Somogyi Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-27 / 199. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1997. augusztus 27., szerda Az iskolák, a pedagógusok is felkészültek a tanévkezdésre Tiszta termek, új táblák Még néhány nap és újra benépesednek a tantermek Még négy nap a nyár, és újra becsengetnek. A Kapos menti is­kolákban mindenütt meszelt falak, tiszta tantermek, és - vélhe­tően - kipihent tanítók, tanárok fogadják a gyerekeket. Né­hány intézményvezetőt a tanévkezdésről kérdeztünk. FOTÓ: GÁL IVETT Új lelkésznő Kaposfőn Új lelkészasszony teljesít szolgálatot Kaposfőn. Az eddigi lelkész: Móriczné Bátki Anna a Vajdaságba költözött s az ő helyére ke­rült Ritókné Czapp Enikő. — Eddig Kistarcsán dolgoz­tam segédlelkészként s mi­vel befejeztem a teológiát, önállósodni akartam, még aktívabban részt venni a gyülekezeti életben. — mondta. — Ez pedig csak úgy lehetséges, ha saját gyü­lekezetét vezethetek. Elő­ször szüleim lakhelyéhez közel, a Tiszántúlon próbál­koztam. A maradi egyházi tradíciók — az, hogy a hí­vek csak férfi lelkészt fo­gadnak — és az, hogy a fér­jem nem kapott állást meg­akadályozták az elhelyez­kedésemet. Somogybán számos fiatal lelkészismerő­söm van, felfogásunk, az egyház jövőjéről alkotott elképzelésünk hasonló; ja­vaslatukra döntöttem Ka- posfő mellett. — Mi a véleménye a hí­vekről? — Kaposfőn százötven, míg Kisasszondon ötven tagja van a gyülekezetnek, ami a falu lakosságához ké­pest kevés. Tudom, min­denhol gondot okoz ez a probléma, igyekszem is va­lamiképpen orvosolni. Át fogom nézni az anyakönyvi kivonatokat, felmérem azt is, hogy hány fiatalra szá­míthatok. Belőlük próbálok szervezni egy ifjúsági cso­portot hiszen a gyülekezet utánpótlásai ők. Persze az idősebb korosztállyal is tar­tom a kapcsolatot. — Más tervek? — Mivel még csak né­hány napja érkeztem, a köz­ség elöljáróit sem ismerem. Mindenképpen fel szeret­ném venni a kapcsolatot a környékbeli és — lehetőség szerint — távolabbi telepü­lések lelkészeivel és gyüle­kezeteivel is. (Gombás) A mezőcsokonyai általános is­kolában meszeltek, táblákat fes­tettek, udvart rendeztek a nyá­ron és a parkettát is fellakkoz­ták. Királyné Botka Beáta igaz­gatóhelyettes elmondta: a jövő évtől bevezetendő Nemzeti alaptanterv miatt egy kicsit iz­gulnak, de már fogalmazzák pedagógiai programjukat. Fia­tal a tantestület — akár csak az iskola —, minden tantárgyat szakos tanár tanít, s az a legna­gyobb örömük, hogy tízzel emelkedett a diákok létszáma. Most száznyolcan tanulnak itt. A göllei pedagógusok már a hét elejétől bejárnak az isko­lába. Zsigárdi Péter igazgató nyugodt tanévkezdést jósol, a helyi pedagógiai programkészí­A negyvenéves asszony négy évig dolgozott a hivatalban, s jóllehet, korábban már tudo­mást szerzett arról, hogy el akarják küldeni, ám nem érti, mi köze neki az iskola torna­terméhez. És azt sem: miért vet­tést már tavaly elkezdték. A tervezet a nevelők előtt van, a napokban fogadják el. Az in­tézménybe a tagiskolával együtt kétszáztíz tanuló jár. Az átlagosnál gyengébb képességű gyerekek tanulnak Göllében, ezért erős alapozó tevékenysé­get kell végezni a pedagógu­soknak. Az igazgatótól tudom: már korábban kidolgoztak egy felzárkóztató programot, ami a normál órákon kívül a buktatás elkerülésére irányul. Zsigárdi Péter szerint a NAT indulásával időarányosan folyik a felkészü­lés a göllei iskolában. A peda­gógusok rendszeresen részt vesznek a megyei pedagógiai intézet továbbképzésein. Kovács Gyuláné, a somogy­tek fel helyére egy új takarító­nőt. A döntést, és az indoklást törvénytelennek tartja, igazáért a Munkaügyi Bírósághoz for­dul. Fogarasi László memyei polgármester elmondta: a leépí­jádi Illyés Gyula Általános Is­kola igazgatónője szerint sűrű volt az idei nyár a pedagógu­soknak. A művészeti iskola lét­rehozása kitolta a tanévzárót. Harminchárom gyerekkel pedig Parajdra utaztak, ahol öt napot töltöttek, s egy néptáncfesztivál forgatagába is belecseppentek. Az iskolában lezajlott a szoká­sos nyári felújítás, karbantartás. Mivel megszűnt az alsóbogáti tagiskola, ezért az ottani tanu­lók is az