Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-11 / 238. szám
24 SOMOGYI HÍRLAP LELLEI TÜKÖR 1997. október 11., szombat Útpályázatok Határozatban vállalta a képviselő-testület, hogy 1998-as költségvetésében biztosítja a pénzt a Nádor utcai járda és a Pipacs sori út megépítésére. Ez a vállalás szükséges ahhoz, hogy az önkormányzat eséllyel pályázhasson a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium kiírására, amely tartalmazza az idén második félévében elnyerhető támogatásokat. A város a Nádor utcai járda összköltségének 40 százalékát nyerheti el, az útépítéshez pedig a bekerülési költség 65 százalékát. A már kész kiviteli tervek szerint a járda 4 millió 324 ezer 700 forintba kerül, az út 37 millió 500 ezer forintba. Sikeres pályázat esetén az ön- kormányzatnak 2 millió 600 ezer és 13 millió 125 ezer forintot kell saját erőből vállalnia. A képviselők meghozták a döntést a pályázat sikere és természetesen a lakók elvárása érdekében, de megfogalmazták: a tervezők tudják, hogy az ön- kormányzatok kényszer- helyzetben vannak a pályázatok miatt, ezért igyekeznek minél drágább tervet készíteni. Az érem másik oldala: ilyen jelentős munkáknál nem érdemes spórolni a minőség rovására. A jövő évi gazdasági terv készítésének már a tavasszal nekiláttak a képviselők. Akkor határozták meg, hogy a következő évben a Pipacs sor mellett, a Napsugár és az Úszó utcában szélesítik az útfelületet, s rendezik az Ady Endre utcát. Egyetlen utcát sem újítanak fel a vízelvezetés megoldása nélkül, erre sor kerül a Kanizsa utcában is. A képviselő-testület az útfelújítási tervekre 1 millió 127 ezer 500 forintnyi kü- lönkeretet szavazott meg. Zenetanárt várnak Az önkormányzat hozzájárult, hogy az általános és zeneiskolába egy zenetanárt vegyenek fel. A létszám bővítésének költségeit is állja a testület. Finanszírozzák a kötelező óraszám emelés okozta többletköltségeket is. A LELLEI TÜKÖR következő száma legközelebb a Somogyi Hírlap november 8-i, szombati számában jelenik meg. Mai mellékletünk cikkeit írta Gáldonyi Magdolna Őszi csend a kikötőben Az őszi Balaton part elmaradhatatlan kellékei a vitorlások. A legszebb látvány, ahogy a kikötőben szalutálnak sorba állított árboccal. A horgászok is nyu- godtabb körülmények között hódolnak szenvedélyüknek. A megújulás időszaka közeleg a leilei kikötőben is. Az önkormányzat ösztönzi a Mahart fejlesztési terveit, amelyhez a részletes rendezési terv módosításával is hozzájárul. A héten hatalmas munkagépek dolgoztak a vizen: átalakítják a kikötői partot, hogy könnyen téli menedékbe szállíthassák az értékes kishajókat. FOTÓ: LANG RÓBERT Leilei hagyományőrzők Dolbert Ferenc, a Lelle Hagyományőrző Egyesület elnöke megkapta az értesítést az Apeh- től, hogy az állampolgárok adójuk egy százalékának felajánlásával támogatták törekvéseiket. A civil szervezet így 18 ezer forinthoz juthat rövidesen. A pénzből ruha készül a Lelle táncegyüttesnek és az utazási költségeiket is kipótolhatják. A táncosok már megkapták a sióagárdi hímzéssel díszített mellényeket, amelyekre Borbély Jolán a Magyar Művelődési Intézet főmunkatársa is felfigyelt, mert kevés együttes lép fel ilyen eredeti és igényes öltözékben. Novemberre elkészülnek a kötények is, ezeken dolgoznak most az egyesület ügyes kezű hímzői. Dolbert Ferenc irányítja a munkát, aki C kategóriás díszítő, annak idején Borbély Jolán vizsgáztatta. Nem jön zavarba, ha zsinórozni kell a nadrágokat, vagy kézbe venni a tűt és a cérnát. Harmadik fiúként született, édesanyja mindenre megtanította. Lám, ennek most a nagy hagyományokkal rendelkező egyesület veszi hasznát. Arra biztat mindenkit, próbálja ki tehetségét a népi hímzéseken, varrjon bármit, csak arra ügyeljen, hogy eredeti