Somogyi Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-02 / 204. szám
1997. szeptember 2., kedd SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 Másfél millió diáknak szólt az iskolacsengő Félévi értesítő februárban Másfél millió általános és középiskolás diák számára a tegnap reggeli becsöngetéssel megkezdődött az új tanév. Az előzetes adatokból arra lehet következtetni, hogy megállt az általános iskolások számának évek óta tartó csökkenése. A mélypont két évvel ezelőtt volt, 980 ezerrel, de a kisdiákok száma az idén sem éri el az 1 milliót. A tavaszi beíratások alapján a korábbinál valamivel több, összesen 124 ezer elsős ismerkedik az iskolai élettel. Számukra a következő néhány hét még csak az ábécével, az írásjelek elemeivel, a számok világával való barátkozás időszaka lesz. Az alsófokú tanintézetek nagyobb diákjai, és a középiskolák tanulói szeptember első kéthárom hetében a múlt tanévben tanultakat ele vem tik fel. Az általános iskola 8. osztályát tavaly 121 ezren fejezték be. Mintegy 95 százalékuk jelentkezett továbbtanulásra, Meg gimnáziumba és szakközépiskolákba. Csökkent az érdeklődés a szakmunkásképzők iránt. A 80-as évek végétől működnek magán-, alapítványi és egyházi intézmények. A mostani tanévben a 6-14 éveseknek mintegy 5, a 14—18 éveseknek 8 százaléka kezdte a tanévet ezekben az iskolákban, 1-2 százalékkal több, mint tavaly. Az új tanévben az első hosz- szabb pihenő a téli szünetben lesz, december 20-tól 1998. január 5-ig. A félévi értesítőt február első napjaiban kapják kézhez a diákok. (Deregán) Horn Gyula saját átvilágításáról Nem kerültek napvilágra ismeretlen tények Az átvilágító bizottság határozatában egyetlen olyan tény sem szerepel, ami a közvélemény számára ismeretlen lenne. Múltamat sem 1990 előtt, sem utána nem titkoltam, az állampolgárok annak ismeretében választottak meg képviselőnek, az Országgyűlés pedig miniszterelnöknek. Ezért sem erkölcsi, sem jogi indokát nem látom annak, hogy lemondjak tisztségeimről - jelentette ki tegnap délután Horn Gyula. A miniszterelnök alig két órával az úgynevezett ügynöktörvény alapján készült határozat kézhezvétele után tartott sajtó- tájékoztatót, és az újságírók rendelkezésére bocsátotta a dokumentum teljes szövegét. A határozatban a Il-es számú ellenőrző bizottság - a törvénynek megfelelően - képviselői és miniszterelnöki tisztségéről való lemondásra szólítja fel Horn Gyulát, miután megállapította: 1956— 1957-ben karhatalmi alakulatnál teljesített szolgálatot, és 1985-1990 között külügyi vezetőként a BM III/III-as Csoportfőnökségének információit tartalmazó jelentéseket kapott. A kormányfő írásbeli nyilatkozatban is reagált a határozatra. Ebben megállapítja: a bizottság eljárását korrektnek, határozatát és indoklását tárgyszerűnek tartja, néhány apróbb pontatlanságtól eltekintve megfelelnek a valóságnak. Határozata és megállapításai nem cáfolták meg az ő korábbi állításait, sőt megerősítették azokat. Horn Gyula elmondta: 1956. október 30-tól november 4-ig nemzetőrként járőrfeladatot látott el, majd 1956 december 15-én kezdte meg karhatalmi szolgálatát; feladata a közbiztonság megteremtése, objektumok őrzése volt. A tájékoztató jelentések kapcsán hangsúlyozta: nem tudta, milyen forrásból származtak, hogyan készültek az információk. Munkájában nem használta fel e tájékoztatókat. Fokozatosan kiteljesedik a Soros Alapítvány Hárommilliárdos támogatás A nemsokára a tizennegyedik születésnapját ünneplő Soros Alapítvány már nem kizárólag az úgynevezett elit támogatására törekszik, jelentős szociális programja is. Vásárhelyi Miklós, az alapítvány elnöke elmondta, hogy tavaly Soros György összesen 2,5 milliárd forintot bocsátott a magyarországi programok rendelkezésére, és ez az összeg az idén 3 milliárdra emelkedett. A rendszerváltáskor önállósodott szervezet 1990-től elsősorban a művészetek, a kultúra területén nyújtott támogatást az alkotóknak, igazi áttörést azonban a legutóbbi választások hoztak. A jelenlegi kormánnyal kitűnően együtt tud működni az alapítvány. Egyidejűleg kiszélesedett a Soros György által támogatott kör. Beindult például a szociális program, mely az ösz- szesen szétosztható pénz 20 százalékát juttatja a segítségre szorulóknak. A legtöbb pénzt azonban továbbra is oktatásra, kutatásra adja a Soros Alapítvány: 1996-ban ilyen célból mintegy 1 milliárd 130 millió forintot osztottak szét a pályázók között.-Azt a hagyományt sem kívánjuk feladni, hogy csak azokat támogatjuk, akik a nyitott társadalom hívei - fűzte hozzá Vásárhelyi Miklós. - Azokat segítjük, akik a pluralizmus jegyében akarnak valami újat, mást létrehozni a különböző tudományok, művészeti ágak területén. (Szalóky) A szerb pátriárka látogatása Őszentsége Pál szerb pátriárka köszönetét mondott a magyar államnak a kisebbségek támogatásáért. A főpap Gál Zoltánnal, az Országgyűlés elnökével és Platthy Iván címzetes államtitkárral (képünkön) is tárgyalt fotó. feb/diósi imre Hazánk meghívása elismerés Göncz Árpád főparancsnok iktatta be az új honvéd vezérkart Göncz Árpád és Keleti György az ünnepségen FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Rajtunk áll vagy bukik, hogy Európával vagy Európa nélkül haladunk tovább. Ha Európával, akkor a biztató jövőbe, ha Európa nélkül, akkor a sötét zsákutcák valamelyikébe érkezhetünk. Ezt hangsúlyozta Göncz Árpád köztársasági elnök, a fegyveres erők főparancsnoka hétfőn Budapesten, amikor ünnepélyesen beiktatták az átalakuló honvéd vezérkart, amelynek az államfő csapatzászlót adományozott. Göncz Árpád rámutatott arra, hogy az ország biztonsága hosszabb távon csak a sokoldalú nemzetközi együttműködés szilárd és intézményes keretei között, illetve a hasonló célokat követő államokkal kialakítandó politikai, gazdasági és katonai szövetséggel biztosítható. Magyarország meghívása a NATO-ba az egész nép elismerését jelenti. Az ünnepségen bejelentették, hogy szeptember 1-jétől megszűnt a 4. Gépesített-, valamint a 2. Repülő- és Légvédelmi Hadtestparancsnokság. Egyidejűleg megalakult a Honvéd Vezérkar, a Szárazföldi Vezérkar, a Légierő Vezérkar és a Logisztikai Fő- igazgatóság. A Honvéd Vezérkart Végh Ferenc altábornagy, vezérkari főnök vezeti, a Székesfehérvárott létrejövő Szárazföldi Vezérkar élére Preininger Ambrus vezérőrnagy, a Veszprémben megalakuló Légierő Vezérkar élére pedig KositzJcy Attila vezérőrnagy került. Á Logisztikai Fő- igazgatóságot Domine János dandártábornok irányítja. Végh Ferenc vezérkari főnök a többi között arról szólt, hogy az idén befejeződik a haderőreform első, a mennyiségi változásokra épülő szakasza. A következő időszakban a fő hangsúly a minőségi változtatásokra, a működési képesség javítására kerül. Kidolgozzák a nemzeti katonai stratégiát és a katonai doktrínákat. A honvédségnek alkalmassá kell válnia a NATO szövetséges erőivel való együttműködésre. A NATO-tagság után a vezérkar feladata az erők biztosítása, felkészítése lesz. Tizenegyen átültek. Isépy Tamás, a megszűnt keresztény- demokrata frakció volt vezetője és hét képviselőtársa után hétfőn Ivanics István, Leitner Gábor és Pálfi Dénes is aláírta azt a levelet, amelyben az érintettek bejelentik: képviselői tevékenységüket a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjában kívánják folytatni. A népszavazás meUett. A Magyar Szocialista Párt országos elnöksége hétfői ülésén tájékozódott az ügydöntő népszavazást kezdeményező kormányhatározat politikai és szakmai indítékairól. A testület egyhangúlag támogatásáról biztosította a meghozott politikai döntést. Az FKGP az áremelésekről. A Független Kisgazdapárt attól tart, hogy a tervezett áremelések a kenyér- és húsfogyasztás további csökkenéséhez vezetnek - hangzott el a párt tegnapi tájékoztatóján. Deák Ferenc, az Országos Parasztszövetség főtitkára szerint a fogyasztás egyre inkább az olcsóbb, gyengébb minőségű termékekre tevődik át. Fej nélküli önkormányzat. Második alkalommal sem sikerült elnököt választania az Egészségbiztosítási Önkormányzat közgyűlésének. Ahogyan