Somogyi Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-25 / 224. szám

1997. szeptember 25., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Agráregyetemisták szociológiai felmérései Somogybán Nyakukba vették a falut Húsz éve foglalkoznak falu­felméréssel a Pannon Ag­rártudományi Egyetem Ka­posvári Állattenyésztési Ka­rának hallgatói. Horváth József szociológus, kollégi­umigazgató szerint kedvelt fakultatív tantárgy a szocio­lógia; a hallgatók örömmel veszik nyakukba a falut. — A falvak krízishelyzetét vizsgáljuk; nagyító alá vesz- szük a gazdasági feltételrend­szert, a statisztikai és demog­ráfiai jellemzőket, valamint a keleti és nyugati országrész eltérő fejlődési jegyeit is ku­tatjuk — mondta. Legutóbb Vését, Kapos- gyarmatot, Somogybükkös- döt térképezték fel, s minden­hol barátsággal fogadták őket. A kollégiumigazgató fontos­nak tartja bevonni a leendő mérnököket a falukutatásba. Németországban a második legnagyobb gazdasági ágazat az idegenforgalom. A vizsgá­lódások megállapításai szerint a somogyi települések több­sége is kihasználhatná ezt a lehetőséget. A vendégfogadás hozna pénzt a konyhára. Legutóbb Kaposgyarmaton rendeztek falukonferenciát, most egy szekszárdi gimnázi­ummal közösen a szekszárdi borvidékről jelentetnek meg kiadványt. Nagyatád térségé­ben korábban már végeztek vizsgálatot; a lakótelepi lét­forma volt a téma. Tervezik; újra megvizsgálják ilyen szempontból a térséget. Horváth József büszkén említette: hallgatói között jó pár olyan akadt, aki díjat nyert dolgozatával az orszá­gos pályázaton. (Lőrincz) A termelőknek mondta a névadó tulajdonos A Pini árat garantál — Minden feltétel adott egy sokkal intenzívebb sertéstar­táshoz Magyarországon — mondta a Somogyi Hírlap kér­désére válaszolva Piero Pini a cég első embere. — Bízom ab­ban, hogy nevünk jól cseng a termelők körében, hiszen min­dig betartottuk amit ígértünk. A garantált minimálár úgy gondolom tovább erősíti ezt a bizalmat, ezzel ugyanis olyan biztonságot adunk a termelők­nek, hogy akkor is ennyiért vesszük át az állataikat, ami­kor a túlkínálat miatt sokkal alacsonyabb lenne az ár. — A sertésállomány most igen alacsony. A gyors felfut­tatáshoz tőkére lenne szük­ségük a termelőknek. Tud- nak-e ebben segíteni? — Az én véleményem az, hogy mindenki a saját terüle­tén tegye jól a dolgát. Többen megkerestek olyan ajánlattal, hogy közösen termeljünk, de ezt nem tudjuk vállalni. Mi a biztonságot kínáljuk, ami ma­napság nem kevés. — Sok istálló azért áll üre­sen, mert egy induló állo­mánynak a takarmányt sem tudják megvenni. Támogatás nélkül nincs állattenyésztés. — A támogatás nem a fel­dolgozó üzemek dolga, ha­nem az államé. Tudom, hogy igen sok sertéstartó használta ki az 50 milliárd forintos ala­pot, és tudom, hogy az idén még ugyanennyi támogatásra lehet pályázni. Mi felajánlot­tuk a termelőknek: jogásza­ink, szakembereink segítenek nekik, hogy minél jobb pályá­zatokat készíthessenek, és minél nagyobb esélyük le­gyen. Ami pedig a takarmányt illeti: szerződést kötöttünk a Purina céggel. Ennek értel­mében, aki a Pini Hungarynak adja el a sertéseit, és a Puriná- tól vásárolja a takarmányt, 5- 10 százalékkal olcsóbban jut­hat hozzá. — Mit gondol ezzel a stra­tégiával mikor tud a két üzeme teljes kapacitással termelni? — Jövőre már 1,2 millió. 1999-ben pedig 1,5 millió ser­tést szeretnénk feldolgozni. Szerintem ez sikerül, mert rá­jönnek a gazdák, hogy megéri disznót tartani és megéri azt szerződéses garanciákkal ne­künk eladni. — A kiskunfélegyházi gyár beindításával kerül-e valamilyen új Pini-termék a piacra? — A félegyházi gyár teljes termelését exportáljuk. A bel­földi piacra szánt termékeink továbbra is Kaposváron ké­szülnek. Újdonságot most nem készítünk, a már jól be­vált termékeink piaci részese­dését szeretnénk növelni egy jobb piaci- és marketingpoli­tikával. Irodát nyitunk Buda­pesten, ami egyben országos kereskedelmi központja is lesz cégünknek. Úgy tervez­zük, a jövő évi árbevételünk már eléri az 50 milliárd forin­tot. Varga Ottó Háromszáz munkahelyet érinthet az átszervezés Átvilágítás: gyógyszer a kórháznak Kisgazda figyelem (jobbról): dr. Kazsoki István, Farkas László, dr. Király István és dr. Szieberth László fotó: kovács TIBOR (Folytatás az 1. oldalról) Míg a képviselő azt erősítette, hogy inkább a pályázatokon nyertes települések fizessék be a támogatás 1-1,5 százalékát, addig dr. Kolber István 2,5 mil­lió forint átvállalásának fontos­ságát hangsúlyozta, hiszen e támogatás hiányában a kistele­püléseknek még a pályázatokon való elindulásra sincs lehetősé­gük. Az elnök érvei meggyő­zőbbnek bizonyultak. Nagy érdeklődés kísérte a megyei kórház pénzügyi hely­zetéről szóló beszámolót, hi­szen elkészült az a szakértői je­lentés, amelynek végrehajtásá­tól az intézmény pénzügyi helyzetének megszilárdulását várják. — A javasolt intézkedések részben azonnali beavatkozást, másrészt stratégiai döntések meghozatalát igénylik — mondta Perényi László, az átvi­lágítást végző Művek Kft igaz­gatója. Hozzátette: az adóssá­gállomány kialakulását külső és belső okok idézték elő. Az egészségbiztosítás finanszíro­zási rendszerének folyamatos változásához és a központi bérmegállapodások hatásához társult, hogy az intézmény ka­pacitása az igényekhez képest nagy, a szakmastruktúra nem felel meg a tényleges igénybe­vételnek, a létszám aránytala­nul magas. Nem alakult ki az egységek költségtudatos, gyó­gyító tevékenysége, hiányzik a kontrolling-rendszer, proble­matikus a gyógyszerfelhaszná­lás. Mint megtudtuk, az átvilá­gítás megállapításaival, a terve­zett újabb intézkedésekkel az OEP szakértői és a kórház ve­zetői is egyetértenek, dr. Gi- mesi Mihály főigazgató stílsze­rűen aít mondta: csonkolás nélküli műtétre van szükség, helyi érzéstelenítéssel, amelyet nem lehet remegő kézzel elvé­gezni. Bízik abban, hogy a kór­ház pénzügyi helyzete egy éven belül stabilizálódik. Dr. Gyene- sei István (Somogyért Egyesü­let) eredménynek tartotta, hogy az utóbbi időben nem nőtt az eladósodás, de mint mondta: nem tudja elfogadni a létszám- leépítés mértékét. Perényi László ismételten hangsú­lyozta: az elodázhatatlan struk­túraátalakítás létszámfelesleget eredményez. A közgyűlés elrendelte, hogy a kórházi struktúra átalakítása, a munkaerő és bérgazdálkodás optimalizálása érdekében to­vábbi 300 dolgozó leépítésére kerülhet sor úgy, hogy ez az alapfeladatokat nem veszélyez­tetheti. A képviselők egyetértet­tek a kórházi mosoda privatizá­ciójának előkészítésével is. Lengyel János Módosították az okiratokat A tabi városatyák legutóbbi ülésükön módosították az önkormányzat által létreho­zott alapítványok okiratát: a Jóléti, a Vonzóbb Tabért, a Könyvtárpártoló és a Zichy Mihály közalapítványét. Valamennyibe rögzítették: az alapítvány politikai párt­októl független, országgyű­lési jelöltet nem állít, nem támogat, s nem fogad el pártoktól támogatást. Hatmillió forint szociális célokra Közel hatmillió forintot köl­tött szociális juttatásokra a jákói önkormányzat. A 734 lakosú településen egyre többen szorulnak támoga­tásra. A beiskolázás költsé­gei 800 ezer forintra rúgtak. Bár 1 millió 368 ezer forin­tot nyertek az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok pályáza­tán, ez sem pótolja a hiányt. Székelykapu Felsöboldogfalváról Az erdélyi Felsőboldogfalva 30 tagú küldöttsége érkezik szombaton Szennába, hogy részt vegyen a településen fölállított székelykapu ava­tásán. A falunappal egybe­kötött ünnepségen Pálfy Béla, idősebb és ifjabb Kiss Gy. Imre erdélyi fafaragók munkáját leplezik le. A szennai önkormányzat szer- * vezésében egész napos ren­dezvény várja a Szenna Pack Kft. által támogatott falunap résztvevőit. Felújították a kányái hidat Kányában megrongálódott két közúti híd pillérje. A közútkezelő kht dolgozói a az önkormányzat előtti, il­letve a Bedegkér felé vezető úton levő híd pillérjeit fel­újították, illetve újra beto­nozták. A hidakat a bizton­ságosabb közlekedés érde­kében korláttal is ellátták. Vasúti automata fénysorompók Október végén, november elején várhatóan üzembe he­lyezik a kaposújlaki és a megyeszékhelyen, a textil­műveknél lévő vasúti átjá­róknál készülő új fényso­rompókat. Az úgynevezett vonatbefolyásolásos készü­lékek önműködően, időben jelzik a vonat érkezését, így kizárhatók lesznek az em­beri sorompó-kezelői mu­lasztásból eredő balesetek. Iskolák, testületek kemény leckéje A tantestületek a pedagógiai programkészítéssel foglalatos­kodnak; azt vetik papírra, milyen tevékenységi formákat sze­retnének erősíteni a jövő tanévtől, a Nemzeti alaptanterv beve­zetésével. A polgármesterek és a képviselőtestületi tagok azon törik a fejüket, mennyi pénzt rendeljenek az iskolák prog­ramja mellé, s honnan teremtsék elő a szükséges forintokat. — Az önkormányzat szívesen támogat minden jó ötletet, csak legyen megfelelő anyagi hát­tere — mondta Ács Attila nagy­bajomi polgármester. — Sze­rintem ezek a kiadások Nagy­bajom esetében 10-20 millió forintos összegre rúgnak. Az iskola vezetői szeretnék, ha ke­rékpárokat vehetnének, hiszen két kerékre pattanva valóban remek környezetismeret és bio­lógiaórákat lehetne tartani, s tú­rázni is gyakrabban mehetné­nek. Attól tartok: a pénzhiány kalodába szorítja a legjobb ter­veket is, hiszen a fejkvóta felét fedezi csak annak, amit egy gyerek taníttatására fordítunk. Hetesen nem tudják, miként lehetne csökkenteni az önkor­mányzat forráshiányát. Lac- zóné Hardi Márta jegyző el­mondta: átvilágíttatták az isko­lát, ám még csak részletekben látják, hogyan gazdálkodhatná­nak takarékosabban. Az intéz­mény pedagógiai programja már az önkormányzat asztalán van; költségkihatásait most vizsgálják. Bakó László pol­gármestertől tudom: Jákóban most tárgyalt a képviselőtestü­let az iskolaigazgatóval, aki a költségvetésben szereplő ösz- szeggel elégedett, s ebből meg tudja valósítani elképzeléseit. — Pénzhiány nem fenyeget­heti a terveket — mondta So­mogyi Gyula, Siófok alpolgár­mestere. Iskoláink fejlesztési elképzeléseit most tárgyaltuk meg és egy ötéves, ütemtervet készítettünk. Nem a költségta­karékoskodás motivál bennün­ket, hanem az, hogy színvona­las legyen az oktatás. A Nemzeti alaptanterv készí­tői feldobták a labdát a kated­rán állóknak és a fenntartóknak egyaránt, s meglehetősen mara­toninak ígérkezik a játszma. Nem tudjuk melyik fél rúg előbb öngólt, s gabalyodik bele saját hálójába. Lőrincz Sándor Ingyen tűzifa a rászorulóknak Egymilliárd forintot szánnak a költségvetésből a szociálisan hát­rányos helyzetű családok energiaár-kompenzációjára. Ezt egé­szíti ki a villamosenergia- és gázszolgáltató cégek ajánlása nyo­mán tervezett támogatás. Mértékéről még nincs megegyezés. Somogybán összeszedték és nagyrészt továbbították