Somogyi Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-05 / 207. szám

1997. szeptember 5., péntek SOMOGYI HÍRLAP SIÓFOK 5 Egy hét a siófoki kórházban Csütörtök: stressz az intenzíven Tizennégy pusztaszemesi ka­tona ontotta vérét a betegekért tegnap délelőtt a siófoki kór­ház vérellátójában. Elmentek értük Siófokról a helyőrsé­gükbe és vissza is szállították őket ugyanoda. Az ügyeskezű nővérkék évente többször egy- egy céghez ki is mennek, ez így biztosabb; van olyan mun­káltató, amelyik nem engedi el dolgozóját munkaidőben vért adni. Nyolcvan forint jut ma egyébként egy véradó „meg- vendégelésére”: olcsóbb sörre és virslire futja ebből. Időről-időre felröppen: megszüntetik a kórházak mel­lett működő vérellátókat. A siófoki egészségügyi szakokta­tásról is ilyen hírek keringe­nek, emiatt főleg az intenzív osztályon aggódnak, hiszen veszélybe kerülhet a nő­vér-utánpótlás. Dr. Vezsenyi Károly osztályvezető főorvos­tól megtudtuk; amikor a frissen végzett nővér meglátja, hogy mit kell az intenzív osztályon dolgozni alig több, mint húsz­ezer forintért, akkor már sarkon is fordul. — Nyolc nővér hi­ányzik most nálunk — foly­tatta.— Még úgy is, hogy az új rendelet tizenkettőről nyolc ágyasra „degradált bennünket”. Itt éjszakára sem lehet magára hagyni egyetlen beteget sem, s mindig kellene egy-két üres ágy az újonnan érkezőknek. Most rangsorolni kell, s ha sú­lyos beteget hoznak, akkor a legkevésbé kritikus állapotút „át kell adjam” az illetékes osz­tálynak. Azt szoktam mondani a kollégáimnak: nem véletlen, hogy egy amerikai statisztika alapján nyolc-tíz évvel hama­rabb halnak az intenzíves orvo­sok, mint a más osztályokon dolgozók. Magyarországon még nem mertek ilyen felmé­rést készíteni. Állandó a stressz, az „éltet” bennünket, ha sikerélményünk van; ez annyit jelent, hogy egy súlyos betegen segíteni tudunk. Van, aki csak harminc percet tölt az osztá­lyon, de olyan is akadt, aki 98 napot. Ő egyébként azóta is küld nekünk egy-egy üdvözlő­lapot húsvétra... Dr. Vezsenyi Károly hozzá­tette még: az intenzív osztályt a kívülálló úgy képzeli el, hogy a betegek mozdulatlanul feksze­nek, csövek lógnak ki belőlük. Csodálkoznak is sokan, amikor már a műtétet követő második napon felkeltik, tomásztatják őket, még az infarktuson áteset­teket sem hagyják feküdni. Az osztály minden műtétnél jelen van, hiszen az altatást, érzéste­lenítést is ők végzik, sőt, az évi négy-öt olyan eset is hozzájuk tartozik, amikor balesetben el­hunyt, agyhalált szenvedettek egészséges szervét kiveszik egy éppen vesére, májra váró beteg számára. Az állandó stresszt különben dr. Vezsenyi Károly erdei, hegyvidéki kirándulásokkal oldja, meg autók szétszerelésé­vel, összerakásával; eddig már tizenhat autót vett, illetve adott el... Fónai Imre Nem adta meg az elsőbbséget Tegnapelőtt éjszaka egy szolgálaton kívüli siófoki rendőr a Semmelweis utcába nagy ívben kanyarodva nem adta meg az elsőbbséget a Kandó Kálmán utcában egyenesen közlekedő 26 éves hely­béli motorosnak, aki súlyos sérüléseket; szeméremcsonttö­rést, kartörést szenvedett. A vizsgálat még folyik fotó: kasza Bajor sör és perec A Siófoki Advocatus Alapít­vány és a Német- Magyar Baráti Társaság szervezésé­ben szerdán este kezdődött az első Bajor Napok rendez­vénysorozata. Karl-Heinz Brandlein tiszteletbeli kon­zul (felvételünkön) szemé­lyesen csapolta az eredeti ba­jor sörrel töltött hordót egy széplaki vendéglőben. Az íz­letes nedűhöz a siófoki ke­nyérgyár által bajor recept alapján készített perecet kí­náltak. A rendezvény célja, hogy az 55 ezer lakosú bajor városban, Schweinfurtban és a tartományban megismerjék a Balaton fővárosát és a ré­gió kínálta turisztikai lehető­ségeket. Az együttműködés mind­két fél számára előnyös gaz­dasági feltételeket és közös idegenforgalmi lehetősége­ket kínál. A találkozó kedves színfoltja volt a Kossuth ut­cai óvoda kicsinyeinek né­met nyelven megtanult mű­sora. A siófokiak kérdeznek o 311-668 dr. Páris András válaszd A fenti telefonszámon ma délutánig dr. Páris András or­szággyűlési képviselőnek (SZDSZ) tehetnek fel kérdé­seket. Kérjük, hogy az üze­netrögzítőre mondják rá a ne­vüket, címüket és telefonszá­mukat is; a válaszokat a hol­napi lapunkban fogjuk kö­zölni. Ajánljuk magunkat, ajánljon bennünket szomszédainak, barátainak: szervezzen előfizetőt a So­mogyi Hírlapnak. Akik új előfizetőt szerez­nek Siófokon, azok között a hónap végén értékes ajándé­kot sorsolunk ki. Ha sikerrel jár, vágja ki ezt a megrende­lőszelvényt és küldje el sió­foki szerkesztőségünkbe (Siófok, Szabadság tér 2. I. emelet 1. 8600) vagy adja át újságkézbesítő munkatár­sunknak. Szerveztem egy előfizetőt a SOMOGYI HÍRLAP-nsk. Ké­rem, munkatársuk keresse fel a következő címen: Név: ..... L akcím:. Beküldte: Név: ...... L akcím: .. A siófokiak azt is tudták: ki volt a kalóz menyasszonya Hatásos petíció Vitraynak A 40 éves a Magyar Televízió vetélkedősorozatának legutóbbi, szerda esti adásában Siófok város csapata bizonyult a legjobb­nak. így az összetettben két pontnyira megközelítették a jelen­leg még első Pécs gárdáját. A szereplőket kérdeztük kulissza- titkokról; hogyan dolgoztak együtt, ami lehetővé tette a sikert. Neisz Petemé: — Csak akkor nyomtuk meg a gombot, amikor biztosak voltunk a vá­laszban. Somogy megye másik csapatát győztük le a döntőben, s mondhatom, nagyon sportsze­rűek voltak: ahogyan látták, hogy alulmaradnak, már a fel­adat értékelése közben mutogat­ták két ujjúkkal felénk a V betűt. Az élőadás előtt megbeszéltük velük, jó volna ennek a két csa­patnak döntőt játszani - haza­felé, Székesfehérvárnál aztán ta­lálkoztunk egy parkolóban és ott gratuláltak nekünk. A döntőbe jutásunk egyébként Pék Ferinek köszönhető, aki egyedül ismerte föl a külföldi színésznőt. Szabó Gábor: — Annak tulajdonítom a sikert, hogy kü­lönböző érdeklődésű emberek kerültek egy csapatba. Nem kockáztattunk: taktikáztunk is annak érdekében, hogy ne ve­szítsünk pontot rossz válasz be­mondása esetén. Úgy gondolom, eddig még nem derült ki rólunk, hogy mit is tudunk valójában a tévé 40 évéről, mert a kérdések többsége nem ezzel foglalkozik. Megjegyzem: amíg az utcán so­kan gratulálnak, a város önkor­mányzata mintha nem értékelné csapata teljesítményét... Villangó József: — A harmadik forduló után Nagy Bandó András a pécsi csapat nevében írt „petíciót” Horváth Adám rendezőhöz, mi ugyan­akkor Vitray Tamásnál rekla­máltunk írásban. Úgy érzem, egyetértettek velünk, mert azóta sok minden változott. A legfon­tosabb: valóban a tévé negyve­néves történetéről szólnak a kér­dések, nem pedig azt kell meg­mondanunk, hogy Klauzál Gá­bor milyen miniszter volt, vagy egy épület milyen stílusban ké­szült. Ez nekünk kedvezett, s az is, hogy most már nem csak az dönt, hogy ki nyomja gyorsab­ban a gombot; jobban tudjuk bi­zonyítani felkészültségünket, ha egy-egy kérdés csak nekünk szól. Ä szerda esti vetélkedő egyik érdekes sztorija: az egyik kérdésnél elfelejtették kiosztani a borítékokat; a segítők a kame­rák alatt bujkálva, szinte hason csúszva pótolták ezt... Dr. Oláh Vilmos: — Ta­nár úr kérem, mi készültünk, ezt is mondhatnám és elmondhattuk valamennyi forduló előtt. Ezúttal több szerencsénk volt, s talán már rutint is szereztünk. Fontos, hogy a csapatok észrevételeit a vetélkedőről megfogadták a té­vések. Vitray és Nagy Bandó egyszer hosszas vitát folytatott egymással, s azóta mintha érde­kesebbek lennének a kérdések. Pék Ferenc: — Vagy húsz évvel ezelőtt láttam a Kalóz menyasszonya című filmet, eb­ben játszott Bernadette Lafonta­ine. Senki nem ismerte fel most, amikor a bejátszáson Vitrayval énekelt duettet, csak én. Vala­hogy megragadt a színésznő szépsége; olyan volt akkoriban, mint ma Kim Basinger. Nincs szerződése a plasztikai sebészettel Nyír és egész nap beszél Halmai László: Strapás ez a szakma fotó: oláh Gábor — A fodrász vendégköre olyan, mint a vendéglősé; ha elégedett a kiszolgálással, akkor visszatér — mondta Halmai László a Fő-utcában, a 48 lakásos ház földszintjén lévő fodrász üzlet vezetője. — Amikor még csak 5-6 ezren éltek Siófokon, akkor szinte a település valamennyi férfi lakóját ismertem. Vannak visszatérő német vendégek is, de ebben szerepet játszik a spórolás is; amíg náluk 20 márka, nálunk mindössze három márka egy hajvágás. Beszélek németül, ez sokat segít a munkámban. Halmai László szerint a sió­fokiaknak valamilyen megma­gyarázhatatlan nosztalgiájuk van a város iránt. — Megérzem azt, ha belép valaki az ajtón, hogy beszélgetni akar-e — állította. — Én képes vagyok végigdumálni a munka­időmet, igaz, akkor aztán otthon keresem a csendet. A törzsven­dégeknél emlékszem arra is, hogy az előző haj vágás alkalmá­val hol hagytuk abba a beszélge­tést. Néha egyébként előfordul, hogy a vendég nem tudja, hogy milyen frizurát szeretne, csak annyit mond: legyen rövid. Az­tán a procedúra végén a legszí­vesebben visszaragasztatná a le­vágott haját, mert túl kicsinek tartja azt, ami a fején megma­radt. Van ilyen, ha ritkán is. De hát én hozott anyagból dolgo­zom, kívánságra. A fodrász elmondta, hogy napjainkban teljesen megszűnt a borotválás, és ez elsősorban az AIDS fertőzés megjelenésének tulajdonítható. Szigorúak az egészségügyi előírások, de nem próbáltatták ki vele a vendégek, hogy érdemes lenne-e teljesíteni ezeket, mert mindenki otthon vágja le a szőrét, eldobható vagy cserélhető pengéjű eszközzel. — A napi 8 órás állás nem igazán nőknek való, mégis jel­lemző a szakmára az, hogy egyre több a nő — summázott. — A Fodrász kisszövetkezet el­nökeként szakmunkás tanulókat is vizsgáztatok; a legutóbb 32 végzős közül mindössze kettő volt férfi. Strapás ez a szakma. Ennek ellenére baleset; hogy va­lakit megvágok az ollóval csak elvétve fordul elő. Nincs szerző­désem a kórház plasztikai sebé­szetével. (Ondrejovics) Holnap zár a Balaton A Pannónia Szállodák Rt Balatoni Igazgatóság keze­lésében lévő Hotel Európa, Lidó és Hungária szállodái­ban többnyire most az idő­sebb korosztályú csoportok üdülnek. Az egységek töl- töttsége csaknem 90 száza­lékos. A szállodasor legki­sebb szállodája, a Balaton holnap zár. Itt húsz száza­lékkal volt több a vendég. Szedjék le Sztálint A siófoki helytörténeti gyűj­temény szívesen befogadja a Sztálin utca 100 feliratú ut­canévtáblát, melyről tegnapi számunkban írtunk. Ber- náthné Virág Erzsébetnek adhatja le a polgármesteri hi­vatalban, aki leszedi a Fő utca 198-as házról. A gyűj­teménybe egyébként más siófoki relikviákat, régi em­lékeket is szívesen várnak. Az összegyűlt anyagot a ter­vek szerint jövőre, a várossá nyilvánítás 30. évfordulóján állítják ki. Söprik a kéményeket Söprik a siófoki kéményeket; a városban több helyütt is látni feketeruhás brigádokat, akik minden, kéményekkel kapcsolatos felülvizsgálatot elvégeznek, s épületek hasz­nálatba vételét is ők engedé­lyezik, tüzeléstechnikai szempontból. Bár irodájuk Siófokon is van — a Fő utca 200 alatt -, a cég székhelye Balatonszárszón található. Napozók a strandon A németek még bemerész­kednek a tizenkilenc fo­kosra hűlt vízbe, a siófoki nagystrand vendégeinek többsége azonban már in­kább csak napozik a parton. Tegnap hatszáz jegy talált gazdára. Mivel a forgalom fokozatosan esik vissza, már csak egy pénztár várja a nyárutó strandolóit. Szaporítják a virágokat Automata öntözőberendezé­seket készítettek, illetve vi­rágokat szaporítottak tegnap a kertészek a Kertmester Kft. telephelyén. Az őszi Siófok is bőven ad munkát a számukra, s ezen felül ab­ban reménykednek, hogy elnyerik az Új Piac tér teljes átépítésével párhuzamos parkosítási munkát, melyet ugyancsak az ősszel kellene elkezdeni.

Next

/
Thumbnails
Contents