét esztendeig tartó repülés után, 2004. no­vember 27-én leszállhasson a Szaturnusz, a gyűrűs bolygó titokzatos holdján, a Föl­dünktől 1,2 milliárd kilomé­terre keringő Titánon. A vállalkozás mintegy 650 mil­liárd forintba kerül. Ráadásul a környezetvédők keményen bí­rálják a vállalkozást, mert a Cassini 30 kilogramm radioak­tív plutóniumot visz üzem­anyagként a fedélzetén. Mi tör­ténik akkor, ha megsérül a szonda? - teszik fel a kérdést, bár ennek valószínűsége 1 az 1,3 millióhoz. A Szaturnusz holdját, a Mer­kúr bolygónál nagyobb, 5000 kilométer átmérőjű Titánt 1655-ben fölfedező holland csillagász, Huygens nevét vi­selő szonda repülő csészealjra emlékeztet. A gyűrűs bolygó holdja azért érdekes a tudomány számára, mert közelünkben ez az egyet­len, amely ugyanabban a fejlő­dési szakaszban van, mint Földünk négy és fél milliárd esztendővel ezelőtt volt. Nap­rendszerünkben a Titán az a hold, amelynek sűrű légköre van. E légkör nitrogénből, me­tánból, nyomokban előforduló hidrogénből, argonból és szén- hidrogénekből állhat. Ezek az elemek elősegíthetik az élet ke­letkezését. (Kulcsár)

Next

/
Thumbnails
Contents