Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-09 / 236. szám

1997. október 9., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Nagyüzem az országgyűlési bizottságokba Teljes nagyüzem volt tegnap az Országházban: nem ülése­zett ugyan az parlament, de tanácskoztak a bizottságok. Elemezték a jövő évi költség- vetési tervezetet, és számos más fontos kérdést tűztek na­pirendjükre. A foglalkoztatási és munkaügyi bizottságban például a kor­mánypárti és ellenzéki képvise­lők egyaránt elmarasztalták a Munkaügyi Minisztériumot, mert nem terjesztette elő a jövő évi foglalkoztatáspolitikai irány­elveket. E nélkül nem lehet fele­lősen dönteni a költségvetési ja­vaslat foglalkoztatáspolitikai összefüggéseiről - hangsúlyoz­ták a képviselők. A tárca vezető munkatársai válaszukban el­mondták: a koncepció már kész, hamarosan egyeztetik. Többletmilliárdok Az ülésen több képviselő azt is kifogásolta, hogy a kormány­nak nincs megfelelő elképzelése arról, miként használják fel a Munkaerő-piaci Alap több tíz- milliárd forintos többletét. Na­gyobb összegeket fordíthatná­nak az elhelyezkedési lehetősé­gek bővítésére, és növelhetnék a munkanélküliek ellátására fel­használható keretet is - javasol­ták a képviselők. Titkok nélkül Az oktatási bizottságban a Pénzügyminisztérium szakem­bere elmondta: a költségvetési tervezet szerint növekszik jö­vőre az országos tudományos kutatási alap, létrehozzák a Bo- lyai-díjat a fiatal kutatók szá­mára és tovább tudják növelni a felsőoktatási hallgatók számát. Növekednek az ösztöndíjak és jelentős kollégiumi és lakha­tási támogatásban részesülnek a hallgatók. A Pénzügyminiszté­riumnak nincsenek titkos tervei a főiskolai és egyetemi tandíj- rendszer megváltoztatására. Több kormánypárti és ellenzéki képviselő kifogásolta, hogy a tervezet szerint jövőre sem lesz mód a pedagógusok kiemel­kedő minőségi munkájának kellő mértékű honorálására. El­hangzott: a stabilizáció ellenére a kívánatosnál alacsonyabb az ágazat költségvetési részese­dése. Észrevétel nem volt A parlamenti képviselők - a kósza hírekkel ellentétben - az összeférhetetlenségi törvény ha­tályba lépése után maradéktala­nul eleget tettek vagyonnyilat- kozati kötelezettségüknek, és az összeférhetetlenség alá eső tevé­kenységeket is megszüntették. A mentelmi bizottság ülésén az is elhangzott: ez idáig egyetlen olyan bejelentés sem érkezett a testülethez, hogy képviselő va­lótlan adatot közölt magáról. A bizottság pedig nem nyomozhat és nem kezdeményezhet eljárást. A bizottság elnöke beszámolt ar­ról is, hogy a jogszabály iránt nagy a nemzetközi érdeklődés, az összeférhetetlenségi törvény angol fordítása már elkészült. A gazdasági bizottság ülésén elsősorban arról bontakozott ki vita az ellenzéki és kormánypárti képviselők között, hogy a javas­lat az eddigi gazdaságpolitikát folytatja-e, vagy pedig - válasz­tási költségvetésként - túlzott engedményeket tesz. A koalíciós honatyák az előbbi mellett tették le a voksukat. „Az év postása” Harmadszor nyújtották át tegnap ün­nepélyesen „Az év postása” címet a Magyar Posta vezetői a budapesti központban. Az aranyérmet és a pénzjutalmat a szárföldi Nemes-Lovász-Szabó Gézáné kapta áldozatkész­ségéért, példás emberi magatartásáért. A falusi kisposta­vezető ez év tavaszán lemondott hivataláról egy helyben, közvetlenül a posta mellett lakó, rokkant kollégája javára, vállalva ezzel a többletutazást fotó: feb/diósi imre A parlament, illetve a kormány „leelőzte” a népi kezdeményezést A népszavazást az elnök írja ki Az Országgyűlés kedden hosszas vita után úgy döntött, hogy a NATO-csatlakozásról, illetve a külföldiek földtulajdon­szerzéséről november 16-án kíván népszavazást tartani. A népszavazás további sorsa a köztársasági elnök kezében van, hiszen neki kell kihirdetnie a voksolás időpontját. Dr. Petrétey József alkotmány- jogászt, a Janus Pannonius Tudományegyetem tanárát ar­ról kérdeztük, milyen alterna­tívák előtt áll az elnök, illetve ezáltal a szavazópolgár.