Somogyi Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-03 / 205. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1997. szeptember 3., szerda Ma kezdi meg hivatalos magyarországi látogatását a török elnök Együtt az új Európáért legkiválóbb elmék fóruma Prágában Értelmiségi csúcstalálkozó Bírósági eljárás indul Pá­rizsban gondatlanságból elkö­vetett emberölés vádjával azon fotósok ellen, akik vasárnap éj­jel üldözték a Diana hercegnőt és barátját szállító Mercedest. Óriásmegrendelést kapott az Airbus Industrie az amerikai ILFC (International Lease Fi­nance Corporation) társaságtól. A lízingcég 65 európai gyárt­mányú repülőgépre tart igényt. Lehetetlen az európai pénz­ügyi unió és az egységes nyu­gat-európai valuta bevezetésé­nek elhalasztása a brüsszeli bi­zottság pénzügyi felelőse, Yves-Thibault de Silguy sze­rint. Ezzel közvetve válaszolt Lamberto Dini olasz külügy­miniszternek arra a javaslatára, amely szerint későbbi időpont­ban az euro ugyanolyan erős lehetne, mint a márka. Határsértőket fogtak el augusztus 29-én a szlovák-ma­gyar határon Párkánynál, a Comenius nemzetközi gyors­vonaton. Budapesten készült rejtekhelyüket a kocsik alvázá­nak ellenőrzése során fedezték fel. Az öt algériait még az őri­zetbe vétel napján átadták a magyar hatóságoknak. Újabb állítólagos bizonyítéko­kat közölt Kwasniewskinek a KGB-hez fűződő kapcsolatairól keddi számában a Zycie című radikálisan jobboldali napilap. Az újság szemtanúk egész sorát szólaltatja meg, akiknek el­mondása azt támasztja alá, hogy Vlagyimir Alganov KGB- ügynök 1994-ben együtt üdült a lengyel államfővel. Ismét szerepelt a nyilvános­ság előtt Fidel Castro: csaknem egy hónappal legutóbbi megje­lenése és öt hónappal legutóbbi beszédének elhangzása után hétfőn beszédet mondott egy havannai iskolai évnyitón. Visszavonultsága az elmúlt he­tekben olyan híreknek adott tá­pot, hogy baj van az egészségé­vel, vagy talán meg is halt. Izraeli rabbihat hívott meg Damaszkuszba Háfez Asszad szíriai elnök, hogy keressék fel zsidó papok ottani sírját. Szíria és Izrael semmiféle hivatalos kapcsolatot nem ápol, a két or­szág hadiállapotban van egy­mással, és Szíria területére sen­kit nem engednek be, akinek az útlevelében izraeli pecsét van. Elnököt választottak az Azerbajdzsánba ékelődött, zömmel örmények lakta Kara- bahban hétfőn Arkagyij Gu- kaszján eddigi külügyminiszter személyében. Azerbajdzsán - amely elvesztette a szakadár te­rület birtoklásáért Örményor­szággal vívott hatéves háború­ját - törvénytelennek minősí­tette a választást. Süleyman Demirel, a Török Köztársaság elnöke ma kezdi meg tárgyalásait Bu­dapesten. Ebből az alkalom­ból nyilatkozott a Ferenczy Europressnek Ismét Birsei budapesti nagykövet.- Az elnök úr hivatalos látoga­tására akkor kerül sor, amikor Európa jelentős átalakuláson megy keresztül: napirenden van a NATO és az Európai Unió kibővítése. Magyarország és Törökország egyaránt Eu­rópa része, ennél fogva nagy­mértékben hozzá tudnak járulni az új európai építmény kialaku­lásához. Fontos, hogy ebben a történelmi helyzetben államfő­ink azonos álláspontot alakítsa­nak ki. A tár­gyalások kö­zéppontjában európai kérdé­sek állnak majd, minde­nekelőtt a föld­rész új bizton- fotó: feb ságj rendszeré­nek témája. Mindkét részről szeretnénk, ha növekedne a két ország kö­zötti kereskedelem, mert a for­galom messze elmarad a lehe­tőségektől. Ezért is kíséri el út­jára Demirel elnököt üzletem­berek tekintélyes csoportja, il­letve a kereskedelemért felelős államminiszter. Remélhetőleg az elnöki látogatás hozzájárul ahhoz, hogy a magyar Ország­gyűlés után a török parlament is ratifikálja a vámtarifákról kö­tött kétoldalú megállapodást. Megoldandó ügy a közleke­dés, a szállítások megkönnyí­tése, a határforgalom, a vámke­zelések zökkenőmentessé tétele is. A fuvarozók sokat panasz­kodnak a formaságok nehéz­kességére; mi tettünk e téren javaslatokat, s most a magyar fél válaszát váijuk. Utazni szerető magyarok tudják, hogy a vízumkényszer sem felel meg az országaink közötti jó kapcsolatoknak : most még azoknak is vízumért kellett folyamodniuk, akik Demirel elnököt kísérik. Ha a magyar fél eltörli a vízumkény­szert, a török fél is megteszi. Korunk mintegy hatvan ve­zető értelmiségijének találko­zója kezdődik ma Prágában. Eredetileg kizárólag magasabb tudományos díj kitüntetettjei vehettek volna részt a tanácsko­záson, ám a két meghívó, Vác­lav Havel cseh elnök és a Nobel- békedíjas Elie Wiesel utóbb el­állt ettől a követelménytől. A háromnapos Fórum 2000 vendége lesz többek között a dalai láma, a norvég világutazó Thor Heyerdahl, Simon Peresz izraeli és Willem de Klerk dél­afrikai exminiszterelnök. A várakozásokat egy ameri­kai politikus a Los Angeles Timesban így foglalta össze: „Havel és Wiesel, korunk két Vaszilij Ciblijev parancsnok és Alekszandr Lazutkin fe­délzeti mérnök a felelős a Mir űrállomás és a Progressz te­herűrhajó június 25-én bekö­vetkezett ütközéséért. Erre a következtetésre jutott az űrbázis legsúlyosabb balesetét kivizsgáló bizottság kedden véglegesített jelentése. Valerij Rjumin, az Energija orosz űrcég igazgatóhelyettese, a Mir-NASA program orosz koordinátora közölte azt is, hogy a jelentés nyomán nagy mértékben csökkenthetik a két orosz űrhajós szerződés szerinti erkölcsi tekintélye lehetőséget kíván nyújtani az értelmiségiek válogatott csapatának, hogy megfogalmazzák azokat a leg­fontosabb problémákat, ame­lyek megoldása a későbbiekben a kormányok és végső fokon az egész emberiség feladata lesz.” A szervezők reményei szerint a kötetlen tanácskozáson - az ezredforduló előtt - széles körű konszenzussal megvonhatják az évszázad etikai, ideológiai és vallási tapasztalatainak mérle­gét. Václav Havel és Elie Wiesel éppen ezért nagy gondossággal állította össze a meghívottak lis­táját. A névsorban olyan szemé­lyiségek szerepelnek, amilyenek - mint mondják - egy évezred­ben csak egyszer születnek.FEB illetményét. A kozmonauták tagadják, hogy felelősség ter­helné őket az ütközésért. A két orosz űrhajós ez év februárjától augusztus elejéig dolgozott a Miren. A fél év alatt több mint tíz komolyabb „rendkívüli esemény” történt az űrállomáson, amelynek sze­mélyzete szinte csak a hibák elhárításán dolgozott. Anatolij Szolovjov, a Mir je­lenlegi parancsnoka és a NASA fizikusa, Michael Foale szom­bat hajnalban űrsétát tesznek, hogy tovább keressék a Szpektr modulon a karambol nyomán keletkezett lékeket. A szerencsés túlélő vallomása Mi történik a halál algériai háromszögében? Béni Ali vérrel áztatott főutcáján 64 holttestre bukkantak a faluba érkező katonák. Az átvágott nyakú, feldarabolt em­beri maradványok között egyetlen túlélőre leltek. A fiatal lány két lőtt sebből vérzett, és éppen magához tért az eszméletvesztésből. Álla­pota válságosnak látszott, de sikerült megmenteni az életét. Szemtanúként ő mesélte el, hogy a közeli hegyoldalról több mint ötven, állig felfegy­verzett iszlám szélsőséges vi­harzott le, körülvették a fa­lucskát, amelyből csak néhány ember tudott elmenekülni. Önmagukat egy új szekta tagjainak nevezték, akik Al- lahtól eredeztetik a bosszúál­lás jogát és kötelességét. Leg­többjüknek hiányzott a jobb mutatóujja, mert ennek levá­gásával tesznek hűségesküt. A fegyveresek rárontottak a férfiakra és átvágták a torku­kat. Utána vezérük kiadta a parancsot: „Tereljétek arrébb a szebb nőket, a többivel pedig végezzetek!” A fiatalabb lá­nyokat és asszonyokat ma­gukkal hurcolták. A túlélő lány ekkor elkezdett futni, de utánalőttek. Azt hitték, meg­halt, ezért rádobták a vérző hullákra. Öt éve, amióta kirobbantak a belső harcok, csaknem 60 ezer a halálos áldozatok száma Algériában. Csupán idén au­gusztusban ezerötszázan vesz­tették életüket a lerohant fal­vakban. Elsősorban az Al­gír-Blida-Medea térségben, a halál háromszögében tevéke­nyek a gyilkosok. A hegyek­ben és föld alá vájt bázisokon rejtőznek, onnan csapnak le. Először arra hivatkoztak, hogy a kormányhoz hű települések a célpontjaik, illetve olyan családok, amelyek tagjai a biz­tonságiaknál szolgálnak. A vérengző bandák most már ürügyet sem hoznak fel. A legutóbbi választások nyomán több iszlám vezető vissza­nyerte szabadságát, tárgyalá­sok is kezdődtek, mégis meg- fékezhetetlennek látszik a fa­natikus csoportok rémuralma. Benjamin Stora, ismert Al- géria-szakértő megfogalma­zása szerint az afrikai ország­ban megtörtént a „háború és a terror privatizációja”. (Réti) Az áldozatokat kutakba rejtették a terroristák FOTÓ: FEB/REUTER Taposóaknák a világban Összesen 115 millió taposóakna fenyegeti a lakosságot a világ 64 országában. Évente > 2 millió új taposóaknát telepítenek ► 100 000 taposóaknát távolítanak el ikjjgsä i ►25 000 ember meghal vagy megsebesül a taposóaknák miatt, 90% polgári személy, ebből: ebből: # Egy taposóakna ára: 3 $ Egy taposóakna eltávolításának 30% iij. gyermek 300-1000$ Forrás: UNICEF /GLOBUS Búcsút a fegyverektől! A norvég fővárosban tartják a taposóaknák betiltásával foglalkozó nemzetközi konferenciát, amelyen - a tragikus sorsú Diana hercegnő kezdeményezésére - 120 ország 400 kiválósága vesz részt. Észak-Amerika, Auszt­rália és az Antarktisz kivételével minden földrészen telepítet­tek a gyilkos fegyverből. Az elmúlt negyedszázadban a nagyha­talmakon kívül Belgium, Bulgária, Kína, Olaszország, a volt Ju­goszlávia, az egykori Csehszlovákia, továbbá Izrael, Irán és Magyarország gyártott taposóaknákat Fizessenek az űrhajósok Fél éve jóformán csak javítják a Mirt Karadzsics nem tekinti magát szélsőséges nacionalistának „Vádlottból vádló lennék” A hágai bíróság háborús bűncselekményekkel vádolja a boszniai szerbek volt vezetőjét. 1995 jú­liusában Szrebrenyica mellett hatezer muzulmánt öletett meg, gránátokkal lövette Szarajevót, és élő pajzsnak használta az ENSZ békefenntartóit. A Páléban rejtőzködő Karadzsiccsal a Süd­deutsche Zeitung című német lap készített interjút. Ebből közlünk részleteket.- A hágai bíróság háborús bűnösként keresteti önt. Hívei egy részét elvesztette. Gondolja, hogy hamarosan le fogják tartóztatni?- Nem hiszem, hogy bárki is Hágában akarna látni. Én sokkal nagyobb bajba tudom keverni el­lenfeleimet, mint ők engem.- Miért félnének öntől Hágában?- Mert nem a vádlott szerepét, hanem a vád­lóét játszanám. A vádak ugyanis hamisak.- A jelek szerint a Boszniai Szerb Köztársaság intézményei is ön ellen fordultak.- Kész vagyok kiállni itt az elé a szerb bíróság elé, amelyet a hágai bíróság, illetve a nemzetközi közösség felügyel.- A daytoni megállapodás kimondja: a bosz­niai szerbek csak akkor kaphatnak segítséget, ha ön együttműködik a hágai bírósággal.- Nem bízom a nyugati politikusokban. Vajon megbüntetik-e a horvát hadsereget, mert hatszáz­ezer szerbet kitelepített a krajinákból?- A világsajtó 1992 augusztusában riportokat közölt a boszniai táborokról.- Nem öltünk meg senkit. A Vöröskeresztnek szabad bejárása volt a táborokba.- Nem kínoztak és nem öltek meg embereket?- Előfordulhatott személyes bosszú. Végtére a polgárháborúban ez is megeshet.- Egyszer a kenyérért sorba álló szarajevóiak közé lőttek, és 14 polgári személy meghalt.- A pártatlan megfigyelők is tudják, hogy a muzulmánokat terheli a felelősség a történtekért. Az a gránát nem jöhetett a szerbek oldaláról.- Mindenért a muzulmánok a felelősek?- A lelőtt ENSZ-katonák 80 százaléka muzul­mán orvlövészeknek esett áldozatul.- Gránát robbant 1995. augusztus 28-án a szarajevói Markaié piactéren, 68-an meghaltak. Az önök hadserege viszont tagadta, hogy bármi köze lett volna a robbantáshoz.- El tudja képzelni, hogy 68-an meghalnak egyetlen gránáttól? Azt az esetet megrendezték. Az áldozatok között többhetes hullák is voltak.- De azt csak nem cáfolja, hogy Szarajevó polgári területeit bombázták a boszniai szerbek?- Szarajevó négyötödét korábban szerbek lakták. A belső kerületek zöme muzulmán ellenőrzés alatt állt. Emiatt állandó ide- oda lövöldözés alakult ki. A muzulmánok a tulajdon területeiket bombázták, aztán ráfogták a szerbekre, így akarták elnyerni a Nyugat szimpátiáját.- A boszniai szerb had­sereg 1995. május 26. és június 2. között 284 ENSZ-katonát ejtett fog­lyul, hogy élőpajzsnak használja őket.- A nemzetközi jog szerint a túsz kifejezés csak civilekre alkalmazható. De az ENSZ-csapat sem civil nem volt, sem semleges. Katonái elle­nünk harcoltak, részt vettek a szerb állások bom­bázásában. Katonáinknak jogukban állt védekezni.- Amikor az önök hadserege elfoglalta a biz­tonsági zónát 1995-ben, sokakat megöltek...- Miből gondolja, hogy sokakat megöltek?- Tavaly az ENSZ megkezdte a tömegsírok fel­tárását. Nyolcezer eltűnt személyről beszélnek.- Akik közül háromezren szavaztak 1996 szep­temberében. A nevük megjelent a választási jegyzékeken. Ugyanazon a területen mi több mint ötven tömegsírra bukkantunk 10-50 szerb katona, illetve civil holttestével.- Feltételezem: nem szereti, ha szélsőséges nacionalistának nevezik.- Mérsékelt nacionalista vagyok, körülbelül úgy, mint a franciák. Szerintem a nemzeteknek nem szabad eltűnniük. Ha az embereket unifor­mizálják, a változatosságot irtják ki.- Mit tekint a boszniai béke ellen irányuló legnagyobb fenyegetésnek?- A legnagyobb veszély Bosznia felfegyverzé­sében rejlik. A muzulmánok még mindig re­ménykednek, hogy egész Bosznián uralkodhat­nak. Még egy kicsike muzulmán Bosznia is nagy fejfájást képes okozni földrészünknek. Talán jobb volna demilitarizálni az egész régiót. FOTÓ: FEB/GAMMA

Next

/
Thumbnails
Contents