Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-11 / 238. szám
12 SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES HÉTVÉGE 1997. október 11., szombat Az alkotmányosság a politika kerete Gál Zoltán: A NATO-csatlakozás az ország jövője szempontjából alapvető kérdés (Folytatás az 1. oldalról) Ez a vélemény már átlépett egy határt, azt amelyen már minden józan párt visszahőköl, mert ez olyan döbbenetes.- Milyen most a parlamenti retorika? Az elnöki pulpitusról milyennek látszik?- Nem látok gyökeres fordulatot a korábbiakhoz képest. A népszavazással kapcsolatosan talán többször hangzik el az alkotmányosság kifejezés. Nekem nagyon régi vesszőparipám, hogy a szavaknak súlya és jelentése van. Ha állandóan azt vágom a másik fejéhez, akivel nem egyezik a véleményem, hogy alkotmányellenes, megsérti az alkotmányt, akkor lejáratom magát a fogalmat, és természetesen a fogalom mögött lévő tartalmat is. Márpedig ez az, ami egy modem társadalomban a társadalom kohézióját jelenti. Ez az a keret, amelyen belül a politizálás folyik, és ha ezt a keretet szétbontom, vagy túllépem, akkor valóban csak a szélsőségeknek kedvezek. Ez senkinek sem érdeke. Éppen az alkotmányozás folyamata bizonyította be kézzelfoghatóan, hogy a társadalom számára még nem akkora érték, illetve nem tud mit kezdeni az alkotmány és az alkotmányosság fogalmával. Márpedig ez a társadalom kohézióját kell hogy jelentse, és nyilván idő kell ahhoz, hogy így is működjék. Akik már az érlelődés folyamatában szétszedik ezt, többek között azzal, hogy az ellentétes véleményre azonnal ezt sütik rá, éppen az érlelődés folyamatát nyújtják meg ezzel: a nyugalom és a kiszámíthatóság bekövetkeztét tolják ki, nevezetesen azt, amire éppen a társadalom vágyik.- November 16-án szavaz majd az ország. Mit vár a szavazástól a parlament elnöke?- A föld ügyében a parlament elnökeként nem kívánok nyilatkozni, hiszen ebben a kérdésben lényeges pontokon megoszlik a pártok véleménye. Azt mindenképpen sajnálom, hogy a NATO-szavazás ügye így összekeveredett a földkérdéssel. Azt is - és nyugodtan elmondhatom -, hogy a kormány rákényszerült arra: kérdéssé fogalmazza a földügyet. Ezzel népszavazássá vált az egész. Azt hiszem, hogy azok, akik egy kicsit is értik a magyar mezőgazdaságot és az ott kialakult helyzetet, perspektívát, tisztában vannak azzal, hogy nem népszavazás kérdése a magyar mezőgazdaság modernizációja. Nincs mit bánkódni: így alakult a helyzet. A két ezzel kapcsolatos kérdés világos álláspontot tükröz, perspektívát is. Talán ennél még fontosabb a NATO-szavazás ügye. Azt szeretném, hogy az állampolgárok minél nagyobb számban vegyenek részt a népszavazáson és voksoljanak a NATO-ra, hiszen ez egy olyan szövetség, amely képes tagjainak és környezetének is biztosítani a békét. A NATO erős szövetség és azt már régóta tudjuk, hogy az erő magában hordozza saját biztonságának garanciáit. Tehát az ország jövője szempontjából alapvető a kérdés. Ezt a lehetőséget nem szabad elszalasztani: felelősen kell dönteni, hiszen Magyarország ezer éves története során ritkán adatott meg, hogy saját maga dönthesse el, hogy milyen szövetséghez tartozik. Ez most éppen ilyen alkalom. Biztos vagyok benne, hogy az állampolgárok döntő többsége felelősen dönt majd.- Minden politikai megnyilvánulás magán viseli már a közeli választás jegyeit. Hogyan tudja a parlament vezérkara kézben tartani majd a törvényhozói munkát? Hogyan tudja megakadályozni, hogy túlkampányolják magukat a pártok képviseled?