-Hallani olyan véleményt is, hogy megkérdőjelezhető a köztársasági elnök döntési joga ez ügyben.- Ennek alighanem az az alapja, hogy az alkotmány és a hatályos népszavazásról szóló törvény másként rendelkezik a kihirdető szervről. Az alkot­mány egyértelműen a köztársa­sági elnök hatáskörébe utalja a népszavazás kiírását. Ezzel szemben a népszavazásról szóló törvény idevonatkozó passzusa a parlamentre ruházza ezt a jogot. Mivel azonban az alkotmány a legfőbb törvény, ezért az abban megfogalmazot­tak érvényesek. Ez esetben te­hát egyértelműen a köztársa­sági elnök dönt a végleges idő­pontról.-A Ház döntése mennyi­ben köti őt?-Annyiban, hogy az adott naptól - vagyis október 7-től - számítva 3 hónapon belüli idő­pontban kell kitűzni és megtar­tani a népszavazást az adott kérdésekről. Az alkotmány te­hát jelentős mozgásteret ad az elnöknek ebben az ügyben, bár némi időbeli korlátok között.- Ha nem november 16-át, hanem más időpontot állapít meg az államfő, kell-e indo­kolnia döntését?-Nem kell semmivel sem indokolnia, de megteheti.- Milyen lehetőségek közül választhat most az elnök?- Jóváhagyhatja a november 16-i időpontot, kitűzhet mási­kat, s húzhatja az időt, de csak a már említett 3 hónapon belül. Ugyanakkor olyan időpontot kell megjelölnie a népszavazás lefolytatására, amikor ennek minden, törvényben foglalt fel­tétele adott, vagyis egyebek között elkészült a névjegyzék. Amennyiben a köztársaság el­nöke nem látja biztosítottnak, hogy a javasolt időpontban meg lehet tartani a szavazást, akkor választhat másik dátumot is.-Ismeretes, hogy az om­budsman kérésére az Alkot­mánybíróság vizsgálja a par­lament eljárásának jogszerű­ségét. Az ő döntésük befolyá- solhatja-e az eseményeket?- Amennyiben alkotmányel­lenességet állapítanak meg, ak­kor ez a döntés vonatkozik a parlamentre. Ha az elnök nem várja meg a bíróság határozatát, s kitűzi a szavazás időpontját, ám kiderül, hogy alkotmányba ütköző volt a Ház eljárása, ak­kor az elnök döntése is ez alap­ján módosul, azaz: az Alkot­mánybíróság döntése a mérv­adó. Ebben az esetben a parla­ment újra napirendre tűzi a népszavazás ügyét, tehát kez­dődik minden elölről.- Van-e összefüggés az aláírásgyűjtések hitelesítése és a Ház döntése között?- A téma ugyanaz, ám jogi­lag két különböző ügyről van szó. Magyarul: jelen esetben a parlament, ületve a kormány „leelőzte” a népi kezdeménye­zést. Kedden a honatyák arról döntöttek, hogy a kormány népszavazási javaslatát fogad­ják el. Sz. E. A parlament által elfogadott kérdések: 1. Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO- hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? 2. Egyetért-e azzal, hogy hazai szövetkezet és más bel­földi gazdálkodó szervezet termőföldtulajdont szerezhessen, ha tartósan mezőgazdasági tevékenységet folytat? 3. Egyetért-e azzal, hogy külföldi természetes és jogi személy továbbra se szerezhessen földtulajdont mindaddig, amíg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról népszavazás nem dönt? Kétszázezer új kérelem Március végéig minden kárpótlási ügy végére pont kerül Lejárt a határidő: kedden éjfélig kellett benyújtani az éle­tüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosz­tottak, illetve hozzátartozóik kárpótlási igényeit. Ezzel a kárpótlási folyamat utolsó fázisa is zárószakaszba érkezett - nyilatkozta a FEB-nek Nagy Ferenc címzetes államtitkár, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal vezetője.