Somogyi Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-25 / 172. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1997. július 25., péntek A botrány listája Nagy vitát kavart a svájci ban­kokban szunnyadó számlák lis­tájának közzététele: sebeket szaggatott föl a zsidóság köré­ben, és felháborodást váltott ki ortodox bankárkörökben. Simon Wiesenthal, a bécsi dokumentációs intézet igazga­tója úgy véli, hogy bár a közzé­tett névsor meglehetősen hibás, akkor is „több a semminél”. Mindenesetre a lista hibáira, hiányosságaira világít rá az a tény, hogy nagyon sok háborús bűnös, köztük például a szlovák bábállam miniszterelnöke, va­lamint Franco tábornok kül­ügyminisztere is olvasható a felsorolásban. Yves Dérobert a genfi ma­gánbankok szövetsége nevében közölte: nagyon meglepte őket az 1872 nevet tartalmazó lista közzététele, továbbá olyan vál­lalatok nevének a feltüntetése, amelyek mindmáig léteznek. * Görög vétó várható abban az esetben, ha Ciprus kimarad az Európai Unió következő bőví­tési fordulójából - nyilatkozta csütörtökön Kosztasz Szimitisz miniszterelnök, aki szerint a szigetország görög-török meg­osztottsága rendezhető a hosszú csatlakozási tárgyalások alatt. Gyorsabbak lesznek a közel­jövőben a csehországi autópá­lyák. A cseh kormány az eddigi óránkénti 110 helyett 130 kilo­méterre emeli a megengedett se­bességet a sztrádákon. A módo­sítás várhatóan szeptember else­jén lép életbe. Tisztelettel adóztak az árvíz áldozatainak Csehországban: csütörtökön délben minden vá­rosban és faluban megszólaltak a harangok, a gyárak szirénái, leállt a tömegközlekedés, meg­álltak az autók és a járókelők. Az ország egész lakossága egyperces néma csenddel adott végső tiszteletet a cseh történe­lem legnagyobb természeti ka­tasztrófája áldozatainak. Bombariadó volt a brüsszeli repülőtéren: a hatóságok azután léptek akcióba, hogy egy isme­retlen telefonáló közölte: rob­banószerkezet van a repülőtér indulási oldalán. Az akciót két óra elteltével lefújták, mert a gyanús csomagról átvizsgálása után kiderült, hogy csak festé- kesdobozokat tartalmaz. Magyarország 81. tagállam­ként hivatalosan is csatlakozott a nemzetközi műholdas távközlési szervezethez, az Inmarsathoz. A csatlakozási okmányokat a szer­vezet londoni székhelyén írta alá Hazay István, a Magyar Űrtáv­közlési Egyesülés (Hunsat) ve­zérigazgatója. Tiltakozó főpapok. Dasi-Niama Garmazanov láma, az orosz buddhisták vezetője, Kirill ortodox püspök és Ravil Gajnutdin mufti, az orosz muszlimok feje támogatja II. Alekszij pát­riárkát, aki azért tiltakozott, mert Jelcin nem írta alá az egyházi törvényt. fotó: feb/reliter A marosvásárhelyi polgármester jogszerű volt Ismét kétnyelvű táblák Kovács László külügyminisz­ter szerdai kolozsvári látoga­tását - amelyen bukaresti kol­légájával újra megnyitotta a magyar főkonzulátust - né­miképp beárnyékolta a ma­rosvásárhelyi kétnyelvű táb­lák ügye. A probléma teg­napra tisztázódott. A román kormány 22. számú sürgősségi kormányrendeletéhez nem kell különösebb használati magyarázat, annak megfogal­mazása maga utasításszerű, és törvényereje elég ahhoz, hogy alkalmazható legyen; a hatósá­gok kötelessége a norma érvé­nyesítésében önmagából adódik - szögezte le Remus Opris, a román kormány főtitkára, a köz- igazgatás koordinátora. A főtit­kár határozottan kijelentette: a sürgősségi rendelet alkalmazása a polgármester hatásköre. Re­mus Opris kifejezte meggyőző­dését, hogy a feszültségek elül­nek Marosvásárhelyen, mert a vitának „nincsen tétje”: egy köz­zétett kormányrendelet végrehaj­tásáról van szó, amelyhez nem kell helyi tanácsi jóváhagyás. Fodor Imre marosvásárhelyi polgármester utasítására a város összes bejáratánál ismét felsze­relték a kétnyelvű táblákat. A helybeli hatóságoktól származó értesülések szerint ugyanakkor a rendőrség nem vállalkozik többé a névtáblák őrzésére. Az újra ki­helyezett városnévtáblák ma­gyar feliratát ismét román nem­zeti színekkel mázolták le isme­retlen tettesek. Öngyilkos lett a gyilkos? Andrew Cunanan, a világhírű divattervező, Gianni Versace és négy másik férfi feltételezett gyilkosa a jelek szerint önkezével vetett véget életének szerdán, amikor a rendőrség egy lakóhajóra „szorította be” Miami Beachen. fotó: fer/relter Ellenség hiányában túl drága Sikerrel járt elsőpróbaútján a „Tengeri Farkas” Az Egyesült Államok hadiflottájának legújabb csodagyereke 2,4 milliárd dollárba (mintegy 500 milliárd forintba) került. A „Tengeri Farkas” a világ leggyorsabb, leghatékonyabb és legnehezebben felderíthető, legcsöndesebb tengeralattjárója. A jelenkori csúcstechnika min­den vívmányával felszerelt ten­geralattjáró valósággal elámí­tottá az érdeklődőket. A hajó műszerei - 250 méterrel a ten­ger szintje alatt is - meg tudják különböztetni a delfmraj füty- tyeit, vagy egy halászhajó pro­pellerjét az orosz tengeralattjá­rók zajától. „A hajó mindent tud, egyet­len dolog hibádzik: nincs ellen­ség” - mondta a próbaúton a kapitány, amivel rátapintott a lényegre. Ennek a technikai csodának a kifejlesztése hosszú évekbe és tengernyi pénzbe ke­rült, ám közben egypólusúvá vált a világ, az USA maradt az egyetlen szuperhatalom. Az amerikai adófizetők nem szíve­sen áldoznak milliárdokat új, az eddiginél is drágább fegyve­rekre. A Sea Wolf osztályú szupertengerjárók sorsa is meg­feneklett a kongresszus „szűk­markúságán” - a flotta által megrendelt harminc Tengeri Farkasból mindössze egyetlen példány készülhetett el. Az amerikai hadiflotta ha­talmas kampányba kezdett, arra hivatkozva, hogy a legújabb és legfejlettebb orosz Akula osztá­lyú tengeralattjárók iráni és kí­nai kezekbe kerülve veszedel­mes helyzetet teremthetnek. A flotta egyik bírálója ezzel nem ért egyet: „Nevetnem kell, ha azt hallom, hogy Iránhoz vagy Kínához hasonló állítólagos tengeri szuperhatalmaktól kell rettegnie az Egyesült Államok­nak.” Ferenczy Europress Az „évszázad tévedése” Új tagok szovjet öröksége a NATO-ban Oroszország elégedett azzal, miként alakul új típusú vi­szonya a NATO-val, de úgy véli, hogy „az évszázad utolsó tévedése lenne” az észak-at­lanti szövetség keleti kiter­jesztése - mondta Julij Vo- roncov orosz nagykövet Wa­shingtonban. Voroncov az amerikai külügy­minisztérium NATO-értekezle- tén leszögezte, hogy Oroszor­szág változatlanul hibának te­kinti a NATO kelet-európai or­szágokkal történő kibővítését, és különösen aggasztja a balti országok helyzete. Moszkva határozottan ellenzi, hogy eset­leg stratégiai fegyvereket tele­pítsenek Észtországba. „Ebben az esetben reagálásunk igen heves lesz” - figyelmeztetett. A NATO-ba meghívott há­rom ország hadseregei az elkö­vetkező tíz évben csak „kölön­cöt” jelentenek az atlanti szö­vetség számára - állítja csütör­töki számában a moszkvai Krasznaja Zvezda, brüsszeli forrásokat idézve. Az orosz központi katonalap szerint a cseh, a lengyel és a magyar kormány visszafogta a belépés társadalmi vitáját, és az utolsó pillanatig elhallgatta a csatla­kozás igazi árát. A Krasznaja Zvezda szerint az új szövetségesek a követ­kező években leginkább a szov­jet hadseregtől örökölt repülő­terekkel nyújthatnak segítséget. 2005-től kezdve nincs kegyelem az Unióban Szigorodó szabványok A kipufogógázok okozta kör­nyezetszennyezést az Európai Unió 2000-től drasztikusan csökkenti. A fejletlenebb tag­országoknak legfeljebb há­rom év haladékot adnak. Az Unió környezetvédelmi mi­niszterei meghatározták, milyen szabványoknak kell megfelel­niük az üzemanyagoknak, illetve a járművek által kibocsátott ki­pufogógázoknak. Állást foglal­tak abban a kérdésben is, mit kell tenni 2005-ig az üvegházha­tást előidéző környezetszennye­zések ellen. E témáról egyébként a decemberi kyotói értekezleten hozzák meg a végleges döntést. Elképzelések szerint 2000-től a motorbenzin nem tartalmazhat kilogrammonként 150 milli­grammnál több ként, benzoltar­talma pedig nem haladhatja meg az egy százalékot. A gázolaj ese­tében a kéntartalom 350 milli­gramm lehet. Az üzemanyagok kén-dioxid- tartalmát a felére, nitrogén-oxid- tartalmát pedig 45 százalékkal kell csökkenteni. Az új normá­kat teljesítő járművek adóked­vezményben részesülnek. Az egyre kevesebb szennyező anyagot tartalmazó üzemanya­gok, illetve kibocsátó motorok gyártása ugyanis hatalmas költ­ségekkel jár. Az Európai Unió­ban 2005-től kezdve nincs ke­gyelem, a szabványok megtartá­sát szigorúan ellenőrzik: egyik üzemanyagfajta kéntartalma sem haladhatja meg kilogram­monként az ötven milligrammot. Ürutazási ügynökség Foglaljon szállodai szobát a Holdon! Egy német űrkutatási szak­ember nemrég bejelentette: megalapította az „Űrtúrák” elnevezésű holdutazási ügy­nökséget. Hartmut Müller vállalkozása már üzemel is. Az iroda 115 márkáért, vagyis mintegy 12 ezer forintért jelentkezési la­pokat árul az általa szerve­zendő Hold-utakra. Aki idejében beszerzi a szükséges papírt, annak nem lesznek szállásgondjai. S köz­lekedési problémái sem, mert e dokumentum birtokában jut neki hely a lunarmobilon, a Hold-járművön is. Repülőgéppel a legnagyobb elérhető magasság 12 ezer mé­ter, a Hold-hotel viszont mint­egy 450 ezer kilométerre lesz a jó öreg anyaföldtől. Ám ez a szálloda egyáltalán nem álom, a rajzasztalon már régen meg­valósult. A cég tájékoztatója hangsúlyozza, hogy az épüle­ten természetesen nagyon sok ablak lesz. „Már csak azért is, hogy a hotel lakója zavartala­nul gyönyörködhessék a cso­dálatosan csillagos égben.” A lunahotel egyik reklámja így csalogatja a leendő vendé­geket: „Képzelje el, hogy a súlytalanság állapotában fal­labdázik!” Számítások szerint néhány Hold-nap ötvenezer dollárba kerül - mai árakon. Ajánlatos tehát a helyet mie­lőbb lefoglalni. (Harmat) Harapós eper Egy skóciai génkutató intézet tudósai föltalálták a szuperepret, amely minden eddiginél ellenál- lóbb az ősi ellenfelekkel szem­ben. Álh'tólag „visszaharap”, ha támadás éri. A földieper legádázabb ellen­sége az ormányos bogár. A lár­vákból kikelő falánk hernyók el­lepik a növény gyökérzetét, és az ültetvénynek akár a négyötödét is elpusztíthatják. A brit tudósok génsebészeti módszerrel az or­mányos bogarakkal szemben is ellenállóvá változtatták az epret. Találtak egy olyan trópusi bor­sófajtát, amelyet ki nem állhat­nak. Ennek a növénynek a génjét ültették be a földieperbe. A bor­sógén révén a növény olyan fe­hérjét termel, amelyet az örökké éhes rágcsálók képtelek meg­emészteni. A „hemyóbiztos” eper íze állítólag nem változik. Remeték titokzatos élete Ötven éve találták meg a holt-tengeri tekercseket Fél évszázaddal ezelőtt egy beduin fedezte fel az első holt­tengeri tekercset a sivatagban. 11 barlangból 1947 és 1956 között 800 kézirat került elő, rajtuk mintegy 130 ezer szó. Az emberi kultúrtörténet felbe­csülhetetlen kincsének ünnepén ismét előtérbe került annak a zsidó remeteszektának a 2000 évvel ezelőtti élete, amelynek tagjai örökül hagyták ránk a holt-tengeri tekercseket. Még manapság is kerülnek elő kisebb-nagyobb tárgyak, amelyek értékes információk­kal szolgálnak. Legutóbb pél­dául egy cserépdarab, amelyen egy ókori héber szerződés szö­vegrészlete olvasható arról, hogy egy gyümölcsöskert tu­lajdonosa a Jahad (Közösség) nevű szektára hagyja birtokát rabszolgástul. Valójában az írás arról árulkodik, hogy az ado­mányozó csatlakozott a világtól elvonult közösséghez. A Jahad szerzetesei maguk vájták ki barlangjaikat mészkő­ből vagy homokkőből. Tudták, milyen alakúaknak kell lenniük a vágatoknak, hogy biztosítsák a megfelelő szellőzést, ugyan­akkor védelmet nyújtsanak a sivatagi hőségtől és az éjszaka dermesztő hidegétől. A lég­kondicionálásig erre jobb mód­szert sehol nem találtak. A ré­gészek a barlangcelláktól nem messze feltártak közösségi he­lyiségeket is, ahova a barátok valószínűleg étkezni jártak, és ott vettek rituális fürdőt. Gaz­dagok lehettek, legalábbis az akkori kor viszonyaihoz képest. A holt-tengeri tekercsekkel foglalkozó szakembereket az is érdekli, vajon a Kr. e. 2000 kö­rül élt szekta kizárólag férfiak­ból álló közösség volt-e, vagy éltek a közelükben nők és gyermekek is. Szállásaik környékén elszór­tan találtak női és gyerekcson­tokat is, de semmi sem utal arra, hogy a szektatagoknak lett volna valamilyen kapcsolatuk velük. (Kenesei)

Next

/
Thumbnails
Contents