anyaiskolában oko­sodnak az ősztől. Ettől a tanév­től kétszázötvenhat diák foly­tatja a tanulmányait. A helyi tantervkészítésben a számítás- technika- és az idegennyelv-ok- tatás kap nagy hangsúlyt, és az iskola felvállalta az integrált oktatást is. Az enyhe szellemi fogyatékos gyerekekkel hely­ben, képzett gyógypedagógus foglalkozik. Lőrincz Sándor tés nem csak Tilknét érintette. Ha egy önkormányzatnál to­vább fokozódik a költségvetési hiány, kénytelen megszorító in­tézkedéseket tenni. A szociális gondozónak is rövidült a mun­kaideje és az orvosi rendelőben takarító személynek is. Az pe­dig, hogy milyen indokkal mond fel — mint megjegyezte —, egyedül rá tartozik. Az új takarítónőt a munkaü­gyi központ közvetítésével al­kalmazta, s ez kedvező az ön- kormányzatnak. (Lőrincz) A mernyei polgármester megpróbálja csökkenteni a költségvetési hiányt Kisöpörték a takarítónőt A mernyei Tilk Gézáné a polgármesteri hivatalnál volt takarí­tónő. Mivel egy fejszével elvágta az ujját, négy hónapig táp­pénzre került. Amikor újra munkába akart állni, levélben kö­zölték vele: megszüntetik munkaviszonyát. A polgármester egy elutasított, a tornateremtetőre benyújtott viszmajor pályázat­tal indokolta döntését, mivel így tovább növekedne az önkor­mányzat költségvetési hiánya. Napraforgómustra a Kapos mentén A Kapos menti szövetkezetekben már javában készülnek a kö­zelgő őszi munkára. Langmár Ferenc, a somogysárdi Haladás mezőgazdasági szövetkezet elnöke elmondta: a jövő héten kez­dik betakarítani a 312 hektárnyi napraforgót. A munkával vár­hatóan két hét alatt végeznek. A napraforgót egy kaposvári cég veszi meg. A minőségtől függően várhatóan 40 ezer forintot kapnak tonnánként. A talaj előkészítést, a szántást és a tárcsá­zást pedig szeptembertől végzik majd folyamatosan. A kukori­cát előreláthatóan október 10. körül kezdik betakarítani, 720 hektáron termesztik. Zóka Tibor, a szennai Zselici Táj szövet­kezet elnöke azt mondta: most az őszi kalászosok alá szántják fel a földet, eddig 250 hektáron végeztek a munkával, és csak­nem ennyi még vissza van. A napraforgót alig 135 hektáron termesztik, s a madáreleségnek szánt növényért egy kaposvári cég fizet. Parrag Imre, a nagyberki Kaposvölgye szövetkezet elnökétől megtudtuk: a 330 hektárnyi napraforgót jövő héten kezdik betakarítani. Szárítás után eladják, tonnánként 42 ezer forintot akarnak ezért kapni. Az árura már van vevő. Katonák a bodrogi falunapon A hétvégi, színes programokkal tarkított bodrogi falunapon részt vett a Magyar Honvédség zenekara, és SFOR-katonák is ellátogattak a rendezvényre. A somogysárdi Kiss Pál hintóval kocsikáztatta a lovaglás iránt érdeklődőket. Kábeltévések a Magyar Televízióban A Magyar Televízió székházában, a négyes stúdióban járt a Kaposmérői Kábel- és Antennaépítő Egyesület két munkatársa. Papp József és Klacsán László több somogyi munkatársával együtt a televízió meghívására érkezett a tanácskozásra. Kla­csán László elmondta: az összejövetelen a Tv2 közeli műhold- rakerüléséről és az ahhoz kapcsolódó problémákról, a vételi változások miatt felmerülő pluszköltségekről esett szó. Megbe­szélték azt is, hogy a Tv2 a médiatörvény értelmében, minden kábelhálózaton rajta kell legyen. Habánok a kaposszerdahelyi műhelyből A megye egyik legtehet­ségesebb keramikus-há- zaspára él Kaposszerda- helyen. Falusi Béla mel­lett felesége, Térjék Éva is a habán kerámiával foglalkozik. Gazdagon díszített, míves használati tárgyai és dísztárgyai idehaza és külföldön is ismertek, kedveltek. A fazekasműhelyből szebb­nél szebb vázák, kaspók, patikaedények, áttört tá­lak, reggeliző és kávés­készletek, kancsók kerül­nek ki, s nem csak a ke­rámiapiacon nagy a ke­reslet irántuk, hanem al­kalmanként egy-egy kiál­lításon is nagy sikert aratnak fotó: kovács Üdülőfalut terveznek Hedrehelyen Üdülőfalu építését tervezik Hedrehelyen. A település — egy osztrák beruházó segítségével — egy csónakázásra, sporthor­gászatra alkalmas tavat és mellette panziót építene ki. Bellái Béla polgármester elmondta, az elképzelések azonban még jó­részt csak tervek, megvalósulásuk a szakhatósági