- Erre kevés eszköz van, és több mint 70 törvénytervezetet tett a kormány a parlament asztalára. Éppen tegnap kértem a házbizottság ülésén a frakció- vezetőket, hogy a továbbiakban tanúsítsanak önmérsékletet. Magyarországon az elnök nem vonhatja meg a szót a képviselőtől azon a címen, hogy túl sokat beszél.- Nagyon közel vagyunk a választásokhoz. Milyen kampányra számít a parlament elnöke?- Enyhén fogalmazva, erőteljes kampányra számítok.- Ez durvát is jelenthet?- Tehát finoman szólva erőteljes kampány lesz. Amit azzal magyarázok, hogy a jelenlegi koalíció által meghatározott irányhoz és annak megvalósításához képest sok alternatíva nem mutatkozik. Ha ez így van, akkor a retorikáé marad a terep, az válik fegyverré és ez magába hordja, hogy sok oda nem illő megközelítés és kifejezés tarkítja a választási kampányt.- Köszönjük a véleményét. Kercza Imre - Lengyel János Vendégségben a német nagykövetnél Magyarország nélkül Európa torzó maradna A külföldi befektetések egyharmada Németországból érkezik hazánkba- Jó-e, ha egy nagykövetség tartja a kapcsolatot a megyei sajtóval? A kérdés akkor merült fel, amikor a napokban a posta meghívót hozott a Német Szövetségi Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetétől. Hasso Buchrucker délelőtti beszélgetésre és ebédre invitálta Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Somogy és Zala megye lapjának főszerkesztőit. A meghívó a Ke- lenhegyi úti rezidenciára szólt. A kapuban a követség magyarul beszélő munkatársa fogadott bennünket és kísért fel a Gellérthegy oldalában magasodó épületbe. Fenn az előtérben a nagykövet és a legfontosabb területek (gazdaság, tájékoztatás, katonai ügyek) vezető követségi munkatársai vártak ránk. Rövid udvariassági beszélgetés után Hasso Buchrucker a kertre néző szalonba vezette a főszerkesztőket.- Köszönöm, hogy meghívásunkat elfogadták - kezdte -, azért hívtuk meg önöket, mert ezzel is jelezni szeretnénk, nekünk nagyon fontos a megyei sajtó, hiszen vidéken él az ország lakosságának négyötöde. A találkozón két dolgot szeretnék elkerülni, az egyik, hogy csak én beszéljek, a másik, hogy udvariasak legyenek velem szemben. Egyben szeretném előre jelezni: nem beszélhetek a magyar belpolitikáról, annál többet viszont Németországról és a német-magyar kapcsolatokról. Az első két dolgot mi újságírók, a magyar belpolitikáról folyó beszélgetést pedig - a diplomácia íratlan törvényeit követve - a nagykövet kerülte el. annak ellenére, hogy szívesen hallottuk volna véleményét a magyarországi kisebbségi politikáról és a kaposvári szemétdombon talált éleslőszer körüli botrányról. Részlettesen válaszolt viszont a nagykövet a hazánk NATO- csatlakozásával kapcsolatos kérdésekre. Elmondta: nézete szerint a NATO kiteijesztése Kelet-Európábán sikeres lesz, nem is lehet más, mivel az Észak Atlanti Szövetség érdek- közösség, diffenzív jellegű szervezet, amelynek befelé is stabilizáló hatása van. Meggyőződése - mondta -, hogy idővel Moszkva is más szemmel néz majd a NATO-ra, hiszen Oroszországnak is érdeke, hogy stabilitás legyen a térségben. Magyarország csatlakozása a szövetséghez kétirányú utca: a magyaroknak szükségük van a NATO-ra, s a NATO-nak szüksége van Magyarországra. Véleménye igazolására a nagykövet Kohl kancellárt idézte: „Magyarország nélkül Európa torzó maradna!" Arra a kérdésre, hogy milyen követelményekkel járna, ha a lakosság a népszavazáson elvetné a csatlakozás gondolatát, Hasso Buchrucker a következőket válaszolta:- Magyarország NATO-csat- lakozása előtt a legnehezebb akadály valószínűleg az amerikai szenátus. Meg kell magyarázniuk ugyanis az amerikaiaknak - s ez nem könnyű feladat -, hogy az USA a segítségnyújtási kötelezettségét Kelet-Európára is kiterjeszti. Ha a