Somogyi Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-09 / 185. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1997. augusztus 9., szombat Kétszázezer forint támogatás Kétszázezer forint támoga­tást nyert a napokban a Nép­jóléti Minisztériumhoz be­nyújtott közös pályázaton a bedegkéri és a tengődi álta­lános iskola az egészségme­gőrző és egészségtámogató program megvalósítására. Az iskola a beszédhiba kor­rekció érdekében logopédus bevonásával biztosítja az érintett diákok képzését, va­lamint a bedegkéri iskolá­ban elsősegélynyújtó tanfo­lyamot is szerveznek a szep­temberben induló tanévben a diákoknak. Minőségi csere a munkahelyeken Kaposváron és környékén a felvételre kerülő dolgozók révén zömmel minőségi cse­rét hajtanak végre a munkaa­dók. A segéd-és betanított munkán kívül leginkább az asztalos, a kőműves, az ács­állványozó, a villamosgép­szerelő, a biztosítási ügynök és az ügyintéző szakmákban keresik a szakembereket. A felvételre kerülőknek a ter­vek szerint 51 százaléka fizi­kai, 42 százaléka szakképzett fizikai, 7 százaléka szellemi foglalkozású. Elfogták a barcsi rablókat Az éjjeliőr zavarta meg a rablókat a Drávacoop Me­zőgazdasági Termelő Szö­vetkezet belcsapusztai tele­pén. Alumínium itatókat tu­lajdonítottak el, miközben rajtakapták őket. Az éjjeliőrt bántalmazták, így elfutott segítséget hívni. Az itatókat eközben magukkal vitték a rablók, majd értékesítették. A rendőrség elfogta a négy barcsi elkövetőt és egy bar­csi lakosnál lefoglalták a már értékesített alumínium itatókat. Hajómodellek a csónakázótón A motoros hajómodellezők országos bajnokságát ismét megrendezik Nagyatádon. Augusztus 16-án és 17-én a csónakázótón versenghet­nek a miniatűr hajókat épí­tők: eddig tizenkét klub je­lezte részvételét. A rende­zők, a művelődési ház ha- jómodellező körének tagjai meghívtak külföldi csapato­kat is. Azon a hétvégén a művelődési ház egy másik rangos versenynek is házi­gazdája lesz: a hagyomá­nyos, huszonnégy órás sakkversenyt, a Bagoly-ku­pát rendezik meg. Csemegekukorica szezon Megkezdődött a csemegekukorica feldolgozása a nagyatádi konzervgyárban. A zömében nyugati piacra szállított konzerveket a városkörnyéki termelőktől vásárolja fel a gyár. Az idei' szezonban több mint tízezer tormát dolgoznak fel. fotó: kovács tibor A költségek emelkedtek, az árak maradtak Kiszolgáltatott cukorrépa-termelők (Folytatás az 1. oldalról) A Kaposcukor 8520 hektár te­rületre szerződött. Kérdésünkre az igazgató elmondta: minden termelővel egyforma szerző­dést kötöttek, egy répatermesz­tőt sem kezdtek hátrányosan és egyet sem részesítettek előny­ben. A megyében elegendő cu­korrépát termelnek. — Évekig nagy kedvvel ter­meltem cukorrépát, de most abbahagytam — mondta Ko­vács László kistermelő. — A múlt évben meggyűlöltették ve­lem. Nem az ígéretnek megfe­lelő ütemben jött a gyár szedő­gépe, a répa negyedét-harmadát benn is hagyta a földben. Amit tőlem kiszedtek, nem vitték el időben: a tárolás alatt 1,5 száza­lékot esett a répa cukortartalma, és még a szennyezettség miatt is leminősítették. A szövetkezetben 84 hektá­ron termelünk cukorrépát — mondta Bokor József, a göllei Béke szövetkezet növényter­mesztés ágazatának vezetője. — Most fejeztük be a kézi ka­pálást, mert az esős idő miatt nagy volt a gyomosodás. A Ka- poscukorral szerződtünk, mert nincs más választásunk. Nem vagyunk elégedettek, de egy­ségnyi területen még mindig a cukorrépa hozza a legtöbb jö­vedelmet. — El kell érjük aló százalé­kos cukortartalmat és a 40 tonna hektáronkénti termésát­lagot, hogy jövedelmező legyen a cukorrépa-termelés — mondta Mészégető' György, a Dél-Balaton Mezőgazdasági Szövetkezet főagronómusa. — 81 hektáron termelünk répát: a költségeink sokkal nagyobbak, az átvételi ár viszont maradt a régi. A Kaposcukor az általuk értékesített cukor áfa és rek­lámköltségekkel csökkentett ára alapján számítja a cukor­répa átvételi árát. így ötezer fo­rint körü’í összeget fizethetnek tonnánként, és ez nem sok. De megvannak a cukorrépabetaka­rító gépeink és azokat használ­nunk kell. Reméljük, hogy jö­vőre jobb lesz az ár. Hemer Endre, a Mezőgazda- sági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének a titkára el­mondta: — A cukorrépa vetés- területe a tavalyi 3000 hektárról 1620-ra csökkent. Ennek fő oka, hogy nem jók az átvételi árak. A somogyiak jó része a horvát cukorgyáraknak termelt, de ez a felvevőpiac már nem él. A gépekkel rendelkező cégek azonban nem engedhetik meg maguknak a leállást, rákénysze­rülnek a termelésre. Mák Péter Horvátkúton biztos anyagi jövőt remélnek a madaraktól Születésnap a struccfarmon A két tojó és a kakas három hó­napos korában került a Marcali melletti Horvátkútra. Nemes Endre, a madarak gazdája sze­rint azóta megbarátkoztak ugyan környezetükkel, de az emberekkel, különösen az ide­genekkel szemben meglehető­sen bizalmatlanok. A horvátkúti férfi egyébként azért döntött a strucctenyésztés mellett, mert azzal bíztatták: az állatoknak biztos a piaca kül­földön, sőt a hazai kereskedők közül is egyre többen érdek­lődnek irántuk. Mégsem nép­szerű a strucctenyésztés, mert helyigényes és sokan félnek vállalni a meglehetősen értékes állatok hazai tartását. Somogy­bán is mindössze ketten nevel­nek struccokat. Horvátkút mel­lett még Vörsön alakítottak ki számukra egy farmot. A három strucc amúgy meg­lepően kevés takarmányt is speciális tápot fogyaszt. Húsz hónapos korukban kezdenek tojni és két évesen válnak ivar­éretté. Ez azért is lényeges, mert a legjobb piaca a fias strucctojásnak van, ezért akár többtízezer forintot is ajánlanak a termelők. Igaz a „sima tojás” is kelendő: ebből rántottát ké­szítenek. Egy strucctojás 24-26 tyúk­tojásnak felel meg és egy so­mogyi vendéglőben a hat adag- nyi ízletes rántottáért több mint nyolcezer forintot kémek. B. Zs. LAIKUS-TUDÓS ÖTLETEK Már csak lépésnyire vagyunk a XXI. századtól, ám még sok — az egész emberiséget érintő — probléma megoldatlan. Olvasóinktól azt kérdeztük: milyen problémára keresne megoldást, ha tudós volna? Dr. Fazekas Gábor andocsi állatorvos, farmer: — A lakosság műveletlenségével kezdeném. Beleszületnek a gyerekek a rossz környezetbe — különösen a cigány közösségekben —, és szel­lemi fejlődésük az általános iskola 8. osztályánál nem jut to­vább. A nemzet felemelkedésének érdekében az általános mű­veltség szintjének emelésére törekednék. Szalay Gábor testnevelő: — Az egészségügy szorul fejlesz­tésre a világon. A legsúlyosabb veszély —járvány és a gyenge tápláltság — okozta tömeges elhalálozást állítanám meg. Kiss József né balatonlellei vállalkozó: — A mai gazdasági helyzet miatt társadalomtudósként próbálnék többet tenni a jobb életért. A 40-50 év körüliek életszínvonala süllyed, egész­ségi állapotuk romlik (kétszer annyit dolgoznak a megélheté­sért), sokan meg is halnak az erősödő stressz miatt. Diplomás emberek naponta kénytelenek bizonyos megaláztatásokat el­tűrni, mert nem adott nekik az „élet” más munkalehetőséget. Totth Benedek, kaposvári tanuló: — Világmegváltó dolgok után kutatnék, a saját szakállamra nem dolgoznék. Az AIDS el­lenszerét, az ózonlyuk megszüntetésének módját fedezném fel. Olyan élelmiszeren is gondolkodnék, amely sok kalóriát tar­talmazna és kis helyen elférne. Dr. Kovács Józsefné nagybajomi pedagógus: — A gyógyít­hatatlan betegségeket tenném gyógyíthatóvá. A mai rossz élet- körülményekkel szemben az lenne az ideális állapot, hogy ha mindenki adottságai szerint tudna munkát találni és több szere- tetben megtalálná helyét a világban. Szondi László Őrei: — A betegségek visszaszorítására és a környezetszennyezés megfékezésére tennék lépéseket, azért, hogy — évezredek múlva — a következő generációk is élvez­hessék és továbbadhassák a természetet. A nemrég elhunyt Jac­ques Cousteau által kezdett kutatómunkát is folytatnám. Dr. Szíjjártó József kaposvári ügyvéd: — A rák elleni küzde­lem, a környezetszennyezés és a föld energiaellátásának folya­matos biztosítása a fő gond. Az AIDS nem igazán foglalkoztat, az ufók eredete is titok számunkra... Varga Istvánná igali pedagógus: — Sokan foglalkoztak már a világot romboló hatásokkal. Arra keresnék választ, hogy ho­gyan lehetne becsületes úton és nyugodtan élni. Ha ez megol­dódna, akkor sok minden más is... Tardi Zsolt kaposvári munkanélküli: — A fejlődő országok­ban az éhínség megszüntetésére találnék ki valamit. Hazánkban az infláció csökkentésére, a pályakezdők elhelyezkedésére és a lakáshoz jutáshoz kellene kutatásokat végezni, hogy a nagybe­tűs élet kezdete könnyebb legyen a fiataloknak. Lovay Norbert toponári gépész: — A környezetvédelem a mániám; a szemétgyűjtéssel, a szennyvizekkel foglalkoznék. Az utóbbira jó megoldás lenne a szennyezett víz bizonyos nö­vényekkel való feldolgozása, tisztítása. A közlekedésbe beve­zetném a napenergiát, emellett hidrogénautókat képzelnék el. Balogh Mária kaposmérői főiskolai hallgató: — Azt hiszem, a mai világban túl sok probléma van, semhogy egyetlen ember meg tudná oldani, bármilyen zseniális tudós is. A világ dolgai rendkívül bonyolultak. Ha lenne rá módom, én az élet megóvá­sával törődnék; valami olyan szert találnék fel, ami megvédené mind az emberi, mind a növényi és állati környezetet a pusztu­lástól, betegségtől, hogy mindenki boldogan és egészségesen élhesse le rövid földi életét. Ojtó Norbert kaposvári benzinkutas: — Az emberek számára a betegség az egyik legnagyobb probléma, és az energiahordo­zók is fogynak. A környezet védelme sincs megoldva még. Ezekkel kapcsolatban muszáj lesz valamit tenni, de nekem van egy másik titkos vágyam, ami talán bohóságnak tűnik. Az, hogy az ember gép nélkül is repülni tudjon, az nagy buli lenne. így új világok tárulnának a szemünk elé. PIACI KÖRKÉP Új burgonya Kaposvár Siófok Nagyatád Marcali 30 35-50 30-50 30-40 Káposzta 35 40-50 30 40 Paprika 60-120 100-180 80-150 120-150 Para­dicsom 140-200 100-180 180-200 120-180 Uborka 40-100 120 30-70 90-120 Zöldség 40-60/cs 60 100 60-80 Tojás 15 12-15 14 14 Sampinyon 260 260 300 220 Hagyma 80-100 120 100 120 Banán 160 — 240 200 Alma 40-100 50-100 40-70 140 Karfiol 160 120-150 160 80 Kelkáposzta 80 60 60 70 Fokhagyma 200 — 250-300 300 Zöldbab 80 — 60 — Karaláb 25-40 20 20 20 Szilva 130-150 110-120 100-120 120-150 Őszibarack 60-200 100-200 100-200 80-200 Dinnye 65-70 60-70 60 70 Sárga dinnye 100 60-80 — — Éjszakára már bezár a fonyódi diszkó Zajbírság után néma csend... Dr. Tóth Mihály Fonyód jegyzője csütörtökön késő este rendőrök kíséretében ellenőrizte a Saigon diszkóban, hogy a napokban hozott és azonnal végrehajtandó határozatának eleget tettek-e az üzemeltetők. A jegyzői határozat szerint a diszkó este 10-től reggel 6 óráig nem tarthat nyitva. A rendelkezés határozatlan időre szól. A sorozatos beje­lentések nyomán került sor a szigorú hatósági intézkedésre. A környék üdülőinek pana­szát igazolta az elrendelt mű­szeres zajmérés: a diszkó több ponton 9-26 decibellel lépte túl a megengedett zajértéke­ket és a figyelmeztetést kö­vető mérések is hasonló ada­tokat mutattak. Feszült hangulatban vették fel a jegyzőkönyvet az ellen­őrzésről, amelynek időpont­jában nem voltak vendégek a Kispipa néven ismert diszkó­ban. Az alkalmazottak re­ménykedve várták, hogy mégsem történik meg az, ami bekövetkezett, azon, hogy nem nyithatnak ki. A fiatal asszonyok vesztesei a történ­teknek. A munkahelyük ke­rült veszélybe, egyedül nevelt gyermekeiket emlegették, és a soron következő költséges is­kolakezdést. A diszkó, amelyben kizárólag italokat szolgálnak fel kulturált szóra­kozóhely, igényesen beren­dezve. Hiába költöttek rá azonban az új bérlők sok pénz, ha a könnyűszerkezetes csupa üveg étteremnek ké­szült ház nem alkalmas a ki­szűrődő zaj tompítására. Az üzletvezető Németországból hozott műszeren mutatta, hogy halk beszélgetésünket is 60-70 decibellel regisztrálja a készülék, és többet jelez, ha az utcán elrobog egy kamion. A diszkónak azonban a ható­sági határozat szerint 35 deci­belnél nagyobb zajt nem sza­bad kibocsátani. Ezt a zajha­tárt egyébként Fonyód általá­nos rendezési terve rögzíti egy minisztériumi rendelet alapján. Dr. Tóth Mihály az első bejelentések alkalmával személyesen látogatott el a szórakozóhelyre, hogy jóin­dulattal figyelmeztessen a pa­naszok várható következmé­nyeire. 300 ezer forintos zaj­bírság lett a vége. A csütörtök kora éjszakai ellenőrzés atrocitásoktól men­tesen zajlott, bár 11 órára tö­meg verbuválódott az épület előtt bebocsátásra várva. A jegyző éjjel kétszer is arra járt, s egy lelket sem talált. Reggel azonban jöttek az újabb állampolgári jelzések: köszönték az éjszakai pihenőt és sérelmezték, hogy fél 7-kor teljes erővel szólt a zene... (Gáldonyi)

Next

/
Thumbnails
Contents