Somogyi Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-07 / 183. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1997. augusztus 7., csütörtök Kézműves tábor nyáron Szóládon A Bagó Bertalan Alapítvány a Balatonboglári Családo­kért és Kultúráért is bekap­csolódott a szóládi kézmű­ves tábor szervezésébe. A szóládi kertes parasztházban az ország minden pontjáról fogadnak gyerekeket, de legtöbben a tóparti települé­sekről érkeznek. A kosárfo­nással, terménybáb készí­téssel, batikolással, agyago­zással, gyöngyfűzéssel és egyéb népi mesterségekkel ismerteti meg őket Király Györgyi a tábor vezetője. Az élelmezésüket a szóládi önkormányzattal kötött megállapodás szerint ked­vezményes áron kapják a táborozók. Augusztusban angol nyelvoktatással is ki­egészül a program. Új vezető Tabon a bankfióknál Schmidt Jenőt nevezték ki a Magyar Hitelbank Rt tabi fiókvezetőjének. Elődje, Hegedűs Géza ugyanis nyugdíjba vonult. Az új, 31 éves vezető - korábban az MHB siófoki fiókjánál dol­gozott - célja, mint mondta, hogy felkészült munkatársai segítségével tovább javítsa a tabi bankfiók eredményeit. Autótolvajok sűrű éjszakája Mozgalmas éjszakájuk volt az autótolvajoknak So­mogybán, hiszen öt autót loptak el tegnapra virradóra. Kaposvárról egy öregecske Volkswagen Golfnak kelt lába, itt a kár 380 ezer fo­rint. Zamárdiból egy Volkswagen Passatot vittek el 2,6 millió értékben, Kő­röshegyről szintén egy ilyen típusú autó tűnt el, amely­nek a becsült ára 2,3 millió forint, Siófokon, a Beszédes József sétányból egy BMW 318-ast lovasítottak meg 4,5 millió forint, Balatonszár­szóról pedig egy Audi 80- ast 4 millió forint értékben. Kisebb lett a határforgalom A somogyi határok idei for­galma jócskán elmarad az előző évekéhez képest. Ez a szakemberek véleménye szerint jórészt annak kö­szönhető, hogy már nem utazik annyi bevásárlótu­rista Horvátországból az it­teni városokba. A turizmus viszont nagyobb forgalmat jelent idén, csakhogy ez in­kább a letenyei és nem a ki­sebb megyei határátkelők­nél okoz forgalmat. Könyvet ír a technikatörténész Vetélkednek a tanszékek Főiskolai tanárrá nevezték ki dr. Rosta Istvánt, a történelem- tudomány kandidátusát. A ka­posvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola általános technika és informatika tanszé­kének vezetője ezt tartja: a technikai műveltség része az alapműveltségnek, s a chipek, az internet világában a zömmel humán beállítottságú pedagó­gusjelölteknek különösen nagy előny, ha a technikatörténettel, s az informatikával is megis­merkednek a főiskolán. — A főiskola történetében nem mindig a minősítés volt a legfőbb erény. — A felsőoktatási törvény előírja, hogy a főiskola oktatói­nak milyen követelményeknek kell megfelelni. A legszigorúb­ban a főiskola tanári fokozatot szabályozza. Az utóbbi évek­ben éppen ezért egyre többen akarják megszerezni a tudomá­nyos minősítést. — A főiskola hallgatói mi­lyen indíttatást kapnak a kuta­tásra? Ha van affinitásuk eh­hez, a katedra mellett, végzett pedagógusként marad-e idejük a tudományos munkára, s do- tálják-e ezt? — Jelenleg nem dotálják kel­lőképpen a kutatómunkát, de a közoktatásban dolgozó peda­gógusokét sem. S hogy miként vetődik egy-egy területre a hallgató? Ebben döntő mozza­nat képzés időszaka, a főiskolai évek. Ha a tanszékek körül si­Dr. Rosta István fotó: király kerül egy-egy hallgatói csopor­tot kialakítani, amelyek szíve­sen kutatnak, akkor ez az igény megerősödhet, s ha ilyen igénnyel lépnek ki, akkor a ka­tedra mellett is folytatják majd a kutatást megfelelő dotáció nélkül is. — Sikerül ilyen hallgatói műhelyeket kialakítaniuk? — Öktatója és tanszéke vá­logatja, hiszen vannak tanszé­kek és oktatók, akik körül kia­lakulnak a gócpontok. — Ez tanszékek közötti ve­télkedést is jelent? — Igen, szerintem csírájában ez is megvan, s ha a vetélkedés jó értelemben vett versennyé nemesedik, akkor hallgató és oktató egyaránt profitál belőle. — Mennyire népszerű az ön által vezetett tanszék? — Nincs gondunk a népsze­rűséggel, hiszen a XX. század­ról gyakran mondják, hogy a technika százada. A technikai és az informatikai műveltség is beépül az általános művelt­ségbe, s azt hiszem, hogy ezt egyre szélesebb körben elfo­gadják. Mindenesetre ebben igen nagy szerepe van a techni­katörténetnek. Hallgatóink zöme humán érdeklődésű. Ez nem baj, de ehhez alkalmaz­kodni kell a reáltudományok oldaláról is. A technikatörténe­tet én úgy is tekintem, mint egy olyan interdiszciplináris tudo­mányt, amelyik segít népszerű­síteni a technikai kultúrát, a humán műveltségűek körében is. — Most min dolgozik a technikatörténész? — Hozzáfogtam egy másik könyvemhez, amely az európai felvilágosodás korának techni­katörténetével foglalkozik. Ezen dolgozom a következő években, s ha lehet, szeretnék nemzetközi színterekre is ki-, lépni. A tizennyolcadik század Európában és az emberiség tör­ténetében is igen fontos évszá­zad volt. Ezt a kort elsősorban az eszmei áramlatok kapcsán dolgozták fel. Én kíváncsi va­gyok arra, hogy ezek az eszmei áramlatok miként csapódtak le a természettudományos és a technikai fejlődésben. Lőrincz Sándor Közös gazdaságszervező irodát nyitnának a települések Amerikában pályázik a Zselica A táj pihenésre, kikapcsolódásra kényszerít Közös gazdaságszervező iroda felállításán gondolkozik 23 somogyi település. A falvak Zselica néven szövetséget ala­pítottak és az USA munkaügyi minisztériumától kapott segít­séggel térségfejlesztési prog­ramot, majd ebből kiindulva pá­lyázatokat készítettek. Az első elkészült dolgozatot szintén az amerikai munkaügyisekhez ad­ták be. ők a hírek szerint ezt a napokban bírálják el és mivel az előkészítési munkában is részt vettek, ezért a Zselica tag­jainak nagy esélye. A zselici települések képvi­selői egyébként négyszer talál­koztak Bányán, hogy közös terveiket megbeszéljék. Ezek­nek a műhelymegbeszélések­nek a költségeit is az amerika­iak állták. A települések képvi­selői akkor összeírták gazda­ságfejlesztési ötleteiket. Ebből együtt választották ki a legjobb negyvenötöt, majd a négy leg­életrevalóbbat. Abban is meg­egyeztek, hogy mielőbb létre kell hozni egy olyan gazdaság- szervező irodát, amely koordi­nálja a térségi érdekeket és képviseli a szövetség tagjait. — Az iroda létrehozására pá­lyázunk — mondta dr. Spiegl Ferenc, a Zselica Szövetség el­nöke. — Ez az első projekt ugyanis, amit szeretnénk meg­valósítani. Az általunk foglal­koztatott gazdaságszervezők aztán már jól tudnák mene­dzselni a másik három tervet: a gyógynövények gyűjtését és feldolgozását, a Bánya felé ve­zető kerékpárút továbbépítését és a turisztikai programok szí­nesítését is. B. Zs. LUXUS ÉS MEGÉLHETÉS Azt kérdeztük a polgároktól, ki, mit tart luxusnak és mi az, ami nem kellene, hogy az legyen. Németh Zsuzsanna. Mernye: Attól függ, kinek mennyi a jövedelme. Nekem egy autó lenne az, nem tudnám fenntartani és kihasználni. S persze egy mosogatógép is az lenne. Elkép­zelhető, hogy valakinek nem luxus egy nyaralás a Bahamákon, de nekem az. Nem szabadna luxusnak lennie, hogy egy család elutazzon egy hétre nyaralni, vagy hogy legyen automata mo­sógépe. Annak sem, hogy egy dolgozó nő, aki egész héten át munkába jár, s van két gyermeke, vasárnap ne tudja elvinni a családját étterembe, főznie kelljen. Egészében nem szabadna, hogy luxus legyen az élet. Deák Agnes, Toponár: Sok minden luxus, van akinek az is, hogy hetente egyszer vagy kétszer húst egyen, hogy a gyerekei­nek új ruhát vegyen. Nekem egy saját lakás lenne az, hiszen egy átlagfizetés nem elég a rezsi kifizetésére, ami mellett még enni és ruházkodni is kell. Ezt egyedül nem lehet kifizetni. A másik vágyálmom egy gyors, sportos autó, s persze ki ne vágyna egy csodás Föld körüli utazásra. Loncsár Krisztina. Kaposvár: Luxus az, hogy ma Ma­gyarországon az emberek milyen összegekért vesznek autót. A Nyugat-Európában szokásoshoz képest túl drága az autó. Sze­rintem az egészséges táplálkozás is luxus, drágák a zöldségek, a gyümölcsök, főképp szezonon kívül. Az egészséges életmód, a sport, s a szabadidő tartalmas eltöltése is sokba kerül, pedig en­nek nem kellene így lennie. Boda Róbert, Kaposvár: Luxus, ha valaki bármely két szolgáltatás közül, aminek nagyjából azonos a minősége, vala­milyen oknál fogva a drágábbat választja. Nem szabadna lu­xusnak lennie, hogy mindenkinek legyen lakása, autója, tele­fonja és rendes nyaralási lehetősége. En azt tartom luxusnak, ha ezekből valakinek több van, és nem használja ki. Szatmári Gábor né. Kaposvár: A családi üdülés ma már luxus-számba megy, még a Balatonnál is. Színházba járni is az, pedig itt lakunk a közelben. Egy-egy szép könyv is igen drága, a fizetésekhez képest. A 21. század közepén pedig minden ház­tartásban kellene lennie, sőt a mai árak mellett a gyerekvállalás is luxus, hiszen őket fel kell nevelni, ruházni, iskoláztatni. Nem irigylem a mai fiatalokat. Bálint Imre, Kaposvár: Szubjektív dolog, ezért nem lehet pontosan megmondani. Ezt az anyagiak határozzák meg, az emberek lehetőségei. Úgy érzem, hogy egy Audi 4-es jelenleg luxus lenne nekem, de lehet, hogy öt év múlva már nem lesz az. Balogh Istvánná, Kaposvár: Luxus az utazás, pedig leg­alább a belföldi utazásnak nem kellene annak lennie. Krastenics Ildikó. Balatonboglár: A luxus szerintem az adott körülménytől nagy mértékben függ. Például az én kislány koromban a Barbie-baba luxus lett volna, ma már nem számít annak. Luxus az is, hogy valaki kis távolságokat is autóval te­gyen meg, vagy taxival járjon mindenhová. Am ha valaki sofőr­rel jár, az nem mindig azt jelenti, hogy luxus körülmények kö­zött él, hanem azt például, hogy a beosztása megköveteli. El­képzelhető, hogy amit az ember ma nem tud megengedni ma­gának, 10 év múlva már természetesnek tartja. De a luxus min­dig luxus marad, csak a távlatok növekednek. Takács Anett A Koppány völgye hagyományait gyűjtik Diáktábor Andocson Tizenhat békéscsabai diák - ismerkedik Andoccsal és környék falvaival. Az egy­hetes tábor célja, hogy meg­ismerjék a Koppány völgyi nép múltját, hagyományait.- Mondák, népdalok egyaránt érdekelnek; a munkák és a közösségi élet mindennapjai is - mondta Gál Péter hitok­tató és népművelő, a tábor ve­zetője. - A múlt emlékeit akarjuk megörökíteni. Mag­nófelvételeket és jegyzeteket készítünk. A táborozók bejár­nak erdőt-mezőt, megnézik a környék templomait, a vár­romokat. Andocson - a plé­bánia szállásolta el őket - a kegyhely történetét kutatják, s voltak már Kapolyon és a za­lai Zichy-múzeumban is. Bál­ványoson Szunyogh János be­szélt a régi életről a fiatalok­nak. Tegnap Karádon jártak: a híres hímzéssel ismerkedtek. Ma a kereki várromot keresik föl, majd Kötésébe és Nagy- csepelyre mennek. (Krutek) Biztos hely a veszélyes hulladékoknak Böhönyén 100 milliós beruházás Komoly környezetvédelmi és állategészségügyi problémák oldódhatnak meg azzal, hogy tegnap az ATEV Fehérjefel­dolgozó Rt megnyitotta bö- hönyei telepét. A veszélyes­nek minősülő állati eredetű hulladékok összegyűjtése a dél-dunántúli régióban meg­oldatlan volt, nem volt ugyanis egy olyan nagy kapa­citású gyár a környéken, amely a hulladékot ártalmat­lanította, kezelte és feldol­gozta volna. Ilyen most sincs, de az új telep arra alkalmas, hogy ezeket összegyűjtse és elszállítsa a feldolgozó üzembe. Ezeket az előnyöket hangsúlyozta Ziskó Ferenc, az FM főosztályvezetője, aki átadta rendeltetésének a tele­pet a környék polgármestere­inek és nagyobb állatte­nyésztő telepek illetve hús- feldolgozók kép viselőinek társaságában. Eredics László, az ATEV Rt vezérigazgatója elmondta: a cég szerződést köt a feldol­gozó üzemekkel, állattartók­kal, hogy saját konténerébe gyűjti, és rendszeresen elszál­lítja a keletkező hulladékot. Ezért természetesen fizetni kell, mégpedig vagy átalány­díjat, vagy esetenkénti díjat, ám ez csak töredéke egy dög- kút létesítésének. A beruházás első az országban, és a szak­emberek szerint valóban a lé­tező legjobb megoldás. V. O. Az ideiglenes vezetői engedély bevezetése még várat magára Kevesebb a jogosítvány Kevesebb „B” kategóriás vezetői engedélyt adtak ki az idén az első félévben, mint a múlt év hasonló időszakában. Ennek okairól kérdeztük Rajcsányi Pétert, a megyei közlekedési fő- felügyelet osztályvezetőjét. — Míg tavaly összesen 3661 — féléves átlagban tehát 1830 — jogosítvány talált gazdára, az idei év első felében csupán 1485-öt adtak ki — mondta Rajcsányi Péter. — Megnöve­kedett az autósiskolák száma s tovább drágultak a tanfolyamok is. Manapság harmincöt-negy­ven ezer forintért lehet jogosít­ványhoz jutni, s úgy látszik, hogy az év eleji gazdasági bi­zonytalanság itt is érződött. A másik ok a tavaly tervbevett ideiglenes jogosítvány lehet, ami megriaszthatta a volán mögé vágyódókat és igyekez­tek mielőbb letenni a szükséges vizsgákat. Ezek a megijedt au­tósok a tervezettnél előbb — 1996-ban — kaptak vezetői en­gedélyt s hiányuk az idei sta­tisztikákban szembetűnő. Az ideiglenes vezetői engedély be­vezetése pedig egyelőre még várat magára. Magas a vizsgákon a buká­sok aránya is, de a tavalyi év­hez képest így is javulás tapasz­talható. Az utánképzésre je­lentkezők száma — akiknek va­lamilyen közlekedési kihágás következményeként bevonták az engedélyüket — 154 volt, ebből 119 ittas vezetés miatt kényszerült újra vizsgázni. A vezetni tanulók döntő többsége a tizenhét és huszonöt év közötti fiatal. Néhány évvel ezelőtt még az idősebbek vol­tak többen. Mivel az iskolások elsősorban a tanítási szünetben meghirdetett intenzív tanfo­lyamokat választják, előfordul­hat, hogy az év végére több lesz a kiadott vezetői engedély. — A XXI. század küszöbén egyre fontosabb szerepet kap a közlekedésre nevelés — mondta Rajcsányi Péter. — Ezért fontos, hogy az iskolák­ban is nagyobb hangsúlyt fek­tessenek erre. Gombás Bálint ——iJHUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ RT. AZ ALLIANZ CSOPORT TAGJA A Hungária Biztosító Rt. Somogy Megyei Igazgatósága gazdálkodó szervezetek biztosítási osztálya pályázatot hirdet üzleti munkatárs állás betöltésére Feltételek:- felsőfokú végzettség,-jó kommunikációs képesség- saját gépkocsi- idegen nyelvtudás előny Jelentkezéseket önéletrajzzal az alábbi címre kérjük augusztus 15-ig: Hungária Biztosító Rt. Somogy Megyei Igazgatósága GSZB osztálya Kaposvár, Fő u. 51. (56428)

Next

/
Thumbnails
Contents