engedélyek megszerzéséig kérdéses. Új vezető a kadarkúti óvoda élén Szeptember 1-jétől új vezetőt neveztek ki a kadarkúti óvoda élére. A régi vezető megbízatása ugyanis lejárt, s nem is pályá­zott. Az új óvodavezető Bőte Istvánná lett. Eddig négy csoport működött az intézményben, ám a megnövekedett gyermeklét­szám miatt az ősztől öt csoport lesz. Most százhuszonöt beíra­tott gyerkőc van az intézményben. A külföldi tapasztalatot itthon is lehet kamatoztatni Gödéből Svédországba Svédországi tanulmányúton vett részt Odor Ferenc, a göl­lei Béke mezőgazdasági szö­vetkezet elnöke. Az ötnapos kiránduláson farmot, és kis szövetkezetét keresett fel. — Két cég meghívására me­gyénkből hárman mentünk Svédországba — mondta Ódor Ferenc. — Stockholm mellett eljutottunk Eskvjö és Uppsala városokba is. Érdekes volt a ki­rándulás, néhány nap alatt több kisgazdaságba jutottunk el. A svéd mezőgazdaságot a gépesítés és a szervezettség jel­lemzi. Bár a zord északi időjá­rás leszűkíti a termeszthető nö­vények körét, a gazdák így is megélnek. Sokan több száz hektáron gazdálkodnak. A far­merek szövetséget alkotnak, s ez biztonságot jelent. — Újdonsült svéd ismerő­söm szerint nem lehet nagy ha­szonra szert tenni a gazdálko­dásból, de tisztességesen meg lehet élni. A 40 éves férfi 200 hektáron őszi árpát, búzát, bor­sót termelt. Különféle kiegészí- tőkkeltraktora,kombájnavan. Amikor a göllei szövetkezet el­nökét arról kérdeztem, miként kamatoztathatja svédországi tapasztalatát, azt mondta: a szövetkezetnek van jövője, mi­vel az ottani szervezettség zá­loga lehet a fejlődésnek. Szá­mos eltérő vonás van a két or­szág mezőgazdasága között, ám a kiszámítható jövő valamennyi gazdának az egyik legfonto­sabb vágya. (Harsány!) Számítógép őrzi a gyűrűzött példányok adatait — Törékeny test a tenyérben A kaposmérői hobbimadarász Agatha Christie életrajzában olvastam, hogy a híres krimiírónő viszolygott a madarak lábának látványától. Biztosan valami kellemetlen gyermekkori élmény volt az oka. Én a madarak egyetlen test­részét sem tartom visszataszítónak; sőt, azt hiszem, nincs annál nagyszerűbb ér­zés, mint amikor egy szabadon élő ki­csiny madarat az ember néhány percig a kezében tarthat, és a pihe-puha, töré­keny test melegíti a tenyerét. A kaposmérői Lentzl Mihály, a Pannon Lovasakadémia és Mezőgazdasági Szak- középiskola tanulója fogalmazott így, aki szabadidejében különleges hobbinak hó­dol: öt éve madarásztáborba jár.- A táborok funkciója elsősorban a gyű­rűzés - mesélte - az alumíniumgyűrűn Budapest neve mellett egy kódszám ol­vasható - ezt, és a madár adatait: faját, tömegét, becsült életkorát, a raktározott zsír mennyiségét feljegyezzük, és eljuttat­juk a budapesti központi számítógépbe, így minden meggyűrűzött madarat vissza lehet keresni.- Miért van erre szükség?- A megjelölt madarak visszafogásával nyomon követhető vonulásuk útja. Ha a közbeeső veszélyeztetett élőhelyeket megvédjük a pusztulástól, a fajfennmara­dást segítjük.- Milyen madarakat fognak?- Többnyire kis termetűeket, főleg éne­kesmadarakat, de néha ragadozókat is. Előbbieket függönyhálóval, melyet a ná­dasban, a bokros vagy erdős részeken fe­szítünk ki. A háló vékony fekete, alig ész­revehető zsinórból készül. A madár neki­repül, majd beleesik a „zseb"-be. A raga­dozómadaraknak a speciális hálót feszí­tünk ki. Alája élő galambot vagy más csa­limadarat helyezünk. Erre repül rá a ma­gasban köröző ragadozó, és karmaival be­legabalyodik a hálóba.- Ezen a nyáron milyen táborokban járt?- Egy hetet Sumonyban töltöttem, néhány napot Szarvaskenden, ami azért volt kü­lönleges, mert az ottani tábor célja első­sorban nem a gyűrűzés, hanem a termé­szet szeretetének kialakítása a fiatalokban, ezért oda 13 éven aluliakat is várnak.- Csak a Magyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület tagjai jelentkez­hetnek az ilyen táborokba?- Nem. A tagság a „belépti díj” össze­gének szempontjából jelent előnyt. A ma­darakat csak az gyűrűzheti, akinek van hozzá képesítése. Én szeretném letenni a gyűrűzővizsgát. Lépőid Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents