Somogyi Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-12 / 213. szám
1997. szeptember 12., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Hét somogyi kiállító a BNV-n Hét somogyi kiállító is részt vesz a ma nyíló 101. BNV-n. Az idén mintegy 40 ezer négyzetméteren csaknem ezer cég mutatkozik be. A tavalyihoz képest közel felével nőtt a résztvevő országok száma. A vásárra - a hazaiakkal együtt - huszonöt ország cégeinek képviseletében érkeztek a kiállítók. Távoli államokból - Kína, Irán, India, Pakisztán és Nigéria - is eljöttek. A nemzetközi vásár tematikája a korábbi évekhez hasonlóan alakul. Az idén a legtöbb kiállító az otthoni élet témakörben lesz. Tavaly, a 100. BNV-re csaknem félmillió érdeklődő ment el, a szervezők most is hasonló számú látogatóra számítanak. H. M. A pályakezdők egyharmada agrárvégzettségű Gazdászok állás nélkül (Folytatás az 1. oldalról) A munkaügyi központ segítségével az állás nélkül maradtak 38 százaléka tudott elhelyezkedni az iparban és a szolgáltatásban. Bértámogatást nem is igényeltek a mezőgazdasági munkaadók, a termőfölddel rendelkezők számára meghirdetett program pedig a kicsi támogatás és a szigorú feltételek miatt nem volt eredményes. Gyöngy Márta, a közalkalmazottak és köztisztviselők szakszervezetének megyei elnöke szerint a mezőgazdaság leépüléséből adódó gondokat pusztán a munkaügyi tanács rendelkezésére álló decentralizált foglalkoztatási alapból nem lehet megoldani. A megoldáshoz az agrárszféra fellendülése, a tulajdoni, földbérleti, piacszabályozási viszonyok stabilizálása szükséges. A munkaügyi tanács javasolja egy önfoglalkoztatást segítő rendszer kidolgozását, ami vissza nem térítendő kölcsönt nyújtana a munkanélkülieknek a vállalkozás megkezdéséhez. Az agrárvégzettségű pályakezdők magas száma azt jelzi, hogy túlképzés van a mező- gazdaságban — foglalta össze Gyöngy Márta. A képzés ösz- szehangolása érdekében — a megyei önkormányzat mellett működő munkaügyi bizottsággal közösen — tanácskozást kezdeményeznek az agrárágazat képviselőivel. S. P. G. A helybélieket leginkább a környezetszennyezés kérdése foglalkoztatja Kezdődik az erőmű-program (Folytatás az 1. oldalról) Az IN-ER Erőmű Kft a tájékoztatási program lebonyolításával egy független szakértő céget, az ETM Erőterv Kft-t bízta meg. Mint Hemm Béla a társaság ügyvezető igazgatója a tegnapi tájékoztatón elmondta: elsősorban azt szeretnék felmérni, hogy az érintett hat település - Iharosberény, Iharos, Inke, Po- gányszentpéter, Sand és Liszó - lakóit mi foglalkoztatja leginkább az erőművel kapcsolatban. Az már most — a tervezett közmeghallgatások előtt — is látszik, hogy az egyik sarkalatos kérdés, a környezetszeny- nyezés ügye. Hayer Péter, a környezeti hatástanulmányt végző csoport vezetője szerint az erőmű megépülésekor és üzemelésekor mindenképpen jelentős — a jelenlegi állapothoz képest mintegy plusz 25 százalékos — környezetszennyezéssel kell számolni. Ez azonban bőven a határértékeken belül marad, tehát nem veszélyezteti egyik település polgárait és a környezetet sem. Az erőmű körüli kritikus zóna legfeljebb nyolcszáz méter lehet, a legközelebbi település pedig több mint 1,2 kilométerre van. Elhangzott az is: az erőmű megépítésekor azért esett a választás Iharosberényre, mert az az inke-liszói gázmező középpontjában helyezkedik el. Ez a nem túl jó minőségű, magas inert-gáz tartalmú mező pedig az új technológiáknak köszönhetően jól hasznosítható. Az előzetes becslések szerint 18 évre elegendő természeti kincsen kívül azonban az erőmű az országos gázvezeték-hálózatból is vásárol gázt és ezt is hasznosítja majd a villamosenergiatermeléshez. Az erőmű — aminek tervezett névleges teljesítménye 80 megaWatt lesz — az országos villamosenergiahálózatra csatlakozik, javítva azonban a térség áramellátását is. Az automata rendszernek köszönhetően 35-40 szakképzett dolgozó el tudja látni az erőműben