Somogyi Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-02 / 179. szám
1997. augusztus 2., szombat SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 A szabaddemokraták a tandíj hitelre voksolnak Vita csak a részletekről van Kedvező a Munka Törvénykönyve módosításának visszhangja Változások előtt: időben, írásban Kedvező visszhangot keltett a július 1-jétől hatályos módosított Munka Törvénykönyvének az a rendelkezése, amely megnövelte a szakszervezetek jogait. Eszerint a jövőben a munkáltatóra vonatkozó változásokról időben és az eddiginél érdemibb tájékoztatást kell kapniuk. A múltban gyakran előfordult, hogy cégek, vállalatok átalakulásáról, vagy éppen megszűnéséről késve, netán a folyosói szóbeszédből értesültek az érdekvédelmi szerveződések. Emiatt rendszerint jelentős hátrányt szenvedtek a munkások, az alkalmazottak. Ezután a cég életében bekövetkező minden változásról még a jogutódlás, illetve a munkavállalókat érintő változások előtt kötelező tájékoztatni az érdekvédő tömörüléseket. A kötelezettség vonatkozik a jogelődre és a jogutódra is. A módosítással az ország- gyűlés részletesen szabályozta a csoportos létszámleépítés körülményeit. Korábban akkor volt köteles a munkáltató a szakszervezetet az átszervezés előtt tájékoztatni, ha az a munkavállalók legalább 25 százalékára, vagy 50-nél több dolgozóra vonatkozott. Ezután csoportos létszám- csökkentésnek minősül meghatározott esetekben 10 dolgozó, vagy az alkalmazottak 10 százalékának elküldése is. A munkáltató konzultációs, tájékoztatási kötelezettsége az illetékes szakszervezetekre vagy az üzemi tanácsra vonatkozik. Ha ilyenek nem működnek, akkor a munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottsággal kell tanácskoznia a munkáltatónak. A konzultáció előtt legalább hét nappal írásban közölni kell a többi között a tervezett csoportos létszámcsökkentés okait, végrehajtásának tervezett ütemezését, és azt is, hogy hány foglalkoztatott marad a vállalatnál. A rendes felmondásra vonatkozó döntésről a munka- vállalókat a közlés előtt 30 nappal írásban kell tájékoztatni. Az idei első fél évben kedvezőbb volt az ország járványügyi helyzete Nyári veszély a szalmonellózis A tavalyihoz képest az idei első fél évben kedvezőbbnek mondható a hazai járványügyi helyzet - tájékoztatta szerkesztőségünket dr. Csohán Agnes, a Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézet járványügyi osztályának főorvosa. A legtöbb bajt ebben az évben is a szalmonellabaktérium okozta. A főorvosnő szerint a nyilvántartott, bejelentési kötelezettség alá tartozó, fertőző betegségek mintegy 60 százalékát - a gyomrot, bélrendszert megtámadó, magas lázzal, hasmenéssel és hányással járó - szalmonellózis tette ki. Az eddig regisztrált csaknem 7 ezer megbetegedés azonban alig kétharmada az előző év azonos időszakában előfordult eseteknek, előfordulása Csongrád, Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében volt a leggyakoribb. Az első hat hónapban az országban 27 szalmonella okozta járványt jelentettek, amelyekben hét kivételével azonos volt a kórokozó. E járványok mindegyike élelmiszerek - tojás, baromfihús - közvetítésével teijedt. A legveszélyesebbek a rosszul elkészített, tárolt krémes sütemények és a majonézes hidegkonyhai készítmények voltak. Az alapvető higiénés helyzet javulásával összhangban egyre ritkább betegség a dizentéria, azaz közismert nevén: a vérhas. 1997 első fél évében 450 esetet jelentettek be az orvosok. Szerencsére ritkábban fordult elő a fertőző májgyulladás is. A korábbi évekhez képest 40 százalékkal csökkent a betegek száma. Májusban és júniusban egy- egy „importált” kolera- és hastífusz-megbetegedést diagnosztizáltak hazánkban. A kolerát egy Indiából érkező amerikai állampolgár hurcolta be, míg a hastífuszt egy magyar állampolgár „szerezte” Indonéziában. Malária is előfordult, amelynek tüneteit öt külföldi és két magyar állampolgáron fedezték fel. Németh Zsuzsa Cigányság: kollektív kárpótlást Még nem tudni, mekkora összeget követelnek Kollektív kárpótlást igényel a cigányság II. világháborúban elszenvedett sérelmeiért az Országos Cigány Kisebbségi Ön- * kormányzat, és ennek szorgalmazására külön holocaust szakmai bizottságot alakított. Az SZDSZ kiemelkedően fontos feladatnak tartja, hogy az egyetemi és főiskolai hallgatók által igénybe vehető hitel- konstrukciók rendszere már jövőre, az 1998-as költségvetésben megjelenjen. A diákok - és főképpen szüleik - terheinek növekedésével egyidejűleg érdeklődésre tart számot minden olyan megoldási mód, amely a gondok enyhítését ígéri. Egy ideje ilyen a tandíjhitel, amelynek bevezetéséről, törlesztési módjairól eléggé megoszlanak a vélemények. Most a szabaddemokraták tették le a voksukat - mellette. Horn Gábor országgyűlési képviselő, a párt ügyvivője tegnapi tájékoztatóján rámutatott: megfelelő kompenzáció nélkül maga a tandíjrendszer sem működőképes. Ezenkívül a hitellehetőségek megteremtése egyik feltétele annak a 150 millió dolláros kölcsönnek is, amelyet a Világbank folyósít a magyar felsőoktatás fejlesztésére. Több szakértővel egyetértve a szabaddemokrata oktatáspolitikus szerint is előnyösebb lenne, ha a végzett hallgatók tanulmányaik befejezése után 3 évvel kezdenék meg az állami kezességvállalással biztosított tandíjhitel törlesztését. A koncepcióban szereplő 1 éves türelmi idő azonban a művelődési tárca és a Pénzügyminisztérium közötti kompromisszum eredménye. Ezzel együtt az előtakarékossági rendszer, illetve a diákhitel tekintetében még mindig van vita a két minisztérium között. A szabaddemokraták azt is szorgalmazzák, hogy a lakhatási támogatás külön költségvetési fejezetben jelenjen meg, nem lenne ugyanis célszerű, ha ezt a problémát az oktatás fejlesztésére szánt pénzből oldanák meg. A most lezajlott felvételi vizsgákkal kapcsolatban Horn Gábor megjegyezte: a tavalyi 107 ezerrel szemben az idén 120 ezer diák jelentkezett felsőoktatási intézménybe, nem váltak be tehát azok a jóslatok, hogy a tandíj bevezetése csökkenti a továbbtanulási kedvet. Cáfolta azt is, hogy az úgynevezett költségtérítéses helyek megjelenése az esélyegyenlőség ellen hatna. Éppen ellenkezőleg: miután a tehetősebb családból származó diákok számára megnyílt ez a lehetőség, több állami forrásból finanszírozható hely marad a hátrányosabb helyzetűek számára. Farkas Flórián, az önkormányzat elnöke a koordinációs testület tegnapi ülése után emlékeztetett rá, hogy eddigi ismereteik szerint a II. világháború alatt 50-55 ezer magyarországi cigány pusztult el koncentrációs táborokban. A szakmai bizottság most történészek, levéltárosok, valamint a vöröskereszt, a katonai nyilvántartások segítségével, illetve a cigány közösségek bevonásával igyekszik pontos dokumentációt készíteni a haláltáborokban elhunytakról, a deportáltakról és a kényszer- munkára hurcoltakról. Az idén módosított törvény szerint deportáltak és kényszermunkára hurcoltak is kérhetnek kárpótlást, igaz, a jogszabály csak egyéni kárpótlásról szól. Az önkormányzat azonban kollektív kárpótlásra tart igényt. Ezt egyrészt azzal indokolja, hogy a legnagyobb magyarországi kisebbségről van szó, másrészt pedig azzal, hogy a német kormány a Rákosi-érá- ban kárpótlást nyújtott a Magyarországról elhurcolt cigányoknak, ám abból ők egy fillért nem kaptak. Az elnök nem kívánta meghatározni, mekkora kárpótlási összegre tartanak igényt. Csak annyit közölt: a pénzt nem kívánják szétosztani. Tervük az, hogy az összegből egy, a cigányok oktatását és foglalkoztatásának támogatását segítő alapítványt hívnak életre. Az önkormányzat szorgalmazza, hogy fél évvel hosszabbítsák meg a kárpótlási igények benyújtásának határidejét. Csempészekről szólva. Érthetetlen, hogy a magyar hatóságok miért nem lépnek fel az ukrán határon folyó benzin- csempészet és orgazdaság ellen, mondta Jeszenszky Géza, a Magyar Demokrata Néppárt képviselője a frakció pénteki tájékoztatóján. Az olcsó ukrán benzin illegális forgalmazása nehezíti a határon az átkelést, hiszen a csempészek miatt kell ott órákat várni. Megegyezés tb-ügyben. Megtörtént a társadalombiztosítási önkormányzatok mandátumainak előzetes felosztása a munkavállalói érdekképviseletek között. Mint Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke pénteken elmondta, a szakszervezetek vezetői szándéknyilatkozatot írtak alá a mandátumokról. Új rendőrautók. Összesen 1128 gépkocsi - 203 Suzuki és 925 Opel - vásárlásáról írt alá pénteken megállapodást Lajtár József, a Belügyminisztérium közgazdasági államtitkára. Az autók árát, 3 milliárd forintot a Kincstár 1999 végéig fizeti ki. Népszavazás a földről. Felgyorsulnak a külföldiek földszerzése elleni népszavazást előkészítő tárgyalások az MDF, a Fidesz és a többi csatlakozni kívánó párt és érdekképviseleti szervezet között - jelentette be Medgyasszay László, az MDF gazdasági kabinetjének vezetője. A szükséges kétszázezer aláírást várhatóan már szeptemberben gyűjteni kezdik. Lakáspolitika. Nem várható alapvető változás a lakáscélú támogatások rendszerében - közölte Tétényi Tamás, a Pénzügyminisztérium főcsoportfőnöke. A lakáspolitikai koncepció célja: olyan lakásgazdálkodási rendszer kialakítása, amelyben nő az egyéni felelősség szerepe és csökken az államtól való függőség. A kormány a lakáscélú támogatások mértékét a központi költségvetés főösszegének 4 százaléka körül kívánja tartani a következő években. Borral Európába. Hazánkban jól szabályozott a borszőlőtermesztés, de a helyi fajtamegválasztáson lehet még javítani - mondta tegnap egy keszthelyi borászkonferencián Ducsay Tamás, az FM főtanácsosa, az uniós borharmonizációs munkacsoport vezetője. Hozzátette: a csatlakozási folyamat során ragaszkodnunk kell a világhírű tokaji történelmi borvidék zártságához. Ufók a Pecsábau. Augusztus 9. és 24. között „X-találkozás” címmel ufós programsorozatot rendez a Színes UFO ismeret- terjesztő képeslap a budapesti Petőfi Csarnokban. A létminimumon és alatta élők egy főre jutó jövedelme és jövedelemfelhasználása Magyarországon (1996) Első népességtized A 9500 forintos Az első népesség- A létminimum kórja statisztikailag nem egy főre jutó havi ötöd jövedelem nyezetében élők értelmezhető alsó 1 % jövedelem kör- határa kör- nélkül) nyezetében élők nyezetében élők Élet a létminimum alatt. A létminimum az a legkisebb havi jövedelem, amely még biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos igen szerény - alapvető - szükségletek kielégítését. Értékének hivatalos meghatározását a Központi