Somogyi Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-18 / 218. szám

1997. szeptember 18., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Eddig 12 megyéről készült összefoglaló kiadvány Atlasz készül Somogyról Megkezdődött a megyeat­lasz kiadásának előkészí­tése. A 350 oldalas összeállí­tás egy kötetben nyújt in­formációkat, topográfiai és közismereti adatokat a so­mogyi településekről. A megye falvainak 90 száza­lékáról most először készül térkép. Somogy megye atla­sza jövő év első negyedévé­ben jelenik meg — hangzott el tegnap, Kaposváron, a me­gyeházán tartott tájékoztatón. 1990-ig, míg a Kartográfiai vállalat monopóliuma volt a térképkészítés, mindössze 150 településnek volt térképe. A Somogy atlaszát gondozó gyulai Hiszi-Map Térképki­adó és Kereskedelmi Kft 2300 város, illetve falu térké­pének kiadói jogával rendel­kezik. A cég két éve kezdett hozzá a megyeatlasz sorozat készítéséhez, s eddig 12 me­gyéről adtak ki kiadványt. Göndöcs Péter ügyvezető igazgató elmondta: a helyi la­kosok, a vállalkozók, a szállí­tók és a polgármesteri hivata­lok dolgozói egyaránt köny- nyen tájékozódhatnak a kiad­ványból, de — előzetes ta­pasztalataik alapján — szinte kézikönyvként forgatják a tűzoltók, a mentők és az üz­letkötők is. A Somogyba lá­togató, átutazó külföldiek el­igazodását — a települések nevezetességeit is bemutató — német és angol nyelvű összefoglaló tartalmazza. A megyeatlasz kiadása 15,5 millió forintba kerül. A költségeket az önkormányza­tok és a vállalkozásfejlesztési alapítvány támogatásából, pá­lyázati pénzből és reklámok­ból fedezik. Göndöcs Péter azt is elmondta: bár a térké­pek adatállománya, papírra nyomtatva is megmaradó ér­ték, a jövő a számítógépes feldolgozásé, melyet a fel­használók kiegészíthetnek sa­ját információikkal. S. P. G. Piacemelő darucsalád Hét éve folyamatosan növeli bevételeit a Kaposgép Szol­gáltató és Gépgyártó Kft. Legújabb, saját fejlesztésű erdészeti darucsaládja is jó esélyt kínál. A cég harmincöt dolgozója és tíz beszállítója tízféle termék­kört gyárt, elsősorban anyag- mozgatásra alkalmas gépeket. Szliczki József ügyvezető igazgató nem számít a hazai gazdaság jelentős fellendülé­sére, ezért új piacokat keres. Az élénkülő marketing mun­kát jelzi, hogy idén már nyolc szakvásáron vettek részt, si­kerrel. Főként az új KCR-70 típusú erdészeti darucsaládjuk és a KHR-80 homlokrakodó gépük tetszett. Összesen mintegy 8 millió forint értékű megrendelést kaptak. — Az érdeklődés nagy, de a fizetőképes kereslet kicsi az erdészeti és a mezőgazdasági gépberuházásokra, pedig minden termékünkre 25 szá­zalékos állami támogatást kap a vásárló — mondta Szliczki József. — A gyártási techno­lógiánk és a berendezéseink korszerűek, de így is 10-15 millió forint kellene a fejlesz­tésekre. A KCR-70-ből min­den darab elkelt, a sorozat- gyártása jövőre kezdődik. A tehergépkocsira, traktorra, rönkszállító pótkocsira egy­aránt szerelhető darunak a ko­rábbiaknál nagyobb a teherbí­rása és jobb a manipulációs képessége, az ára pedig 60-70 százaléka a hasonló paramé­terű nyugati daruknak. Ter­mészetesen az alkatrész-után­pótlását gyorsabban tudjuk biztosítani. Az ország egyet­len darugyártó cége a magyar iparban manapság ritka kész­termékekkel, saját erejéből vette föl a versenyt a nyugati cégekkel. Katona József Pajtatűz Porrogon Porrogszentkirályon kigyul­ladt egy nyolcvan négyzetmé­teres pajta, ahol 15 mázsa szénát, 250 fából készült gyümölcsösládát és egyéb mezőgazdasági eszközöket tároltak. A tűz veszélyeztette a pajta melletti istállóépületet is. A hivatásos tűzoltók há­rom fecskendővel vonultak a helyszínre, de a csurgói ön­kéntesek is részt vettek az ol­tásban. A lángokat gyorsan megfékezték, de a rejtett tűz­fészkek felkutatása az oltás után még két órát vett igénybe. Az anyagi kár eléri az egymillió forintot. Somogybán 3,5 milliárd forintot kértek eddig a gazdák Támogatják a termelőket Újabb somogyi pályázók jelentkeztek az 50 milliárd forintos tőkepótló hitelre. A megyei agrárfejlesztési bizottság tegnapi ülésén kiderült: a 164 pályázó eddig 3,5 milliárd forintot kért. Az öttagú bizottság eddig 138 kérelem záradékolását java­solta, amely mintegy 3,3 milli­árd forintnyi hitelfelvételt tesz lehetővé. Az értékeléskor el­hangzott: 22 jelentkező hiányo­san töltötte ki a pályázatot, míg négy kérelmet — szakmai fo­gyatékosság miatt — elutasítot­tak. Varga Gábor, a megyei FM hivatal helyettes-vezetője azt mondta: a kérelmezők kö­zött akadt olyan, aki csak 300 ezer forint támogatásra pályá­zott, míg több szövetkezet a legmagasabb, ötven millió fo­rintra. A megyei átlag egyéb­ként eddig mintegy 24 millió forint. Pályázni augusztus óta lehet, s egyelőre úgy tűnik, nem csökken az érdeklődés. A közepes lejáratú, kedvez­ményes hitel jókor jön, mivel még az őszi szántóföldi munká­latok előtt felvehetik a pénzt. Márpedig erre nagy szükség van, ezt mutatja a felmérés is. A somogyi gazdák, szövetkezetek többsége vetőmag, növényvé­dőszer és műtrágya vásárlásra költi a pénzt, valamint a terme­lés korszerűsítésére. A kis- és közepes vállalkozások időben éltek az új lehetőséggel. A ter­melők felkészültek a pályá­zatra, többségük precízen töl­tötte ki a felhívást. (Harsányi) Röghöz kötött gyógyszerészek — Patika-libikóka Somogybán Pénztelen, idős betegek (Folytatás az 1. oldalról) Megyénkben — az országban elsőként — 1995 karácsonyán befejeződött a patikaprivatizá­ció. Ezután az igen kis for­galmú gyógyszertáraknál és ott, ahol nem volt pályázó, nyolc fiókgyógyszertár alakult. Utóbbiak a kis települések ellá­tásában játszanak fontos szere­pet. Osztopánban és Inkén most alakítanak ki egyet. Somogy­bán jó az ellátottság. Egy gyógyszertárra a törvényben előírt ötezer helyett 4500 sze­mély jut. A fiók és kézipatiká­kat is beleszámítva 2789. — A privatizáció során két patikára — Vízvár és Puszta- kovácsi — nem érkezett pályá­zat — mondta a főgyógysze­rész. — Az utóbbi település szakmailag megfelelő ingatlan­nal és felszereléssel rendelke­zett, de az önkormányzat nem támogatta a működtetését. Víz­várról így a 15-20 kilométeres körzetben lévő Babócsára il­letve Berzencére, Pusztaková­csiból pedig Marcaliba kell utazni a patikaszerekért. — Csökkent a gyógyszerek tb-támogatása. Veszélyeztet­heti ez a kisebb patikákat? — Van, aki ki sem váltja a gyógyszert. Szomorú jelenetek játszódnak le a patikákban: gyakran elsírják magukat az idősek. Vidéken gyakorlat a kölcsönzés. A gyógyszerész nem tudja megtagadni a patika­szer kiadását, mert az veszé­lyeztetné a beteg életét. — Az orvosok is partnerek? — A kényszer és az orvosi hivatástudat egyensúlyát kell megteremteniük. Ebben segít a készítmények számának meg­változása: a korábbi 850 gyógyszerrel szemben ma már 3500 törzskönyvezett készít­mény közül választhatnak Várnai Ágnes Az állattenyésztési kar oktatási informatikusokat képez Tanárok az iskolapadban Pedagógusoknak indítottak szakmai felsőfokú számítás- technikai képzést a Pannon Ag­rártudományi Egyetem kapos­vári karának továbbképzési osztályán. Itt lesz a dél-dunán­túli régió továbbképzési köz­pontja: a művelődési miniszté­rium szerint a kiépítettség, a személyi és tárgyi feltételek is megfelelnek a feltételeknek. 24 számítógép telepítését ígérte a minisztérium, így újabb szak- tantermet is kialakíthatnak. Ok­tatási informatikus képzés in­dult, mely az országos képzési jegyzékben is szerepel. Húsz pedagógus jelentkezett a tanfo­lyamra, amely felsőfokú számí­tástechnikai képesítést ad. Cél, hogy a tanfolyamot végzett pe­dagógus-tanulók a megszerzett informatikai ismereteket hasz­nosítani és alkalmazni tudják az oktatásban. A tanárok megszer­zik majd azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, melyek az internet használatához szük­ségesek. A szakképesítés szakmai követelményei között szerepel egy korszerű szöveg- szerkesztő, egy táblázatkezelő és egy adatbázis kezelő prog­ram ismerete is. Elvárják az ok­tatási informatikusoktól hogy képesek legyenek kiadványok, kimutatások, órarendek, inter­net oldalak tervezésére és kivi­telezésére. Az ismereteket két év alatt 800 órában kell elsajátí­taniuk. Az önköltséges képzés 160 ezer forintba kerül. (Mák) Kapcsolaterősítők az igali üdülőben A kaposvári Napsugár ott­hon nyolc családja és az in­tézmény dolgozóinak egy része a mozgáskorlátozottak megyei egyesületének igali rehabilitációs üdülőjében töltött néhány napot. Áz in­tézmény és a családok kap­csolatának elmélyítése volt az együttlét célja. Családi vetélkedő, közös főzés és fürdőzés tarkította a prog­ramokat. Visszahelyezett jelzőtábla A lakosság kérésére, s az esetleges balesetek elkerü­lése végett a közútkezelő kht eredeti helyére rakta vissza az autóbuszváró­jelző táblát. A tábla mintegy másfél hónapig okozott bosszúságot a falu lakossá­gának azzal, hogy nem az előírásoknak megfelelően kialakított buszmegállóban tette lehetővé a föl- és le­szállást. Az önkormányzat vezetői megnyugvással fo­gadták a gyors intézkedést. Félmillió forint a vései diákoknak Minden vései diák ingyen kapta meg a tankönyveket az idei tanévkezdéskor is. A nyolcvan tanulónak kifize­tett támogatás több mint félmillió forintjába került a vései önkormányzatnak. Gyorsabb lesz a kisvasút A balatonfenyvesi kisvasúi­nál elrendelt sebességkorlá­tozást tegnaptól megszün­tette a MÁV Rt pálya-, híd- és magasépítményi szak- igazgatósága. Ezentúl nem a kisvasút lesz az oka annak, ha a gyerekek nem jutnak el időben az iskolába. Gazdajegyzők a hatékonyságért Somogy huszonkilenc gaz­dajegyzője vett részt tegnap azon az egyeztető tárgyalá­son, melyet a Somogy Me­gyei Agrárkamara hívott össze. Az egybegyűltek a kamara tisztújító közgyűlé­sének előkészítő munkála­tairól, a kukorica és a búza értékesítési gondjairól be­széltek. A sertéstenyésztés helyzetéről és a 17 ezer alá csökkent anyakoca létszám­ról is szó esett a fórumon. A gazdajegyzők a közgyűlés mintegy egyharmadát kép­viselik, aktív részvételüktől a kamara hatékonyabb együttműködést remél. A kukorica volt a főszereplő Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet és a megyei agrárkamara a kukorica fajtakí­sérletekről és növényvédelmi kezeléséről tartott bemutatót a kaposvári növényfajta kísérleti állomáson. A megjelenteket Pacsainé Kovács Zsuzsanna, a kísérleti állomás vezetője kö­szöntötte. Ezután a kukorica növényvédelmével kapcsolatos előadásokat következtek. A Nitrokémia képviseletében Dr. Jasinka János, a Cynamid Hungary Kft részéről Dr. Gál Tibor tartott előadást. A Novar­tis képviseletében Németh Kázmér ismertette a kukorica növényvédelméhez használható vegyszereket. A Monsanto cég új szereplő a piacon, Sellei Ta­más ismertette termékeiket. NATO-delegáció vendégeskedett az amerikaiak bázisán F-16-os járt Taszár felett (Folytatás az 1. oldalról) A részt vevő katonatisztek ál­lítása szerint egyébként a teg­napi volt az első alkalom, hogy hasonló „közös” gyakor­latra — vagyis arra, hogy a Kecskeméten állomásozó, de Magyarországon még rend­szerbe nem állított gépek el­hagyják a kecskeméti repteret és más leszállópálya felett gyakorlatozzanak — sor ke­rült. Azt azonban a jelenlévők is csak találgatni tudták, hogy a Honvédelmi Minisztérium illetékesei ezt miért nem jelen­tették be hivatalosan is. Meg­próbáltuk egyébként elérni a minisztérium sajtóosztályát is, de lapzártáig ott sem sikerült választ találni a felvetődött kérdésekre. Mindenesetre a NATO-delegáció tagjait is meglepte a vadászgépek érke­zése. Ok éppen a taszári ame­rikai bázist járták végig és a buszból csodálhatták meg a repülők „mutatványát”. Mint az eseményeket követő tájé­koztatón elhangzott: a küldött­ség tagjaiként újságírók, befo­lyásos lapok főszerkesztői, történészek és NATO-tanács- adók érkeztek Taszárra. A bá­zison töltött mintegy két óra alatt pedig igyekeztek szemé­lyes tapasztalatokat gyűjteni az itt élők körülményeiről és az amerikaiak berendezkedé­séről. Első benyomásait Chryssanthos Lazarides, a de­legáció görög újságíró-tagja foglalta össze: szerinte a kör­nyéken élő emberek boldogok, mert az amerikai bázis felállí­tásával például csökkent a munkanélküliség. Ugyanak­kor az is példaértékű, hogy az amerikaiak úgy telepítették bázisukat és úgy élnek Taszá- ron, hogy azzal a magyarok NATO-csatlakozását is segít­sék. Isaszegi ezredes tájékoz­tatóját követően dr. Kovács József taszári polgármester is bemutatkozott a vendégeknek. Mint mondta: nem sok kérdést kapott és azok is inkább a ma­gyarok és a békefenntartók közötti házasságokra vonat­koztak, mintsem a lakosság és a katonák közötti esetleges nézeteltérésekre. B. Zs. Októberben újabb áremelésre lehet számítani Drágább szén, részletre (Folytatás az 1. oldalról) Egy családi ház folyamatos téli fűtése akár 50-100 ezer forintba kerül. A jómódúak komlói és a magas kalóriatartalmú lengyel szenet keresik, sokan viszont az olcsóbb brikettel, iszapszénnel is beérik. A szállítási költségre nagyon figyelnek, hiszen ez év- ről-évre nő. A vevők többsége 20 mázsát vesz alkalmanként, mivel ennyi fér a kisteherau­tóra. Akad olyan is, aki már csak a hóeséskor vesz egy-két zsák szenet. Miholcsek István, a Raab Karcher csurgói partner­kereskedésének munkatársa azt mondta: szeptember elején drá­gult a kazánszén és a brikett. Újabb áremelés csak akkor várható, ha ismét nő a beszer­zési ár. Csurgón és környékén leginkább a brikettet és a len­gyel lángborsót keresik. Deve- cseri Jánosné, a Tokodi szén- feldolgozó kaposvári telepének munkatársa elmondta: a csalá­dok rendszerint 10-20 mázsa szénért fizetnek. Sok nyugdíjas viszont ennél is kevesebbet kér, ők apró tételben gyűjtik össze a tüzelőt. Manapság már az isko­lák és az óvodák sem egyszerre szerzik be a szenet. A tipikus nagyfogyasztók eltűntek, hi­szen többségük racionalizálta a fűtési rendszert. A költségve­tési intézmények anyagi lehető­ségeikhez mérten vásárolnak tüzelőt is, inkább részletekben. Egyre többen vannak, akik ki­mérik a téli napokra a szenet. Ha elfogy, hideg marad a kályha. (Harsányi)

Next

/
Thumbnails
Contents