Somogyi Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-26 / 225. szám

10 SOMOGYI HÍRLAP BARCSI TÜKÖR 1997. szeptember 26., péntek- Tengeren túl is sikert aratott a barcsi muzsikuslány Hegedűvel a kezében Amerikába A barcsi Dúlfalvy Éva két hónapos muzsikuskurzuson vett részt az amerikai Santa Barbarában. A Los Angeleshez közeli városka nyári zenei akadémiájára nyert felvételt, ahová hatvan napra fiatal tehetséges muzsikusokat gyűjtöttek össze a világ minden tájáról, s neves zenészek, karmesterek vállalták a tanításukat. — Sok száz jelentkező közül válogatták ki a résztvevőket. Hegedűsök például összesen 26-an kerültünk be az egész világról — mondta a barcsi zenészlány. — A pályázat ré­szeként egy kazettát is kellett küldenem a hegedűjátékom­mal, és ennek alapján döntöt­tek arról, hogy elnyerem-e a 3000 dolláros ösztöndíjat. Drága a repülőjegy; utazásom költségeihez támogatást nyúj­tott dr. Kolber István, a So­mogy Megyei Közgyűlés el- ke, valamint dr. Gyenesei Ist­ván és a Somogyért Egyesület. Az akadémián természetesen a legtöbb résztvevő amerikai volt, de érkeztek zenész fiata­lok a Távol-Keletről, Kínából; Belgiumból, Görögországból, Itáliából, a zene hazájából is. — A délelőttök mindennap zenekari munkával teltek. A világ legjobb karmestereivel dolgozhattunk, például a lon­doni Jeffrey Tate-tel vagy Bobby McFerrinnel. S nem­csak zenekari műveket játszot­tunk, hanem énekeseket, ope­rákat is kísértünk. Randall Behr, a neves karmester vezé­nyelt operát. Délutánonként pedig kamaraóráink voltak, a tanárom New York egyik leg­jobb karmestere volt. A sűrű program mellett el­jutottak Los Angelesbe, meg­mutatták az európaiaknak a Bewerly Hills elitnegyedét is. — A leghihetetlenebb az a patikatisztaság volt, amely ezeket a negyedeket jelle­mezte — emlékezik. A megfe­szített munka mellett nem volt lehetőségünk alaposabban kö­rülnézni, csak a kirakat-Ame- rikát láthattuk. Dúlfalvy Éva hazaérkezése után sem sokat pihenhet, meg­hívták muzsikálni a Magyar Rádió és Televízió zeneka­rába. A 18 éves muzsikus a barcsi Vikár Béla zeneiskola növendékeként ismerkedett meg a hegedűvel, majd a bu­dapesti Bartók Béla Zenemű­vészeti Középiskolában foly­tatta a tanulást. Az országos hegedűverseny győzteseként felvették a zeneakadémiára, most másodéves a hegedű tan­szakon. Mit hoz a jövő? Nem tudja. Csak az a biztos, hogy zenével szeretne boldogulni. — Oda­kint a tanárom fölajánlotta, hogy jövőre kimehetek hozzá tanulni. Ezt egyelőre nem fo­gadtam el, de a diploma meg­szerzése után talán megpróbá­lom. Az biztos, hogy egy mu­zsikusnak sokkal nagyobbak az esélyei a tengerentúl, mint idehaza. Nagy László Dúlfalvy Éva naponta több órát gyakorol otthon is Új tanév a Borókánál Több mint száz tanulóval kezdte meg az idei tanévet a barcsi művészeti iskola. A Boróka táncegyüttesre alapozott intézményben néptáncot, népzenét ta­nulnak délutánonként a gyerekek. A táncegyüttes huszadik születésnapjára alakult meg a néptánciskola Békési Margit a táncegyüt­tes és az iskola vezetője el­mondta: 24 új diák iratko­zott be az idei tanévre. — Tavalyi tapasztalat, hogy bár a munka feszes — min­dennap délután fél háromtól estig tart — mégis viszony­lag kicsi a lemorzsolódás. Ebben talán az is szerepet játszik, hogy a legkisebbek­nek inkább még a játékon van a hangsúly. Az a cél, hogy kedvet kapjanak és si­kerélményük legyen a kez­dőknek is. Tavaly, az