Statisztikai Hivatal végzi, az általa megállapított élelmiszer-fogyasztási normatívából és alapvetőnek minősített háztartási kiadásokból számítják ki. Az idén egy aktív korú magyar felnőtt élelmiszer-normatívája 7170 forint, a létminimum pedig 15 172 forint. Például az USA-ban az élelmiszer-normatívának háromszorosa a létminimum. Nehéz feladat előtt az MTV Rt új főszerkesztői Nagy versenyre készülnek Tegnap bemutatkozott a sajtó képviselői előtt a Magyar (köz- szolgálati) Televízió Rt. három újonnan kinevezett főszerkesztője. Rudi Zoltán, Heltai Péter és Belénessy Csaba azonban egyelőre csak jó szándékukról tettek tanúbizonyságot. A konkrét lépésekre még egy-két hónapot várni kell. Peták István, az MRT Rt. elnöke mutatta be tegnap a hír-, az információs valamint a regionális és kisebbségi adások főszerkesztői pályázatának nyerteseit. Az elnök véleménye szerint a kinevezésekkel még nem zárult le a televízión belüli átalakulás, de már közelednek a végkifejlet felé. Mint mondta, számít arra, hogy az új főszerkesztőket is érik majd támadások, hiszen olyan - többek között személyi - döntéseket kell hozniuk, amelyek egyéni vagy csoportérdeket sértenek. László József alelnök az újságírók kérdésére megerősítette: ő bírálta el a pályázatokat, s Peták István azt a három embert nevezte ki, akiket felteijesztett elé. Szerinte a nyertesek helyezték a legnagyobb hangsúlyt a televízió új céljainak elérésére, vagyis az ősszel beinduló kereskedelmi televíziókkal való versenyre. Rudi Zoltán a hírverseny jelentőségéről beszélt: októbertől az MTV-nek elsősorban a saját információira kell támaszkodnia, hogy megtarthassa a nézőBalról jobbra: Rudi, László, Heltai, Belénessy fotó: feb/diósi közönség nagyobbik részét. Az információs magazinműsorok, valamint a regionális és kisebbségi adások főszerkesztői is úgy nyilatkoztak: a pályázatukban lefektetett elveket igyekeznek majd a gyakorlatba átültetni. Addig is, az átszervezések mellett lesz egy másik, kevésbé vidám feladatuk: meg kell válniuk az új struktúrába be nem illeszthető - vagy beilleszkedni nem óhajtó - munkatársaktól. A hír- és információs műsorok területén a háromszáz alkalmazott közül körülbelül száztól. T. J. Afa-bevallás az Interneten Az Internetben rejlő lehetőségek sokoldalúságát bizonyítja, hogy a hálózat még az adóbevallások elkészítésében is felhasználható. A bonyolult szabályok közötti eligazodás érdekében az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által készített komputeres áfa-ellenőrző program segítséget nyújt a vállalkozóknak az általános forgalmi adó bevallásához szükséges nyomtatványok kitöltésében - tudtuk meg Török Pétertől, az APEH informatikai elnökhelyettesétől. A díjmentesen lehívható program lehetőséget ad az adatok rögzítésére a bevallási ívek képernyőn megjelenített változatán, majd ezek az eredeti űrlapra is pontosan kinyomtathatók. A szakember tájékoztatása szerint a szoftverben - amely a Windows 3.1 vagy annak későbbi verziói alatt működik - kitöltési útmutató áll a felhasználók rendelkezésére az adat- rögzítéskor is. A belső ellenőrzési algoritmus biztosítja a nyomtatvány helyes kitöltését és a hibák egyszerű kijavítását. Az elnökhelyettes szerint a program nemcsak az adózók dolgát könnyítheti meg, hanem gyorsíthatja az adatok feldolgozását is. Korábban a társaságiadóbevallásokhoz készített hasonló program több tízezer adózónak segített a nyomtatványok kitöltésében. A program elérhető a http://www.apeh.hu internetes címen. (N. Zs.)