is a tá­mogatást igénylő lapokat az ön- kormányzatok. A 734 lakosú Já­kóban, ahol a lakosság mintegy 60 százaléka inaktív és a mun­kanélküliek száma is meghaladja az ötvenet, mindössze 45-en igényelték a kiegészítést. Witz.1 Ferenc jegyző elmondta: a ren­delet megjelenését követően minden rászorulónak bedobtak a postaládájába egy ismertetőt. Hatféle jogcímen kérték a se­gítséget az igénylők. A jövede­lempótlósok közül 26-an, a rendszeres^ szociális segélyben részesülők közül egy, a rend­szeres nevelési segélyre jogo­sultak köréből pedig hatan, míg a normatív közgyógyellátottak közül is csak egy nyújtotta be igényét. Egyéb jogcímen 11 kisnyugdíjas kért még támoga­tást, s jegyzői javaslatra meg is kapják. A támogatás mértékéről azonban még nincs tudomásuk. A Héra Alapítványtól né­gyen vártak támogatást. A pá­lyázók közül egy 90 ezer, egy pedig 3500 forintos áram­számla-jóváírást nyert. A múlt télen 80 családnak adtak ingyen tűzifát az önkormányzat tulaj­donában lévő külterületi utak mellől. ígérték, most sem hagy­ják fagyoskodni a jákóiakat. Igáiban 115, Ráksiban 51, Kazsokon 35 hátrányos hely­zetű adta be igénylését. Dr. Foki Zsuzsa jegyzőtől megtud­tuk: zömében kisnyugdíjasok, egyedülállók és jövedelempótló támogatásban részesülők voltak a kérelmezők. A jegyzőnő sze­rint kevesebben, mint ahányan rászorulnának. Valamennyi igényt jogosnak ítélték és támo­gatták. Akadtak azonban olyan alanyi jogon közgyógyellátottak, akik a megfelelő tájékoztatás hi­ányában csak késve adták be ké­relmüket, s a postától sem kapta meg mindenki a nyomtatványo­kat. A kitöltött űrlapoknak pedig mintegy a felét át kellett írni, mert hibásak voltak. Ennek elle­nére időben továbbították a ké­relmeket. Várnai Ágnes Nemzetközi konferencia az agráregyetem kaposvári karán Európában csak az Enar képes megszüntetni azt a bizalmat­lanságot, amit a marhavész okozott. Bevezetése egyik felté­tele Magyarország unióbeli tagságának — mondta dr. Paul van Geldorp tanácsos, az Európai Bizottság küldötte azon a nemzetközi konferencián, amelyet tegnap tartottak Kapos­váron, a Pannon Agrártudományi Egyetemen az Országos Minősítő Intézet, a Földművelésügyi Minisztérium és a hol­land állategészségügyi szolgálat szervezésében. A szarvasmarhák kötelező egyedi nyilvántartási rendsze­rének (Enar) bevezetését vitat­ták meg. A konferenciát Horn Péter akadémikus és dr. Neszmélyi Károly, az Ommi főigazgatója nyitotta meg. — Az új törvény értelmé­ben szeptember 9-től senki nem adhat el olyan állatot, amelynek nincs egyedi azono­sító száma — mondta dr. Neszmélyi Károly, a minősítő intézet főigazgatója. — Eddig kétszázezer marhát jelöltek meg, de az új rendszerrel ha­zánkban 65 ezer gazdaság 4,5 millió állatát kell majd nyil­vántartani. Az Enar bevezeté­sét Magyarországon a holland kormány támogatja. Lényege: az országban található minden szarvasmarha születésekor azonosítót kap. A kilencjegyű számot Budapestre a nyilván­tartási központba küldik, ahol egy számítógépes rendszer tá­rolja, az állat folyamatosan frissített egészségügyi adatai­val együtt. Újdonság: a szám teljesen egyedi, segítségével minden állat mozgása jól kö­vethető, még akkor is ha kike­rül az országból. Ha pedig bárhová, akár egy vágóhídra, beteg szarvasmarha érkezik, azonnal visszakereshető, hogy honnan származik. Az Enar ezenkívül a tenyésztési mun­kában is szerepet kap. Az elő­adók közt felszólalt dr. Van der Mejs is, aki elmondta: Magyarország az Enar beveze­tésével előtte jár az EU tagál­lamoknak. (Virághalmy)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents