Somogyi Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-09 / 158. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1997. július 9., szerda Emlékidézés a fenyőfához kikötött szülőházban Emlékidézés - Németh László képe alatt fotó: török anett Vésett tulipánok Szentgátoskéren Nagy fába vágtam a fejszém. Tölgyfából készítek ülőgarnitúrát: két és fél méter hosszú padot, asztalt, támlás székeket. A támlákra tulipános-indás díszt faragok - mondta Varga Károly Szentgáloskéren. Ez a munka igazi kihívás. Varga Károly azonban szereti a nem mindennapi feladatokat. 25 éve vette kezébe a faragókést, és ez lett a szenvedélye. Egy éve nyugdíjas, s minden idejét ennek szentelheti. Pontos napirend szerint él, s naponta 4-5 órát farag. - Június elején faragótáborban voltam Mélykúton. Három székelyföldi társammal töltöttem ott egy hetet: mászókát és több más játékot készítettünk. Nagyon hasznos volt az a pár nap.- Fárasztó lehet ennyi munka.- Nekem nem az, mivel szeretem, amit csinálok. Ha nagy a hőség, délutánonként pihenek, de olyankor alkonyaiig dolgozom a műhelyben. A mostani vállalkozás egyébként nagy megmérettetés, hiszen ehhez asztalostudományra is szükség van. Remélem, mihamarabb elkészülök vele. S közben kigondolom, mi lesz a következő. Történelmünk nagyjaival már foglalkoztam: elkészítettem István király, Gizella, Mátyás király és Beatrix portréját. Legközelebb talán Körösi Csorna Sándor alakját faragom meg. Ebben az a lenyűgöző, szabadon szárnyalhat a képzelet.- Min töpreng legtöbbet?- A fa szerkezetén, s azon, hogy mit lehet kihozni belőle. Ha meglátok egy darab fát, már méricskélem, hogy mi lehetne belőle. Úgy is mondhatnám: csak a felesleget kell levenni... Csak nem mindegy, melyik részén. És épp ez a csodálatos a fa megmunkálásban: a kísérletezés öröme. (Harsányi) Major Sándort a Szülőföldem című portréfilmsorozat kapcsán ismerhetik a tévénézők. A sorozat szerkesztő-rendezője fél életét a Magyar Televízió épületében töltötte, a másik felét Kaposmérőben, a szülőházában. Itt beszélgettünk vele pályájáról, élményeiről.- Minden valamirevaló fiatalember álmodozik, s elhatározza, hogy megváltja a világot. Idővel ráébred, hogy ez lehetetlen, és reálisabb célokat tűz ki maga elé: a nemzet az, amit fel kell karolnia. Mire végeztem az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, beláttam, az is nagy feladat, ha azokon tudok segíteni, akik közül jöttem: a somogyi parasztembereken. Segíteni előbb a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatójaként próbáltam, majd a televízió mezőgazdasági szerkesztőségének a vezetőjeként, több-kevesebb sikerrel.- A Szülőföldem sorozattal , futott be”...- Egyetemista koromban már szerveztem találkozókat: Tamási Áronnal, Fülep Lajossal; a tanszakunk hosszú szombat délutánokat töltött együtt a meghívottakkal. Ezeken az összejöveteleken kiderült: minden író azt az élményanyagot úja meg, melyet gyerekkorában átélt, ebből táplálkozik pályája során. Ez lebegett szemem előtt az első Szülőföldem film elkészítésekor is.- A sorozat 62 részt élt meg, sok nívó- és fesztiváldíjas alkotás. Melyikre a legbüszkébb?- Sikerültnek mondható az első rész: Szülőföldem Makó, Erdei Ferenc volt a főszereplő. Kedvenceim közé tartozik a Kokas Ignáccal készült film, Ily- lyés Gyulával fél Tolna megyét bejártuk. Emlékezetes Németh László választott szülőföldje, Mezőszilas is és a Sütő Andrással töltött tíz erdélyi nap.- Bejárta a fél világot, Erdély mégis fontos szerepet játszott az életében.- Olyan szeretetet, amilyet ott kaptam, addig csak a szülőföldemen Kaposmérőben nyújtottak nekem. Sütő Andrással A nagybajomi iskolaépületben 19 termet alakítanak ki. A beruházás 180 millió forintba kerül. Állami támogatással, de az önkormányzat állja a költségeknek csaknem a felét. Javában dolgoznak rajta, most vakolják a bebarangoltunk mindent, amihez az úónak valamilyen emléke fűződött: Pusztakamarást, Sik- aszót, Kolozsvárt. Rájöttem: tiszta humánumot csak Erdélyen kaphat az ember. Ezt Sütő így fogalmazta meg: „Tanuljunk a darvaktól: midőn a földre le- szállnak s pihenőre térnek fejüket nem dugják szárnyuk alá, míg szolgálatos figyelőt maguk közül ki nem állítanak. Magunk között úgy is mondjuk: legyenek köztünk mindig tűzfelelősök, a szellem tűzfelelősei...”- A „szellem tú'zfeleló'seként” számos vallási műsort készített.- Református közösségben nőttem fel. Tanítóm Keresztes Gyula lelkész és Varga Pál, az elemi iskola igazgatója volt. ők javasoltak gimnáziumba, mint unokatestvéremet, Kanyar Józsefet is. A Sommsichba kerültem, később Csurgóra. Európát megjárt pedagógusgárda fogadott: Együd Árpád, Boros Dezső, Pókos Ferenc, Porcsa Mitantermeket. A helyi gamesz a kivitelező, és több alvállalkozó is segít. Ács Attila nagybajomi polgármester szívügyének tartja ezt a beruházást. Ezzel a község régi igényét váltják valóra.- Hamarosan elkészül az épühály. A közös, amit a szorgalmas, puritán parasztemberektől és az egyenes tartású, tisztességes nevelőktől kaptam: az európaiság. A tudás, a szorgalom, a tisztesség volt a meghatározó életem során. Ezek az emlékek azok, amelyek miatt még ma is a nyarat a „fenyőfához kikötött” házban, szülőházamban töltöm. József Attila szavaival: „Már elhagytam tizennyolc évemet, már elhagytam e vidéki várost,... mint búcsúzó cigány a falu végén, még egy nótát muzsikálok.” Sem tizennyolc éves nem vagyok, sem el nem hagytam Ka- posmérőt: ide köt nemes gerjede- lemmel dolgozó elődeim és barátaimnak az emléke.- Tervei?- A Szülőföldem sorozatnak az idén még két részét szeretném elkészíteni: az egyik ismét erdélyi téma, Csiha Kálmán kolozsvári református püspökkel találkozom majd, de pihenni szeretnék elsősorban. Gombás Bálint let. A település jövőjét szolgálja, megteremtve a korszerű körülményeket a fiatalok tanulásához. Lényeges, hogy a diákok jól kamatoztatható tudáshoz jussanak. Az önkormányzat lehetőségeihez mérten segíti az iskolát. A három táboroztatás költségeihez is 130 ezer forintot adott. S az őszi iskolakezdésnél is támogatják a legjobban rászorultaknak. Iskolát építenek Nagybajomban Nagybajom két iskolaépülete közül a régi életveszélyessé vált, ezért újat építenek. 140 diákra tervezték; az 1-8. osztályos speciális tagozat mellett itt helyezik el majd a kisdiákokat is. Megszépül a somogyszili orvosi rendelő Másfélmillió forint önkormányzati pénzből felújítják a somogyszili orvosi rendelőt és orvoslakást. A rendelő már el is készült, most az új lakáson dolgoznak. Dr. Grexa Sándor Zoltán személyében a nyártól új orvosa is van a településnek. A védőnői munkát Tóth Mária látja el a Somogy szilhez tartozó, gadá- csi és kazsoki, 1440 lelkes körzetben. A fogfájósok Igáiban nyernek enyhülést; a somogyszili önkormányzat lakosságarányosan évente 142 ezer forinttal támogatja a fogorvosi praxist. Hittantábor Kisasszondon kicsiknek Harminchárom kisgyerek nyaral Kisasszondon, a Sárközy család régi kúriájában, a Jézus Szíve plébánia szervezésében. A sok játék mellett naponta tanulnak hittant, s emellett megismerkednek a falusi élet hétköznapjaival is. A táborban egymást váltják a gyermektumusok: most hét-nyolc évesek töltenek itt egy hetet, a következő héttől jönnek a nagyobb diákok. Hét tantermet festenek ki Hetesen Mintegy 40 ezer forint értékű felújításra futja az idén a hetesi Somssich Imre Általános Iskolának; hét tanteremben kijavítják a vakolatot, s festenek. Emellett felújítják a folyosókat. A munkát három hete kezdték meg az iskolában, s hamarosan végeznek. A javítással a közhasznú munkásokat bízták meg; a szakemberek rendbe tették a tornatermet: kívülről is befestették. Felújított gépek a memyei szövetkezetben Folyamatosan vizsgálják, felújítják a gépeket a memyei Terra Produkt szövetkezetben. A hatalmas gépműhelyben nyár elején a korábbi tíz kombájn helyett ötöt készítettek föl a munkákra; képünkön Sánta József gépszerelő a kétéves John Deerrel. A szövetkezet gépeinek többsége 5-10 éves, s ezekről 14 szerelő gondoskodik. Tizenhatmillió forint pályázati pénz segítségével nemrég vásároltak egy Claas Mega, tizennégymillióért pedig egy univerzális, 240 lóerős Massey Ferguson traktort. Két év óta van egy Jonh Deer kombájnjuk is. Ézek nagyban segítik a munkát. 3200 hektáron gazdálkodnak, ebből kétezer hektárnyi a bérelt terület. Őszi árpát 320 hektáron termesztettek, a repcét 360 hektáron takarítják be. Kevesebb már a rongálás Jutában Hatékonyabbá váltak a rendőri intézkedések Jutában. Elsősorban ennek eredménye, hogy nem tömek-zúznak a magukról megfeledkezett vandálok; csak gyerekcsíny okozott bosszúságot, de rongálásokkal nem terhelték az önkormányzat kasszáját. A fokozott rendőri figyelem mellett nőtt a lakosság felelősségtudata is. Napi háromezer köbméter gáz Csombárdról Csombárdon most naponta mintegy háromezer köbméter gázt hoznak a felszínre, ebből kilenc környékbeli települést látnak el. A csombárdi gázt használják egyebek között Hetesen, Bodrogon, Kaposmérőben és Nagybajomban is. Heten dolgoznak a kirendeltségen, s a termelés mellett folyamatosan végzik az ellenőrzést; legutóbb a nyomást vizsgálták, illetve a hálózatot. Tízmillió forintért új műszerek Mosdóson Tízmillió forint értékben vásárolt új műszereket az idén a Mos- dósi Tüdő- és Szívkórház. A tavalyi műszerbeszerzésre fordítható pénzből hat infúziós pumpát, egy nagyfrekvenciás röntgen- generátort s egy, a légúti betegeknél használatos bronchofibe- roszkópot helyeztek üzembe. Egymillió 300 ezer forint értékben pályázaton nyertek berendezést, s újabb pályázatok révén is szeretnék kiegészíteni. A műszerbizottság már döntött az idei nyolcmillió forintos céltámogatás nagyobb részének a fölhasználásáról is; Működési és alapítványi keretből kisebb értékű gépeket, műszereket vásároltak mintegy másfél millió forintért. A gazdaság vállalt kockázata, újítás és különleges növényfajták Köményt arattak Magyaratádon Pánikszerű gyorsasággal aratták termesztik ezt a mediterrán vi- gazdálkodik, saját tulajdona le a 41 hektáron vetett köményt a magyaratádi Barátság szövetkezetben. Síikkel Ferenc növénytermesztő agronómus elmondta: a két éve vetett, hazánkban ritka növény nem érett egyenletesen, csak a felső ernyőben levő magvak voltak alkalmasak az aratásra. A beharangozott rossz idő miatt mégis vállalták a kockázatot, s úgy tetszik, megérte. Az apró magvak ugyanis tovább érnek a magtárban, s olajtartalmuk is javul. Mindössze 16 hektár maradt még hátra. A hektáronkénti 14,5 mázsa termés - az agronómus szerint - nagyon jó.- Kísérletképpen próbálkoztunk a köménnyel, de megérte. - Hazánkban Battonya környékén déken honos növényt, amelyről elterjedt, hogy igénytelen. Ez nem így van; a kömény is igényli a gondoskodást. Igaz, minimális ráfordítással termeszthető, s a gabonakombájnnal be tudjuk takarítani. Van egyéves tenyészidejű is, de az nem ilyen értékes. Szerencsére van magtárunk, tavaly vásároltunk egy gázos szárítót, nemrég pedig egy tisztító-gépsort, melyen az apróbb és nagyobb magvas növényeket egyaránt kezelhetjük. Sikerült megfelelő piacot találni: ha a köménynek minimálisan négyszázalékos az olaj- tartalmat, kilónként 300 forintért tudjuk értékesíteni. A 41 tagot foglalkoztató szövetkezet ezer hold bérelt földön nincs. Várható, hogy az idén újabb 200 holdat kivisznek a magángazdák. Stikkel Ferenc szerint ezért kell folyamatosan újítani, s különleges, de keresett növényekkel kísérletezni, mint amilyen a kömény és a tönköly. Az időjárás is kedvezett: a múlt héten 32 hektáron betakarított őszi árpa rekord terméssel fizetett, csaknem 67 mázsa termett hektáronként. Ezenkívül takarmány- és étkezési búzát, meg kukoricát termesztenek. A növénytermesztés nyereségességét a szolgáltatások egészítik ki: tíz környékbeli településen vállaltak aratást, szárítást. S fejlesztésként 27 millió forint értékű Claas Dominator kombájnt vásároltak. Várnai Ágnes Várható baleset miatt aggódók - vizsgálat a táblaügyben Csokonya eltolt buszmegállója Mire gondoljon az ember, ha azt hallja: egy autóbusz-megállót a feltételezett balesetveszély miatt húsz méterrel arrébb helyeznek; oda, ahol más jellegű, de még nagyobb a balesetveszély? S mindezt a közúti felügyelőség engedélye nélkül tették. Hogy kik tették? Egyelőre nincs tisztázva. A lényeg: Me- zőcsokonyán egy 25 éve meglevő, kiépített távolsági buszmegálló tábláját 20 méterrel arrébb tolták. S anélkül, hogy a biztonságos közlekedés feltételeit az új helyen biztosították volna. A szerencsétlen utasok- főként gyerekek és idősek - panaszolják, hogy az árok szélén ugrálva, szinte térdre rogyva tudnak csak leszállni a buszról. Decsi József polgármester tud az ügyről - többen hozzá fordultak ezzel a panasszal -, de egyelőre tehetetlen. Elmondta: 1995 végén, a bejárását követően elvileg megegyeztek, hogy az útkanyar utáni buszmegállót arrébb helyezik, mert ha egy gépkocsi szabálytalanul közlekedik, kisodródhat a kanyarban s belefuthat az álló buszba. Döntést azonban nem hoztak. Az áthelyezés feltétele ugyanis az, hogy az önkormányzat kiépítsen egy másik szabályos autóbuszöblöt. Erre pedig - mint a polgármester mondta - legfeljebb 1999-ben lesz pénzük. Gondjukat megírták a közútkezelő kht-nek is, sikertelenül. A buszvezető pedig ott köteles megállni, ahol tábla van, azaz az árok szélén. Kovács Béla, a közútfelü- gyelet igazgatója állítja: nem adtak ki engedélyt a tábla áthelyezésére. 1974 óta ugyanis az az előírás, hogy csak öblözet- ben lehet kialakítani új autóbusz-megállót. ígérte azt is, hogy soron kívül megvizsgálják: ki helyezte át a buszmegálló tábláját. Mivelhogy Mező- csokonyán huszonöt évig csak aggódtak, hogy mi lesz, ha szabálytalankodnak a kanyarban? Most azonban bármelyik pillanatban megtörténhet a baleset, * annak a következményeit valakinek vállalni kell. (Várnai)
