Somogyi Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-06 / 182. szám

1997. augusztus 6., szerda SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1 Ébredező bankszámlák. Eddig 587-en érdeklődtek a svájci alvó bankszámlákról az igényeket összesítő Ernst and Young Ltd. budapesti irodájánál. Legtöbben, 346- an Magyarországról hívták az irodát, a többiek Kelet-, Közép-Európából, illetve a Balkánról keresték meg a céget. Svájcban, ismert nemzetközi szaktekinté­lyekből és választott bírák- ból, már létrehozták az igé­nyeket elbíráló testületet. Vadászkamara. Megala­kult az Országos Magyar Vadászkamara előkészítő bi­zottsága. Az érdekképvisele­tek megállapodása alapján a testület tagja lett többek közt - az Országos Magyar Vadá­szati Védegylet részéről - Suchman Tamás, a Rábaközi Vadász Szövetség nevében pedig Nagy Imre. Tőzsdei bevezetés. Csü­törtökön bevezetik a tőzs­dén a Pannon-Flax alap­tőke-emelésből származó csaknem 180 ezer, 1000 fo­rint névértékű részvényét. A cég új papírjai a már tőzs­dén lévő Pannon-Flax törzs- részvényekkel azonos jogo­kat testesítenek meg. Megvette a Helia-t a Da­nubius Hotels Rt. 563 millió forinttal 99,94 százalékos tu­lajdonrészt szerzett a Helia Hotel Rt-ben - A hotelt 1,5 milliárd forint beruházási hi­tel terheli, amelyet 2002-ig vissza kell fizetni. A szálloda műkökédésével a cég veze­tője elégedett: idén az első félévben a szobakihasznált­ság meghaladta a 63 százalé­kot. A Danubius szállodái közül gazdaságossági szem­pontból a Helia volt a máso­dik a Hilton után. Megalakult a Budapesti Üzleti és Pénzügyi Központ Szervező Rt. Az társaság ala­pítói: a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Kereske­delmi és Hitalbank, a Magyar Külkereskedelmi Bank, az AP International Finance Corporation, és az Aranypénz Rt. Céljuk hozzásegíteni az országot ahhoz, hogy Buda­pest a régió pénzügyi és be­fektetési központjává váljék. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 324,67 Francia frank 31,57 Japán jen (100) 168,02 Német márka 106,51 Olasz líra (1000) 108,76 Osztrák schilling 15,13 Svájci frank 130,22 USA-dollár 199,22 ECU 210,32 Sértené az esélyegyenlőséget a különtámogatás Gazdaságok üzleti kapcsolatban Magyarországon csak üzleti alapon szerveződő integrációnak van helye és jövője. Ebben a folyamatban szükségtelen és az esélyegyenlőséget sértő lépés lenne a kormány beavatkozása — jelentette ki lapunknak a földművelésügyi miniszter. Nagy Frigyes elmondta: a me­zőgazdaságban jelentős azok­nak a földtulajdonosok­nak, magángazdálkodóknak a száma, akik sem eszközökkel, sem forgótőkével nem rendel­keznek, termelésük finanszíro­zása nincs megoldva, s nehezen jutnak hitelhez. A tapasztalatok szerint ugyanakkor jelentős számban vannak már olyan szervezetek is, amelyek készek részt kérni ezeknek a gazdaságoknak a működtetésében. A meglehető­sen széles kínálat nyomán a gazdálkodóknak már szinte a válogatásra is lehetőségük van a partnerek között, kiválasztva azokat, akik a legkedvezőbb, legelőnyösebb feltételekkel bo­csátják rendelkezésre a mező- gazdasági gépeket, a termény- tárolókat, és közreműködnek a felvásárlásban. A pénzügyi nehézségekkel küszködő gazdaságokat, vállal­kozásokat nyilvánvalóan csak tőkeerős gazdaságok tudják in­tegrálni. Ehhez azonban - a miniszter véleménye szerint - teljesen szükségtelen az állam segítsége. Nagy Frigyes az esélyegyenlőséget sértő hibás lépésnek tartaná, ha az úgyne­vezett integrátorok a kisgazda­ságok segítéséhez a költségve-' tésből még külön állami támo­gatást is kapnának. Ezek a gazdaságok - hangsú­lyozta - csak olyan támogatásra formálhatnak jogot, amelyek bármely mezőgazdasági tevé­kenységet folytató gazdálkodó­nak, vállalkozásnak a rendelke­zésére állnak. Megkülönbözte­tésük, esetleges monopolhely­zetük ellentétes lenne az Euró­pai Unióban szokásos gyakor­lattal.