Somogyi Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-16 / 216. szám
1997. szeptember 16., kedd SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Egyenlő eselyt a földszerzésben Pásztohy András: Érthetetlen a szövetkezők és a társas vállalkozások tulajdonhoz jutásának tiltása (Folytatás az 1. oldalról) Pásztohy András szerint az egyházak és az alapítványok is földtulajdonhoz juthatnak öröklés vagy ajándékozás címén. Ha tehát ennyi földtulajdonos lehet Magyarországon, köztük nem mezőgazdasági tevékenységet folytatók is, akkor érthetetlen, hogy éppen a mezőgazdasági szövetkezeteket és társas vállalkozásokat tiltják el ettől. Pedig ezek a vállalkozások hasznosítják a művelhető termőterület mintegy 60 százalékát, s itt állítják elő a versenyképes export és a hazai áruk döntő többségét. Az új törvény továbbra is fenntartaná a külföldi természetes és jogi személyek földvásárlásának tilalmát, s emellett a magyar jogi személyek termőföldvásárlása is tovább szigorítható. Megnyugtató lenne, ha elfogadnák azt a módosító indítványt, amely szerint csak az a magyar jogi személy juthasson földtulajdonhoz, amelynek alapszabálya, alapító okirata biztosítja, hogy tagjai, tulajdonosai egyénileg is jogosultak földszerzésre. Pásztohy András hangsúlyozta: a versenyképes, hatékonyan működő élelmiszergazdaság egyik fontos kérdése a termőföld-tulajdon. Ugyanakkor a hatékony mezőgazdálkodáshoz jó és kiszámítható támogatásra, biztonságos finanszírozásra, kiegyensúlyozott piaci szabályozásra és a versenyképes termeléshez szükséges földbirtok-politikára van szükség. A képviselő szerint ezek elválaszthatatlanok. Lényegében erről szól a nemzeti agrárprogram és az agrártörvény is. Az összes többi már politika, amely a földből élők számára nem ritkán újra „úri huncutság”. Az agrárágazatban dolgozókat csak az érdekli: megélhetnek-e a földből? A képviselők feladata, hogy az ehhez szükséges törvényeket megalkossák. Mégpedig politikai hovatartozástól függetlenül. L. J. Átvilágítják az egészségügyi szolgálatokat Betegjogi irodákat nyitnak Túlzottak és alaptalanok a híresztelések, amelyek az Országos Egészségbiztosítási Önkormányzat számos képviselőjének összeférhetetlenségéről szólnak. A törvény által megszabott 30 napos határidőn belül ugyanis várhatóan minden érintett lemond a képviselőségével összeférhetetlen funkciójáról - jelentette be tegnap dr. Kovács Pál, az egészségbiztosítási önkormányzat új elnöke. Hozzátette: ő maga már szeptember 8-án lemondott parlamenti képviselői mandátumáról. Az önkormányzat munkájáról szólva elmondta, hogy a közgyűlés nyolc szakmai munkabizottságot választott. A közeljövőben minden megyében részletes felmérést készítenek az egészségügyi szolgálatokról és az egyes területeken jelentkező lakossági igényekről. Egyidejűleg áttekintik az egészségügyi szolgálatok finanszírozási rendszerét is. Szerkesztőségünk kérdésére dr. Cser Ágnessel, a biztosító főigazgatójával egybehangzóan megerősítette: a közeli hetekben betegjogi irodákat nyitnak Budapesten és vidéken. Az irodák feladata az lesz, hogy a járulékfizetőket szakszerű információkkal és szükség esetén jogi képviselettel lássák el. N. Zs. Jól alakulnak a pénzügyek A központi költségvetés hiánya augusztusban mintegy 35 milliárd forinttal nőtt, így a passzívum 224,7 milliárd forintot tett ki - jelentette be tegnap László Csaba. A pénzügyi tárca helyettes államtitkára a költségvetés helyzetét kiegyensúlyozottnak nevezte, bár a vám- és importbevételek várhatóan 30 milliárd forinttal elmaradnak a tervezettől, a magánerős lakásépítés támogatására is mintegy 10 milliárd forinttal többet folyósítanak. Mindezt ellensúlyozza, hogy a gazdasági növekedés nyomán az adókból 40-50 milliárd forint többlete lehet a költségvetésnek. Az Országgyűlés elé terjesztették a népszavazási javaslatot Példátlan történelmi esély A parlamentben tegnap két alkalommal is szó esett a novemberre tervezett népszavazásról: napirend előtt és napirendi témaként. Önmagában ez a tény is jelezte a kérdés hordere- jét A felszólalók nem vitatták a NATO-ba, illetve az Európai Unióba való belépés jelentőségét. Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője rámutatott, hogy az Európai Unióba a NATO-n keresztül vezet az út. Keleti György honvédelmi miniszter azt emelte ki, hogy nem egyik napról a másikra, hanem 10- 12 év alatt kell felkészülnünk a teljes jogú NATO-tagságra. Pokorni Zoltán (Fidesz) is a népszavazás jelentősségét húzta alá. Kovács László külügyminiszter terjesztette az Ország- gyűlés elé az országos népszavazás elrendeléséről készített kormányjavaslatot. Ebben a referendum időpontjaként 1997. november 16-a szerepel, amikor is az állampolgároknak három kérdésre kell igennel vagy nemmel szavazniuk. A kérdések: 1. Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? 2. Egyetért-e azzal, hogy hazai szövetkezet és más belföldi gazdálkodó szervezet megkülönböztetés nélkül termőföldtulajdont szerezhessen, ha tartósan mezőgazdasági tevékenységet folytat? 3. Egyetért-e azzal, hogy külföldi természetes és jogi személy ne szerezhessen termőföldtulajdont mindaddig, amíg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról népszavazás nem dönt? Kovács László expozéjában kiemelte, hogy az ország a NATO-ba szóló meghívással példátlan történelmi esélyt kapott, és a csatlakozás a legolcsóbb és leghatékonyabb módja biztonságunk garantálásának. A termőföldtulajdonnal kapcsolatos kérdéseket szerinte úgy fogalmazta meg a kormány, hogy gátat állítson a külföldiek földszerzése elé, de ne vágja el az EU-hoz történő csatlakozásunk útját. Az érdemi vitára ma kerül sor. A termőföldről szóló törvény módosításának múlt héten megkezdett vitája is folytatódott tegnap. S. A. A parlament dönt arról, mire kér választ a népszavazáson Kérdések a kérdésekről Az ellenzék által összegyűjtött, a földtulajdonról népszavazást sürgető több mint kétszázezer aláírás arra mindenképpen kötelezi az Országgyűlést, hogy a hitelesítést követően harminc napon belül állást foglaljon a referendum kiírásáról. Arra azonban nem, hogy azt a kérdést hagyja jóvá, ami az aláírásgyűjtő-íveken szerepel. A hatályos törvény szerint ugyanis a népszavazásra bocsátandó kérdések megfogalmazása kizárólag a t. Ház joga. Dr. Bragyova András, a Jogtudományi Intézet szakértője érdeklődésünkre elmondta: az 1989-ben született népszavazási törvény szakmai szempontból meglehetősen felemás, egyes vélemények szerint néhány ponton az. alkotmányos előírásokkal sem összhangban levő jogszabály. Paragrafusainak több olyan része is van, amely különféle módon értelmezhető. Nem csoda tehát, hogy olyan vélemények is elterjedtek: a honatyákat nemcsak az összegyűjtött aláírások száma, hanem az aláírásgyűjtő-ívekre nyomtatott kérdés is kötelezi.- Az egyértelmű: az Országgyűlés az aláírások benyújtásától számított 30 napon belül köteles határozni arról, hogy a kért ügyben referendum kiírására kerüljön sor - mondja a szakember. - De az is egyértelmű, hogy szabad keze van a szavazólapokra nyomtatott kérdések összeállításában. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az illetékes parlamenti bizottságok javaslatát is mérlegelve, a Ház földügyben jóváhagyhatja az ellenzék kérdésfeltevését. Ugyanígy lehetősége van azonban arra is, hogy a kormány által közzétett változat mellett döntsön, vagy éppen kompromisszumos megoldást keressen és fogadjon el. Ez utóbbi esetben az ellenzék akkor sem tudna akaratának érvényt szerezni, ha netán az Alkotmánybírósághoz fordulna beadvánnyal. Az Országgyűlés jogosítványainak megváltoztatásához ugyanis magát a vonatkozó törvényt kellene megváltoztatni. Erre pedig jelenleg sem ideje, sem módja nincs. Takács Mariann Hivatalosan is közhasznúak Csaknem 50 ezer civil szervezet működési feltételeit szabályozza az úgynevezett nonprofit törvény, amelynek a tervezetét legutóbbi ülésén fogadta el a kormány. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium előterjesztését tegnap Magyar Bálint miniszter ismertette. A törvénytervezet alapján - a pártok, a szakszervezetek és a biztosító egyesületek kivételével - közhasznúvá minősít- hetőek a társadalmi szervezetek, az alapítványok, a közalapítványok, a társaságok, továbbá minden olyan köztestület, amelynek alapítólevele ezt lehetővé teszi. Az átminősítés alapvető feltétele, hogy a nonprofit szervezet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében végezzen vállalkozási tevékenységet, és elért eredményét ne ossza fel. A törvényességi felügyeletet az ügyészség, a pénzügyi ellenőrzéseket pedig az adóhatóság, illetve az Állami Számvevőszék látná el. A jogszabály szerint a „közhasznúság” azzal járna, hogy a szervezetek személyijövedelemadó-, társaságiadó-, helyiadó-, illeték-, vám- és egyéb kedvezményeket kapnának, és támogatóikat ugyancsak bizonyos adókedvezmények illetnék meg. A civil szervezetek évente 195,6 milliárd forinttal gazdálkodnak. Gyors referendum. Az MSZP parlamenti frakciója tegnap Horn Gyula pártelnök részvételével tanácskozott. Tárgyaltak a népszavazás ügyéről is, s a NATO-csatlakozással összefüggésben kinyilvánították: a frakció teljes mértékben kihasználja a rendelkezésére álló jogi lehetőségeket annak érdekében, hogy az Országgyűlés idejében meghozza a referendum kiírásához szükséges döntést. Idegenellenes ellenzék? Az SZDSZ azon az állásponton van, hogy már ezen a héten le kell zárni az országos népszavazással kapcsolatos parlamenti döntés általános vitáját - jelentette ki Szent-Iványi István frakcióvezető a képviselőcsoport hétfői ülése után. A szabaddemokraták szerint a szavazólapokon a kormány kérdéseinek kell szerepelniük, az ellenzék által megfogalmazott kérdés ugyanis idegenellenességet sugall. Semjén a szövetségről. Sem a pártelnöknek, sem az elnökségnek nincs joga arra, hogy a kizárólagos FKGP-KDNP választási szövetség mellett döntsön. Ez ellentétes a KDNP érvényben levő választmányi határozatával, amely a lehető legszélesebb körű ellenzéki együttműködést tűzte ki célul - szögezte le a KDNP hétvégi nyilatkozatával kapcsolatos véleményét hétfőn Semjén Zsolt, a kereszténydemokraták alel- nöke. Zárt Nyírfa-tárgyalás. Október végén a Fővárosi Bíróság katonai tanácsa elé áll Földi László, az Információs Hivatal volt műveleti igazgatója és három vádlott-társa, akiket államtitoksértéssel és jogosulatlan adatkezeléssel vádolnak. Az ügyben zárt tárgyalást tartanak. Tíz betörés ugyanoda. Egy hónap alatt tizedszer törtek be a MIÉP debreceni székházába. Szabó Lukács, a párt megyei elnöke politikai szándékot gyanít a sorozatos betörések mögött. A legutóbbi betörés feltételezett elkövetőit Szabó Lukács tetten érte, s egyiküket bevitte a rendőrségre. Vitatott tender. A lopott gépkocsik felismerésére szolgáló berendezések tendereztetése során a Belügyminisztérium - saját pályázati kiírásától is eltérve - diszkriminatív módon járt el. Ezt Rostás Ákos, a Fővárosi Közgyűlés közbiztonsági bizottságának kisgazdaelnöke nyilatkozta hétfőn. Meghalt Berkest András. Életének 78. évében, hosszas betegség után elhunyt Berkesi András. A József Áttila-díjas író vasárnap halt meg. Holdfogyatkozás Teljes holdfogyatkozás (1997. szeptember 16.) 23 óta 22 perckor a * Égi fogyókúra Ha felhőtlen lesz az égbolt, látványos és viszonylag ritka csillagászati esemény, teljes hold- fogyatkozás szemtanúi lehetünk ma este. Legutóbb tavaly szeptember végén volt hasonló jelenség, ám ez akkor kora hajnalra esett, így valószínűleg nagyon kevés amatőr csillagász szemtanúja volt. Azt megelőzően 1990 februárjában éppenséggel kedvező lett volna az esti időpont, csakhogy akkor a csikorgó hideg riasztotta el az érdeklődőket az égi látványosságtól. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban ma semmi nem zavarja majd az élményt. Az időpont ideális: 20 óra 15- kor kezdődik és 22 óra 25-kor fejeződik be a holdfogyatkozás. A hőmérséklet kellemesnek, az idő derültnek ígérkezik. Itt és Ilyen lesz a Nemzeti A földmunkákkal tegnap megkezdődött az új Nemzeti Színház építésének előkészítése a budapesti Erzsébet téren. Az alkalomra Fiala István kormánybiztos a makettet is elhozta: ez épül meg a téren 2000-re. fotó: feb/kallus györgy
