Somogyi Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-14 / 189. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1997. augusztus 14., csütörtök Darvaspusztán fürdőszobák Öt és fél millió forintot köl­töttek a vízre Darvaspusz­tán. Korszerű vastalanítót szereltek föl, és bővítették a vezetékhálózatot. Három­millió forint hitelt vett föl ehhez az önkormányzat. Harminc köbméter víz folyik át óránként a csaknem három kilométer hosszú vezetéken, így ötven háztartást is ellát­hatnak. Ez a teljesítménynö­velés tette lehetővé, hogy a darvaspusztai házakba beve­zessék az egészséges vizet.- Nyáron nem volt elég ivóvíz soha; sokszor kiapadt a kút. Most van víz bőven - mondta Takács Ferencné. - Azért még a régi kútból is merjük, mert sok az a száz­harminc forint a vezetékes víz köbméteréért. Meg kell gondolni, hogy mennyit fo­gyasztunk belőle. Kevés a munkanélküli-segély. Sok kispénzű ember él itt, spó­rolni kell a vízzel is. Jövőre annyi pénzt azért összegyűj­tünk, hogy fürdőszobát épít­sünk. A vízbevezetésre pedig részletfizetést kértünk. Egyetlen bolt van a pusz­tán, a kocsmával egy fedél alatt. Tepericsné Füzesi Ka­talin Somogyszobról jár ide mindennap, hogy kiszolgálja a vásárlókat. Az udvaron már ott a kerti csap.- Nagy előrelépés ez Dar­vaspusztán - mondta Skruth Zoltán alpolgármester. - Na­gyon kellett, mert nitrátos, vasas a kutak vize. A har­minc családból talán három­négy lesz olyan, aki nem tudja bevezetni a jó vizet. Sokat segít a víz, de van aki nem tudja kifizetni. Van hatgyermekes család, mely­nek még a háromhavi, nyolc­ezer forintos részlet is sok.- Nagy segítség, hogy be­vezetik a boltba a vizet - mondta. - Eddig egyszer használatos poharak voltak. Most fölszerelik a melegvi­zes mosogatót is, igen meg­könnyíti a munkámat. N. I. Kakas mester Kisbajomban és az amerikai fűz vesszők titka • • Örökség félszáz kosárban Kakas József kisbajomi kosárfonó az egyik nagyméretű, fonott falidísszel és kosarakkal Édesapámtól tanultam meg kosarat fonni. Nyolcéves korom­ban már kezére adtam a vesszőt - mondta Kakas József Kisba­jomban. A mesterségből szenvedély lett. - Tudok mózeskosa­rat, gyümölcstálakat és többféle karkosarat is készíteni. Mestert kíván a kosárfonás; iga­zi szezonja ugyan télidőben van, de a vesszőt most kell beszerez­ni. Kakas József is termel ame­rikai fuzvesszőt, s azoktól is kap, akiknek kosarat fon. Apjuk mesterségét hat gye­reke is megtanulta. Amit azon­ban Kakas József csinál, sokkal több: mindig kitalál valami újat, s ötletesen hajlítgatja a fűzvesz- szőket. Méteres falidíszek, kü­lönleges lámpabúrák és sok más kisebb tárgy árulkodik a mester ügyességéről. Kiállítást is ren­deztek már ezekből Nagyatádon, Nagykanizsán és Csurgón.- A falidíszek készítésére szakosodtam - mondta Kakas József -, de készítek sok bará­tomnak más dísztárgyakat is. S megrendelésre is, mert jól jön az a kis keresetkiegészítés. Harminc-negyven kosarat is készít egy szezonban, ezekhez maga válogatja ki a vesszőt. Két óra hosszat kell főzni az érett ágakat. Kérgét is leszedi, hogy a vessző szép világos legyen.- Frissen vágott vesszőt hasz­nálok csak. Ha száraz, akkor már nedvesíteni kell, s mégis hamarabb törik - avatott be mes­tersége titkába. - Sablon és szög nélkül, egyéves vesszővel dol­gozom. Ezeket soha nem fes­tem. A sok anyagtól lesz erős a kosár, és erősen kell fonni is. Más vessző kell a fenékhez, és másféle a fülnek. Ha nem úgy sikerül, visszabontom... Egy mózeskosár elkészítése sem több, mint három-négy órai munka. S a kétliteres korsót ugyanúgy „felöltözteti”, mint az egyhektós üveget. Kakas József most azon töpreng, hogy meg­próbálja: tudna-e fonni karos­széket vagy más bútort. Izgatja ez a kihívás. Németh István Repce alá szántanak Segesden Hétszázhat hektárról vágták le a búzát a segesdi Új Élet me­zőgazdasági szövetkezetben. Hektáronként átlagosan harminc mázsa termett, s ezt már értékesítették. Ötven vagon etetésre szánt termék kivételével eladták a tritikálét is. A tritikále átlagosan 35 mázsá­val fizetett; ezt 344 hektáron termesztették - tudtuk meg Borbély Andrástól, a szövetke­zet elnökétől. Hat kombájnnal arattak; most vágták le 214 hek­táron a zabot, s befejezték a ka­lászosok betakarítását. Meg­kezdték a tarlóhántást, s folya­matosan előkészítik a földeket is az őszi vetésre. A repce veté­sét tíz nap múlva kezdik meg.- Hamarosan a kukorica si­lózását is megkezdjük ­mondta az elnök. - A munkák­hoz most készítjük elő a gépe­ket. A silócirokkal együtt 240 hektárról takarítunk be etetni valót. Az állatoknak szükséges szalma és széna is a pajtákban van már; ez kitart jövő májusig. A héten megkezdik a lucerna kaszálását is. Ez már a harma­dik lesz. A nagy munkák közül még hátra van napraforgó beta­karítása 345 hektárról. N. I. Vezetéképítök Kónyi főutcáján Jó ütemben halad Ötvöskónyi- ban a gázvezetékek júniusban kezdett építése. Ezzel a beruhá­zással az egész települést be­kapcsolják az ellátásba. Három hónap alatt nyolc utcában fekte­tik le a vezetéket; még a héten végeznek a munkával a Főut­cában, s megkezdik a Kónyi utca gázvezeték-árkainak ásá­sát. így a következő hónapra már csak két utca marad. Több zökkenő is hátráltatta a nyáron ezt a beruházást - tudtuk meg Mikola Vilmos polgármestertől, s a házaknál az egyedi beköté­seknél is voltak nézeteltérések. Ennek ellenére a kivitelező ígéri, hogy szeptember közepé­re végeznek Ötvöskónyiban a gázbekötés minden munkájával. Negyvenkét véradó Kisbajomban, Belegben Negyvenkét véradó segített rászoruló embertársain legutóbb két településen is. Kisbajomban tizenheten jelentek meg a felhí­vásra, s hét és fél liter vért adtak, Belegben pedig huszonöt do­nor tizenegy liter vérrel segítte önkéntesen az ellátást. A vért a nagyatádi kórház véradóállomásának dolgozói vették le. Fürdőzni utaztak a mozgáskorlátozottak Negyvenhetén vettek részt egynapos kiránduláson a mozgás- korlátozottak nagyatádi szerveztének tagjai közül. Harkány­ba látogattak a gyógyfürdőbe, majd a máriagyűdi kegyhelyre. Megnézték a siklósi várat is. Sokan közülük először jártak itt. A szoborpark megtekintése után a villányi bormúzeumban és egy pincében fejezték be zenés estével a napot. Legközelebb a közeli Segesdre mennek kirándulni a szervezet tagjai. Hídszerkezetet vásárolt Rinyaszentkirály Sikeres pályázatával egy vas hídszerkezetet nyert a rinyaszent- királyi önkormányzat. A Németországból érkezett hídszerke­zetről az adásvételi szerződést a napokban írta alá a rinyaszent- királyi polgármester, illetve a közlekedési, hírközlési és vízügyi tartalékgazdálkodási közhasznú társaságnak a képviselője. Horváth József polgármester elmondta, hogy a 72/1-es faszer­kezetű hidat, amelyet veszélyesnek nyilvánítottak, még az idén szeretnék lebontani, s helyén felépítenék az újat. Ezzel régi gondjukat is megoldanák; jó néhány kilométerrel rövidebb úton juthatnak el majd a község lakosai például Nagyatádra is. A hídépítéshez a helyi gazdálkodó szervezetek is hozzájárulnak. Taranyi gyerekek balástyai üdülése Egyhetes nyári táborozáson vett részt kilenc taranyi kisgyerek. A Vöröskereszt nagyatádi szervezetének segítségével alapítvá­nyi pénzen üdültek az elsősegélynyújtó családok gyermekei Horváth Gyuláné felügyeletével, az Ópusztaszerhez közeli Ba- lástyán. Ez alatt a hét nap alatt a gyerekek szellemi és ügyessé­gi vetélkedőkön is jól szerepeltek. Eredményességüket bizo­nyítja, hogy a futball kivételével mindenben elsők lettek. Kutason már készülnek a falunapra Falunapra készülnek Kutason; javában dolgoznak az előkészí­tésén. A korábbi években váltakozó volt az érdeklődés, most a környező falvakból is hívnak vendégeket és legalább három­száz résztvevőre számítanak. Az egésznapos rendezvényen tűzoltverseny is lesz és különböző vetélkedők. Meghívták Aradszky Lászlót és Ihos Józsefet is. Kiállítás Nagyatádon a táborozok munkáiból Több mint száz vízfestmény, grafika, merített papírból készült alkotás és fotó látható a nagy­atádi művelődési házban. A XX. gyermek- és iljúsági képzőmű­vészeti táborban résztvevő diá­kok készítették két hét alatt - Liber Erzsébet, Ország László és Takács Zoltán főiskolai tanár, művészeti vezető - irányításá­val. A táborozok többsége so­mogyi volt, néhányan pedig horvátországi településekről jöt­tek. A harmincegy ifjú alkotó­nak itteni munkáiból, melyeket jellemez az ötletesség és a kísér­letéi kedv is, rendezték ezt a tár­latot, és szeptember 5-ig tekint­hetik meg a látogatók. Képün­kön: egy merített papírból készült Gabonából ezer tonna termett Mikében Hétszáz tonnányi termést takarítottak be eddig Mikében a me­zőgazdasági szövetkezet földjein. Rozsból, árpából és zabból közepes volt a termés; összesen ezer tonnára számítanak. A felmérések szerint a veszteség - elsősorban az esőzés miatt - eléri a húsz százalékot is. Szinte minden növényi kultúrában kárt okozott. A betakarított gabona nagy részét értékesítették. Újabb húsz anyajuhot nevelnek Fábsicsék fotó: simon ottóné Szénabálákból kazlak Taranyban az állatok takarmányozásához Zsenge bárány gyenge ára Hiánycikk lett a bárány. Hiá­ba nőtt az ára az utóbbi hó­napban, nekünk csak a koráb­bi, kilónként 4-500 forintot fi­zették az átvevők - mondta a taranyi Fábsics Gyula.- Ennyi pénzzel nincs megfi­zetve a munka, hiszen nagyon sok velük dolog - panaszolta a taranyi gazda. Fábsics Gyula kétszáz anyajuhot gondoz és ennek a szaporulatát. - A nyá­ron már a fiam is kivette részét a munkából, egyébként Csur­góra a mezőgazdasági szakkö­zépiskolába jár. A család az etetéshez szük­séges szénát kazlazza, s szalmát a téli almoláshoz. A takarmányt a bérelt földeken gazdálkodók­tól veszik, mert termelni nem éri meg. Eddig csaknem ötezer bálát raktak össze, az öreg ház padlására pedig 170 mázsa szemes takarmányt vittek. Igyekeznek, hogy őszig megle­gyen az állatok elesége. A bárányokat az anyáknak valók kivételével mind eladták. A következő ellés októberben lesz, de Fábsics Gyula úgy dön­tött, hogy ezentúl premixszel eteti őket a drága báránytáp he­lyett. A tavalyi ellési arány 1,4 volt, sokkal jobb az átlagosnál.- Egy alkalmazottunk van, aki a nyájra vigyáz - mondta Fábsics Gyuláné. - Nehéz munkást találni; ha akad is, már ezer forintot kér és teljes ellá­tást. Ezért szinte minden mun­kát magunk végzünk. A múlt héten reggel öttől este tízig csak báláztunk, raktuk a kazla­kat. Egy nap hárman 900 bálát. Számvetést is készítenek ki­adásaikról. Az élősködők elleni védőoltás csaknem 30 ezer fo­rintba került. A tavaszi gyapjú bevétele fedezte a gyógyszer költségeit. Biztosítást nem kö­töttek, mert szakszerű a gondo­zás, így nincs elhullás. Kiegészítésül malacokat is nevelnek: négy anyakocától 33 van az almokban. Darabjának ára már nyolc-tízezer forint. Keltettek ezerhatszáz csibét is, nagy részét előnevelten háztól elvitték. Pulykák, kacsák és a három kecske is növeli az állat- állományt. Németh István Vándortáborban a háromfaiak Nyolcnapos honismereti ke­rékpártúrán vett részt 16 há­romfai diák. Körbejárva a Balatont, csaknem 400 kilo­métert kerekeztek. A tanulók között ötödikes volt a legki­sebb, s két középiskolás is csatlakozott hozzájuk. Négy tanár kísérte őket; majdnem 300 méter hosszú volt a ke­rékpáros-konvojuk. Naponta másutt verték föl sátraikat a háromfai diákok, s maguk főzték az ételt. Keresztúrtól mentek Keszthelyre, és sorra megtekintették az északi part nevezetességeit. Veszprém­ben is jártak. Lelléről a me­gyeszékhelyen és Szennán át tértek haza. A túrát a Prolog alapítvány és a Limpex kft nagyatádi gyára is támogatta.

Next

/
Thumbnails
Contents