Somogyi Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-26 / 198. szám

1(E SOMOGYI HÍRLAP GAZDASÁG 1997. augusztus 26., kedd Gümőkór - emberről is terjedhet Békéstarhoson 825 szarvasmarha betegedett meg gümőkór- ban, ezért a megyei állat-egészségügyi szolgálat elrendelte a kényszervágást és a fertőzött állomány elkülönítését. Nagy Györgytől, az Országos Állat-egészségügyi Intézet bakterioló­giai osztályának vezetőjétől az iránt érdeklődtünk, mennyire gyakori az állatok körében a tbc-s megbetegedés? Sikeres Beach House. Háromszázezredik vendégét várja a hét végén a a Bala- ton-part idei újdonsága, a Beach House. A június kö­zepén megnyílt szabadidő- és sportparkot a Coca-Cola Magyarország hozta létre és üzemelteti a siófoki nagy­strandon. A látogatók két­harmada benevez valame­lyik helyben űzhető sportág versenyeire is. Belga lap a Matávról. A Matáv privatizálása igazi sikertörténet és egyfajta modell a régióban történt hasonló ügyletek felől nézve, ugyanakkor a vállalat piaci monopóliuma nem ke­vés ellenérzést is szül a fo­gyasztók körében - állapítja meg a többi között a brüsz- szeli Wall Street Journal Europe hétfői száma. Gyengült a dollár. A Bu­dapesti Árutőzsde határidős devizapiacán tegnap 11.732 kontraktus kelt el. Az ame­rikai dollár idei jegyzései 35-51 fillérrel gyengültek. A gabonaszekcióban 671 kontraktus cserélt gazdát 290 millió forint értékben. A tengeri és malmi búza ár­folyamok 400 forintot vesz­tettek értékükből. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 315,95 Francia frank 32,06 Japán jen (100) 166,79 Német márka 108,03 Olasz líra (1000) 110,67 Osztrák schilling 15,35 Svájci frank 131,13 USA-dollár 197,06 ECU 212,29 A hazai szarvasmarha-állo­mány húsz éve mentes a fertőző gümőkóros megbetegedésektől, az időnként szórványosan elő­forduló esetek nem befolyásol­ják az ország megítélését, , jár­ványmentes” státusát - mondta el Nagy György. Az állat-egészségügyi szak­emberek évek óta gondot fordí­Az 1974. évi olajrobbanás nyo­mán kialakult tartós gazdaság­szerkezeti válság még ma is rend­szeresen felveti a kérdést, vajon látunk-e már fényt az alagút vé­gén, s ha igen, akkor az nem egy közeledő mozdony lámpája-e. Ä Pénzügykutató Intézet kiadvány- sorozata után - Jelentések az ala­gútból - most a KSH vizsgálatai azt mutatják, hogy kijöttünk az alagútból, ha az nincs is messze a hátunk mögött. Kint lenni - mi­nőségi változás ahhoz képest is, hogy látjuk már a fényt, ami ráa­dásul nem is lokomotívlámpa. A KSH-jelentés ugyanis gyö­keres szerkezeti változásokról számol be. Ez az új benne a szo­kásos egyensúlyi és növekedési számokon túl. Ami azért fontos, mert gazdaságunk korábbi szer­kezete, vagyis az általunk gyár­tott és eladott áruk és az előállítá­sukhoz szükséges behozatal ösz- szetétele, arányai olyanok voltak, hogy a gazdasági növekedés a külső gazdasági egyensúly fel­bomlásához, a fizetési mérleg tanak a tbc elleni védekezésre. A fertőzés kiderítése, megelő­zése végett évente egy alka­lommal kontrollvizsgálat alá vetik az országban lévő vala­mennyi szarvasmarhát. Mivel a hazai állatállomány járványmentes, a szakember ki­zártnak tartja, hogy valaki fer­tőzött állatot vásároljon. Beteg romlásához s eladósodáshoz ve­zetett. Ezért az úgynevezett struk­turális adós országok körébe tar­toztunk, amelyekben a rosszul megválasztott fejlesztés olyan termelési összetételhez vezetett, amely a termelt áruk árát a nem­zetközi cserében nem tudta olyan mértékben növelni, amilyen mér­tékben az előállításukhoz szük­séges, behozott üzemanyagok, nyers- és segédanyagok, alkatré­szek ára emelkedett, azaz romlot­tak a cserearányaink. A ráfizetést - átmenetileg - eladósodással fe­dezték, s ez növekvő kamatfize­téssel rontotta az amúgy is hiány­nyal záruló nemzetközi fizetési mérleget. Ez a gazdasági szerke­zet a szovjet érdekszférába tar­tozó országok jellemzője volt, ahol a katonai szempontból fon­tosnak tartott bányászatot, kohá­szatot, fegyverhordozóként fel­használható járműgyártást és a lövedékek, rakéták célba juttatá­sához szükséges elektronikát szorgalmazták, függetlenül attól, megvoltak-e ennek a szerkezet­jószág import útján sem kerül­het az országba, hiszen a kül­földről bekerülő