Somogyi Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-01 / 203. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1997. szeptember 1., hétfő Kamarai érdekek Az ország további gazda­sági fejlődése megkívánja, hogy összességében ne nö­vekedjenek az adóterhek - hangsúlyozta a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara elnöki kollégiumának két­napos ülése után Bihall Ta­más, a kollégium elnöke. A testület állást foglalt amellett, hogy az anyaghá­nyad értékét és a kamarai tagdíjak egy részét vonhas­sák le adójukból a vállala­tok. Nem támogatják az osz­talékadó növelését, miként azt sem, hogy az önkor­mányzatok növeljék a helyi iparűzési adókat. Javasolják viszont, hogy a kamarai tagdíj minősüljön - behajt­ható - köztartozásnak. Tolnay Lajos, a Kereske­delmi és Iparkamara elnöke elmondta, hogy a kamarai törvény szeptember köze­pén kormány elé kerülő módosítási tervezetébe ja­vaslataik nagyobb része be­épült, s a többi között sze­retnék elérni a szabad kama­raválasztás jogát, de azt pél­dául ellenzik, hogy az ag­rárkamara „átterelhessen” tagjai közé élelmiszeripari vállalkozásokat, cégeket. Határozottan sürgetik a kamarai jogosultságú köz­feladatok átadását az állam részéről, mert e nélkül csor­bul a kamarák érdemi mű­ködése, közjogi szerepe. Az elnöki kollégium elve­tette a kamarai magánnyug­díjpénztárak létrehozását célzó javaslatot. Viszont támogatta a Hitelgarancia Rt.-vel kötendő megállapo­dás tervét, amely mind a kamarai tagok hitelhez ju­tási esélyeit, mind a bankok hitelezői készségét növelné. A gyomirtás és a zöldmunka megelőzhette a peronoszpóra tarolását Jó kilátások a szőlőhegyekből A négyhetes augusztusi kánikula felgyorsította a szőlők érését, így a korai borszőlő fajták szürete a szokásos időben, várha­tóan szeptember második hetében megkezdődhet. Erről tájé­koztatta a Magyar Távirati Irodát Diófási Lajos, a Dunántúli Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója. A pécsi székhelyű intézet szak­emberei augusztus negyedik hetében a cukorfok erőteljes növekedését mérték, ami biz­tató kilátásokkal kecsegtetheti a jó szüretben reménykedő sző­lősgazdákat. A sajtóban helyenként köz­readott híreket cáfolva Diófási professzor kijelentette: szó sincs arról, hogy a szőlőkben „tarolt” volna a peronoszpóra. A növény számára kedvezőtlen időben érkezett, túlságosan is bő júliusi csapadék kétségtele­nül súlyos veszélyhelyzetet idézett elő, a leveleken és für­tökön könnyen elszaporodhat­tak a gombakártevők, a szőlő védelme azonban nem a perme­tezéssel, hanem az időben el­végzett gyomirtással, majd a zöldmunkával kezdődik, s akik e követelménynek eleget tettek, a megfelelő permetezéssel meg is előzhették a nagyobb kárté­telt - hangsúlyozta a szőlész­borász kutatót. A szüretig hátralévő időszak teendőiről szólva kiemelte a sűrű levélzet ritkításának fon­tosságát a szőlők fürtzónájának déli és keleti oldalán, hogy a nap és a szél szárító és bogyó­kat érlelő hatása érvényesül­hessen, ugyanakkor a megha­gyott lombozat az uralkodó északnyugati széllel érkező csapadék - esetleg a jég - ellen is védelmet nyújtson. A vegyszeres növényvéde­lem lehetőségeit azonban már erőteljesen korlátozza a kö­zelgő szüretig hátralévő idő rö­vidsége - mondta Diófási La­jos, a Dunántúli Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazga­tója. BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából A komposzt aranyat ér. Ez a legtermé­szetesebb tápanyaga a kert talajának. Ezekben a hetekben sok kom- posztkészítésre alkalmas szer­ves hulladék keletkezik a ker­tekben: a lekaszált fű, gyomnö­vények, babszár, szőlőhajtás, zöldségfélék konyhai hulladéka stb... Ezeket célszerű felaprózni annak érdekében, hogy a kor- hadásukat meggyorsítsuk. Ha kevés komplex műtrágyát is keverünk a felaprított kom- posztba, akkor a legjobb istálló­trágyával is versenyre kelhet. Most kell elültetni azoknak a hagymás növényeknek - pél­dául a tulipán, a jácint és nár­cisz - a gumóját, amelyek kora tavasszal fognak virágozni. A számukra felásott talajt érett komposzttal javítsuk fel. Mint­hogy az elültetett hagymák ősz­szel és télen nem viselik el a pangó talajvizet, az ültetőgö­dörbe ajánlatos egy (ültetőjla- pátnyi homokot vagy kavicsot szórni. A hagymákat olyan mé­lyen kell ültetnünk, hogy felet­tük kétszer akkora földréteg le­gyen. A most elültetett hagy­mák még az ősz folyamán meggyökeresednek és tavasszal gazdag virágzással fogják meghálálni a szakszerű ültetést. Most még lehet vetni sóskát és spenótot. Ezek késő ősszel már szedhetők és abban az idő­szakban látják el vitamindús, friss levéllel a családot, amikor már a tél felé közelítünk. Az utóbbi hetek meleg időjá­rása megállította a szőlőtőkék peronoszpóra fertőzését, ezért további permetezésre most már nincs szükség. Ha azonban mégis észlelnénk a peronosz­póra szürke penészgyepét a szőlőlevelek fonákján, akkor a „zárópermetezésre” csak bor­dói lé 0,5 százalékos oldatát használjunk, vagy alkalmaz­zunk rézmészporos porozást. Virágzik az egyik legmutató- sabb edényes növény: az an­gyaltrombita. Hatalmas, fehér, csüngő, illatos virágai vannak, az utóbbi időben azonban for­galomba kerültek a kevésbé il­latos sárga és rózsaszín virágú változatok is. Hajtásait most le­het meggyökereztetni. Világos fagymentes helyen teleltessük! CßG Határidők cégvezetőknek Szeptember 1.- Tehergépkocsi közlekedési korlátozás. Szeptember 5.- A kifizetők által levont szja befizetése; -gyakorított áfa­befizetés; - a jogi személy fe­lelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségek tb-járulékbefizetése a felelős­séget vállaló gazdálkodó szervhez; - felszámolói díjkü­lönbözet igénylése. Szeptember 7.- A számítógéppel vezetett vámáru-nyilvántartás hitelesí- tettetése; - a földművelésügyi hivatal tájékoztatása a szövet­kezet által felvett tagi kölcsö­nök összegéről. Pénzforgalom Az MNB elnöke új rendelke­zést adott ki a pénzforgalom­ról. A szabályozás hatálya a hi­telintézetek, a korlátozott ren­deltetésű pénzforgalmi számla vezetésére felhatalmazott jogi személyek, a postai pénzfor­galmi közvetítő tevékenységet végző szervezetek és a számla- tulajdonosok belföldi forintki­fizetéseire teljed ki. A rendel­kezés július 21-én lépett ha­tályba, de a korábbi rendelke­zésben (3/1992. MNB) szabá­lyozott határidős beszedési megbízásokat 1997. december 31-ig még be lehet nyújtani. Fontos tudni való: lakossági bankszámla javára vagy ter­hére 1997. október 2-ig, pénz- forgalmi bankszámla javára, il­letve terhére pedig 1998. ja­nuár 8-áig nem nyújtható be csoportos átutalási megbízás. Népszavazás Az 1997. évi LIX. törvénnyel módosított alkotmány szerint a jövőben kizárólag az Ország- gyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet a tárgya országos népszavazásnak és népi kez­deményezésnek. Országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás cél­jából lehet tartani. Az eddigi 100 000 aláírással szemben 200 000 választópolgár alá­írása szükséges ahhoz, hogy az Országgyűlés népszavazást ír­jon ki. Mérlegelés alapján azonban a köztársasági elnök, a kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100 000 választópolgár kez­deményezésére is elrendel­hető országos népszavazás. Televízió üzemben tartási díj Nemrég kerültek a postalá­dákba azok az űrlapok, ame­lyeken televíziókészülékeinket kell bejelentenünk. Ennek hát­terében az a kormányrendelet áll, amely megszigorította a te­levízió üzemben tartási díjának beszedésére vonatkozó rendel­kezéseket. A 122/1997. (VII. 17.) Korm. rendelet szerint az üzemben tartási díj havonként utólag esedékes. A televízió- készüléket a díjbeszedő által kézbesített formanyomtatvá­nyon kell bejelenteni, az üzemben tartót azonban nem mentesíti a bejelentés alól, ha nem kapott formanyomtat­ványt. Ekkor a díjbeszedő he­lyi képviselőjénél kell bejelen­teni a készüléket, a rendelet ha­tályba lépését követő 45 napon belül; 1997. szeptember 15-ig. A bejelentési kötelezettség tel­jesítésének minősül az augusz­tusi díjfizetés is. Szabálysértést követ el és 10 000 forintig ter­jedő pénzbírsággal sújtható, aki a fenti határidőn belül nem jelenti be a televízió műsor vé­telére alkalmas készülékének üzemeltetését, illetve szándé­kosan hamis adatot közöl a be­jelentésben. Továbbra is élénkülőben a budapesti értéktőzsde forgalma Egyre növekvő üzletkötések Rendelet szabályozza a gyógyszerek reklámját Vény nélkül előnyben A Miniszterelnökség Köz- beszerzési és Gazdasági Igazgatósága eredményt hirdetett a központi költség- vetési szervek számítás­technikai eszközeire kiírt közbeszerzési eljárásról. Ki­terjedt szolgáltatási hálóza­taik közigazgatási, szállítási referenciáik és előnyös aján­lati áraik alapján az egyes kategóriákban több cég is megrendelést kap a költség- vetési szervektől. Külön­böző kategóriájú számító­gépeket szállíthat majd az ICL Hungary, Az Albacomp Rt, a Montana Információ­technológiai Rt, valamint a Kventa Kft. A Budapesti Értéktőzsde azon­nali piacán csaknem 548 milli­árd forint (duplikált) árfolya­mértékben kötöttek üzleteket júliusban. A határidős piac for­galma meghaladta a 92 milliárd forintot. A részvényforgalom 35 százalékkal emelkedett jú­niushoz képest. A BÉT hivata­los részvényindexe, a BUX a hónap folyamán 1085 ponttal nőtt, július végén 7880,16 pon­ton zárt. A BÉT teljes kapitali- zációja az előző hónaphoz ké­pest 7,5 százalékkal emelke­dett, meghaladta a 3480 milli­árd forintot. Ebből a részvé­nyek 48 százalékkal részesed­tek. A részvényekkel 273 milli­árd forint értékben kereskedtek a brókerek. A legnagyobb for­galmat a TVK és a Mól papírja­ival bonyolították. A TVK-ra több mint 78 milliárd forint ér­tékben, az olajrészvényekre 67 milliárd forint értékben szület­tek üzletek. A részvények kapi- talizációja 14 százalékkal emelkedett július folyamán. A legnagyobb árfolyamnyeresé­get a Novotrade-részvényekkel lehetett elérni, ezeknek 208 százalékkal nőtt az értékük. A Domus-papírok 74 százalékkal, a Mezőgép részvényei 72 szá­zalékkal erősödtek. A hónap vesztese, 68 százalékos árfo­lyameséssel, a Goldsun lett. A társaság részvényeit július vé­gén kivezették a tőzsdéről. A Horizon-Multiplan részvényei 25 százalékkal értek keveseb­bet, mint az előző hónap végén, a Konzum pedig 16 százalékkal gyengült. A részvények átlagos P/E (árfolyam/nyereség) muta­tója 2,21 ponttal, 21,48 pontra nőtt. A kárpótlási jegyek for­galma 35 százalékkal vissza­esett júliusban, 2,5 milliárd fo­rintot tett ki. A jegyek 802 fo­rintos átlagáron forogtak, ami a névérték 46 százalékának felel meg. Az állampapír szekcióban a kötvények forgalma megha­ladta a 176 milliárd forintot, ami csaknem 21 százalékkal magasabb a júniusi értéknél. A kincstárjegyek forgalma 95 milliárd forintra esett vissza. Szeptembertől rendelet szabá­lyozza a gyógyszerek reklám­ját, így lehetővé válik, hogy gyorsított eljárással kerülje­nek forgalomba a vény nélkül is beszerezhető, nem támoga­tott orvosságok. A gyógysze­rek reklámjáról és ismerteté­séről szóló népjóléti minisz­teri rendelet a reklámtörvény­hez kapcsolódik, és az eddigi, szokásjogon alapuló propagá­lást igyekszik szakmai korlá­tok közé szorítani. A jogsza­bály a vény nélkül is kapható készítmények reklámját en­gedélyezi, de csak bizonyos megkötésekkel. Eszerint a "laikus" közvéleménynek szóló gyógyszerismertetők nem állíthatnak valótlanságot, a reklámban csak a minősítő hatóság által leírt tulajdonsá­gok szerepelhetnek. Emellett minden esetben fel kell hívni a betegek figyelmét arra, hogy a gyógyszerszedés koc­kázattal és mellékhatásokkal járhat. A vényköteles készít­ményeket ezentúl is csak szakmai fórumokon lehet népszerűsíteni. A rendelet szabályozza az orvoslátoga­tók munkáját is; legfeljebb néhány doboz legkisebb ki­szerelésű, "orvosi minta" fel­irattal ellátott termékmintát hagyhatnak a doktoroknál, és dokumentálniuk kell: kit, mi­kor, miért kerestek fel. Az utóbbi években javult a ruhaipar jövedelmezősége Divatnapok Budapesten Magyarországon a ruházati iparban jelenleg 122 ezren dol­goznak, 10 százalékkal keve­sebben, mint egy évvel koráb­ban. Átlagjövedelmük ez idő alatt egyharmadával növeke­dett, de még mindig nem éri el a bruttó 35 ezer forintot. Bár az utóbbi időben a cégek jövedel­mezősége valamelyest javult, a termelés felfutása még nem észlelhető - mondta a tizenhar­madik alkalommal megrende­zett Budapesti Divatnapok Nemzetközi Szakkiállítás meg­nyitója alkalmával Neményiné Gyarmathy Margit az MTI tu­dósítójának. Kifejtette, hogy a ruházati szakmák közül egye­dül a konfekcióiparban figyel­hető meg bizonyos arányú sta­bilizáció, az export azonban ezen a területen is visszaesett, és a bérmunka-lehetőség is csökken. Ennek az az oka, hogy az Európai Unió országainak minőségi követelményei növe­kednek, s ennek a magyar ipar még nem tud megfelelni. A bérmunkát a szakemberek egyébként is csak addig tartják fontosnak, amíg a gazdasági környezet erre rákényszeríti a ruházati vállalatokat. Már csak azért is, mert a termelői árak itthon sem olcsók, hiszen a bér­járulékok miatt emelkednek a költségek. A mostani kiállítás jól tükrözi a hazai cégeknek azt a törekvését, hogy elmozdulja­nak a holtpontról, s ennek kere­tében egyre több magyar ter­melő tartja elsődleges céljának, hogy minden téren hazai bázisa legyen. Az egyik legnagyobb kállító - a Felina - már húsz év­vel ezelőtt felismerte, hogy a kooperáció gazdaságosabb a bérmunkánál, s ennek köszön­hetően a jelenlegi 1,1 milliárd forintos éves árbevételük 60 százaléka exportból származik, ők a svájci anyacéggel hoztak létre közös vállalkozásokat a bérmunka felváltására. Ily mó­don elérték azt is, hogy a szoci- alita országokba irányuló ex­portjuk növekszik. Itt ismerte­tik, hogy milyen szabad kapaci­tásaik, illetve gépeik vannak. A börze célja, hogy elősegítse a hazai termelővállalatok kapaci­tásainak kihasználását. 18 milliárdos forgalmat tervez a Henkel Magyarország Itthon is fontos a fejlesztés A Henkel Magyarország Kft. erre az évre 18 milliárd forin­tos forglamat tervez, szemben a tavalyi 15 milliárddal. Ennek egy részét, körülbelül 5 milli­árd forint értékben a környező országokba exportálja. Az első félévben a cég időarányosan teljesítette terveit, s így jelen­tős mértékben hozzájárult a düsseldorfi anyavállalat 9,8 milliárd márkát kitevő for­galmához, illetve 438 millió márka nyereségéhez - közölte Fekete István, a Henkel Ma­gyarország Kft. ügyvezető igazgatója nemrég tartott nagy érdeklődéssel kísért sajtótájé­koztatóján, amelyet Budapes­ten tartottak ugyan, de az ott elmondottak nemzetközi ér­deklődésre is számot tartottak. A tájékoztatás szerint a Henkel Magyarország nagyon fontosnak tartja a folyamatos fejlesztéseket és beruházáso­kat. Az elmúlt évi adózás utáni eredményének 55 százalékát forgatta vissza a termelésbe, s döntően ez volt a forrása az év első felében az 1,2 milliárd fo­rintos invesztícióval létreho­zott körösladányi Clorox- üzemnek, ahol fontos telepü­lésfejlesztő és környezetvé­delmi beruházásokat is finan­szíroztak. A cég 600 embert foglalkoztat, és mintegy 250 hazai beszállítóval és alvállal­kozóval működik együtt. A Magyarországon előállított háztartási tisztítószerek, mo­sószerek és ragasztók piaci ré­szesedése — a különböző ha­zai forgalmoban lévő termék- csoporttól függően — 20-60 százalék. Az egész Henkel- csoport teljes forgalma az év első felében 9,8 milliárd már­kát tett ki 22 százalékkal töb­bet, mint a múlt év azonos időszakában. A csoport Né­metországon kívüli vállalatai a tavalyihoz képest 32 száza­lékkal növelték eladásaikat. Az adózás előtti nyereség az első félévben 438 millió márka volt, 10 százalékkal több, mint tavaly.

Next

/
Thumbnails
Contents