csatlakozni kívánó országokban a népszavazás negatív lenne, az kedvezőtlenül befolyásolná az USA-sze- nátust és jóidőre visszavetné Magyarország felvételét a NATO-ba. Megjegyezném viszont: ha a NATO meghívta Magyarországot, akkor azt komolyan gondolta, és a meghívás tartósnak számít, hosszú távra szól. Nem sokkal azelőtt, hogy a követségen jártunk, került nyilvánosságra Meciar lakosságcserére vonatkozó ötlete. Természetes talán, hogy érdeklődtünk a nagykövet véleményéről. Hasso Buchrucker a felvetést a század történelmébe ágyazva közelítette meg. Emlékeztetett arra, hogy a második világháború után nagymértékű lakosságcserét hajtottak végre Európában, ami köztudottan sok szerencsétlenséggel járt. A politikusok és a történészek egyetértenek abban, hogy a lakosságcsere rossz politikai eszköz. Különben is az egyesült Európában a lakosságcserre értelmezhetetlen fogalom, hiszen garantált a szabad költözködés joga, mindenki ott telepedik le, ahol akar. Minden demokratikus kormány elveti az államilag szervezett lakosság- csere gondolatát.- Az Alföldön - különösen a Duna-Tiszta közén - megélénkült a beruházás, sok német befektető jelent meg a térségben. De a mezőgazdaságban mintha kisebb lenne az aktivitás. Feled- tethetők-e a mezőgazdaság támogatásában tapasztalható érdekellentétek az Európai Unió és Magyarország között? - Hangzott a következő kérdés. Hasso Buchrucker bevezetőként felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a külföldi befektetők és hitelek egyharmada német, s az exportnak ugyancsak egyharmada Németországba irányul. Elmondta azt is, hogy Horn Gyula minden alkalommal szorgalmazza, amikor német politikusokkal vagy üzletemberekkel találkozik, hogy tanúsítsanak nagyobb érdeklődést az ország keleti fele iránt, többet fektessenek be a térségbe. A nagykövet ezután a mezőgazdaság kérdésével foglalkozott:- A német mezőgazdaság nehéz helyzetben van. Amikor 10 millió magyar elnyerte a szabadságát, 18 millió német is akkor érezte először a szabadság ízét. Az egyesült Németország déli és nyugati részén kisüzemek, keleten és északon pedig többségében nagyüzemek működnek, amelyek vonzzák a befektetőket. A magyar problémát tehát Németországon belül is tapasztaljuk. Ami a német-magyar kapcsolatokat illeti, szeretném emlékeztetni önöket arra, hogy Németország 2 millió márkával segíti a magyar kataszteri rendszer európai normákhoz igazítását. A német mezőgazdasági vállalatok egyébként szívesen jönnek Magyarországra, jó példa erre a Claas szolnoki üzemvásárlása, de látni kell azt is, hogy szívesebben fektetnek be cégeink a feldolgozóiparba. Az Európai Unió mezőgazdasági politikája még nem kialakult, nem végleges. Bár a szabadpiacot bármelyik ágazatba könnyebb bevezetni, mint a mezőgazdaságba, ám a szabadverseny itt sem kerülhető el. Ezért a mezőgazdaságból élő lakosságnak rugalmasnak kell lennie, alkalmazkodnia a változó körülményekhez. Ebben a folyamatban a mezőgazdaság irányítóinak három követelménynek kell megfelelni. Az egyik: gondoskodni a vidéki lakosság életterének és a környezetnek a védelméről. A másik: elkerülni, hogy egyetlen ország se függjön teljesen más országok élelmiszertermelésétől. A harmadik: a vidék lakossági struktúrája - amit a legegészségesebbnek tartanak - ne változzon meg. A számítások szerint a mezőgazdaság Magyarországon kevésbé lesz problematikus, mint Kelet-Eu- rópa más országaiban. Ha már a gazdaságról esett szó, nem lehetett megkerülni a szekszárdi húskombinátnál történteket, ahol a szakszervezet és az alkalmazottak hovatovább hadiállapotban állnak a német tulajdonossal, annak túlkapásai miatt. A szekszárdi eset egyedi, a nagykövet szerint a hasonló ügyek száma nem éri el az egy százalékot. Különben is - jegyezte meg - „fekete bárányok” mindenütt vannak. A nagykövetség továbbra is ösztönzi a német-magyar gazdasági kapcsolatokat, szorgalmazza, hogy a német befektetők tartsák tiszteletben a magyar törvényeket és védjék a német befektetők jó hírét, végül elvárja, hogy a vitás ügyekben igazságos döntések szülessenek. A vitákat a követség nem tekinti politikai kérdésnek, azok eldöntésében a követség nem tud és nem is kíván részt venni, az a bíróságok feladata. Közben megterítették az asztalt és áttelepedtünk az ebédlőbe. Előételnek halat, főételnek töltött dagadót áfonyamártással és zöld körettel, desszertnek pedig csokoládékrémet szolgáltak fel a libériás pincérek. Ebéd közben folytatódott a kiskurzus, immár kötetlenebb formában, alighanem a legkeményebb kérdés ott hangzott el- A nagykövet úr szerint hol húzódik Európa határa? A Magyarországra mindösz- sze ha hónapja kinevezett, korábban a német külügyminisztériumban szolgálatot teljesítő Hasso Buchrucker felnevetett, mint aki tudja, most akarják „megfogni”, majd tapasztalt diplomatához illő választ adott:- Ezt a kérdést nem lehet megválaszolni, nem is ismerek senkit, aki teljesen kielégítően meg tudta volna válaszolni ezt a kérdést, még Egon Bahr, német szociáldemokrata politikus sem, aki egyszer ezt mondta: Európa határa addig terjed, amíg a latin betű és a keresztény hit. A kávét már a szalonban fogyasztottuk el, de azt is mondhatnánk - utalva Egon Bahr-ra -, hogy Európában, vagy ha úgy tetszik, a vidék-Magyaror- szág és a német nagykövet kézfogásán. Árpási Zoltán NYELVÜNK TISZTASÁGÁÉRT Induló vágány, virágzó cserép A klasszikus magyar irodalomban gyakran olvashatók ilyen mondatok: „Egyéni, külön világ ez is, lakóinak nemcsak szókincse, hanem még álomvilága is teljesen egyedülálló, ami természetes is. ” Illyés Gyula ír így a Puszták népében, a puszták népéről. Az ami névmási kötőszóval való kapcsolás itt helyes és indokolt: hoz- záfűzést, kiegészítést, mellékesebb részletet kapcsol az előző tagmondathoz. Nem szerencsés azonban a névmási kötőszós mondatszerkesztés, ha használata folytán a valós időviszonyok fölcserélődnek a mondatban, és indokolatlan, logikátlan előidejűség lép fel: „A négy tolvajt elfogták, akik ellen rendőrségi eljárás indult. ” Efféle közléseket gyakran olvashatunk a sajtóbeli rövid hírekben, s valóságismeretünk alapján többnyire nem is értjük őket félre, pedig a fenti példánknak nyelvi formája azt sugallja, hogy a tolvajok ellen már elfogásuk előtt rendőrségi eljárás indult. Hasonlóképpen fordított időviszonyt éreztet a következő sajtónyelvi példa is: „A Scell- kútnál alkottak egy csoportot, akiket a rendőrség igazoltatott, és távozásra szólított fel. ” E mondatban a nagyobb hibát az egyeztetésben találjuk: a csoport nem személy, csak ezúttal személyekből áll, nem lehet tehát rá aki névmással visszautalni, s mivel nem többes számú alak, nem lehet többes számú névmást vonatkoztatni rá. Helyesen tehát: „A Shell-kútnál alkottak egy csoportot, (és) a rendőrség igazoltatta, majd távozásra szólította fel őket. ” Kerüljük továbbá a vonatkozó névmási kötőszós szerkesztést akkor is, ha komikus hatást kelt az így létrejövő mondat: „Gyorsvonat érkezik az első vágányra, amely tovább indul Budapest felé. ” - „A növényt beültette egy cserépbe, amely néhány hét múlva kivirágzott. ” Helyesebb például így: „Gyorsvonat érkezik az első vágányra, majd tovább indul Budapest felé. ” - Beültette egy cserépbe a növényt, néhány hét múlva megjelentek rajta a virágok. ” V. Raisz Rózsa