szállítmányok szigorú diagnosztikai vizsgála­tokon esnek át. Az viszont elő­fordulhat, hogy az állomány a legeltetés során vadon élő állat­tól fertőződik meg. Sőt ember­ről is átterjedhet a betegség az állatra. A szakember szerint az állat­tartók is sokat tehetnek azért, hogy ne fertőződjék meg állo­mányuk. Például ne feledkez­zenek meg a telepeken dolgozó emberek évenkénti egészség- ügyi vizsgálatáról. U. G. nek a természeti, emberi erőfor­rásbeli feltételei vagy sem. A fejlett nyugati országok gazdasági szerkezete azon ala­pult, hogy a feldolgozottsági fok növelése, a minőségjavítás, az új technológiák bevezetése, a taka­rékos költséggazdálkodás érvé­nyesítése, a termelékenység nö­velése révén az ország jövedel­mét növeljék a nemzetközi cse­rével, s ha van is tartós fizetési- mérleg-deficit, az ne a kereske­delmi mérleg hiányából adódjék, hanem abból, hogy az országba több működő tőke áramlik be, mint amennyit onnan kivisznek. Katona Tamás KSH-elnök ar­ról számolhatott be, hogy ipari szerkezetünk egyre jobban ha­sonlít az EU tagországaiéhoz, hogy a legerősebb a modem ipar­ágak fejlődése, a gépiparé és a számítástechnikáé, és termelésük idén csaknem a tavalyi felével növekedett. Ezáltal a termelés és a beruházások bővülése nem gyengíti, hanem erősíti a külső egyensúlyt. Bácskai Tamás Kinn volnánk az alagútból... A magyar alma kálváriája A minőség exportképes, az ár kevésbé Az idén - a tavalyi 550 ezer tonna után - 430-450 ezer tonna almára számítanak a termelők. A rendkívüli téli időjárás, a jégverés alapo­san megtizedelte a gyü­mölcsültetvényeket. A leg­nagyobb kárt a jonatán és a golden szenvedte el. A gaz­dálkodók mégsem emiatt vesztették kedvüket. Az ország tizenkilenc megyé­jéből legalább tízben estek ál­dozatul az almaültetvények a jégverésnek. Az Alma Ter­méktanács szakemberei a legnagyobb károkat Baranya, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Zala megyében regisztrál­ták. Békés és Hajdú-Bihar egyes térségeiben odaveszett a termés nyolcvan százaléka. A varasodás és perzselés a legnagyobb mértékben Bács- Kiskun, Fejér, Szabolcs és Vas megyében tizedelte meg a még egészséges ültetvénye­ket, főként a jonatánt, a gol- dent és a starkingot. A tűzel- halásos megbetegedés is im­már folyamatosan terjed, szinte nincs az országnak olyan megyéje, ahol ne buk­kant volna fel. Az almatermesztők még­sem az időjárás és a járvány- szerűen terjedő növénybeteg­ségek miatt állnak el az ültet­vények felújításától, újak te­lepítésétől, hanem a rossz tá­mogatási rendszer miatt. Ko­vács Lajos, az Alma Termék- tanács információs mene­dzsere szerint az ültetvénytelepítési kedv visz- szaesését jól mutatja, hogy az idén a szükséges 6000 hektár helyett és a tavalyi 2000 hek­tár után már csak 1500 hek­tárhoz kértek telepítési támo­gatást a termelők. A szakem­ber a visszaesés okát főként abban látja, hogy míg tavaly és az azt megelőző évben a gazdálkodó el tudta számolni költségként saját munkáját (géphasználatot a saját vagy szomszédja gépével, napszá­mos foglalkoztatását stb.), addig ez évtől kezdve a föld­művelésügyi tárca már csak a számlával igazolt munkákat fogadja el költségként. Pedig a magyar almának lenne keletje a külpiacokon, a minőségi követelményeknek a hazai termelők meg tudná­nak felelni, állítja Kovács La­jos. De csak akkor - teszi hozzá -, ha a kivitelt a föld­művelésügyi kormányzat tá­mogatná. Ebben az esetben lehetne felvenni a versenyt a támogatott holland, francia, olasz és lengyel alma árával. Ha az állam az idén sem tá­mogatja az exportot, s a nem­zetközi kapcsolatok révén nem tudja elérni a magyar almára kivetett 0,2 százalékos beviteli büntetővám eltörlé­sét, akkor az ágazat továbbra is nehéz helyzetben marad. Az idei felvásárlási árak alakulásáról még nincsenek pontos információi a termék- tanácsnak. Előzetes tájékozó­dásuk szerint az ipar 15-18 forintos árral szándékozik előállni, de van olyan feldol­gozóüzem, például a békés­csabai, amelyik a léalmáért megadná a 25 forintot is. A termelők arra számítanak, hogy az étkezési alma kiló­jáért a felvásárlóktól az idén 45-50 forintot kaphatnak. Újvári Gizella ÄMSTEL Élvezze mindig mértékkel! A MSI II BEER J

Next

/
Thumbnails
Contents