első tanévünkben 96 diákkal kezdtünk, és év végén 109- en kaptak bizonyítványt. A művészeti iskola a mű­velődési házhoz tartozik. Létrehozásánál nem titkolt cél volt, hogy végre ele­gendő pénz jusson a néptán­cosokra, és az utánpótlásne­velésre. A bizonyítvánnyal, osz­tályzatokkal a gyerekek komolyabban veszik a dol­got. A legnagyobb előnye az iskolává válásnak az, hogy így nem keverednek a kez­dők és a haladók. Eddig ugyanis az elsős kisgyerek együtt táncolt a negyedikes­sel, ami mindkét korosz­tálynak kárára volt. A szín­vonalat emeli az is, hogy most van pénzünk oktatók meghívására. N. L. Filmes tervek - Egymillió forintos ígéret és munka felajánlása Gyűlik a pénz az uszodára A Népjóléti Minisztériumtól 150 ezer forintot kapott az uszoda megépítésére létrehozott barcsi alapítvány. Az adók egy száza­lékából pedig 80 ezer forint gyűlt össze a számlájukon. 770 ezer forintot pedig az uszodaépítést kezdeményező barcsi nőegylet gyűjtött össze az uszodára a kedvezményes ruhaakciókkal és jótékonysági rendezvényeikkel, valamint adományokból. Eh­hez járul még a város által megígért egymillió forint is. Gyűlik tehát a pénz a sokak által várt uszoda megépítéséhez.- Kis lépésekben, de haladunk- mondta dr. Solti Pálné, a nő­egylet vezetője. - Ez a pénz ugyan még mindig kevés a be­ruházáshoz, de arra jó, hogy a köztudatban tartsa az elképze­lést. A minisztérium támoga­tása is jelzi: jogos az igény. A népjóléti minisztériumtól kapott pénzt egyébként egy olyan film elkészítésére kellett fordítaniuk, amely ismerteti a barcsi uszodatervet, illetve alá­támasztja a létesítmény szüksé­gességét. A filmet hamarosan bemutatják a barcsi tévében, is­kolákban, s várhatóan eljut a környékbeli falvakba is. A jö­vőben pedig támogatók meg­nyeréséhez használják fel. Egy új támogatót minden­esetre már sikerült találni az ügy számára: a barcsi Dráva Parkett vezetői ígérték, hogy az uszodaépítés során valamennyi famunkát ingyen elvégzik a szakembereik. N. L. A kis hajókról könnyen nyomon követhető a zegzugos határszakasz fotó: lang Róbert Azt a néhány napot, amíg tart a jó idő, kihasználják, aztán végképp partra kerülnek a drávai határőrhajók. Legközelebb csak jövő áprilisban tűnnek föl újra a vízen - tudtuk meg Pack Imre főhadnagytól, a barcsi határőrség helyettes vezetőjétől. A Volvo és Yukon típusú kis­hajók jól beváltak a Dráván. A határfolyóra jellemző vízszin- tingadozás sem jelentett aka­dályt a járműveknek, s ezekről ellenőrizhetik a partról csak nehezen vagy sehogy sem megközelíthető szakaszokat. A határvízen közlekedő járművek ellenőrzése is a járőrök fel­adata. A barcsi vízi járőrök 34 kilométeres határszakaszt el­lenőriznek, Révfalutól a barcsi Fekete-árok befolyásáig. Mivel már a bolhói határőr-kirendelt­ség is kapott vízi járművet, így a következő tavasztól egészen Bélavárig rendszeresen bejár­hatják a Dráva minden zegzu­gos határszakaszát. N. L. Javuló eredmények a kenyérgyárban Javul a helyzete a barcsi ke­nyérgyárnak. A korábban nagy nehézségekkel, jelentős piacvesztéssel küszködő üzem mára kifelé halad a gödörből. Jelentősen nőttek a megrende­léseink, és ezzel párhuzamosan a termelés — mondta Kunitz László, a kenyérgyár helyettes vezetője. A süteményfronton száz szá­zalékos a javulás, de kenyeret is harminc százalékkal többet ké­szítenek a korábbinál. A ko­rábbi három-négy órás munka mára nyolcórássá vált. Barcson