adódó feladatokat. Az építéshez azonban mintegy 200 munkásra lesz szükség, így bár csak pár évre ugyan, de enyhülhetnek a térség munkaerőpiaci gondjai is. Barna Zsolt A SOMOGYI HÍRLAP kérdésstafétája Hírhedt a híres almás Berták László: A felvásárlókat kéne ellenőrizni Varga József, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke arról kérdezte Ber- tók László vései polgármestert, mi lett a feldolgozók sorsa, milyen kiutakat keresnek a helyi gazdaság fejlesztésében, hiszen itt korábban a környék híres almásaira alapozva sok jó ipari kezdeményezés volt. — Amit tudtak, mindent szétloptak — mondta Berták László vései polgármester. — Az ültetvény még megvan, de a fák öregek, sok már kivágásra vár. A többi terület viszont még termőképes. Nem az én dolgom megítélni, hogy az almás miért jutott erre a sorsa. Ha a szövetkezet nem csak a saját ügyét, hanem a falu, a téesz-tagok sorsát is fontosnak tartotta volna, akkor Vése ma is virágozna. A 70-es években a munkaképes lakosságának 80-90 százaléka a téeszben kapott kenyeret, kevés volt az ingázó. Most alig húszán dolgoznak itt a közel négyszáz lakosból. — Most miről híres Vése? — Most inkább hírhedt. Ha bárhol járok, és azt mondom, vései vagyok, az az első kérdésük: mi van az almással, az ifjúsági táborral? Én pedig kénytelen vagyok elmondani: agonizál. S arról is beszámolok: lopják az almát. Az elhanyagolt, őrizetlenül hagyott területet rendszeresen megdézsmálják; szinte vonzza a gyümölcstolvajokat Zalako- mártól kezdve Iharosberé- nyen át. Sajnos a helyi lakosok zárkertjének almafáiról is lelopják a gyümölcsöt. — És ezt tétlenül nézik? — Tehetetlenek vagyunk. A rendőrség is, mert semmiféle jogi eszközük nincs. A jegyzőnővel együtt keressük a megoldást, ám igazából az vezetne eredményre, ha szabályoznák a felvásárlást. A felvásárlóknak csak azt a gyümölcsöt kellene átvenni, aki igazolni tudja, hogy maga termelte az almát. Ez persze nem azt jelenti, hogy tizenöt fáról százötven mázsát adnak el. De sajnos aki nem termeli, attól is átveszik, csak tőle levonnak az árból negyven százalékot. Ám ha valaki ingyen szedi, a megmaradó hatvan százalék is szép summa. Sajnos, nincs, aki ezt kivizsgálná és utasítaná a felvásárlót, akinek viszont az az érdeke, hogy minél nagyobb mennyiségben vásároljon. — Milyen lehetőségük van munkahelyteremtése? — Semmilyen. A faluban a Lénia kft kihelyezett faüzemén kívül nincs más gazdálkodó egység. Az itt lakóknak három lehetőségük van: vagy magángazdálkodásra adják a fejüket, vagy vállalkozók lesznek, vagy ingáznak. Lenne egy negyedik, ami az önkormányzatnál csapódik le. Azt sulykolják: az önkormányzat menedzselje a munkahelyteremtést, vegye fel a kapcsolatot a különféle cégekkel. Szerintem ez elsősorban nem önkormányzatnak a feladata, hanem az államé. Regisztrált munkanélküli ugyan kevés van Vésén, de annyira gyenge a környék jövedelmezősége, hogy akiknek van is keresetük, az is meglehetősen szerény, 10-20 ezer forint havonta. Ez pedig szinte olyan, mintha munka- nélküli segélyből élnének. — Mivel próbálkoznak? — Megkerestük a környező gazdálkodókat és kapcsolatban állunk a német kereskedelmi kamarával is. Nekik kedvezményesen felajánlottuk kihasználatlan ingatlanjainkat. A falusi vendéglátásban is van lehetőség, bár a községben nincs különös látványosság. Sem természeti kincs, sem épület, sem hagyomány, ami turistákat von- zana. Aki a paraszti életre vágyik, és közben pihenni szeretne, az bátran jöhet. — Népművelőként dolgozott, a polgármesteri teendők némileg elütnek korábbi munkájától. Szabad idejében mit csinál? Látom, most Végh Antal Miért nem szeretem Horn Gyulát? című könyvét olvassa. — Magyar szakos tanár is vagyok, bár nem tanítottam, inkább a közösségfejlesztésre, a rendezvényekre koncentráltam. Irodalmi élményekre csak kevés idő jut. Ha van egy kis időm, akkor olyan könyveket olvasok, amelyekből közvetlen is valamilyen hasznom van. A szépirodalom már nem nagyon érdekel. — Ez meglehetősen furcsán hangzik egy magyarszakos tanár szájából. — Lehet, de én szókimondó vagyok. — Kinek adja tovább a kérdésstafétát? — Móring József Attilától, Somogyvár alpolgármesterétől kérdezem: Somogyvár is hasonló adottságú, mint Vése. Ők milyen gondokkal küszködnek? A mi gondunk-ba- junk egyedi eset vagy általános? Lőrincz Sándor Közigazgatás uniós mércével Horn Gyula: A kormány nem boldogulhat az önkormányzatok nélkül (Folytatás az 1. oldalról) Az egymásra utaltság a miniszterelnök felfogásában az egymás segítését kell hogy szolgálja. A helyi önkormányzatok a demokratikus berendezkedés alappillérei: a maguk tevékenységével a központi kormány ellensúlyát is jelentik. Az Európai Bizottság közelmúltban készült jelentése szerint ez az állapot megegyezik az európai országokéval. A miniszterelnök bejelentette: készülnek a 2010-re szóló programok is. Ezeknek a feladatoknak az elkészítéséhez van szükség a stratégiai tervező intézetre, amely a miniszterelnöki hivatalon belül működne, szűk apparátussal. Feladata a hosszú távú gondolkodás lesz. A közigazgatás állapotáról szólva elsőként a lakossági panaszok nagy számát emelte ki a miniszterelnök. Hozzátéve, hogy a cél az emberbarát, szolgáltató közigazgatás. Ez még csak cél, és nem valóság. Azt is elmondta, hogy a közigazgatáson túl rengeteg a panasz a nagy szolgáltató vállalatok munkájára. Sajnos, ezt az állampolgárok könnyen azonosítják a kormányzat tevékenységével. Azt is megemlítette a miniszterelnök, hogy a közigazgatási apparátus fluktuációja megszűnt, sőt tapasztalni lehet, hogy visszajönnek a szakemberek. Ez összefügg azzal a biztonsággal, amelyet a kormány garantál. Döntőnek a szakszerűséget és a folyamatosságot, a pártsemlegességet tartja. Ä jegyzőknek azt is elmondta Hóm Gyula, hogy 1998-ban a közigazgatásban dolgozók körülbelül 2 százalékos reálbér-növekedésre számíthatnak. A gazdálkodás hatékonyságának növekedésével arányosan nőhetnek majd a közigazgatásban a bérek: ne váljon tehát senki ugrásszerű javulást. Azt viszont már a közeljövőre megígérte, hogy feszesebb lesz a gazdálkodás, ennek alapfeltételeit törvény teremti meg, és az ellenőrzési rendszer is korszerűsödik. Ez hosszú, sok hónapos előkészítést igényel, de 1998 második félévétől ez a két lényeges változás bekövetkezik. Áz Országos Közigazgatási Konferencián — amelyet most ötödik alkalommal tartanak a siófoki Ezüstpart Hotelben — hangzott el, hogy több ezer közigazgatási dolgozó képzésére lesz szükség a közeljövőben, mert csak kvalifikált, nyelveket beszélő szakemberekkel képzelhető el az Uniós csatlakozás. Dr. Kolber István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke, a konferencia egyik szervezője azt is elmondta az újságíróknak, hogy a csatlakozás most először központi téma. A háromnapos tanácskozás csak a nyitánya ennek, a következő években erről kell szólni minden fórumon. Dr. Fogarasi József, a Magyar Közigazgatási Hivatal elnöke szerint az állami közigazgatás korszerűsítését úgy kell megoldani, hogy közben az egyre több napi feladatot is el kell látni az ott dolgozóknak. Igazi kihívásnak nevezte ezt. Hóm Gyula ezután külön tárgyal a megyei közgyűlési elnökökkel a költségvetésről, a NATO-csatlakozásról, a földkérdésről és az önkormányzati törvény módosításáról. Ez utóbbival kapcsolatban a miniszter- elnök felkérte Kolber Istvánt, gyűjtse össze és értékelje a megyék ezzel kapcsolatos álláspontjait. (Fónai - Kercza) Nád, cserje, falevél akadályozza a víz útját Elhanyagolt vízfolyások A Kis- es a Nagykoppány vízgyűjtő területén a társulati kezelésű vízfolyások hossza 220 kilométer. A Koppány-völgyi önkormányzatok kiemelt fontosságúnak tartják, hogy a felszíni vízrendezésre, a vízkárelhárításra a korábbi évekénél több figyelmet fordítsanak. Kiss Tibor, a Dél-balatoni Vízitársulat elnöke szerint ugyanis a patakok, árkok és vízfolyások nagyon rossz állapotban vannak. A vízfolyásokat benőtte a nád, a cserje és akadályozza a folyást a sok falevél is... Ä Koppány völgye Terület- fejlesztési Társulás a napokban levelet küldött az érintett ön- kormányzatokhoz. Az elsőrendű feladat ugyanis az, hogy a társulás az érintett területekre elvi vízjogi engedélyt szerezzen, mert csak ennek birtokában lehet megkezdeni a kisrégióban a tervezést. A Koppány-völgyében elvégzendő munkákba — 15-18 települést érintően — a géppel nem végezhető feladatokhoz olyan helyi munkanélkülieket kívánnak majd foglalkoztatni, akik semmilyen jövedelemmel sem rendelkeznek. (Krutek) A KSH most 8500 társaságot keres fel megyénkben Vállalkozók után kutatnak A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatósága Somogybán most csaknem 8500 gazdasági társaság, és vállalkozó után kutat, mivel a nyári összeíráskor egyszerűen nem találták őket. A hivatal korszerű, naprakész nyilvántartást állít össze, ezért készítik a felmérést. Megyénkben több mint 44 ezer gazdasági szervezet működik,’ s ebből júliusban mintegy kilencezret nem értek utói. Horváth József megyei igazgató tegnap elmondta: mindenáron kapcsolatot akarnak teremteni a vállalkozókkal. A legtöbb helyre postán küldik ki a kérdőívet, de van, ahova személyesen megy el a hivatal munkatársa. Ä szakemberek — egyebek mellett — a cég tevékenységét, működését írják össze. Az egyedi adatokat bizalmasan kezelik, amit az országos nyilvántartásban is felhasználnak. Ugyan jogszabály rögzíti, hogy az egyedi adathoz más szervezet nem férhet hozzá, mégis számos vállalkozó gyanakvó az összeírókkal szemben. Nyáron közel négyszázan megtagadták a válaszadást, mondván, a cég valamennyi adata bizalmas. Ám később belátták: értelmetlen az időhúzás, célszerű mielőbb válaszolni. Már csak azért is, mivel aki többszöri felszólítás ellenére sem vállalja az együttműködést, szabálysértési eljárásra számíthat. A büntetés akár 50 ezer forint lehet. Somogybán most 15-20 olyan vállalkozót tartanak nyilván, aki nyár óta nem válaszolt a kérdőívre. A kaposváriak mellett többségük a Balaton parton működteti vállalkozását. (Harsányi) Sikert aratnak a Sütév kenyerei A Sütév Rt volt az egyik fő támogatója a Magyar Táplálkozástudományi Társaság XXII. vándorgyűlésének, ahol a szelénnel és kalciummal dúsított kenyerek bemutatója szakmai körökben is nagy sikert aratott. Terméktanács előtt a gondok A Cukorrépa Termesztők Országos Szövetsége a cukorrépa terméktanács elé terjesztette a termelői kör igényét exportlehetőségekre. A terméktanács és a minisztérium képviselői is egyetértettek a javaslattal. A cukorgyári szerződésben lekötött mennyiségen felül 50 ezer tonna cukorrépát értékesíthetnek külföldre a termelők. A termelők képviselője egy szerb szerződési ajánlattól reméli, hogy mérsékelhetik az alacsony átvételi árakból származó károkat. Munkahelyeket ajánlanak Tabon A Somogy Megyei Munkaügyi Központ tabi kirendeltsége állást kínál targoncásnak, varró szakmunkásnak, esztergályosnak, építőipari szakmunkásnak, hegesztőnek. Oktatókat is várnak betöltetlen álláshelyek: alsó tagozatos tanár mellett kémia-, fizika-, és biológiaföldrajz szakos tanárra is szükség van Tabon. D kategóriás jogosítvánnyal gépkocsivezető jelentkezését is várják a munkaügyi központban. Berzence segít a diákoknak A berzencei általános iskolások fejenként háromezer forint támogatást kaptak tanévkezdéskor az önkormányzattól. A középiskolásoknak, valamint a főiskolásoknak és egyetemistáknak öt-ötezer forintot adtak. A berzencei általános iskola kétmillió forintot kapott számítógép vásárlására. Több óvodás Nágocson Harminckét beíratott óvodással működik a nágotfsi napköziotthonos óvoda. A önkormányzat képviselő testületé úgy döntött: egy óvónőt határozott időre alkalmaznak, s ezzel lehetőség van a nagycsoportosok részére a külön foglalkozásokat megtartani. t *
