Somogyi Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-13 / 214. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1997. szept. 13., szombat Falu és vadászparadicsom Csodás szarvascsapáson Kaszó felülnézetből Kaszái teríték NYELVÜNK TISZTASÁGÁÉRT Eszik-e vagy isszák a mannát? Hogy a nyelv összefügg a gondolkodással, az azt hiszem, közhely. Persze, ez az összefüggés nem olyan világos, mint az, hogy kétszer kettő négy, de annyira azért mindenki számára érthető, hogy fölmentve érezzem magamat a bizonyítás kötelezettsége alól. Talán azt sem kell itt tudományos alapossággal igazolnom, hogy a nyelv az emberi tudás, az emberi kultúra fejlődésével is párhuzamba állítható. Századunk kiváló amerikai nyelvésze, Mario Pei professzor, akinek egyik népszerű nyelvészeti munkáját, a szabálytalan nyelvtörténet címűt a szintén kitűnő nyelvész, Fabricius- Kovács Ferenc magyarra is lefordította, hozzáférhetővé téve ezáltal a nyelvek iránt érdeklődő magyar olvasók számára is, külön fejeztet szánt könyvében a nyelv nélkülözhetetlenségének, s ebben többek között így if: „A nyelv története az emberi kultúra története. A kultúrát semmi sem tükrözi oly híven, mint a nyelv... Nemcsak hogy nincs egyetlen területe sem a civilizált életnek, amely nélkülözhetné a nyelve,t hanem az emberi tevékenység minden formája is a tágabb értelemben vett nyelvtől függ... Minden áthat, mindenben részt vesz, ami emberi tevékenység, viszont ó't magát is e tevékenység mindenformája befolyásolja. ” Bármily felemelő is e gondolatmenet, itt álljunk meg! Igen, a nyelv valóban a társadalmi tapasztalatátadás eszköze, évezredek felhalmozott tudásának letéteményese, a kultúra hordozója, de nem mindig, nem szükségszerűen az. Csak akkor, hogy ha megfelelően élünk azzal a tudásanyaggal, azzal a kulturális örökséggel, amely elsősorban épp a nyelv révén került birtokunkba. Ellenkező esetben - még ha csak átmenetileg, akár csupán egy röpke pillanatra is - megbomlik a nyelv és a tudás, a nyelv és a kultúra összhangja, s a tájékozatlanság, a tudatlanság kerekedik felül. Kis cikkemben erre mutatok be egy jellemző példát. Két évvel ezelőtt egyik sportlapunkban olvashattuk a következőket: „... mielőtt a mezükön a máltai keresztet viselő legények megkezdték volna idei diadalmenetüket, igazán ritkán csepegtethettek a győzelmi mannából. ” Aki nem tudja, hogy a Bibliában többször is előforduló mannát eszik-e vagy isszák, az persze cseppfolyósnak vélheti, de ezzel bizony tájékozatlanságot árul el. Talán megbocsátják olvasóim, ha - biztos, ami biztos! - idézek is a Bibliából egy-két olyan részt, amelyben mannáról esik szó. Lássuk csak, milyen is ez a Biblia szerint az égből hullott eledel! „Nevezé pedig azt az Izráel háza Mánnak: mely olyan vala, mint a koriandromnak magva, fejér, és olyan ízű, mint a mézes pogácsa. ” (A koriander egy olajos magvú, illatos, délvidéki fűszernövény.) Egy másik részlet: „Kiomol vala pedig a nép, és szedik vala a Mannát, és megőr- lik vala malmokban, vagy megtörik vala mozsárban, és megfőzik vala fazékban, és csinálnak vala abból hamuban sült pogácsákat. ” Nos, ennyit a mannáról! Csepegtetni legföljebb a nektárt lehet az efféle mennyei termékek közül, a mannát inkább csak csipegetni. Apropó, csipegetni! Felcsipegetni, fölszedegetni a tudás morzsáit is lehet, sőt ajánlatos. Nem szégyen az. Szégyenkeznünk csupán akkor kell, ha nem tanulunk a hibákból. Grétsy László Komputer a szülésnél A kisvasút zakatolása veri fel az erdő csendjét. Turistákat visz madárlesre a Batátához. Azt már megtanultam Ka- szóban, hogy a vadászember nem szereti, ha ilyenkor szar- vasbőgés idején idegen barangol a vadcsapáson, mert megzavarják a fenséges tró- feájú szarvasokat, de kivételesen turista szezon is van a nagyatádi vásár jóvoltából. Azt mondja Végvári Jenő, hogy nem tudja eldönteni, most örüljön, vagy... Abban egyetértünk, hogy az erdőgazdaság vezér- igazgatójának most az a dolga, hogy a vendégéjszakákat számolja, s azt nézze, ki és mekkora trófeát visz haza, mert ebből lesz a bevétel, a polgármesternek viszont illik örülnie annak, hogy ennyien keresik fel a a Klub Kaszót, a Balátát, meg a kisvasutak mert ismét bebizonyosodott, hogy híre van a falujuknak. A baj csak ott van, hogy Végvári Jenő a vezér- igazgató és a polgármester egy- személyben. A kétféle érdeket pedig időnként nehéz összeegyeztetni. Vagy mégis lehet? — Maradjunk annyiban, hogy az erdőgazdaság stabil, biztos hátteret nyújt a környezetnek. Kaszó, a falu, amely négy egykori puszta — Kaszópuszta, Darvas, Kanizsaberek, Bükkpuszta és Bördec — 176 lakóját jelenti, tulajdonképpen egyet jelent az erdőgazdasággal. Az ad megélhetést és komfortot. Anélkül nem képszülhetett volna el a darvaspusztai vízmű és a gerincvezeték, hogy 35 családhoz bevigyük az egészséges ivóvizet. Nélküle nem tudnánk a szociális hálóról és kulturális programokról beszélni. Fordítva is igaz, ezeknek az embereknek a dolgos keze nélkül a gazdaság sem tartana ott, ahol tart. Tisztes nyereséget mondhatunk magunkénak, mert a terveink valóra váltak. A faipari fejlesztések révén piacképes árut tudunk előállítani, a tervszerű erdőműveléssel meg tudtuk őrizni Kaszót a zöld szigetnek. Én egyszer azt mondtam, hogy Kaszó Nagyatád zöld szíve. Aztán egy alkalommal itt járt a megyei közgyűlés elnöke, s kiigazított: Kaszó Somogyország zöld szíve. Mi büszként vállaljuk ezt a jelzőt. — Azt is mondják, hogy Kaszó igazi vadászparadicsom. — Talán nem érdemtelenül. Én most nem mennék bele genetikai magyarázatokba, mert megtették már tőlem avatottabb szakértők is. Tény viszont, hogy az itt elejtett trófeák szinte kivétel nélkül éremre érdemesek. Sőt! — A „csodaszarvasra” gondol? Tavaly igazán lázba jött a szakma, amikor felreppent a hír... — Égtek a telefonok-. Volt aki azért hívott, mert ugratásnak vélte, más meg azért, mert minden pénzt megadott volna, hogy ő ejthesse el. Ez a vidék a sajátos klímájával kedvez a nagy trófeájú gímszarvasnak Valóban láttuk a „csodaszarvas” nyomát. A vadászszerencse azonban elpártolt tőlünk, nem került terítékre. Most félve jegyzem meg, hogy... Az illetékes kerületvezető vadász jelentette, hogy megvan az a nagy szarvasbika, amely tavaly kiérdemelte a „csodaszarvas” jelzőt. De várjuk ki a szarvasbő- gés végét. Azt hiszem ismét lesz miért beszélni Kaszóról. — És ha most sem kerül terítékre, akkor nagyon elkedvetlenedik? — Az időjárás nem kedvezett a szarvasbőgés kezdetének. A szarvas érzékeny a hőmérsékletre. Melegben nem szívesen mozog, hajnalban visszavonul, nincs hajlama a párzásra. A következő napok talán hoznak némi változást. Nagy az érdeklődés az itteni szarvasvadászat iránt. Dél-Somogynak és benne Kaszónak egész Éurópá- ban neve van a vadászok között. Úgy számoltunk, hogy kétszáz vendégvadászt fogadhatunk, s 60-65 golyóérett szarvasbika kerülhet terítékre. A kerületvezetőktől tudjuk, hogy az agancsok súlya nagyon szép. Amitől tartok, hogy kevés az igazán öreg bika és kevés a selejt is. Mindent egybevetve azt hiszem, azért sikeres évet zárhatunk majd. Ez számunkra azért is fontos, mert nem átlagos esztendő elé nézünk: Kaszó — ha úgy tetszik — jövőre lesz hatszáz éves. Magam is meglepődtem ezen, de tény. Az első írásos emlék, amelyben Kaszó neve olvasható, 1398. május 5- ei keltezésű. Zsigmond király a babócsai birtokot, többek között a hozzá tartozó Kaszóval a török elleni harcokban szerzett vitézségért a temesi ispánnak adományozta. Barátaink találtak a dokumentumra, s annak hitelességét történészek igazolták. Szeretnénk méltó módon megünnepelni ezt az évfordulót. Hamarosan felállítunk egy szervező bizottságot, hiszen nagyon sok mindent szeretnénk csinálni. Ha sikerül, akkor emlékművet állítunk, a természeti értékeinket bemutató múzeumot nyitunk, s ha kollégáink partnerek lesznek, akkor megrendezzük a többi erdő- és vadgazdasággal közösen a Somogy legjobb hivatásos vadásza címért indított szakmai versenyt. De egyelőre többet nem szívesen mondok el, hiszen azt szeretnénk, ha mindenkinek, aki megpihen nálunk, meglepetéssel szolgálhatnánk. Nagy Jenő Mi sem kézenfekvőbb mint az, hogy az új generáció világra jövetelénél már a komputer is fontos szerephez jut. A számítógép feljegyzi a fájdalmak ritmusát, a bébi szívhangját és megállapítja a gyógyszerek hatását a leendő anyára. A nizzai Saint Georges klinika már sikeresen alkalmazza az új technikát. Az orvos vagy a szülésznő szemmel tarthatja az anya és a bébi összes adatát, sőt a képernyőn megfigyelheti, mi történik éppen a többi szülőszobában. A komputert úgy helyezik el, hogy a vajúdó nő ne lássa a képernyőt.