is kaphatók a Sütév egészséges kenyerei, a szelénes és kálciumos veknik. Új termékeket is bevezettek. A tartós szavatosságú szárazsü­teményeknél az engedélyezte­tést most végzik. Tegnaptól pe­dig élesben gyártják a pudin- gos, lekváros, almás ízesítésű úgynevezett rácsos süteménye­ket. Harminckilencen álltak munkába tegnap este, hogy megsüssék a másnapi kenyeret Barcs és környéke számára. N. L. SEGÉLYEKRE NYOLCVANMILLIÓ Nyolcvanmillió forintot költ a város az idén a rászorulók támogatására. Ez egyszerre sok is, meg kevés is - mondják a barcsi polgárok. Kereszthegyi Ferencné vállalkozó: - Alkalmazottként né­hány éve reggel 6-tól késő délutánig dolgoztam, és kézhez kap­tam nyolcezer forintot. Mások az ujjúkat sem mozdítják, és fel­vesznek ugyanennyi pénzt segélyként. Én úgy gondolom, hogy aki igazán el akar helyezkedni, az talál magának munkát. A se­gélyeket pedig különféle közmunkák elvégzéséhez kötném. S aki nem jelenik meg a munkavégzéskor vagy nem megfelelően dolgozik, annak nem adnék egy fillért sem. Kiss Ferenc pékmester: - Több pénznek is volna helye, hiszen Barcson sok a szegény ember. Viszont nem segély formájában adnám, hanem munkahelyek teremtésére használnám fel. Nyolcvanmillió forintból már lehetne néhány munkahelyet lé­tesíteni. Hatékonyabb lenne, és hosszabb távra segítséget jelen­tene. így ez csak tüneti kezelés. Balogh Zoltán, a cigányönkormányzat alelnöke: - Ez a pénz nem is sok, nem is kevés. Egy részét átcsoportosíthatnák mun­kahelyteremtésre. Elterjedt, hogy ennek a nyolcvanmilliónak a nagy részét a cigányság kapja. Ez túlzás: kétezer cigány él Bar­cson, és legalább ekkora a magyar szegény réteg is a városban. Horváth József esperes: - A gond az, hogy a rászorulók nem mindig arra használják a segélyt, amire kellene. A pénzt sok egyszerűen elissza. Az sem megoldás, ha élelmiszercsomagot kapnak, mert azt árának a töredékéért eladják, és ismét a kocs­mában kötnek ki. A megoldás az lenne, ha egyszerre keveset kapnának, de azt rendszeresen. Szirmai János gépkocsivezető: - Kevés ez a pénz, hogy mek­kora a városban a szegénység. Viszont sok, hogy jó néhányan nem arra használják, amire kapták. Olyan is előfordul, hogy nem az kap, aki megérdemelné. Van aki tüntet a szegénységével, van aki szégyelli. A vízműveknél dolgozom és látom, hogy vannak, akik nem fizetik ki a tartozásukat, pedig megtehetnék, mások meg akkor is fizetnek, ha utána egész hónapban spórolniuk kell. fm A, NYÁRI vásár a DRÁVA PARKETT (§) HÁZ-ban, Barcson és Pécsett! 10-20-30% árkedvezmény amíg a készlet tart AJÁNLATUNK: Tölav szalad­Gőzölt bükk Cser csaphornyos parketta Felületkezelt, lerakás után azonnal használ­ható. Már 2 880 Ft/m2-től szalagparketta Felületkezelt, lerakás után azonnal . használható. Már 2 552£^tőD parkettaAYV* X jqrofeluiet, íphaknetó halszálka ^sangol-kötésben. Már 1 700 Ft/m2-től Tölgy csap- hornyos parketta^ 10 járófetódk V« lerakbáŰWiPfélka éfe %i|ojRotésben. Már 2 550 Ft/m2-tŐI szalagparketta & Felületkezelt, lerakás után azonnal használható. Már 2 304 Ft/m2-től Nyír szalaaparketta Különleges olajjal felületkezelt Csak 2 880 Ft/m2 Áraink az ÁFÁ-t nem tartalmazzák!! Telefon: 72/213-324 Telefon: 82/463-179 Címünk: 7623 pécs' Címünk: 7570 Barcs, Megyeri u. 66. (Pannon Zöldért Nagyhíd u. 78. udvar aTüzép-pel szemben) Nyitva: h-p 9-18, szó 9-12 JÉqjjjPqsgr Nyitva: h-p 9-18, szó 9-12

Next

/
Thumbnails
Contents