- Magyarországon csak az üzleti alapon, szektorsemlege­sen, az állami beavatkozástól mentesen működő integráció­nak van létjogosultsága - hang­súlyozta a miniszter. U. G. Pénztári rajt szeptembertől Alaposan meg kell fontolni a választást Szeptember 1-jétől megala­kulhatnak a magánnyug­díjpénztárak, de a jogsza­bály szerint tagdíjat csak 1998. január 1. után szed­hetnek. A nyár elején elfogadott új nyugdíjtörvény értelmében a munkavállalók meghatározott köre a jövő évtől tb-járuléká- nak negyedét magánnyugdíj­pénztárakba köteles befizetni. Erről szólva Radnai György, az Önkéntes Kölcsö­nös Biztosító Pénztárak Fel­ügyeletének elnöke javasolta: az állampolgárok választásu­kat alaposan fontolják meg, hiszen ez hosszú távon kama­tozó és bizalomra épülő piac. A felügyelet a döntést segí­tendő országos ügyfélszolgá­lati hálózatot kíván kialakí­tani. Ezekben az irodákban arra is megbízható választ ad­nak, hogy a választásra jogo­sultak közül kinek érdemes és kinek nem az új nyugdíjrend­szerbe belépni. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügye­lete szeptember 1-jétől átala­kul állami pénztárfelügye­letté, amely a magán- és az önkéntes nyugdíjpénztárakat egyaránt ellenőrzi. Egyénre lebontott nyilvántartást is ve­zetnek majd a nyugdíjpénztár­tagokról, hogy követni lehes­sen a befizetéseket, és figyel­hessék a pénzek sorsát. Baktériuminvázió Több fronton támadnak a növényi kártevők Az almafák tűzelhalásos be­tegsége miatti veszteségekért az agrártárca nem tudja kár­talanítani a gazdákat; erre az érvényes jogszabályok sem adnak lehetőséget. A súlyos növényi fertőzés okozta kártételeket az idén is, jövőre is a vállalkozói kockázat részének kell tekinteni - kö­zölte tegnapi tájékoztatóján az FM növényvédelmi főosztály- vezetője, Eke István. A sok termelőt érzékenyen érintő bejelentést azonban ki­egészítette azzal: a kormányzat nem hagyja magára a gazdákat. A segítség az idei tapasztala­tokra alapozódik, hogy tudniil­lik megfelelő növényvédelmi előrejelzéssel kombinált pre­ventív védekezési technológiá­val megvédhetők a tűzelhalás betegségre fogékony gyümöl­csösök. A növényvédelmi hatóság ezért jövőre a fertőzés szem­pontjából legkritikusabb idő­szakban, tehát virágzás idején, az egész ország területén mű­ködtetni fogja az idén helyen­ként már eredményesen alkal­mazott, Amerikából vásárolt előrejelzési rendszert. A véde­kezés megszervezése és végre­hajtása azonban a termelők kö­telezettsége marad. Sajnos, pusztít egy másik ve­szedelmes kártevő, az amerikai kukoricabogár is. Első hírnökei már 1995-96-ban Baranyában, Bács-Kiskunban felbukkantak, s az idei megfigyelések további térhódításukról ta­núskodnak. A szakemberek szerint elszaporodá­suk megakadályo­zásának leghatáso­sabb módja a vetés­forgó alkalmazása. Kórokozók tá­madták meg a diny- nyéseket, a zöldség­féléket, s Győr-Mo- son-Sopron, Hajdú- Bihar, Csongrád és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében a paradicsomot. A be­tegségek gyors ter­jedésében nemcsak a csapadékos időjá­rás ludas, hanem a termelők szakmai felkészületlensége, az ellenőrizetlen eredetű vetőmag használata is. Újvári Gizella A tűzelhalás-betegséggel fertőzött területek 1996-97-ben Megye Felderített terület (ha) Fertőzött terület (ha) 1996 1997 1996 1997 Baranya 5361 7510 690 270 Bács-Kiskun 53180 53600 11817 6 Békés 8436 328 1650 82 Borsod-Abaúj-Zemplén 5438 3308­23 Csongrád 7712 900 367 9,6 Hajdú-Bihar 1210 2097­4 Heves 1375 360­1 Somogy 480 320­0,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg 21801 12800­309 Jász-Nagykun-Szolnok 1957 1957­3 Tolna 344 500­0,1 Veszprém 953 582­0,5 Zala 1364 12000­391 Összesen 109611 96262 14524 1099 Pre-bid konferenciát rendezett az MKM-Tel Kft Az ezredforduló szolgáltatása Szakmai körökben is a vártnál nagyobb érdeklődés kísérte az MKM-Tel Távközlési és Kommunikációs Kft által a MÁV egyes hálózati elemei hasznosítására kiírt pályázatának teg­napi, úgynevezett „pre-bid” konferenciáját. A kft olyan, elsősorban adatát­viteli célokat szolgáló országos távközlési rendszert kíván lét­rehozni, amely konkurenciája lehet a Matáv hasonló szolgál­tatásainak az ezredforduló után. A tenderdokumentációt megvá­sároló 12 hazai és külföldi pá­lyázóból csupán egy nem jelent meg a konferencián, ahol az ér­dekeltek feltehették a kiírás anyagával kapcsolatos kérdése­iket. Mindezt Bánhidi Ferenc, a kft ügyvezető igazgatója kö­zölte a találkozót követően. A konferencián főként az ajánlati dokumentációval kap­csolatos értelmezési kérdések merültek fel. Bánhidi Ferenc megerősítette, hogy a pályázta­tás az eredeti ütemezésnek megfelelően zajlik. E szerint a pályázat beadási határideje szeptember 15-e, az eredmény- hirdetésre október közepén le­het számítani. A jövő héten megnyitják az úgynevezett adatszobát, ahol az érintett felek megtekinthetik a pályá­zattal kapcsolatos dokumentu­mokat. Az MKM-Tel Kft szakmai partner bevonása végett jelen­tette meg pályázatát. A kiírás feltételei között azonban kikö­tötték: nem jelentkezhet a fel­hívásra a Matáv Rt, illetve olyan szervezetek, amelyekben közvetve vagy közvetlenül Ma­táv tulajdon van. Az MKM-Tel Kft törzstő­kéje jelenleg 27,8 millió forint. A pályázat révén kiválasztott nyertes ajánlattevő részt vehet a társaság tervezett zártkörű alap­tőke-emelésében. A megemelt alaptőke 100-150 millió dollár­nak megfelelő forint lesz. Az MKM-Tel Távközlési és kom­munikációs Kft többségi alapí­tója a MÁV Rt, a társaságban tulajdonos a KFKI Számítás- technikai Rt, és a Mól Rt is. Az elterelő járműnek rohant egy kisteherautó Energiaelnyelők az utakon A várakozásoknak megfele­lően jól vizsgázott a balese­tet megelőző, tehergépko­csira szerelhető úgynevezett energiaelnyelő berendezés az M7-es autópályán. Az amerikai gyártmányú TMA berendezés csillapítja az üt­közéseket, megakadályozza, hogy a gépkocsi lepattanjon. A kísérlet eredményeiről az Állami Autópálya Kezelő Közhasznú Társaság tegnap tájékoztatón számolt be. Eszerint a napokban az M7-es autópályán végzett mérési munkáknál a forgalomeltere­léshez használt tehergépko­csit energiaelnyelővel szerel­ték fel. A próba során ugyan egy Mercedes kisteherautó a figyelmetlen vezetés miatt hétfőn az elterelő járműnek rohant, személyi sérülés azonban nem történt. A társaság már öt ilyen be­rendezést használ, valameny- nyi egységük rendelkezik energiaelnyelővel. Az üze­meltetési, fenntartási munkák során a tábla- és fényjelen kí­vül ezzel a biztonsági eszköz­zel is ellátják a terelést végző tehergépkocsikat. Az ütközés energiáját elnyelő berendezés a terelés mögött munkát vég­zőket is védi. A tervek között szerepel, hogy az út menti építmények­nél is hasonló berendezéseket szerelnek fel. Harminc év után eltűnik kombinát sziluettje Bontják a TVK gyárát Több mint 30 évi működés után a bontás sorsára jutott a Tiszai Vegyi Kombinát mű­trágyagyára, amelynek szilu­ettje egykor a TVK jelképe is volt. Szovjet tervek alapján 1961-ben kezdődött a gyár épí­tése, az ünnepélyes avatás 1964. augusztus 20-án volt. Kezdetben 100 ezer tonna ammóniát és 210 ezer tonna ammóniumnitrátot gyártottak itt évente, majd a gyár mérnö­keinek tervei alapján 250 ezer tonna ammóniára és 540 ezer ammóniumnitrátra növelték az éves teljesítményt. Az itt ké­szített kiváló minőségű műtrá­gya a hazai piacokon kívül ke­resett volt a nyugat-európai és a dél-amerikai gazdák körében is. A gyárban összesen 6 millió 100 ezer tonna ammónia és 12 millió 825 ezer tonna ammó- niumnitrát tartalmú műtrágya készült. A kilencvenes évektől már veszteségesnek bizonyult a termelés: a hazai mezőgaz­daságnak nem volt elegendő pénze arra, hogy intenzív ke- mizálást folytasson, s a kül­földi piacok is beszűkültek. Ezért 1995 nyarán a cég igazgatósága úgy döntött, hogy a veszteség tovább nem halmozható, így a műtrágya- gyártást végleg leállították. Az ammóniaüzem bontása még abban az évben megtör­tént, a műtrágyagyár most el­kezdett bontásával pedig né­hány hónapon belül végeznek a Tiszai Vegyi Kombinát szakemberei. A kamara sürgeti az megállapodást a Pénzügyminisztériummal Egyeztetés adóügyben A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara sajnálattal vette tu­domásul, hogy a tegnap dél­előttre meghirdetett adóegyez­tető megbeszélés elmaradt a Pénzügyminisztériumban, és új időpontot sem tűztek ki. Mivel a kamara nem tagja az Érdek­egyeztető Tanácsnak, ahol a többi szervezetnek lehetősége lesz véleményének kifejtésére, úgy döntött, hogy jövő hétre egyeztető megbeszélést hív össze a jövő évi adótörvények­ről a kamara székházába. Soós Adrianna, az MKIK fő­titkár-helyettese elmondta, hogy a megbeszélésre a Pénz­ügyminisztérium képviselői mellett a három gazdasági ka­mara szakembereit és a jelentő­sebb vállalkozói érdekeket megfogalmazó tagokat is meg­hívják. A kamara úgy látja, hogy az adózással kapcsolatban csak akkor van lehetőség az ál­láspontok megfelelő ütközteté­sére, ha az ezzel összefüggő vé­leményeket a lehető legszéle­sebb körben kikérik. A kamarai adóegyeztető megbeszélésen a súlyponti kér­déseket is tisztázni szeretnék. A kamara mindenképpen jelezni fogja, hogy a jövő évi helyi adókivetési tervek a jelenlegi­nél lényegesebb átcsoportosí­tást jelentenének, és ez egyes vállalkozói csoportokat hátrá­nyosan érintenének. A kamara eddig is szorgalmazta a vállal­kozói átalányadó kiterjesztését, amit a jelenlegi tervezetek csak kisebb mértékben lépnének meg. Ugyancsak szorgalmaz­zák az adminisztrációs terhek jelentős mérséklését, ami véle­ményük szerint hiányzik a ter­vezetekből. A hírek szerint a Pénzügy­minisztérium azért állt el a keddi egyeztetéstől, mert még egyes kérdésekben nem alakult ki a végleges álláspont, és még nem fejeződött be a szakmai egyeztetés. Ennek keretében tegnap tárcaközi egyeztetés volt a minisztériumban. A kor­mányzat a tervezeteket meg­küldte az érdekképviseleti és független szakmai szervezetek­nek, ami jelzi, hogy nem zár­kóznak el az egyeztetéstől. Fertőzés ellen igazolás Magyarországra csak olyan élő szarvasmarhát és szar­vasmarha szaporítóanyagot lehet behozni Írországból, Portugáliából, Franciaor­szágból, Svájcból és Hol­landiából, amelynél bizo­nyítható, hogy az állomány­ban BSE-fertőzés nem for­dult elő. Az FM tájékozta­tója szerint friss szarvas- marha húst, illetve az ebből készült konzerveket, nyers­anyagokat, állateledelt szin­tén csak az előírt behozatali feltételek mellett lehet im­portálni. Az igazolásnak azt is bizonyítania kell, hogy az adott állományt nem etették kérődzőktől származó fehér­jetartalmú takarmánnyal.

Next

/
Thumbnails
Contents