Somogyi Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-10 / 211. szám

1997. szeptember 10., szerda SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Félreértés-hullámok és felelős keresés (Folytatás az 1. oldalról) Kálóczi Kálmán, a badacsonyi térség önkormányzati képvise­lője azonban indítványozta, hogy pontosítsák: ki a felelős. Ezt az indítványt támogatta Kulcsár Péter keszthelyi polgármester is, és elmondta: a testület általános elnökeként két hete hiába kérte ugyanezt. Farkas Károly, az OTK regionális képviselője el­mondta, hogy a jegyzőkönyvet és az alapszabályt a leírás után átküldte Nemcsók János hivata­lába. Az azonban nem derült ki, hol került a félreérthető kitétel a dokumentumba. Ezek után rövid szünetet rendeltek el, annak okán, hogy megszerezzék azt a jegyzőkönyvet, amely hitelesen rögzítette az alakuló ülésen tör­ténteket. Ennek alapján aztán korrigálták az alapszabályt és rögzítették, hogy az elnök meg­bízása csak a kormány mandá­tumának lejártáig szól. Dönteni akartak arról is, hogy 27 millió forintra pályázatot adnak be, s ebből finanszíroznák a balatoni regionális terv készítését. Dr. Nemcsók János ezzel kapcsola­tosan azt hangsúlyozta, ezt a fej­lesztési programot csak a meg­levő tervekkel egyeztetve szabad elkészíteni - úgy, hogy azok az önkormányzati fejlesztések jus­sanak további többletpénzhez, amelyeknek egy-egy nagyobb térségben lehet eredménye. Egyórás vita után azonban rá­jöttek a jelenlevők, hogy a kitű­zött határidőre nem tudják telje­síteni a pályázatban megszabott feltételeket. így csak annyira fu­totta a tanács kompetenciájából, hogy a Balatoni Regionális Fej­lesztési Társaság Rt pályázási szándékát támogatásáról bizto­sítsa. A Balatoni Fejlesztési Ta­nács - a tervek szerint - határo­zott volna arról is, hogy a térség önkormányzatainak és vállalko­zásainak pályázatai közül me­lyeket támogat a környezetvé­delmi alap zsűrijénél. Erre azon­ban már nem került sor, mivel a testület időközben határozatkép­telenné vált. (Fábos) Az IMF jó véleménnyel van a magyar gazdaságról Pozitív üzenet a világnak A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországról ké­szített legfrissebb tanulmá­nyát ismertette tegnap Akar László, a PénzUgyminiszté- rium államtitkára. Az IMF igazgatótanácsának hét­fői értékelése szerint a magyar gazdaság teljesítménye alapján hazánk mostantól azon országok sorába tartozik, amelyekkel a va­lutaalap időről időre konzultációt folytat a gazdaságpolitika és a pénzügyi helyzet alakulásáról. Ennek keretében évente egy­szer - legközelebb a választások után - IMF-delegáció érkezik az országba, hogy tárgyalásokat folytasson a kormánnyal, és ta­nácsokat adjon az időszerű gaz­daságpolitikai kérdésekben. Az IMF pozitív értékelése szerint Magyarország elérte azt a szintet, amikor nincs további szüksége az alap pénzügyi segít­ségére. Ez pozitív üzenet a hite­lező külföldi bankoknak - mondta az államtitkár, majd re­ményét fejezte ki, hogy az IMF kedvező véleménye tovább ja­vítja Magyarország hitelbesoro­lását is. A rövidtávú eredmények elismerésén túl a valutaalap igazgatósága elégedetten szólt a strukturális reformokról. Ki­emelték a nyugdíjreformot, ami Akar László szerint különösen bátor lépésnek számít, ha tekin­tetbe vesszük, hogy az IMF igazgatóságában olyan országok képviselői is helyet foglalnak, amelyek hasonló problémával küszködnek. Új gazdánál az állami vagyon Több ezer milliárd forint ér­tékű vagyont adott át az ál­lam az önkormányzatoknak az utóbbi hat évben. E munka lebonyolításában a hi­vatalos személyek mellett mint­egy 500 társadalmi aktivista te­vékenykedett. Az ő munkájukat köszönte meg - többeket kitün­tetve - tegnap Kuncze Gábor egy budapesti ünnepségen. Ki­emelte, hogy a kitüntetettek a megyei vagyonátadó bizottságok keretei között magas színvona­lon, becsülettel, korrupciómen­tesen látták el feladataikat. A 20 bizottság csaknem 17 ezer hatá­rozatának 94 százaléka már első fokon jogerőssé vált. A testüle­tek eddig 270 ezer lakást, 100 ezer helyiséget, 40 ezer beépítet­len belterületi földet, 4 ezer mű­emlékileg védett ingatlant, 10 ezer természetvédelmi területet és több tízmilliárd forintnyi kö­züzemi vagyont juttattak az ön- kormányzatoknak. Terméketlen vita a termőföldről A parlamentben tegnap Nagy Frigyes földművelésügyi mi­niszter expozéjával megkezdődött a termőföldről szóló tör­vény módosításának vitája. A kormány lehetővé kívánja tenni, hogy a belföldi magán- személyekhez hasonlóan a belföldi gazdasági társaságok is vásárolhassanak földet. A spekulánsokat néhány megkötéssel kívánják ki­szűrni: csak az a szervezet vá­sárolhat, amelyik legalább öt éve folytat mezőgazdasági te­vékenységet, székhelye (te­lephelye) szerinti településen kíván termőföldet szerezni, valamint van legalább egy olyan tagja vagy alkalma­zottja, aki mezőgazdasági képzettséggel rendelkezik. Ha a szervezet földtulajdona a megszerezni kívánt termő­földdel együtt meghaladná a 300 hektárt vagy a 6000 aranykoronát, akkor a helyi önkormányzat engedélye is szükséges. A kormánypártok és az el­lenzék képviselői egyetértet­tek abban, hogy továbbra is fenn kell tartani a külföldi magánszemélyek és társasá­gok termőföldtulajdon-szerzé- sére vonatkozó tilalmat. A tegnapi vita éppen e körül csúcsosodott, mert az ellen­zéki pártok szerint a tervezett törvény szövege nem gátolja ezt meg, hiszen egy nálunk be­jegyzett cég belföldinek minő­sül akkor is, ha nincs magyar állampolgár a tulajdonosok között. Torgyán József (FKGP) a magyar nép totális kifosztásának programját látta az előterjesztésben. Orbán Viktor (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a falvak éle­tében döntő befolyáshoz jut­nak majd a külföldi tulajdono­sok, akik azokat a nagybirto­kokat akarják majd itt létre­hozni, amelyeket az Európai Unióban társadalmi okokból, a vidéki népesség helyben tar­tása végett, nem engednek ki­alakítani. Medgyasszay László (MDF) arra intett, hogy a kül­földi tőke startra kész. Raskó György (MDNP) a földpiac fokozatos kiépítésével értene egyet. Például kapjanak a té- esztagok kedvezményes hitelt földvásárláshoz. A koalíciós pártok felszóla­lói szerint most állna helyre a magán- és a társas gazdálko­dók közötti jogegyenlőség, a földpiac élénkítése pedig min­denkinek érdeke. S. A. Mindenkinek igaza van Hat hónap függetlenség vagy frakciótagság? V'— pll í /' a 1 Ma délután dönt az Or­alkotmányügyi bizottsága arról, hogy módot ad-e a kissé „héza­gos” házszabály a szétesett KDNP-frakció tizenegy tagjá­nak a Fidesz képviselőcsoport­jába történő átütésére. Informá­cióink szerint az éles támadá­sok kereszttüzébe került tizen­egyek sorsáról plenáris ülésen szavaznak majd a képviselők. Hack Péter, az alkotmányügyi bizottság elnöke érdeklődé­sünkre kifejtette, hogy lsépyék átütését leghevesebben a kis­gazdák és a Giczy Györgyhöz hű kereszténydemokraták ki­fogásolják. Azzal érvelnek, hogy a most Orbán Viktor „szárnyai alá” menekülők ma­guk is közrejátszottak egykori frakciójuk elfogyásában. (Mint ismeretes, több képviselőtársu­kat kizárták, s létszámuk emiatt csökkent a kritikus 15 alá.) Ezért rájuk is vonatkoznia kel­lene a hat hónapos türelmi idő­ről szóló passzusnak. Az érve­lésnek van némi morális alapja, ezért igen nehéz egyértelmű döntést hozni az ügyben. A házszabály előírásai sze­rint azok a képviselők kötele­sek fél évig a függetlenek pad­soraiban politizálni, akiket ki­zárnak frakciójukból, vagy akik maguk tépnek ki onnan. Isé- pyékre ez a passzus nem vonat­kozik, ezért elvileg szabadon, várakozás nélkül ülhetnének a fideszesek közé. Hack szerint a házszabály készítésekor szóba került az a változat, hogy a képviselők alól „kifogyhat” a frakció, arra azonban senki sem gondolt, hogy mi a teendő, ha az érintet­tek maguk is közreműködnek képviselőcsoportjuk megszű­nésében. Értesüléseink szerint az al­kotmányügyi bizottság való­színűleg a szabad átütésre tesz majd javaslatot. De mert számí­tani lehet Torgyán és Giczy hí­veinek tiltakozására - a bizott­ság ügyrendi döntései a plénum előtt megfellebbezhetők -, bi­zonyára a Ház mondja majd ki a végső szót. Az elmúlt három évben meghozott 100 bizottsági dön­tésből egyébként eddig csak az MDF frakciójából kivált képvi­selők pártalapítására vonatkozó javaslatot fellebbezték meg. Takács Mariann A pénzügyminisztert érintettnek találták az ügynöktörvényben Medgyessy Péter nem mond le Lemondásra szólították fel Medgyessy Pétert az átvilágító bírák, mert érintettnek találták az ügynöktörvényben, a pénzügyminiszter azonban nem lát olyan okot, amiért eleget kellene tennie a felszólításnak. Az egyes fontos tisztségeket be­töltő személyek ellenőrzésére létrehozott III. számú bizottság kimondta, hogy Medgyessy az ügynöktörvényben meghatáro­zott állami tisztséget töltött be, ezért felszólította a minisztert, hogy 30 napon belül miniszteri tisztségéről mondjon le. Az átvi­lágító bírák határozatából kitet­szik, hogy Medgyessy Péter a ’80-as évek végén, miniszterel­nök-helyettesi tisztségének ide­jén a volt m/m-as csoportfő­nökség által szerzett adatokról tájékoztatást kapott.- Nincs olyan megállapítás a bizottság személyem átvilágítá­sáról szóló határozatában, amelynek alapján mérlegelnem kellene lemondásomat - nyilat­kozta a pénzügyminiszter a ha­tározat nyilvánosságra hozatalát követően. - A M/IIl-as ügyosz­tály számára soha semmilyen tevékenységet nem végeztem, és az, hogy 1987. december 16- ától 1990. május 22-éig minisz­terelnök-helyettes voltam, nem éri meglepetésként a közvéle­ményt. Hivatalom alatt kaptam bizalmas forrásból is jelentése­ket - azok eredete nem derült ki -, de munkám során ezeket nem hasznosítottam - mondta. Az MSZOSZ reálbérigénye. A legnagyobb szakszervezet el­fogadhatónak tartana a jövő évre egy 15,5-16,5 százalékos keresetemelési ajánlást, ha eh­hez egyes rétegek esetében személyi jövedelemadó csök­kenése járulna úgy, hogy e két módon együttesen 2-3 száza­lékkal növekedhetne az érintet­tek reálbére, - közölte Wittich Tamás alelnök. Az ÉT csökkentené az adót. Az Érdekegyeztető Tanács Gazdasági Bizottságának ülé­sén a munkavállalói oldal a jövő évi adórendszer tervezetét bírálva arányosabb köztehervi­selést szorgalmazott. Szerintük ezt elsősorban a munkabérek adójának csökkentésével és a feketegazdaság elleni erőtelje­sebb fellépéssel lehetne elérni. Katonai tüntetés? A Hon­védszakszervezet választmánya közölte: előbbre kellene hozni a hivatásos katonák szolgálati törvény szerinti illetményének bevezetését, 1999 januárja he­lyett már 1998-ban gondos­kodni kell a bevezetéséről. A választmány tegnap felhatal­mazta a szakszervezet elnöksé­gét, hogy e cél érdekében kezdje meg a tárgyalásokat, s amennyiben azok eredményte­lennek bizonyulnának, hozza­nak tétre demonstrációs bizott­ságot. Kónya Péter szóvivő sze­rint a tüntetést csak a végső eszköznek tekintik. A sátoraljaújhelyi példa. Az Alkotmánybírósághoz fordult a Furmann Imre vezette Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) a sátoraljaújhelyi romák ügyében. A NÉKI kéri, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a városi ön- kormányzat határozatát, amely- lyel döntöttek „a város életébe beilleszkedni nem tudó” roma családok eltávolításáról. Európai bírák kellenek. Át kell értékelni és új alapokra szükséges helyezni a magyar bírók képzését - mondta Kon- dorosi Ferenc, az Igazságügyi Minisztérium helyettes állam­titkára, aki hangsúlyozta: a ma­gyar bírák új jogszemlélete csak a teljes európai joganyag megismerése révén alakulhat ki, ezért azt hozzáférhetővé kell tenni számukra. Visszautasított vádak. Rága­lomnak tartja az MSZP Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szövetsége az MDF térségi szervezetének vádjait, amelyek szerint egyesek herdálják a közpénzt a régióban. A nyírségi szocialista vezetők kedden kije­lentették: amennyiben a de­mokrata fórumnak bizonyítékai vannak, forduljon az igazság­szolgáltatáshoz, tegyen felje­lentést a hatalmukkal állítóla­gosán visszaélők ellen. A jelenlegi hallgatói normatíva négyszeresét kapná a diák Jövőre vezetik be a tandíjhitelt Az egyetemi hallgatók közül sokan arra számítottak, hogy már a most megkezdődött tanévben életbe lép a tandíjhitelrendszer, de bevezetése legkorábban januártól várható, a kormányren­deleten ugyanis még dolgoznak a szakemberek. A felsőoktatás résztvevőire év­ről évre nagyobb anyagi terhek hárulnak, a tankönyvek, jegyze­tek ára folyamatosan nő, többet kell fizetni a széles körű kollé­giumi ellátásért és jövőre a tan­díjak is emelkednek. Ezt tapasztalva már mintegy két éve felvetődött a segítség — hazánkban eddig még nem al­kalmazott - formájának meg­honosítása, a hallgatói, vagy más néven: a tandíjhitel-konst- rukció kidolgozásának a lehe­tősége. A terv, mint a napokban a pénzügyminiszter is bejelen­tette, jövőre valósul meg.- A hallgatói hitel révén - mint Kovács Tibor, a művelő­dési tárca illetékes főosztályve­zető-helyettese lapunknak ki­fejtette - lehetővé válna a ne­hezebb anyagi helyzetben tévő hallgatók tanulmányi költsé­geinek megfinanszírozása. Egyetemi, főiskolai éveik so­rán valamely pénzintézet rend­szeresen meghatározott össze­get folyósítana a diákok szá­mára, amelyet ők a diploma megszerzése és elhelyezkedé­sük után törlesztenének a fize­tésükből. A látszólag egyszerű konstrukció azonban számos kérdést vet fel. Abban már többé-kevésbé egyetértenek az érintettek, hogy a hallgatói normatíva - jelenleg évi 65 ezer forint - négyszerese lenne a tandíjhitel felső határa. A 260 ezer forintot tanulmányai ide­jére kapná a diák, és egy év tü­relmi idő után öt év alatt fizetné vissza. A kamatok nagyságáról, vagy a visszafizetésért kezes­séget vállalók ‘ személyéről azonban még vita van a műve­lődési tárca, a Hallgatói Ön- kormányzatok Országos Kon­ferenciája és a PM között. A hallgatók azt javasolják, hogy az állam vállaljon garanciát, a kormányzati oldal azonban ezt nem tartja megfelelő megol­dásnak. (Deregán) Üzenő füzet elsősöknek A család és az iskola közötti kapcsolattartást segítő színes füzetet jelentetett meg elsősöknek a Mentálhigiénés Programiroda, a művelődési tárca tá­mogatásával. A kiadványt tegnap mutatta be Magyar Bálint művelődési és közoktatási mi­niszter budapesti kisdiákoknak fotó: feb/kallus györgy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents