Somogyi Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-29 / 201. szám

1997. augusztus 29., péntek SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Továbbra sincs elnök Vita a jövő évi nyugdíj fedezetéről Kétszer is nekifutottak, még­sem tudtak elnököt választani tegnap a Nyugdíj-biztosítási Önkormányzat közgyűlésén, az alap jövő évi költségvetési tervét azonban elfogadták. A testületnek ezúttal - mint ahogyan az egy héttel korábbi alakuló közgyűlésen is - az MSZOSZ-es Vágó János, il­letve a munkaadók által java­solt Szeretni Lászlóné közül kellett volna választania, ám egyikük sem szerezte meg a szükséges többséget. A követ­kező „elnökválasztási forduló” szeptember 4-én lesz. Ha elnököt nem is sikerült választania, a Nyugdíj-biztosí­tási Alap jövő évi költségvetési tervét azért elfogadta a közgyű­lés. A tervezet 695,5 milliárd forintos járulékbevétellel szá­mol, ez csaknem 27 milliárddal kevesebb, mint a Pénzügymi­nisztérium prognózisa. Az ok: a várható bérkiáramlás eltérő megítélése. 15 milliárd forinttal többre taksálja viszont az önkormány­zat a pénzügyi tárca előrejelzé­sénél azt az összeget, amelyet a tőkefedezeti nyugdíjrendszerre való áttérés miatti hiány ellen- súlyozására kell a központi költségvetésnek az alapba át­utalnia. A jövő évi 19 százalékos nyugdíjemelést, illetve az öz­vegyi nyugdíjrendszer átalakí­tásának fedezetét biztosító 2,5 százalékot figyelembe véve a nyugdíjbiztosító 744,8 milliárd, míg a PM 741,5 milliárd forin­tos kiadással számol. Minden középiskolás véleményét megkérdezik Tankönyvek fél áron Immáron ötödik alkalommal rendezi meg a „tankönyves hetet” Budapesten a Tan­könyvesek Országos Szövet­sége. Az idei börzén - szep­tember 3. és 5. között - fél­száznál több kiadó kínálja majd 20-50 százalékos ked­vezménnyel köteteit. Mint a szövetség tegnapi tájé­koztatóján elmondták, hazánk­ban évente mintegy 2 ezer új is­kolai kiadvány jelenik meg. így ha nem is lehetetlen, de nehéz tá­jékozódni. Gond az eligazodás tanárnak, diáknak, szülőnek egyaránt, és az árak is rendkívül magasak. Ezért szervezik meg az iskolaév kezdetén az ország legnagyobb vásárát az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán. Néhány éve elmondható: több osztály számára akár 8-10-féle sorozat is rendelkezésre áll. Ma már nem is a választék hiánya a gond, hanem inkább az, hogy a piacon lévő 12-13 ezerféle isko­lai segédeszköz negyede silány, fele közepes, és csak alig 25 százaléka felel meg a követel­ményeknek. A Tanosz folyamatosan el­lenőrzi 250 tagkiadójának mun­káit és szóvá teszi, ha valami rendellenességet észrevesz. A szövetség - jelentették be tegnap - azt tervezi, hogy min­den középiskolás véleményét kikéri az általa használt tan­könyvről. Arra lesznek kíván­csiak, hogy széthullanak-e a la­pok, s hogy mit mond tartalmuk­ról a diák. 63 százalékuk tudta a honfoglalás idejét Fiatalok és a kamatláb Szociológusok ötszáz 17 éves fiatal általános műveltségéről és napi ügyekben való jártas­ságáról tájékozódtak a mi­nap, és közülük mindössze ki­lencen adtak helyes választ a 24 kérdés mindegyikére. A felmérést a Reader’s Digest folyóirat rendelte meg a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Pi­ackutató Intézettől Kiderült, hogy nagy lyukak vannak az ismeretek hálóján, de a mai 17 évesek sem művelet­lenebbek és tájékozatlanabbak idősebb társaiknál. Főképpen nem a nyugati országokban élő hasonló korú fiataloknál. Ez azonban nem lehet mentség arra, hogy például a Melyik magyar király halt meg a mo­hácsi csatában? kérdésre csak minden ötödik megkérdezett válaszolt helyesen. A Szondások úgy vélték: a tavalyi millecentenáriumi ün­nepségek miatt „ziccer” kérdés a honfoglalás ideje, de tévedtek. Az 500 fiatalnak csak 63 száza­léka tudta megmondani az év­számot. A gimnazisták között jobb volt az arány. (A megkér­dezetteknek a fele volt középis­kolás és 8 százaléka nem tanult sehol.) A fiatalok harmada tudta megmondani, hogy 2 ezer forin­tos banki betét 18 százalékos kamatláb mellett egy év múlva mennyit ér. (D. G.) A kabinet saját álláspontja megerősítését reméli a lakosságtól Ügydöntő népszavazás novemberben A kormány ügydöntő népszavazás kiírását javasolja a NATO-csatlakozásról, illetve a földtulajdon kérdéséről 1997. november 16-ára - ezzel a meglepő bejelentéssel kezdődött tegnap a kabinet ülését követő sajtótájékoztató. A döntés in­dokait Kuncze Gábor belügyminiszter társaságában maga Horn Gyula miniszterelnök ismertette. A kormányfő elmondta, a kormány a politikai élet bé­kéje és az állampolgárok tisz­tánlátása érdekében vállalja fel, hogy a két fontos kérdés összekapcsolásával ügydöntő legyen a népszavazás, ame­lyen saját álláspontja meg­erősítését reméli a lakosság­tól. A referendumon két szava­zólapot kap mindenki - tudtuk meg. Az elsőn szereplő kér­dés: „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO- hoz csatlakozva biztosítsa az ország védelmét?” A második szavazólapon két kérdésre kell majd válaszolni. Az egyik így szól: „Egyetért-e azzal, hogy hazai szövetkezet és más bel­földi gazdálkodó szervezet megkülönböztetés nélkül ter­mőföldtulajdont szerezhessen, ha tartósan mezőgazdasági tevékenységet folytat?" A má­sik így hangzik: „Egyetért-e azzal, hogy külföldi természe­tes és jogi személy ne szerez­hessen termőföldtulajdont mindaddig, amíg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásá­ról népszavazás nem dönt?” A kormányfő szerint a föld­törvény módosításáról történő parlamenti zárószavazással mindenképpen meg kell várni a népszavazás eredményét. Egy kérdésre válaszolva Horn Gyula közölte: nem lát sok esélyt arra, hogy az ellen­zék most folyó aláírásgyűjtésé­nek nyomán később még egy referendumot kiírjanak, hiszen két éven belül ugyanarról a kérdésről nem lehet újabb nép­szavazást tartani. A miniszterelnök azt is beje­lentette, hogy a kabinet dönté­sének értelmében január elsejé­től a három hektárnál kevesebb földdel rendelkező kistulajdo­nosoknak nem kell adót fizet­niük a terület bérbe adásából származó jövedelmük után. A változás mintegy kétmillió gazdát érint majd kedvezően. Nem változik a jövő évi adó­tábla, de összességében az adó­terhek csökkennek - jelentette be Kiss Elemér közigazgatási államtitkár, néhány példát is említve a kormány által most elfogadott korrekciókból. Esze­rint 3600-ról 4000 forintra nő havonta a munkabérek utáni adójóváírás mértéke és a nyug­díjjárulék 25 százalékát is leír­hatjuk majd az adónkból. 50 százalékos adókedvezmény jár a magánnyugdíjpénztárakba befizetett összegek után. Adómentes bevételnek szá­mít majd az az összeg, amit legalább 15 évi birtoklás után a tulajdonos az eladott ingatlaná­ért kap, s a jövőben a hátrányos térségekbe beruházók is to­vábbi jelentős kedvezményre számíthatnak. * Az ellenzéki pártok szinte azonnal reagáltak a miniszter- elnöki bejelentésre. - A kor­mány előremenekült, kifogta a szelet a népszavazási kezde­ményezés vitorlájából - mondta Szabó Iván, az MDNP elnöke. A Magyar Demokrata Fó­rum üdvözli a kormány dönté­sét. Bába Iván, az MDF Orszá­gos Választmányának elnöke szerint a kormány meghátrált, s elfogadta a Fidesz és az MDF javaslatát. A Független Kisgazdapárt jövő heti többnapos tanácsko­zásán alakítja ki álláspontját ar­ról, hogy a kormány ügydöntő népszavazást javasol a NATO- hoz való csatlakozás kérdésé­ben - jelentette ki Horváth Béla, az FKGP elnöki kabinet­jének vezetője. A földtulaj­donra vonatkozó szavazólapon szereplő kérdésekkel kapcso­latban pedig úgy vélte: az ör­dög a részletekben van, s a kér­dések megfogalmazása várha­tóan még nagy vitákat fog ka­varni. A Fidesz szerint a javaslat azt bizonyítja: létezhet normá­lis párbeszéd az ellenzék és a kormány között. (Takács) Sokszor titok marad az erőszak A férjet is védi a tiltó jogszabály Szeptember 15-én lép hatályba az az új jogszabály, amely a házasságon belüli nemi erőszak bűntettével foglalkozik. Ez idáig ismeretlen fogalom volt a magyar büntetőjogban, amely eddig csak a kényszerítést ítélte el. A törvény elfoga­dását a környező országok példája is indokolta. Dr. Soós Lászlót, az Igazság­ügy Minisztérium büntetőjogi kodifikációs főosztályának munkatársát a törvény lénye­ges kitételeiről kérdeztük.- Miért nem ismerte eddig a honi jogrend a házasságon be­lüli nemi eró'szak fogalmát?- Mert a magyar hagyomá­nyok szerint nemi erőszakot kizárólag tisztességes nőn le­hetett elkövetni, házasságon kívül. A magyar jogrendszer csak a kényszerítést ítélte el házasságon belül. Nyugat-Eu- rópában, de a legtöbb kör­nyező országban is bűntett­ként kezelik a házasságon be­lüli nemi erőszakot, így termé­szetes volt, hogy engedve a hazai nőmozgalmaknak és a nemzetközi gyakorlatnak, a Btk. megújításakor erről is született külön jogszabály.- Csak nő ellen lehet nemi erőszakot elkövetni, vagy a férjeket is védi a törvény?- A jogszabály mindkét nemre tekintettel van, hiszen nem határozza meg a sértett nemét, hanem általánosságban szól az erőszakról. Tény, hogy a nők ellen elkövetett erőszak gyakoribb, de nem lehet ki­zárni azt sem, hogy valahol a feleség a követelőzőbb.-Mennyire gyakori a há­zastárssal szembeni erőszak?- Pontos adatok nincsenek. A világon szinte mindenütt magánindítványhoz kötik a nemi erőszakos bűneseteket. Ez azt jelenti: az áldozat dönti el, kíván-e peres úton igazsá­got magának. E bűnügyek gyakran „felderítetlenek” ma­radnak, mert a sértettek nem kívánják kitenni magukat a szégyennek, s inkább hallgat­nak. Ez egy házaspár esetében fokozottan igaz.- Mi számít erőszaknak egy ilyen köteléken belül?-A jogszabály az életet vagy testi épséget veszélyez­tető, fenyegető módon történő „közeledést” tekinti annak.- Milyen büntetésre szá­míthat az, aki ilyet tesz?- Akiről ez bebizonyoso­dik, azt a törvény 2-8 évig ter­jedő börtönnel sújtja. (Szalóky) A Krónika és Torgyán. Hor­váth Béla, az FKGP elnöki ka­binetjének vezetője közölte: megítélésük szerint a Magyar Rádió Rt. Déli Krónika című műsorának múlt szombati adá­sában a rádiózásról és a televí­ziózásról szóló törvény több előírását is durván megsértet­ték, amikor Torgyán József kí­nai látogatásáról számoltak be. A Független Kisgazdapárt emi­att a Magyar Rádió Rt. elnöké­nek, Hajdú Istvánnak küldött levelében helyreigazítást kér. Búcsú Tóth Páltól. A család­tagok, országgyűlési és önkor­mányzati képviselőtársai, a miskolci egyetem oktatói, a magyar politikai, szellemi és tudományos élet kiválóságai, barátok és tisztelők kísérték a miskolci Városi köztemetőben utolsó útjára csütörtökön dél­után az 55 éves korában, egy közlekedési baleset következ­tében elhunyt Tóth Pál ország- gyűlési képviselőt. Gyorshajtás. Tegnap nagy­szabású sebesség-ellenőrző ak­ciót hajtott végre a rendőrség az M3-as autópályán és autóúton, valamint a 3-as számú főúton. Lapzártánkig 508 esetben mintegy félmillió forint bírsá­got szabtak ki a szabálysér­tőkre. A sebességi rekordot egy Pest megyében ellenőrzött autó érte el: 174 km óránkénti se­bességnél intették le. Borkommandó. Megbízható információk alapján szállt ki a Bács-Kiskun Megyei Rendőr­főkapitányság és a vám- és pénzügyőrséggel közös akció- csoportja egy bócsai lakatlan tanyára. A borkommandóként ismert akciócsoport a helyszí­nen négy földbe ásott tartály­ban 1500 hektoliter cukorcefrét talált és foglalt le. Kreativitás.Kreativitás, rész­vétel, együttműködés címmel háromnapos, nemzetközi kon­ferenciát rendezett tegnaptól a Kecskeméti Ifjúsági Otthon és a Nyitott Képzések Egyesülete. Habuda Ilona igazgatóhelyettes a megnyitón elmondta: vendé­geik a környező régiókon túl az USA-ból, Svédországból, Né­metországból, Ausztriából és természetesen számos magyar településről érkeztek. A tanács­kozás célja részint a tapaszta­latcsere, részint összefogás olyan közös projektekre, ame­lyek révén megteremthetik az ifjúsági munka anyagi feltéte­leit. Indul a forgalom. Elkészült a Vácot elkerülő 15 kilométeres útszakasz, amely tehermentesíti a várost az eddigi nagy forga­lom egy részétől. A Pest Me­gyei Állami Közútkezelő Köz­hasznú Társaság fő vállalkozá­sában épült utat pénteken dél­után adják át a forgalomnak. Óriásbébi Komáromban A napokban óriásbébi látott napvilágot a komáromi Selye János Kórházban. Amikor Bene Alexandra Júliát megmérték, a jelen­lévők alig hittek a szemüknek, a mérleg 5 kiló 65 dekát mutatott. Alexandra Júlia és édesanyja A szülést Balogh S. Csaba, a kórház szü­lészeti és nőgyógyá­szati osztályának ve­zető főorvosa vezette le. - A mama 11 év­vel korábban már szült - mondta -, s Alexandra Júlia a második gyermek. A terhesség ideje alatt már láttuk, hogy nagy lesz a baba, ezért fel tudtunk készülni. A császármetszés mel­lett döntöttünk. A „kicsi” egészséges.- Látott már ek­kora újszülöttet?- A pécsi klinikáról pontosan 25 esztendeje érkeztem ebbe a kisvárosba. Sem ott, sem itt nem segítettem még ilyen nagy csecsemőt világra. Amióta Komáromban dolgozom, 20 ezer baba született itt. Egyetlen nagyobb, 5300 grammos bébi­vel volt dolgunk. A kórházban a néhány napos baba békésen szunyókál. Édes­anyja, Julianna csöndesen mondja: - Éppen most evett. Jó baba, szinte soha nem sír.- Mit szólt a család az örömhírhez?-Mindenki boldog volt, de nehezen hittek a fülüknek. Az édesapa, Bene János sem leplezi örömét:-Nagyon várjuk már haza őket, hogy dédelgethessük Ale­xandrát. Kovács László Boszniai felügyelők Komoly elismerés érte a magyar választási szakembereket: el­lenőrként százan részt vehetnek a szeptember 13-14-i bosznia-hercegovinai helyhatósági választásokon. A misszió tagjai tegnap Budapesten megkezdték a felkészülést a felelősség- teljes feladatban való tevékeny részvételre fotó: feb/diósi imre

Next

/
Thumbnails
Contents