- 1989 októberétől „íródik” a kárpótlás története; ekkor követte meg az Országgyűlés azokat, akik politikai nézeteik vagy vallásuk miatt sérelmet szenvedtek - mondja a hivatal vezetője. - 1991-ben alkotta meg az Országgyűlés az első vagyoni, majd ezután 1992- ben, a második vagyoni és az első személyi kárpótlási tör­vényt. 1994 februárjában az igénylések határidejét két hó­nappal meghosszabbították, ami indokoltnak is bizonyult, mert több mint 615 ezer újabb igény érkezett a hivatalhoz. Ezt követte az idén az elhur­coltak és hozzátartozóik kár­pótlása.- Eddig összesen milyen összegű kárpótlásban része­sültek az arra jogosultak?- Szeptember végéig 1 783 053 határozatot hoztunk, s ezek nyomán kárpótlási jegy­ben 137 milliárd forintot kap­tak a károsultak.-Hányán éltek most kár­pótlási igénnyel?- Több mint 150 ezren, de - miután sokan a határidő lejárta előtt postázták kérelmüket, s ezek egy része csak most ér­kezik be - a végleges szám va­lószínűleg 200 ezer körül lesz.- Mi lesz az igények sorsa?-Az első feladat a pontos regisztrálás, a második az elbí­ráláshoz szükséges adatok számbavétele, a harmadik pe­dig a mérlegelés és a határo­zathozatal.- Minderre az érvényes jog­szabályok szerint 6 hónap áll rendelkezésünkre. A már jú­niusban beérkezett kérelmek elbírálására ez a fél év ele­gendő, de a most beadott kére­lemtömeg elbírálására igen­csak szűkös a hat hónap. A hi­vatal azonban mindent elkö­vet, hogy március végéig pont kerüljön minden kárpótlási ügy végére. (Koós) Két év múlva. A Pénzügymi­nisztérium jövőre még nem, de 1999-ben már lát esélyt arra, hogy csökkenjenek a vállalko­zók terhei, közölte Draskovics Tibor államtitkár a Kereske­delmi és Iparkamara tegnapi tanácskozásán. Először a tb-já- rulékokon lehet enyhíteni, s csak azt követően mérsékelhe­tők a személyi jövedelemadó- terhek. Tájékozódás. Az Autonóm Szakszervezetek, az ÉSZT, az MSZOSZ és a SZÉF képviselő­ivel tanácskozott tegnap a Par­lamentben Horn Gyula minisz­terelnök. A megbeszélésen a kormányfő az ország előtt álló fontos döntésekről tájékoztatta a munkavállalói szervezetek képviselőit, illetve ezekről kérte ki véleményüket. Húsos bér-garancia. Az ÁPV Rt. igazgatósága tegnapi dön­tése szerint az ÁPV Rt. garan­ciát vállal a szekszárdi húsosok bérének kifizetéséről, a Bérga­rancia Alap terhére. Az igazga­tóság nem tartja időszerűnek a Magyar Villamos Művek Rt. privatizációját, mert a társaság mai pénzügyi helyzetében csak mélyen értékén alul kelhetne el. SZDSZ-javaslat. A Szabad Demokraták Szövetsége szor­galmazza, hogy tegyék áfa- és személyi jövedelemadó-men­tessé a társasházak felújításával kapcsolatos beruházásokat, és ily módon segítsék elő a lerom­lott épületek renoválását. A képviselőcsoport ennek érde­kében módosító indítványokat nyújt be a parlament előtt fekvő társasházi törvényjavaslathoz. Népi ülnökök díjazása. Az új jogszabályok szerint a mun­kaviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti, szolgálati jogviszonyban és szövetkezet­nél munkaviszony jellegű jog­viszonyban álló ülnököt ülnöki működésének időtartamára tá­volléti díj illeti meg. A munka­bérben nem részesülők az ül­nöki működés minden napjára 700 forint tiszteletdíjat kapnak. Könyvtári törvény. A szakma jónak tartja a könyvtári törvény Országgyűlés elé ter­jesztett tervezetét, derült ki egy fórumon tegnap. Jelenleg a csaknem 3200 önkormányzat közül 2818 tart fenn könyvtá­rat, s 713 fiókintézmény is mű­ködik. Négyszáz azonban szü­netelteti a kölcsönzést. Tankönyvtámogatás. Előre­láthatólag félmilliárd forint áll rendelkezésre jövőre a felsőok­tatásban használható