augusztus 18-án, úgy hétfőn sem kapta meg a szükséges kétharmados szavazattöbbséget Kovács Pál, az MSZOSZ elnökjelöltje. Bajban az Új Mao. A mára felhalmozódott többmilliós adóhátralék miatt az APEH pénteken leállíttatta az Új Magyarország banki kifizetéseit, így félő, hogy napokon belül eltűnik a hazai sajtó palettájáról az egyetlen ellenzéki hangvételű napilap - közölte Alexa Károly főszerkesztő. Kelemen Iván többségi tulajdonos cáfolta a lap felszámolásának hírét. Külön ballagás. A Tiszavas- vári Pethe Ferenc Általános Iskola cigány és nem cigány tanulói elkülönített ballagása ügyének tisztázására Magyar Bálint vizsgálatot kezdeményezett a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosánál, valamint a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatalnál. Marad a hashajtó. A magyar gyógyszerészeti hatóság nem tartja szükségesnek a fenolfta- lein forgalmazásának korlátozását. Ezt Elek Sándor, az Országos Gyógyszerészeti Intézet mellékhatást figyelő központjának vezetője mondta azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államokban rákkeltőnek találták a fenolftaleint. Beszélgetőpartnerünk: Dimény Imre, aki félti az agráriumot a politikai csatáktól A talpra áUáshoz tőkeinjekció keH Dimény Imre akadémikust 75. születésnapja alkalmából köszöntötték tegnap a Magyar Tudományos Akadémián. A mezőgazdaságot fél évszázada szolgáló, s 1967-75 között miniszteri posztot is betöltő szakembert arról kérdeztük, milyennek látja agrárgazdaságunk helyzetét napjainkban. Elsőbbséget kell adni a mezőgazdaságnak fotó: feb/diósi- A magyar mezőgazdaság jelenleg tele van olyan ellentmondásokkal, amelyeknek feloldása - egységes politikai akarat hiányában - roppant nehéz - mondja az akadémikus. - A nemzeti agrárprogram a tárgyalások során jó irányban változott, de ez, sajnos, a feladatok konkrét megfogalmazásában nem érzékelhető. Félő tehát, hogy olyan agrárprogramra kerül rá a véglegesítés pecsétje, amelyben elsikkad a lényeg: a mezőgazdaság nemzetgazdaságon belüli elsőbbsége. Ennek ellenére úgy vélem, hogy Európai Uniós tagságunk időpontjának közelsége - szerintem ugyanis ez 2002-2003-ra várható - rákényszeríti politikusainkat olyan konszenzusra, amelynek alapján megfogalmazható és kialakítható hazánk közép- és hosszú távú agrárstratégiája.- Miben látja a mezőgazdaság legnagyobb gondját?- Az ágazat alacsony jövedelemtermelő képességében. A gazdaságok bevételei manapság sok esetben az egyszerű újratermelés pénzügyi-anyagi feltételeit sem biztosítják, még kevésbé a bővített újratermelés forrásait.- Az elmúlt tíz esztendőben mintegy 400 milliárd forintot vontak ki a mezőgazdaságból. Ezt a nagyarányú jövedelem- veszteséget nem lehet a jelenlegi közgazdasági szabályozókkal vagy árakkal pótolni. Jelentős tőkebevonásra, tőkeinjekcióra lenne szükség. Múlhatatlanul fontosnak tartom, hogy előbb-utóbb sor kerüljön az ágazat konszolidációjára. Még akkor is, ha a mezőgazdaságnak juttatandó kétszer 50 milliárdos tőkepótló hitel erőteljesebb fejlesztést indíthat el, bár a gondokat teljes mértékben ez sem oldja meg.- Mi a véleménye a külföldiek termőföldszerzéséről?- A most folyó hecckampánynak semmi köze nincs a gazdasági racionalitáshoz. Azzal én sem értek egyet, hogy külföldiek - az EU-csatlakozás előtti időszakban - termőföldet vásárolhassanak, mert rendkívül alacsonyak a földárak. A szövetkezetek, a gazdasági társaságok földvásárlását azonban lehetővé kell tenni, s ebből a körből a külföldiek részvételével működő vegyes vállalatokat sem kellene kizárni. A törvénybe iktatott fékekkel, szigorú korlátozásokkal ugyanis a tulajdonlás kézben tartható. Meggyőződésem szerint uniós tagságunk sem jelenti majd azt, hogy teljesen szabaddá válik a földvásárlás. Az állam részvételével, szigorú ellenőrzéssel, ,s például a föld alacsony árát kompenzáló magas átírási illetékekkel és más eszközökkel továbbra is szabályozható lesz a tulajdonszerzés. Mert jogos követelmény, hogy a magyar földet ne kótyavetyéljük el. Újvári Gizella