legyen. Mint mondja Lellét mindenhonnan összefújta a szél, lakói gazdag népművészetet hoztak. Az egyesület 1200 eredeti szabad kézzel készített mintával rendelkezik. Zömmel a Somogy Múzeumból valók, de kaptak Király Húsnak, a kalocsai hímzés nagy tudójának hagyatékából is. A táncosok egy hét múlva fogadják azt a német fúvósegyüttest, amely keresi a barátságukat. A téli-tavaszi turnék is az ilyen kapcsolatokra épülnek: februárban Lengyelországba, májusban a szentegyházi Nárcisz fesztiválra utaznak. A fafaragók évek óta minden télen csinálnak valami szépet a városnak. Hol hirdetőtáblákat vagy millecentenáriumi emlékoszlopot. Most a város határaiban állítanak majd fel vendégköszöntő táblákat. Bíznak abban, hogy jövőre újra megrendezik a Kapoli emlékversenyt, amely a fafaragók nagy országos megmérettetése. Minden évben szakmai kirándulást szerveznek. A tavasz- szal Szegeden, Ópusztaszeren jártak, most a szentendrei utat tervezik. Otthonuk a művelődési ház, az intézmény szakköreiként dolgoznak. A faragók hétfőn, a hímzők szerdán találkoznak. A táncosok szerdán és szombaton próbálnak. Kevesebb autót loptak Egyesek szerint ritka dolog, de a képviselő-testület legutóbbi ülésén elismerését fejezte ki a rendőrségnek a nyári hónapokban végzett eredményes munkájáért. A városatyák elégedettek voltak, mert a közbiztonságot az idén is sikerült biztosítani. Mint Doma János rendőr alezredes a fonyódi kapitányság vezetője elmondta, annak ellenére javultak a felderítés eredményei, hogy folyamatosan pénz és létszámhiánnyal valamint romló technikai eszközökkel rendelkeznek. A rendőrök alapvetően arra figyeltek a nyári hónapokban, hogy a város lakóinak megélhetést adó vendéglátás a lehetőségek szerint minél zavartalanabb legyen. A vendégfogó nepperek ellen csak az ön- kormányzati rendelet megalkotása után tudtak hatékonyabban fellépni. Örvendetes, hogy csökkent az autólopások száma, mert elsősorban a turisták drágább járműveit igyekeznek a tolvajok elkötni. Az önkormányzat lakással, a technikai eszközök fejlesztésével segíti a leilei rendőrőrsöt. A város vállalkozói pedig alapítványt hoztak létre, amely immár évek óta támogatást nyújt a közbiztonság őrzéséhez, ami közös érdek. Felöltözteti a gyerekeket Vidám színek a varróasztalon FOTO: LANG Mészáros Lászlóné Lóki Ida harminc éve tervezi, varrja a gyermekruhákat. Műhelyében most is négy tanuló gyakorolja a szakma fortélyait. A három évtized alatt ötven leányt tanított a szabás-varrásra. Vidám, elégedett embernek ismertem meg, akinek minden napja alkotómunkával telik. Méltán büszke lehet saját modelljeire, amelyek kis szériában készülnek, garantáltan egyediek. Van olyan leilei gyermek, akit a születése óta öltöztet. Ruhái kényelmesek, gyermekre szabottak. A nadrágokra dupla térdet varr, hogy az óvodában ne csúszkálják ki a gyerekek. Kantárosakat szab, mert az védi a szertelen kicsiket a felázástól. Persze sok zseb kell a ruhára, hogy beleférjen a mindig szükséges zsebkendő és az apró kincsek is. Sokan igyekeznek lekoppintani az ötleteit, akkor azt a darabot félreteszi és tervez másikat. Látta már a ruháit a tévében, de eljutottak különböző kiállításokra is. Műhelyének specialitása a népművészeti gyermekruha. Került belőle Amerikába is. A szülők fotó alapján nyomozták ki honnan való, aztán két év múlva újra visszajöttek, mert kinőtte a leányka. Most olyan thermo- anyagokból készít kétrészes együtteseket, amelyek kényelmesek, tetszetősek és megtartják a hőt. Télire pufi- betéttel bélelteket varr belőle. Karácsonyra, első áldozásra alkalmi öltözetért jönnek a szülők. Farsangra meg királynő és menyasszony jelmezt rendelnek. Ebből a varrodából öltöztetik a város együtteseit is: itt készülnek a fellépő ruhák, a hagyományőrző egyesületnek, az iskolai táncosoknak vagy a Szt. Cecília énekkarnak. Várostörténeti morzsák A város a Balaton déli partjának egyik legősibb települése. A legrégibb magyar nyelvemlékben, a Tihanyi Apátság 1055. évi Alapító levelében már található utalás a Lelle területén levő Szent 'Kelemen Bazilikára, mely a nagy Ha- diút mellett állott. Központi fekvése miatt a település elszenvedte a tatár és a török dú- lását, ám újra és újra benépesült. A millennium évében, 1896-ban kezdték a budapestiek felfedezni a Balaton jótékony hatását. 1904-ben már fürdőegyesület alakult, mely meghatározó volt a település fejlődésére, kul túrtájjá téve azt. 1928-ban Lelle a szép „Villasor” kialakításának elismeréseként „gyógyfürdő” minősítést kapott és a Balatonelle nevet vehette fel. Ezt követően számtalan tudós, művész választotta pihenő-, alkotó helyéül, s ez ma is így van. 1946 és 1948 között a Magyar Köztársaság elnökének nyári rezidenciája is itt, a Villasor centrumában volt. 1979-ben Balatonboglár és Balatonelelle egyesítésével Boglárlelle neve,t majd 1986- ban városi rangot kapott a település. 1991 óta ismét önálló várossá vált. A virágos Lellének ismert település hagyományait megtartva és ápolva őrzi a fürdőkultúra értékeit, az itt élők pedig a régóta híres vendégszeretetükkel várják a kikapcsolódni érkező turistákat. Megszűnik a gyógyászat a Giuseppében A balatoni tél nem adható el Január 1-jétöl, úgy tűnik, véglegesen megszűnik a gyógyászati részleg a Hotel Giuseppeben. Szabó Tamás igazgató egy éve, a marcali kórház kivonulásával kapott esélyt, hogy saját fenntartásban üzemeltesse, de ez sem hozta meg a várt eredményt. A mozgásszervi megbetegedésekben szenvedőket tehát még az év végéig fogadják a különböző kezelésekre: gyógytornára, tan- gentorra, masszázsra, iszappakoláson és a fizioterápián. Átalakul a Hunguest balatoni szervezete is: a három kft-t - a Giuseppét, az Ezüstpartot és a Balatont - a balatoni területi igazgatóságba integrálják, és január 1-jétől csupán a siófoki Ezüstpart Hotel tart nyitva egész évben, amelynek köztudomásúlag kiváló gyógyászati részlege működik. Az Eravis konzorcium, magyar befektetői társaság, ötven százalékban tulajdonos a Hunguestben, és az ésszerű gazdálkodást finanszírozza csak. A leilei szállodát ez annyiban is érinti, hogy az évek óta várt generális felújítás csak később várható. Ami előrelépés: az eddigieknél jóval többet költhet az alapos karbantartásra. A város munkaerőgondjait viszont terheli, hogy szintén januártól hússzal csökkentik a szálloda alkalmazottjainak számát, télen csak a tíztagú műszaki gárda dolgozik. Érdekes ellentmondásnak tűnik, de a lellei hotel az utóbbi években jelentősen tudta növelni a bevételeit - elsősorban a nyári hónapokban és a piaci értékesítéssel. Ráadásul ezen az őszön különösen kiemelkedő az érdeklődés iránta. A téli Balatont azonban itt sem tudják eladni, a gyógyászat sem tudott elég vonzó lenni. A helyzetük a szervezeti változások ellenére sem reménytelen: a decemberi zárás után húsvétkor újra nyitnak és késő őszig fogadják a vendégeket. Ha jönnek, akár szilveszterig is. Szabó Tamás arról sem mondott le, hogy a gyógyászati részlegre alapozva valamilyen fitness, kozmetikai, fodrászat, szauna és szolárium szolgáltatást létesítsen. Január 1-jétől bevezetik a csekkrendszert a kedvezményes üdültetésben, s az ön- kormányzatok, a nyugdíjas- és a szakszervezetek révén hozzájuthatnak az idősek és a munkanélküliek is. Bár megszűnik a Hunguest monopóliuma, itt is többet várnak a versenytől. A számítások szerint ezzel a rendszerrel élénkülhet a belföldi turizmus. Az idén 150 ezren üdültek a kedvezményes rendszerben, a csekket várhatóan egymilliónál is többen veszik igénybe.