tanköny­vek és szakkönyvek, valamint CD-romok, videokazetták ki­adásának támogatására. E pén­zekért az erre a feladatokra sza­kosodott intézmények, vállal­kozások pályázhatnak. Beszélgetőpartnerünk: Nemcsók János, aki nehéz, de korrekt egyezséget vár A hágai ajánlásokat tartjuk szem előtt- Nincs kétségem afelől, hogy fél éven belül, a hágai bíróság ajánlásai alapján megszülető egyezség oldja majd fel a szlovák és a magyar kormány között Bős-Nagymaros ügyében feszülő ellentéteket - jelentette ki a Ferenczy Europressnek Nemcsók János. A Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, hazánk tár­gyaló delegációjának vezetője nehéz, de korrekt egyeztetésekre számít, s arra is felkészült, hogy a felek csak a határidő lejárta előtti 24. órában állhatnak fel az asztaltól.- A várakozásokhoz képest a hazai közvélemény döntő há­nyadát hidegzuhanyként érte a hágai bíróság ítélete. Rosszul mértük fel az esélyeinket?-A vízügyi és a környezet- védelmi lobby leértékelte a szlovák fél szakmai és anyagi képességeit, miközben indoko­latlan illúziókat keltettek a há­gai döntéssel kapcsolatban. A másként vélekedők pedig nem szólhattak, mert hazaárulónak kiáltották volna ki őket.- Valóban nyilvánosságra hozza a 100 oldalas hágai dön­tést?- Tervezem, hogy néhány napilapban közzéteszem.-A parlamenti pártok kép­viselőiből ad hoc bizottság ala­kult, a frakciók saját szakértő­ket is bevonhatnak a mun­kába. Kinek milyen szerep jut? A delegációvezető fotó: feb- A formálisan már működő ad hoc bizottság tagjaival foly­tatandó szigorúan bizalmas megbeszéléseim a szlovák fél­lel való megegyezés alapját je­lentő nemzeti konszenzust szolgálják. A bizottságnak csak véleményezési joga lehet, hi­szen mindenért, ami a hágai döntés után következik, a kor­mánynak kell vállalnia a fele­lősséget. Ezért is fontos, hogy a pártok „valóságos”, a mérnök- kamara megfelelő engedélyével rendelkező szakértőket vonja­nak be a munkába.-Mi a tárgyalások menet­rendje?- A döntés előtt néhány szakértővel 4-5 lehetséges ítéle­tet vázoltunk fel, hozzájuk ren­delve a szükséges további teen­dőket is. A variációk között szerepelt a tényleges döntés is. A menetrend vázlata tehát ké­szen állt. E szerint az október végi technikai egyeztetést kö­vetően hat hónap alatt 5-10 al­kalommal ül egy asztalhoz ma­gyar, illetve szlovák területen a két plenáris delegáció. Nyolc- kilenc fős - zömmel az illeté­kes minisztériumok képviselői­ből álló - csapatunk „keze alá” energetikai, vízügyi, pénzügyi, ökológiai szakemberekből álló csoportok dolgoznak.- Mennyibe kerül nekünk ez a munka?- A szakértői gárda tizen­négy tagja közül tizenkettőt a minisztériumok „adnak köl­csön”, tehát takarékoskodunk. A bérek, az irodabérlet és a számítógépes háttér mintegy 55 milliót visznek el.- Milyen taktikát vetnek be a magyar érdekek védelmében?- A hágai ajánlásokat tartjuk szem előtt. Nem építjük fel Nagymarost, de a hajózhatóság biztosítása végett a duzzasztást valamilyen műszaki objek­tummal meg kell oldani. Duna- csúny közös üzemeltetése, a környezetvédelmi károsodáso­kat kivédő monitoring-rendszer kiépítése, valamint a kölcsönös anyagi kártérítésről való le­mondás egyébként mindkét fél érdeke.-Ön tehát bizonyos a tár­gyalások sikerében, a meg­egyezésben?-Régi tapasztalat, hogy két ország között a már mélypontra süllyedt kapcsolatokat akár a sport-, akár a környezetvédelmi diplomácia kimozdíthatja a he­lyéről. A szlovák és a magyar delegáció közös küldetése, hogy felmutassa Európának: nem egymással vicsorgó, ha­nem egymással szót értő nem­zetekről van szó. Optimizmu­som alapelve: felemelt kézzel nem lehet csatába indulni. Takács Mariann

Next

/
Thumbnails
Contents